Bethlehemi Hiradó, 1970. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-11 / 24. szám
Thursday, June 11, 1970 MILÁNÓI RIPORT Magyarok a hires vásárom Szállodai szobám kulcsát szágok nemzeti pavilon jaikkérerm. A portás minden kü- kai jelentkeztek, 1960 óta lönösebb udvariatlanság nélkül közli: — Vegye el uram, mi sztrájkolunk. A folyosók, a szobák nincsenek takarítva, az ágyak felhúzva. Uj vendéggel szóba sem állnak. S fizetni, a számlát rendezni? Azt természetesen lehet. Ez az egyetlen szolgáltatás ma. De feledjük a szállodai bosszúságokat, induljunk a hires Milánói Vásárra. Remek metróvonal vezet egészen odáig. Igaz, egy ut 100 lira. Az egyik megállóban nagy hangzavar, bömböl a mikrofon, mindenki kiszáll. Megnézem az órát: pontosan 10 óra. A metró-dolgozók egyórás sztrájkot tartanak bérköveteléseik teljesítéséért. Tanulságos látvány a sok hopponmaradt utas állásfoglalása. Az olaszok együttérzéssel, a külföldiek — közte igen sok amerikai, francia, nyugatnémet — közömbösen fogadják a hirt. Szemmelláthatóan hozzászoktak az ilyesmihez. Kár lenne egy órát veszíteni, igy hát a hátralevő utat gyalog tesszük meg. Pazar látvánnyal fogad a 48. Feria Intemazionale di Milano. Színes fáklyák égnek, valamenynyi kiállító ország zászlaja ott leng az információs pavilon tetején. Tengernyi ember. A statisztikák szerint évente mintegy 4 millió hazai és külföldi keresi fel a Milánói Nemzetközi Vásárt. Immár tizedik esztendeje, hogy megváltoztatták a vásár jellegét. Addig az egyes or-John Norman Collins, akit 7 egyetemi hallgatónö meggyilkolásával vádolnak az Ann Arbor, Mich.-i körzetben most került a bíróság elé a vád tárgyalása végett. azonban, szakosított csarnokokban, a cégek mutatják be termékeiket. Ez nyilvánvalóan előnyére szolgált a vásárnak. így az egyes termékeknek, ismert és vadonatúj árucikkeknek valóságos kavalkádját láthatja a látogató. S mindjárt itt kell megemlíteni, hogy a magyar részvétel mind ötletességben, mind figyelemfelkeltésben, jól vizsgázott. A főbejárattól alig száz méternyire volt a 23-as számú idegenforgalmi Pavilon. Itt kapott helyet a magyar idegenforgalom is. Nos, pillanatok alatt “telt ház” lett, amikor Fehér Zsigmond, neves magyar cimbalomművészünk, rázendített Liszt II. Rapszódiájára. Utána nem volt megállás. Magyar dalokat, nótákat követeltek a nézők, s zúgott a taps, az elismerés. Egy amerikai üzletember jegyezte meg: — Remek ötlet! Mi százezer dollárért csak prospektusokat gyártottunk. Ezeket mindenki eldobja, de a magyar dallam sokáig a fülemben marad. Nagyon igényes összeállításban adott a kiállítás Ízelítőt a magyar textilipar, bútoripar, háztartási cikkek, szőnyegek, sportcikkek hazai választékából. De a legkézzelfoghatóbb sikert most is a magyar szalámi, kolbász, paprika érte el a rögtönzött kóstolókon. S ezzel el is értünk a magyar—olasz gazdasági kapcsolatok kulcskérdéséhez. Az Olaszországba irányuló magyar exportnak csaknem 80 százaléka mezőgazdasági, s ezeji belül elsősorban élelmezési cikk. A 48. Milánói Nemzetközi Vásár káprázata csak a vásár óriási területén érvényesült, amint kijöttünk onnan, mindenkit megcsapott a mai Olaszország ellentmondásos arculata. Mit tesz ilyenkor a külföldi, aki szórakozni, látni, gyönyörködni akar? A Corso di Porta Magenta kereszteződésénél tesz egy párszáz méteres kitérést és elmegy a Santa Maria déllé Grazie templomhoz és kolostorhoz, s megnézi ennek zárófalán Leonardo da Vinci leghíresebb festményét, az Utolsó vacsorát, s bánatos amiatt, hogy ez a csodálatos alkotás lényegében már alig élvezhető, mert az idő, s közben egy második világháború is annyira kikezdte. Bácskai László BETHLEHEM HÍRADÓ____ ' 13. oldal A Szatmár megyei Csenger közelében, a Szamos áradása menekülésre kényszeríti ezt a két földművset az árvizboritotta mezőkön keresztül. AHOL A LAKOSSÁG TÖBBSÉGÉ REUMÁS Egyes európai országokban, igy Svájcban, Angliában, Hollandiában az utóbbi 30 évben magasan differenciált küzdelem fejlődött ki az igazi népbetegségnek tekintett reuma ellen. A startjelet a 30 éve nyilvánosságra került svájci statisztika adta ki, amely a reumára vonatkozó adatokat a tbc-hez viszonyította. Eszerint a reumatizmus halandósága 36-szor, gyógyulási időtartama 8-szor, munkaképtelenségének időtartama 51- szer nagyobb a tbc-nél. Nem kevésbé riasztók az utóbbi években készült statisztikai kimutatások. Ezekből az tűnik ki, hogy Svájcban vannak vidékek, ahol a lakosság 78%-a rendelkezik objektiv reumatikus lelettel és 52%nak vannak akuális reumatikus panaszai. A reumás betegek 10%-a a gyulladásos reumában szenved, amely éveken át okoz kinzó fájdalmakat. Gazdasági szemp o n t b ó 1 szintén súlyos betegségnek tekintik a reumát, összes munkakiesések 10—20 és az összes munkaképtelenségek 15—25%-a erre a betegségre vezethető vissza. Három tényező vesz részt a reuma elleni küzdelemben: az állam, az orvosi ikar és magánszervezetek, amelyek élén Svájcban a Reuma-liga irányítja a közönség felvilágosítását. Egyedül áll nyugaton a maga nemében a svájci reuma-törvény, amely az államra háritja a tudományos kutatás pénzügyi támogatásának és a közcélü gyógyászati intézmények üzemben tartásának feladatát. A törvény rövid idő alatt hatalmas lendületet adott a kutatásnak, és megindította a fürdőhelyekhez kapcsolódó népi beteggondozók kiépítését. Jól bevált a két reumatológiai egyetemi klinika is. Különleges haláleset FUGUERAS — Ugyanab-,, ban az órában halt meg — néhány perces különbséggel a spanyolországi Figuerasban Eduardo Bartoli Riera és felesége, Margarita, akik egyébként egyazon napon is születtek. Az asszony ruhateregetés közben összeesett és töb- . bet nem tért magához. A férj szivszélhüdést kapott a meg-, rázkódtatástól. Mindketten 69 évesek volak. Emberevő tigris ALMORA — A Himalája lábánál fekvő Almora kerületben egy tigris 3 hónap óta 27 embert marcangolt szét. Azon a világszerte rég felismert tényen, hogy a reumatikus betegségeknek csak extenziv meghatározása képzelhető el, a svájci reumatörvény sem tudott változtatni. Lima közelében tonnaszámrá hullott az országutak ra a perui földrengés következtében a közeli hegységek sziklatömege. A mentési munkálkodók hatalmas nehézségek közepette folytatják munkájukat