Bethlehemi Hiradó, 1970. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-04 / 23. szám
8. oldal BETHLEHEM HÍRADÓ Thursday, June 4, 1970 Magyarán megmondva Irta: SÁGI PÁL : Valami nincs rendben a Kennedy-ügy körül. Edward Kennedy szenátor vizbefordította autóját és éjszakai utitársnője ottfulladt. Kennedyt jelentéktelen büntetésre Ítélték, azt is felfüggesztették. Az ügy tárgyalásáról annakidején kizárták a nyilvánoságot. Miért? Legutóbb nyilvánosságra hozták a tárgyalás jegyzőkönyvét. Miért? Sőt, az üggyel foglalkozó bíró megjegyzéseket is fűzött hozzá. Miért? Egyszerű ésszel a három “miért” közül egyikre se lehet feleletet adni. A biró azt »mondja, a vallomás bizonyos pontjaiban nem hisz Kennedynek. Kennedy erre méltatlankodva nyilatkozott, hogy igazságtalannak tartja a biró megjegyzéseit és szivetremegtetöen érzelmes szavakkal a családjára hivatkozott. Mr. Kennedy azonban nem családi party után indult éjszakai autózásra. Féltucat férfi és 4 lány partyja előzte meg a halálosvégü autóutat. Nem is szólván arról, hogy otthagyta áldozatát a vízben és csak reggel jelentette az esetet a rendőrségnek. Magyarán mondva, akinek vaj van a fején, ne menjen a napra, örüljön, hogy ilyen olcsón úszta meg a dolgot és jobban tenné, ha végre befogná a száját. • Valami nincs rendben a chicagói állatvédő liga portáján. Az állatvédő ligák állatok védelmével szoktak foglalkozni és ennek előmozdítására rendszerint alapítványoktól, egyesületektől és tagjaiktól, jószivü magánemberektől kapnak pénzt. ÜNem tudom, honnan kap pénzt a chicagói liga, amely látszólag nagy buzgalommal védi az állatokat. Legalábbis erre mutat, hogy felhívta a város lakót: ha elköltöznek és nem tudják magukkal vinni kutyájukat, ne hagyják el, ne űzzék ki az utcára, vigyék el a ligához, ahol gondozásba veszik őket. Aki már látott kivert kutyát beesett horpasszal, szemében halálos rémülettel kóborolni az utcán, megkönnyebbülten sóhajt fel: a chicagói kutyák nem juthatnak ilyen sorsra. A liga felhívása azt mondja: a gondozásába (került kutyát vagy elhelyezi uj gazdánál vagy ha nem sikerül “elaltatja”. Ez azt jelenti, hogy fájdalommentesen kiirtja, ami jobb, mint ha kóbor kutya lesz belőle. De harmadik “vagy” is van: vagy eladja a kutyát laboratóriumi kísérleti célokra. És itt van a kutya eltemetve: a kísérleti kutyák hasfelmetszésen, szivoperáláson, rákbeoltáson és más hansonló kellemes kezelésen esnek át. Ilyen kísérletekre ad el kutyát állatvédelem címén a chicagói liga. Magyarán megmondva: állatvédő cégér alatt kínzásra eladott kutyákért pénzt bezsebelni piszkos üzlet. • Valami nincs rendben a newyorki városházán. A republikánus adminisztráció pár hónappal ezelőtt, jóformán kitessékelte állásából a demokrata [Robert Morgenthau főügyészt. Helyesen tette vagy sem, nem tartozik rám. Lindsay polgármester mindenesetre villámgyorsan második alpolgármesteri állást szervezett és évi 42,000 dollár fizetéssel betette Morgethaut. Az alpolgármesteri álláshoz termesztésen alpolgármesteri hivatal is tartozik az évi százezrekbe kerülő tisztviselőkkel, titkárnőkkel, gépirónőkkel, iktatókkal és mindennel, ami egy hivatallal jár. Morgenthau most a kormányzói állásra pályázik és korrekt módon lemondott városházi állásáról. A második alpolgármesteri állást, amire olyan “sürgős szükség” volt, megszüntetik és dicsekednek, hogy ezzel milyen nagy megtakarítást érnek el. Vagyis, nem volt rá szükség. Magyarán mondva: politikai manipuláció kedvéért akarták elpocsékolni a newyorki polgárok keservesen kiizzadt adó-dollárjait. • Valami nincs rendben egyik-másik TV-állomás ikörül. Johnson elnök annakidején a vevők védelmével foglalkozó iroda élére állította Betty Furness TV-hirdetés színésznőt. A kinevezés nevetségbe fulladt. Miss Furness a háziasszonyok megdöbbenésére kijelentette, hogy amikor a TV-adásokban szerepelt, fogalma sem volt a hirdetett áruk valódi értékéről, jellegéről, hozzátette, hogy nem szokott szupermarketben vásárolni és ráadásul műveletlennek mondta önmagát. Az egyik TV-állomás most uj, félórás szériát indít és a vevők védelmét szolgáló széria vezetője Miss Furness lesz. Magyarán megmondva: a TV hülyének tartja az amerikai háziasszonyokat és ha tűrik, meg is érdemlik. MI IS AZ EMBER? . . . TEST ÉS LÉLEK Fiatal családok egyik legszebb élménye a gyerekek értelmi világának nyiladozása. Hihetetlen, mennyit tud kérdezni a 2—3 éves gyermek. Ez mi? Az mi? S a miértek tömkelegé! Ha jól megfigyeljük, a kisgyermek érdeklődése elsősorban közvetlen környezetére, de mindig rajta kivüleső dolgokra irányul. A gyermekkor elmúlik, de kérdéseink nem szűnnek meg. Csak éppen bővül érdeklődésünk köre. Mig aztán egyszer csak komoly, 180 fokos fordulatot vesz a kérdezés iránya. Valamikor a szellemi érettség elérésekor elénk mered a kérdés: mi vagyok? Esetleg már igy: ki vagyok én ? Ez a kérdés aztán nem tágít mellőlünk, mig le nem hunyjuk a szemünket. Emberéletünk titka, életünk értelme áll előttünk kérdőjelként. E kérdőjel elméleti feloldása életfilozófiánkban, vallásos meggyőződésünkben történik meg sok töprengés árán, gyakorlati feloldása pedig életünk ilyen vagy amolyan alakításában folyik — egész a sírig. Az európai ember először görög földön érte el azt a szellemi nagykorúságot, hogy teljes határozottsággal kezdett érdeklődni az emberi lét titka után. Alapélménye az volt, amit a bibliai teremtés-történet is elbeszél Ádámról: a körülötte levő világban nem talált magához hasonlót. A görög filozófia le is szűrte a következtetést: az ember egészen más, mint a többi élőlény. A különbség nem a testében mutatkozik — ez sok rokonvonást mutat az állatok testével — hanem abban, hogy az ember az anyagitól merőben különböző szellemi tevékenységre képes. Ennek a tevékenységnek kielégítő magyarázata nem lehet az anyagi test. Tehát — ez volt a következtetés — az ember testében “lakik” egy gondolkodni, szabadon határozni tudó “lény”, a szellemi lélek, valami láthatatlan, isteni szikra, amelynek a test csak korlátozó közege, s ebből csak akkor szabadul ki, akkor tér vissza eredeti, egyetemes, tisztán szellemi létformájához, amikor az ember meghal. Ezzel a görög gondolattal párhuzamosan, sőt ezt időben messze megelőzve élt a közkeleti népek körében egy mitológiai elképzelés, mely ugyancsak éles határvonalat húzott a test és a lélek közé. Szerinte az ember lelke jó, azt az Isten teremtette, a teste (és minden anyagi dolog) ellenben rossz, mert az az ördög, a rossz szellem teremtménye. Ezzel a közel-keleti mitológiával szállt szembe a bibliai teremtés-történet mikor elbeszélés formájába öltöztetve leszegezi az igazságot, hogy az ember teste is az Isten müve, tehát az is jó. E hármas előzmény után indult el a keresztény filozófiai gondolkozás, hogy megfejtse az emberélet titkát. A közel-keleti elképzelést, valahányszor be akart férkőzni a kereszténységbe, az egyház mindig kivetette magából, mint nyilvánvaló tévtant. Az ókorban manicheizmusnak nevezték, de a középkorban is felütötte fejét, főképp Dél-Franciaországban és a Balkánon. A görög (főleg a plátói) filozófiával azonban sok keresztény gondolkodó összeegyeztethetonek vélte a Bibliában található, kinyilatkoztatott embertant. Különösen Szent Ágoston és követői hirdették sokáig a plátói elképzelést, hogy a test — bár önmagában nem rossz, hisz Isten teremtette — a lélek börtöne. Más teológusok azonban, úgy vélték, hogy ez a tan, ha a teremtéstörténettel össze is egyeztethető, a kinyilatkoztatás szellemétől mégis idegen. Mig ugyanis e tan szerint valóságos szakadék osztja meg a zembert, mely szakadék elválasztja egymástól a testét és lelkét, addig a kinyilatkoztatás mindig az sztatlan emberről beszél: ez hisz, imádkozik, s ez hal meg. További töprengésre adott okot az a meggondolás, hogy ha a test annyira idegen a lélektől, hogy boldogan szabadul tőle a halálban, akkor a test feltámadása valójában újból a lélek büntetése, börtönbe zárása lesz. Pedig a hitvallás az üdvözülés beteljesedésének tekinti a test feltámadását, hisz egy sorban emliti a “bűnök bocsánatát, testnek feltámadását és az örök életet”. Persze, kéznél volt a felelet, hogy a feltámadt, megdicsőült test más lesz, mint a földi test volt, s ezt már nem érzi börtönnek a lélek. E felelet sem nyugtatott meg mindenkit és tovább folyt az erőfeszítés a probléma tisztázására. Most már a másik nagy görög bölcselő, aristoteles nyomdokain. Végülis minden idők legnagyobb keresztény fiar,. .iéAmegfgtésiteojloülé shrdl cmfwyp cmfwya lozófusa, Aquinói Szent Tamás fogalmazta meg a megoldást. Eszerint az ember testből és lélekből áll, de sem az egyik, sem a másik összetevője nem független a másiktól. A test lélek nélkül csak anyag (hulla), a lélek test nélkül — bár mint részekre nem osztható, szellemi lény nem pusztulhat el, test nélkül is tovább él — olyan, mintha megcsonkították volna. Az emberi léleknek ugyanis, természetes velejárója a test: csak abban tud kiteljesedni egész valósága. Sem az emberi test, sem az emberi lélek nem egész lény önmagában, csak öszetevői egy egész lénynek — az embernek. Ez a szenttamási megoldás összhangban áll a, biblia beszédmódjával, mert hisz test és lélek együtt szeret lenni. Bíbor László NAGY LÁSZLÓ: M A J U S F A K Hajnalban állnak már vitézül, szökik az égről a felhő, haragos fejükön vigyázva szallagot ingat a szellő. Ünnepi ruhádat vedd elő, danolhatsz, fütyülhetsz békén, rögökön kapavas ne csengjen, gyáron se füstöl a kémény. Mióta a mezők nyugodtak s nem ragyog fü között töltény, azóta viruló ünnep el, minekünk eleven törvény. Pernyévé égett a papiros, amire tilalmat Írtak, májusfát magasat állítunk, szegfűink szabadon nyílnak. Májusfák suhogják magasan az ember szabadult kedvét, tövükben a táncot ne járják sarkantyus csizmáju medvék. SÁGI PÁL
