Bethlehemi Hiradó, 1970. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-04 / 23. szám

8. oldal BETHLEHEM HÍRADÓ Thursday, June 4, 1970 Magyarán megmondva Irta: SÁGI PÁL : Valami nincs rendben a Kennedy-ügy körül. Edward Kennedy szenátor vizbefordította autó­ját és éjszakai utitársnője ottfulladt. Kennedyt jelentéktelen büntetésre Ítélték, azt is felfüggesztették. Az ügy tárgyalásáról annakidején ki­zárták a nyilvánoságot. Miért? Legutóbb nyilvánosságra hoz­ták a tárgyalás jegyzőkönyvét. Miért? Sőt, az üggyel foglalko­zó bíró megjegyzéseket is fűzött hozzá. Miért? Egyszerű ésszel a három “miért” közül egyikre se lehet feleletet adni. A biró azt »mondja, a vallomás bizonyos pontjaiban nem hisz Kennedynek. Kennedy erre méltatlankodva nyi­latkozott, hogy igazságtalannak tartja a biró megjegyzéseit és szivetremegtetöen érzelmes sza­vakkal a családjára hivatkozott. Mr. Kennedy azonban nem családi party után indult éjszakai autózásra. Féltucat férfi és 4 lány partyja előzte meg a halálosvégü autóutat. Nem is szólván arról, hogy otthagyta áldozatát a víz­ben és csak reggel jelentette az esetet a rendőr­ségnek. Magyarán mondva, akinek vaj van a fe­jén, ne menjen a napra, örüljön, hogy ilyen olcsón úszta meg a dolgot és jobban tenné, ha végre be­fogná a száját. • Valami nincs rendben a chicagói állatvédő liga portáján. Az állatvédő ligák állatok védelmével szoktak foglalkozni és ennek előmozdítására rend­szerint alapítványoktól, egyesületektől és tag­jaiktól, jószivü magánemberektől kapnak pénzt. ÜNem tudom, honnan kap pénzt a chicagói liga, amely látszólag nagy buzgalommal védi az álla­tokat. Legalábbis erre mutat, hogy felhívta a vá­ros lakót: ha elköltöznek és nem tudják maguk­kal vinni kutyájukat, ne hagyják el, ne űzzék ki az utcára, vigyék el a ligához, ahol gondozásba veszik őket. Aki már látott kivert kutyát beesett horpasszal, szemében halálos rémülettel kóborolni az utcán, megkönnyebbülten sóhajt fel: a chica­gói kutyák nem juthatnak ilyen sorsra. A liga felhívása azt mondja: a gondozásába (került kutyát vagy elhelyezi uj gazdánál vagy ha nem sikerül “elaltatja”. Ez azt jelenti, hogy fájdalommentesen kiirtja, ami jobb, mint ha kó­bor kutya lesz belőle. De harmadik “vagy” is van: vagy eladja a kutyát laboratóriumi kísérleti cé­lokra. És itt van a kutya eltemetve: a kísérleti kutyák hasfelmetszésen, szivoperáláson, rákbeol­­táson és más hansonló kellemes kezelésen esnek át. Ilyen kísérletekre ad el kutyát állatvédelem cí­mén a chicagói liga. Magyarán megmondva: ál­latvédő cégér alatt kínzásra eladott kutyákért pénzt bezsebelni piszkos üzlet. • Valami nincs rendben a newyorki városházán. A republikánus adminisztráció pár hónappal eze­lőtt, jóformán kitessékelte állásából a demokrata [Robert Morgenthau főügyészt. Helyesen tette vagy sem, nem tartozik rám. Lindsay polgármes­ter mindenesetre villámgyorsan második alpol­gármesteri állást szervezett és évi 42,000 dollár fizetéssel betette Morgethaut. Az alpolgármeste­ri álláshoz termesztésen alpolgármesteri hivatal is tartozik az évi százezrekbe kerülő tisztviselőkkel, titkárnőkkel, gépirónőkkel, iktatókkal és minden­nel, ami egy hivatallal jár. Morgenthau most a kormányzói állásra pályázik és korrekt módon le­mondott városházi állásáról. A második alpolgár­mesteri állást, amire olyan “sürgős szükség” volt, megszüntetik és dicsekednek, hogy ezzel milyen nagy megtakarítást érnek el. Vagyis, nem volt rá szükség. Magyarán mondva: politikai manipu­láció kedvéért akarták elpocsékolni a newyorki polgárok keservesen kiizzadt adó-dollárjait. • Valami nincs rendben egyik-másik TV-állomás ikörül. Johnson elnök annakidején a vevők védel­mével foglalkozó iroda élére állította Betty Fur­ness TV-hirdetés színésznőt. A kinevezés nevet­ségbe fulladt. Miss Furness a háziasszonyok meg­döbbenésére kijelentette, hogy amikor a TV-adá­­sokban szerepelt, fogalma sem volt a hirdetett áruk valódi értékéről, jellegéről, hozzátette, hogy nem szokott szupermarketben vásárolni és ráadá­sul műveletlennek mondta önmagát. Az egyik TV-állomás most uj, félórás szériát indít és a ve­vők védelmét szolgáló széria vezetője Miss Fur­ness lesz. Magyarán megmondva: a TV hülyének tartja az amerikai háziasszonyokat és ha tűrik, meg is érdemlik. MI IS AZ EMBER? . . . TEST ÉS LÉLEK Fiatal családok egyik legszebb élménye a gye­rekek értelmi világának nyiladozása. Hihetetlen, mennyit tud kérdezni a 2—3 éves gyermek. Ez mi? Az mi? S a miértek tömkelegé! Ha jól meg­figyeljük, a kisgyermek érdeklődése elsősorban közvetlen környezetére, de mindig rajta kivüleső dolgokra irányul. A gyermekkor elmúlik, de kér­déseink nem szűnnek meg. Csak éppen bővül ér­deklődésünk köre. Mig aztán egyszer csak komoly, 180 fokos fordulatot vesz a kérdezés iránya. Vala­mikor a szellemi érettség elérésekor elénk mered a kérdés: mi vagyok? Esetleg már igy: ki vagyok én ? Ez a kérdés aztán nem tágít mellőlünk, mig le nem hunyjuk a szemünket. Emberéletünk tit­ka, életünk értelme áll előttünk kérdőjelként. E kérdőjel elméleti feloldása életfilozófiánkban, val­lásos meggyőződésünkben történik meg sok töp­rengés árán, gyakorlati feloldása pedig életünk ilyen vagy amolyan alakításában folyik — egész a sírig. Az európai ember először görög földön érte el azt a szellemi nagykorúságot, hogy teljes határo­zottsággal kezdett érdeklődni az emberi lét titka után. Alapélménye az volt, amit a bibliai terem­tés-történet is elbeszél Ádámról: a körülötte levő világban nem talált magához hasonlót. A görög filozófia le is szűrte a következtetést: az ember egészen más, mint a többi élőlény. A különbség nem a testében mutatkozik — ez sok rokonvonást mutat az állatok testével — hanem abban, hogy az ember az anyagitól merőben különböző szellemi tevékenységre képes. Ennek a tevékenységnek ki­elégítő magyarázata nem lehet az anyagi test. Te­hát — ez volt a következtetés — az ember testé­ben “lakik” egy gondolkodni, szabadon határozni tudó “lény”, a szellemi lélek, valami láthatatlan, isteni szikra, amelynek a test csak korlátozó kö­zege, s ebből csak akkor szabadul ki, akkor tér vissza eredeti, egyetemes, tisztán szellemi létfor­májához, amikor az ember meghal. Ezzel a görög gondolattal párhuzamosan, sőt ezt időben messze megelőzve élt a közkeleti né­pek körében egy mitológiai elképzelés, mely ugyancsak éles határvonalat húzott a test és a lélek közé. Szerinte az ember lelke jó, azt az Isten teremtette, a teste (és minden anyagi dolog) el­lenben rossz, mert az az ördög, a rossz szellem te­remtménye. Ezzel a közel-keleti mitológiával szállt szembe a bibliai teremtés-történet mikor elbeszélés for­májába öltöztetve leszegezi az igazságot, hogy az ember teste is az Isten müve, tehát az is jó. E hármas előzmény után indult el a keresztény filozófiai gondolkozás, hogy megfejtse az ember­élet titkát. A közel-keleti elképzelést, valahányszor be akart férkőzni a kereszténységbe, az egyház mindig ki­vetette magából, mint nyilvánvaló tévtant. Az ókorban manicheizmusnak nevezték, de a közép­korban is felütötte fejét, főképp Dél-Franciaor­­szágban és a Balkánon. A görög (főleg a plátói) filozófiával azonban sok keresztény gondolkodó összeegyeztethetonek vélte a Bibliában található, kinyilatkoztatott em­bertant. Különösen Szent Ágoston és követői hir­dették sokáig a plátói elképzelést, hogy a test — bár önmagában nem rossz, hisz Isten teremtette — a lélek börtöne. Más teológusok azonban, úgy vélték, hogy ez a tan, ha a teremtéstörténettel össze is egyeztethető, a kinyilatkoztatás szellemé­től mégis idegen. Mig ugyanis e tan szerint való­ságos szakadék osztja meg a zembert, mely szaka­dék elválasztja egymástól a testét és lelkét, ad­dig a kinyilatkoztatás mindig az sztatlan ember­ről beszél: ez hisz, imádkozik, s ez hal meg. További töprengésre adott okot az a meggon­dolás, hogy ha a test annyira idegen a lélektől, hogy boldogan szabadul tőle a halálban, akkor a test feltámadása valójában újból a lélek bünteté­se, börtönbe zárása lesz. Pedig a hitvallás az üd­vözülés beteljesedésének tekinti a test feltáma­dását, hisz egy sorban emliti a “bűnök bocsánatát, testnek feltámadását és az örök életet”. Persze, kéznél volt a felelet, hogy a feltámadt, megdicsőült test más lesz, mint a földi test volt, s ezt már nem érzi börtönnek a lélek. E felelet sem nyugtatott meg mindenkit és tovább folyt az erőfeszítés a probléma tisztázására. Most már a másik nagy görög bölcselő, aristoteles nyomdo­kain. Végülis minden idők legnagyobb keresztény fi­­ar,. .iéAmegfgtésiteojloülé shrdl cmfwyp cmfwya lozófusa, Aquinói Szent Tamás fogalmazta meg a megoldást. Eszerint az ember testből és lélekből áll, de sem az egyik, sem a másik összetevője nem független a másiktól. A test lélek nélkül csak anyag (hulla), a lélek test nélkül — bár mint ré­szekre nem osztható, szellemi lény nem pusztulhat el, test nélkül is tovább él — olyan, mintha meg­csonkították volna. Az emberi léleknek ugyanis, természetes velejárója a test: csak abban tud ki­teljesedni egész valósága. Sem az emberi test, sem az emberi lélek nem egész lény önmagában, csak öszetevői egy egész lénynek — az embernek. Ez a szenttamási megoldás összhangban áll a, biblia beszédmódjával, mert hisz test és lélek együtt szeret lenni. Bíbor László NAGY LÁSZLÓ: M A J U S F A K Hajnalban állnak már vitézül, szökik az égről a felhő, haragos fejükön vigyázva szallagot ingat a szellő. Ünnepi ruhádat vedd elő, danolhatsz, fütyülhetsz békén, rögökön kapavas ne csengjen, gyáron se füstöl a kémény. Mióta a mezők nyugodtak s nem ragyog fü között töltény, azóta viruló ünnep el, minekünk eleven törvény. Pernyévé égett a papiros, amire tilalmat Írtak, májusfát magasat állítunk, szegfűink szabadon nyílnak. Májusfák suhogják magasan az ember szabadult kedvét, tövükben a táncot ne járják sarkantyus csizmáju medvék. SÁGI PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents