Bethlehemi Hiradó, 1969. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-24 / 30. szám
Thursday, July 24, 1-9(39 BETHLEHEMI HÍRADÓ 7. OLDAL Szocialista Hippik egymásközt 'Vérszopó kapitalista Neil A. Armstrong Edwin A. Aldrín Jr. Michael Collins " A három Hold-pilóta indulás előtt. Sztrájkjog kell nekünk!" - mondja a levélhordók szövetségének elnöke f \y BERKELEY, Calif. - Töke és munka háborúság tört ki r. Berkeley egyetem berkeiben. A manapság szoká303 főnök-alkalmazott konfliktusoktól és bérharcoktól abban különbözik ez, hogy mindkét oldalon szocialista elveket hajtogatnak. Hippik és szocialisták ők mind. Kik ők? A Berkeley Barb cimü antikapitalista lap kiadója, Max Scherr, és újságíró alkalmazottai. A munkatársak unióba szervezkedtek és megindították a harcot a munkaadójuk ellen. Ezzel a jelszóval: “Vérszopó kapitalista kizsákmányoló!” Szocialista és kizsákmányoló? Igenis, kizsákmányoló, mondják a munkatársai: A múlt évben Mr. Scherr tiszta haszna, az adók megfizetése után, 130 ezer dollár volt és ebből azoknak, akik a lapot Írják, csak csurrant-cseppent egy kis rész, összesen 17,000 dollár. Álljunk meg egy szóra. Egy kis lapocska ilyen mesés profitot hoz? Igen, a 80,000 példányban megjelenő Berkeley Barb kapós, mert érdekes. Van benne a gonosz kapitalisták szapulása, van benne hippi és szexuális perverzitás, vannak benne dühös támadások minden ellen, ami a fennálló. rendet tükrözi és persze a legvadabb támadások a rendőrök ellen irányulnak, akik elbizakodottságukban odáig merészkednek, hogy szembekizsákmányoló!" szállnak a Berkeley egyetem tüntető diákjaival. Vissza a Barbhoz és Mr. Scherr vérszopóhoz. “Az egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy Scherr baloldali, mondja Lenny Lipton, a vezércikkíró, aki korábban a Life magazin riportere volt. — Ö egy mult-századbeli kapitalista, aki éhbérért dolgoztatja a munkatársait. Mi újságírók azért írunk, mert szenvedélyünk és kedvtelésünk az irás, és ő zsebrevág minden héten 5000 dollárt.” Felel Mr. Scherr: “Az nem számit, hogy én mennyit keresek ezen az üzleten. Ezek ítudniillik a munkatársak) munka nélkül voltak, én adtam nekik munkát, négy éven át az én asztalomnál ettekittak, és most rám másznak.” A kapitalista szocialista és szocialista alkalmazottainak konfliktusa olyan gyűlölködésbe torkollott, hogy Scherr felajánlotta munkatársainak megvételre a lapot, 140,000 dollárt kért érte. Az alkudozás Timothy Leary “psychedelic guru” egyeztető közreműködésével folyt, de megakadt, mert Scherr a 140,000 dolláros vételár mellett kikötött még egy és más felelősséget is, amik az uj tulajdonosokra háramlanának, ha a lap korábbi tartalma miatt perre és kártérítésre kerülne sor. Ezen a ponton az alku kátyúba jutott, pedig Scherr volt kétségbevonható. Scherr kijelentette, hogy ő még a Wall Street Journalnak is hajlandó lenne eladni a lapot. Mi lenne a legjobb megoldás? Megmondja a Rarb egyik méhkasfrizurával ékes hirtelenszőke hölgymunkatársa: “A Barbot át kellene alakítani egy jó marxista munkás kooperatívvá. Mi kapnánk olyan munkabért, amiből meg lehet élni és ami profit lenne, azt a közösség javára adományoznék, például orvosi központ alapítására, bond-alapra, hogy ha becsuknak minket, kikerüljünk a dutyiból, ügyvédi, védői költségekre, ha egyetemi és tekintély-ellenes tüntetések miatt pert varrnak a nyakunkba”. Scherr eladási ajánlatának komolyságában nem hisznek a munkatársai. Haines riporter, aki nem az utcásról, hanem a Chicago Daily Newstól ment a Berkeley Barbhoz, azt mondja: “Egy szavát sem lehet elhinni. Scherr úgy beszél, mint egy szocialista, az üzletet úgy vezeti, mint egy kapitalista és a munkatársaival úgy bánik, mint egy fasiszta.” Nem szeielmi légyott NEW YORK — Emile Faraba a Harlem néger negyedben, az utcán, szives meghívást kapott egy néger hölgytől, hogy jöjjön fel a lakására. Fel is ment és amikor bezárult mögöttük az ajtó, a hölgy kést rántott elő és a meghívott vendég pénzét követelte. Meg is kapta azt. Ezután Emile Faraba elment a rendőrségre, bemutatkozott mint a Középafrikai Köztársaság U.N. missziójának titkára. Detektivekkel a hölgy keresésére indult, mindjárt meg is került a hölgy: a 35 éves Maria Martinez. A kaland folytatása a bíróság előtt következik. Terjessze lapunkat’ WASHINGTON - A postai alkalmazottak uniója és ezeknek az unióknak országos szövetsége körében mozgalom és agitáció indult meg a kormányalkalmazottak sztrájkjogának biztosítására. James Rademacher, az országos szövetség elnöke kijelentette: Hatályon kívül kell helyezni a szövetségi törvénynek azt a rendelkezését, amely kormányalkalmazottaknak megtiltja nemcsak a sztrájkot, hanem még a sztrájkjog hirdetését is. A szövetség a kongresszushoz fordul azzal a követeléssel, hogy küszöbölje ki a törvényből a sztrájktilalmat, amelynek tiszteletbentartására most minden alkalmazottat a felvételénél kivett eskü kötelez. Annak, hogy a postások szeretnék követeléseik teljesítését sztrájk utján éppen úgy kierőszakloni, mint az ipari és üzleti munkások és alkalmazottak teszik, kettős Oka van: egy elvi és egy aktuális ok. Az elvi ok, az, hogy nem látják be, nem akarják belátni, hogy a köz szolgálata más lenne, mint privát munkaadó szolgálata. “Ami nekik szabad, legyen szabad nekünk is!” Az aktuális ok pedig az, hogy a kormányalkalmazottak fizetésének a napokban történt újabb rendezése alkalmával az egész vonalon 4.1 százalékkal emelték a fizetéseket, egy kivétellel: a posta alkalmazottainak fizet ését nem emelték fel. A postás uniók a kongresszustól 5.4 százalékos fizetésemelést kérnek, tehát nem annyit, amennyit más kormányalkalmazottak kapnak, hanem “emergency” cimén még többet. Jellemző a levélhordók elégületlenségére és ingerültségére egy levél, amelyet egy postás Rademacherhez intézett: “Ha magának nem kell sztrájk, ml majd a maga .h%. Ivébe ültetünk valakit, akinek kell.” A helyzet ma az, hogy a levélhordók agitálnak a sztrájkjog mellett, unióik vezetői azonban a szenvedélyek lehűtésével próbálkoznak. Az uniókat nyugtalanította 72 newyorki postás nemrég történt bejelentése, hogy ők beteget fognak jelenteni; az unió vezetősége leintette őket. Az uniók szövetsége és annak elnöke úgy vélekednek, hogy sztrájkról majd csak akkor lehet beszélni, ha aj törvény a posta alkalmazottait feloldja a sztrájktiltó eskü alól. Az autóbusz nem kilátótorony WORCERTER, Anglia — autóbusz végállomással szemben levő házak lakói panaszolták, hogy az emeletes autóbuszok felső platformján ülő utasok bekukucskálnak a hálószobák ablakaiba. A lakók kérésére az autóbusz társaság elrendelte, hogy a felső platformra csak akkor lehet felszállni, amikor az autóbusz elhagyta a végállomást. A 46 éves James Charles Evers, Fayette, Miss, uj polgármestere, letette, az-esküt.
