Bethlehemi Hiradó, 1969. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-03 / 27. szám

Thursday, July 3. 1969 BETHLEHEMI ffiBADÖ 5. oMa! ' A VIET CONG ELISMERTE CAMBODIAI TARTÓZKODÁSÁT EGYIK LEGELŐKELŐBB KLUB MEXICO CITYBEN AZ UJ, HÉTEMELETES AMERIKAI KLUB SAIGON, Délvietnam. — A Viet Cong elsőizben elismer­te, hogy fegyveres erői tör­vénytelenül Cambodiában tar­tózkodnak és aláírtak hivata­los képviselőjük által egy egyezményt Camb odiával, hogy távoznak, ha a vietna­mi háború befejeződik. Ezt Cambodia fővárosából, Phnom Pen-iből egy rádióadás jelentette, melyet Saigonban fogtak s mely idézte az el­nök, Norodom Sihanouk her­ceg szavait a megállapodásra vonatkozóan. Sihanouk a Svay Rieng tar­tományban egy beszédet mon­dott, melyben kijelentette, hogy a Viet Cong és az észak­­vietnami hadsereg katonái mindenütt ott találhatók a tartományban. H o z z á t ette még, hogy a cambodiai kom­munisták “aláásták a nem­zetet és ajtót nyitottak a amint csak lehet. Azok, akik betegek, vagy sebesültek ma­radhatnak. A megegyezést állítólag a Viet Cong Cambodiában levő “nagykövete” irta alá, a fő­városi rádió azonban hozzá­tette, hogy Sihanouk a saját szavai szerint, nem egészen biztos benne, hogy a Viet WASHINGTON. — Egy baktériumokkal az Egyesült Államok ellen intézett szov­jet támadás óriási számú né­pességet volna képes elpusz-Jerry Quarry ökölvívó bajnok gyakorol New Yorkban. Cong be is fogja tartani alá­irt Ígéretét. kommunistáknak, hogy az egész tartományt megszáll­ják.” Sihanouk, aki nemrégen el­ismerte az úgynevezett “át­menti Viet Cong kormányt Délvietnamra nézve”, a kö­vetkezőket jelentette ki: — Kérésemre aláírtak egy ok­mányt, hogy miközben ame­rikaiakkal harcoltak, elszór­tan bejöttek Cambodiába. Én azt mondtam nekik, hogy tá­vozzanak olyan gyorsan, “Driver of the Year, 1969“-é nyil­vánították Frederick J. March-ot, aki 2.5 millió mérföldet hajtott teherautón, baleset nélkül. dotta kémiai és biológiai fegy­verek szakértője a szenátus külügyi bizottságának egy meghallgatáson, amit most hoztak nyilvánosságra. — De — mondotta a meg­hallgatáson Matthew S. Me­­selson, harvardi professzor — abszolút őrültség volna egy ilyen támadás a Szovjet részé­ről egy ország ellen, mint az Egyesült Államok, mivel a U. S. megtorlással élne atom­fegyverekkel. Bár egy nagy magasság­ban robbantott tartályból le­hulló baktériumok az embe­rek millióit pusztítaná el az Egyesült Államokban, a. U.S. nukleáris fegyverei nem pusz­tulnának el és képesek vol­nának a visszavágásra — mondotta a professzor a sze­nátorok kérdéseire. A professzor figyelmeztett, hogy egy bilógiai fegyverek­kel és kémiai fegyverekkel, mint “ideggáz”, történő tá­madás a legnagyobb megle­petés lehet és ellene jóformán nincs védekezés, speciális gáz­álarcokon, védőruházaton és speciális óvóhelyeken kívül. MEXICO CITY -A Mexico fővárosban levő Amerikai Klub uj helységekbe költözött s jelenleg mintegy 1000 tag­ja van. Valójában az Ameri­kai Klub a 106 Quadalquivir St.-en, a neve ellenére is há­rom tipusu tagból áll. Száza­lék arányban a tagok 55 szá­zaléka amerikai, 30 százaléka mexicoi és 15 százaléka angol. Az Amerikai Klub a 19-ik századiban született, akkor, amikor amerikaiak építették ki Mexico vasúti hálózatát és a Kluib jelenleg negyedik ott­honában van. Amikor a Klub megnyílt 1985-ben, mintegy 100 alapitó tagja volt. A Klub, amaga klubtermei­vel éttermeivel és kandallók­kal felszerelt hálószobáival — hogy a 7400 láb magasságban a tenger szine fölött fekvő Mexico City-ben megfelelő­képpen meleg legyen — nagy tekintélyt szerzett és nagysza­bású vívmány volt, mivel 1895-ben mindössze 700 ame­rikai tartózkodott állandóan Mexicoban. Az Amerikai Klub nemso­kára kinőtt az első három helységéből. Ma a Klub egy 7 emeletes épület, előkelő kör­nyezetben és szomszédságban és az uj épület 1,600,000 dol­lárba került. Néhány lépés­nyire van a divatos Paseo de la Reforma-tól, közel a Hotel Maria Isabel-hez és az “An­gyal” szoborhoz. A Klub érdekesképpen sok chicagói jelleget visel magán. A díszítéseket az uj Ameri­kai Klub-ban egy dhicagoi cég tervezte az étel-manager Lee Nichols, aíki Angliában született, az Egyesült Álla­mok Cornell egyetemén vé­gezte a hotel és vendéglői szakmát, aki előzőleg a chica­gói O’Hare Inn igazgatója volt. A Klub első alelnöke Ni­cholas Noyes, volt chicagói la­kos, aki most négy mexicoi vendéglőnek a tulajdonosa. Noyes, volt chicagói lakos, aki most négy mexicoi ven­déglőnek a tulajdonosa. No­yes elmondotta, hogy ő az egyedüli vendéglős Mexico­ban, aki a steaket Chicagóból importálja. A Klub 7 emeletének egyi­kén van egy hatalmas bál és banket terem, melyet Mon­­ticello Hall-nak neveznek s melyben kényelmesen elfér 300 vendég. Van azonkívül Juarez, Churchill és Lincoln banket-terem s a neveket a három ország ismert szemé­lyiségeiről nevezték el, mely országokból a Klub tagsága származik. Mindegyik étte­remben 60 vendég fér el, ha azonban az elválasztó falakat a három teremből ideiglene­sen eltávolítják, mintegy 200 személyes banket termet tud­nak belőlük képezni. A fő étterem a Klubiban az úgynevezett Plantation Room, melynek különkony­­hája van. Azonkívül van még két konyha, mely a többi ét­termet látja el. Az egyik hely­ség a Klubban az úgyneve­zett “Bag O’ Nails English Pub”. Ez eredetileg kizárólag angol klub volt, néhány év­vel ezelőtt azonban egyesült az Amerikai Klubbal, az an­golok állandóan csökkenő szá­ma miatt. Mig a többi étteremben egyaránt élvezhető mexicoi, amerikai és európai konyha, az angol vendéglőben tipiku­san angol ételeket szolgálnak fel és délután 4-től 6-ig min­den hétköznapon angol teát szervíroznak. A Klubban több olvasó és iróterem van, továbbá ame­rikai bár, billiárd és kártya­termek, egy 162 üléses mozi­­szinház és kívül bőségesen parkolási lehetőség. A mexicoi Amerikai Klub kölcsnösségi viszonyt tart fenn, hasonló Amerikában le­vő klubbokkal 53 amerikai és idegen városiban, melyeknek tagságát éppenugy ellátják, mint a Mexico City-ben levő Amerikai Klub tagjait. A HONFOGLALÓ MAGYAROK VIRÁGA A Balatonkenese és Bala­­tonakarattya közötti dombon, ezekben a napokban nyitja mézillatu, fehérernyős virá­gát Magyarország egyik leg­régibb növénye: a tátorján. A kórószerü növényt—a fel­tevések szerint — a honfog­laló magyarok hozták a Du­na—Tisza közére. A tátorján — a nép nyelvén: tatárfü —­­Magyarországon ma már csak a Balaton partján található botanikai nevezetesség. A nö­vényt éppen ezért védetté nyilvánították. Terjessze lapunkat! *vvwvwww»wvvwwww»»vvw Ezt a több mint 98 fontos halat fogta A1 Bielevich, North Andover, Mass.-ben. Az eddigi rekord 84 fönt volt. KÉMIAI-RIOLÓGIAI HADVISELÉS NAGY VESZÉLYT VISEL MAGÁBAN titani Amerikában — mon-

Next

/
Thumbnails
Contents