Bethlehemi Hiradó, 1969. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)

1969-12-18 / 51. szám

BETHLEHEM! HÍRADÓ 11. oldal 3 Thursday, Dec. 18. 1%9 ROKONAINK NYOMÁBAN A SUMIROKRÖL A sumir témájú emigrációs könyvkiadás csúcsteljesítmé­nyeként egy uj magyar könyv kiadó vállalkozás egyszerre két szép kötettel lepte meg az olvasni, tudnivágyó közön­séget. A GILGAMESH Kiadó könyvei ezek, az újonnan meg­indított STUDIO SUMIRO­­HUNGARICA sorozat első ön­álló kötetei. Nem az emigrá­ció szegényes Hamupipőke köntösébe öltöztetve és nem az annyira megszokott ‘ahogy lehet’ módon jelentek meg, hanem jóizéssel párosult mo­dern formában, úgyhogy minden könyvespolcnak büsz­keségei lehetnek. A folytató­dó sorozat szerkesztője Dr. Érdv Miklós. De a csucsteljesitmény nem­csak a külalakban hanem a tartalomban is megnyilvánul. A két kötet, Galgóczy János: “A sumir kérdés” és Dr. So­mogyi Ede: “Szumirok és Ma­gyarok” eimeket viseli, és a ma már halott szerzők ritka és résziben ismeretlen tanul­mányait gyűjti össze, egyik meglepetésből a másikba ejt­ve az olvasót. S az mindegy hogy az olvasó melyik tábor­hoz tartozik a pro-sumirhoz vagy az anti-sumirhoz, mert a két könyv rádöbbent minden elfogulatlan és tájékozódást kereső magyart arra, hogy amit eddig a sumirról tudott az bizony kevés, aki pedig tagadta a sumir-magvar roko­­nitás fennállásának még a lehetőségét is az egy száz­évesnél idősebb magyar kul­túrtörténeti eredményt mel­lőz jogtalanul. Galgóczy könyve magáért A statisztika szerint a leg­több ember szívbetegségben hal meg. A második helyen a rákbetegség szerepel. A 3. helyen nemrég még a fertőző betegségek álltak. Ezt a he­lyet azonban csakhamar el­foglalták a közlekedési bale­setek, amelyek óriási mére­teket öltöttek. Jelenleg a világ utjain több mint 200 millió gépjármű közlekedik és számuk évente mintegy 20 millióval gyara­podik. Ennélfogva a közúti közlekedés biztonsága nagy társadalmi és egészségügyi problémává válik. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évente több mint százezer ember hal meg az utakon. Csupán az Egyesült Államokban az utóbbi években többen vesz­tették • életüket közlekedési balesete k következtében, beszél. Az első világháború alatt a Tud. Akadémiához benyújtott három könyve a mostoha körülmények miatt kiadatlan maradt, tanulmá­nyai pedig életében soha nem jelentek meg könyvalakban. Nem csoda, hogy manapság jó ha a nevét ismerték. Pe­dig Galgóczy mellőzése és el­felejtése nagy veszteség és igazságtalanság, mert rend­kívüli tehetség volt. Ő volt az első magyar, aki az ékirás minden csinjával-binjával tisztában volt és munkái ki­váló magyar és külföldi szak­lapokban jelentek meg. Eze­ken a lapokon folytatott szel­lemi párviadalt olyan nagy­ságokkal, mint a new yorki Columbia egyetem sumirolo­­gia professzora J. D. Prince, mely vitát a könyv eredeti angol szövegével közli. Ha­­lévy két cikkében is vitázott vele. Közli a kötet Munkácsi Ber­­nát bírálatát is Galgóczy egyik munkájáról és ebben a finnugorizmus akkori legna­gyobb tekintélye, bár sokban eltér tőle, mégis sok eredmé­nyét elfogadja és szaktudá­sát elismeri. Mgdöbbentő az a játszi könnyedség, amely­­lyel Galgóczy megoldja az idegenek számára oly érthe­tetlen, a sumir és magyar nyelvekben különlegesen egy­formán meglévő tárgyas ige­ragozás. Négyszer szavas szótára — amelyet a kötet egészében közöl — még ma is nagy szellemi teljesítmény­nek számit, pedig korban jó­val emegelőzi a vatikáni Insti­­tutum Biblicum tanárának A. mint ahány amerikai katona esett el annak idején a máso­dik világháború frontjain. Amint ez a részletes elem­zésből kiderült, a balesetek legnagyobb részét, csaknem 80 százalékát a vezetők test­­ti és lelki állapota okozza. Ez­után következnek a műszaki és az időjárással kapcsolatos, valamint egyéb okok. A balesetek 30 százalékát, sőt Amerikában az utóbbi idő­ben 55 százalékát, az ittasság okozza. A baleseti okok kö­zött szerepelnek a gépjármű­vezetők szervezetének többé­­kevésbbé rejtett zavarai: az érelmeszesedés, az epilepszia, a szívinfarktus, a magas vér­nyomás, stb., melyek azért veszélyesek, mert hirtelen rosszullétet okozhatnak és a vezető azonnal elveszti ural­mát a gépjármű felett. ' Deimelnak a szógyüteményét. A közel 300 oldalas tanul­mánysorozat minden egyes té­tele meglepetés, kellemes meglepetés azoknak, akik csak az igazságot és a ténye­ket keresik a nagy vitákat kiváltó sumir-magyar rokoni­­tás ügyében. A második kötet szerzője Dr. Somogyi Ede, szintén zse­niális ember, négy világnyelv nyelvtanának szer k.e sztője Emellett újságíró, s szerkesz­tésében jelent meg az első Magyar Lexikon a maga im­pozáns 16 kötetével. A most újra kiadott könyvének cime: “Szuimirok és Magyarok”. Ez a tartalmas könyv az első ter­jedelmes sumir-magyar nyelv­tani összehasonlítás, bőséges szószedet kíséretében. Köny­vének történeti részében fel­vázolja a sumirologia és az ásatások legfontosabb mozza­natait és kifejti benne egy sumir katedra felállításának szükségességét a pesti egye­temen. Okfejtése logikus és megalapozott, hiszen ebben az időben az egyetemnek már volt egyiptológiai, izlamoló­­giai és seimitológiai tanszéke. Csak a külföldi tudósok véle­ményére támaszkodik meg­­okolásában, kik közül számos­nak az a véleménye, hogy a sumir és a magyar rokon nyelvek. A Studia Sumiro-Hungari­­ca készülő harmadik kötete Dr. Érdy gondozásában szin­tén sok meglepetést igér. Fel­dolgozza az elmúlt 120 év összes hazai és külföldi szer­zőjétől megjelent sumir-ma­­gyar-uralaltáj i rokonsággal foglalkozó tanul mányokat. Szerzőik között szerepelnek orientalista egyetemi taná­rok, püspökök, theológusok, a Tudományos Akadémia több tagja és egy világhírűvé vált magyar régésznő, Torma Zsó­fia sumir-magvar vonatkozá­sú Írásai. 1969-ben múlt ép­pen 100 éve, hogy a történész Ribárv Ferenctől elhangzott az első sumir-magyar-turáni rokonságra kitérő előadás a M. T. Akadémián, és hogy a francia Oppert megállapítot­ta .hogy a nem rég felfedezett turáni népet sumir-nak kell helyesen nevezni. A két első kötetet olvasó­ink már megrendelhetik, Gal­­góczyit US $7.80, Somogyit $6.90-cs áron, “Gilgamesül Publishing Company”, 430 W. 34 Street 12-D( New York, N. Y. 10001 cimen. E könyvek igazi örömet fognak okozni mindazoknak ,akik a magyar nép és nyelv őstörténetén ez­­irányban dolgoznak és fára­doznak. A HARMADIK HELY Évezredes titkok tudósa BUDAPEST — Néhány év­vel ezelőtt már világszerte nagy elismerést keltett egy magyar professzor munkája —az Afganisztánban, Szunkh- Kottalban talált görögbetüs szentélyfeliratok megfejtése. Európa sok tudósa “vallatta” a szentélyfeliratokat hoszu­­hosszu éveken át, hiába. Ami nekik nem sikerült, azzal megbirkózott dr. Harmatta János, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem in­­do-európai tanszékének veze­tője. A professzor munkássága nyomán uj nyelv született: másodszor kapott életet, vált érthetővé a halottaiból feltá­langját — mint a falra kar­colták — az Istenek székhe­lyévé avatták”, s elnevezték: “Szado gabo”-nak vagyis Száz. barlangnak. Dr. Harmatta János azt javasolta a szovjet régészek­nek, hogy a földrengés-ve­szély miatt vigyék védett helyre a szentély feliratait. Tanácsára most lefürészelik, s a közeljövőben egy lenin­­grádi múzeumban helyezik el a jelekkel borított faiakat. A magyar professzor egyéb­ként nemrég érkezett meg: Párisból, ahol bakiikat nyel­ven irt szasszanida bullákat fejtett meg, — több mint ki­lencvenet, tiz nap alatt. masztott baktriai nyelv. A he­tedik az eddig ismert közép­iráni nyelvek közül. A buddhista barlangszen­télyben szovjet régészek buk­kantak a görögbetüs felira­tokra. Ők kérték fel Harmat­ta professzort, hogy foglal­kozzék a szasszanida biroda­lom életéről tudósitó titok­kal. Vállalta. A baktriai nyelv megfejtéséhez hat nyelv — az előző hat közép-iráni — birtokában látott hozzá. A magyar tudós lényegében egy rövid felirat alapján fej­tette még a reg--élfeledett nyelv titkát. A szasszanida birodalom az időszámításunk utáni harma­dik században jött létre. A megfejtés alapjául szolgáló felirat is Szasszanida-hóditók saját vallásuknak megfelelő­en alakították át a buddhista szentélyt. “Az Ördög bar-Megmentik a Fejér megyei kastélyokat SZÉKESFEHÉRVÁR. — Elhanyagolt,omladozó állapot­ban van Fejér megyében a ré­gi főúri kastélyok, nemesi kú­riák zöme. A műemlék jellegű épületek üresek, esetleg rak­tárnak használják őket. Karbantartásukra, tataro­zásukra nem fordítanak gon­dot. A Fejér megyei tanács yb. eihatámt-a,—hoir. meg" menti ezeket a méltatlanul* el­hanyagolt építészeti értéke­ket. Elsőként a seregélyest grófi kastély helyreállítására dolgoztak ki tervet. Az 1821- ben épült klasszicista stilus!» műemléképületben idegszana­tóriumot rendeznek be. A se­­regélyesit a többi kastély helyreállítása követi. Amikor veszélyes a penicillin LONDON — A penicillin­nel és más antibiotikumokkal kezelt vágóállatok húsa hat ember halálát okozta a kö­zelmúltban Kelet-Angliában. Angol farmerek rendszeresen adnak penicillint borjúnak, csirkének és más vágóálla­toknak, hogy meggyorsítsák növekedésüket. Egy orvosi vizsgálat azonban kimutatta, hogy ezeknek az antibiotiku­moknak a hatása következté­ben olyan vírusok fejlődnek ki az állatok szervezetében, amelyek az immunitást bizo­nyos betegségekkel szemben végülis megszüntethetik, s a levágott állatok húsával ezek a vírusok átkerülnek az em­ber szervezetébe. Az orvosi vizsgálat fedte fel a hat halálos esetet is. A brit kormányhatóságok most azt tervezik, hogy meg­tiltják a farmereknek, hogy az állatok eledelébe penicillint és más antibiotikumot kever­jenek. X Rendezik a Gyöngyös patakot KŐSZEG — Rendezik az ország egyik leggyorsabb fo­lyású patakját, a Gyöngyöst. Az Alpokban eredő és Vast megye északi részét átszelő vízfolyás Kőszeg és Gencs­­apáti közötti 11 kilométere* szakaszának szabályozására. 24 millió forintot költenek. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET

Next

/
Thumbnails
Contents