Bethlehemi Hiradó, 1969. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)

1969-12-04 / 49. szám

Thursday, Dec. 4, 1969 BETHLEHEMI HÍRADÓ 7. oldal Áiwták a MapoMat PÁRIS — Dobra kerül a Maginot-vonal, mely a kinai nagy fal után a világ leghí­resebb és leghatalmasabb erő­dítménye volt. A francia államhatáron, 10 kilométerre a Rajnától, 450 kilométeren épült ki. Ma is “üzemképes”, mert objektu­mait állandó és költséges fel­ügyelet alatt tartották, s őrizték, mint harminc évvel ezelőtt. 1939-ben a hitleris­ták betöréséig nem tudták egészen befejezni. A Maginot-vonal akkori va­lutában számítva ötmilliárd frankba került. André Magi not egyszerű katona volt az első világhá­borúban. Akkor érlelődött meg benne az a gondolat, hogy olyan erődítmény vona­lat építsen ki, amely lehetet­lenné tegye, hogy Franciaor­szág “örök ellensége”, Né­metország katonasága francia földre tegye a lábát, ami a múltban gyakran előfordult. A Maginot-vonalnak a hit­leri betörés idején játszott szerepéről két ellentétes vé­lemény alakult ki. Az egyik vélemény szerint a Maginot­­vonal egyáltalán semmilyen célt nem szolgált s nem volt képes feltartóztatni a német csapatok előretörését, hogy a francia hadvezetés közben át­csoportosítsa erőit. Más vélemények szerint a Maginot-vonal berendezései legyőzhetetlenül kerültek ki a háborúból. Ennek bizonyí­tására azt a tényt hozták fel, hogy a Maginot-vonal legény­sége még tiz nappal Francia­­ország kapitulálása, tehát a francia—német fegyverszü­neti szerződés aláírása után is védekezett, s Pétain har­saik az akkori államfő kény­telen volt megbízottakat kül­deni a Maginot-vonal védői­hez, hogy rábeszéljék őket a harc megszüntetésére. Most, hogy a Maginot-vo­­nalat kiárusítják, szolid üz­letfelek jelentkeztek. A leg­tekintélyesebbnek egy banán­­nagykereskedőt tartanak, aki raktárhelyiségeket keres. — Metz vidékén az ottani farme­rek eszményi helynek tart­ják a földalatti folyosókat — gombatermesztésre. A Magi­not-vonal egyes külszíni léte­sítményeit már korábban a lotaringiai nagyiparosok ren- 1 delkezésére bocsátották. AKI LEGYŐZI A SZÁMÍTÓGÉPET ÍGY ÉRTHETŐ GREENFIELD — Az lova állambeli Greenfield község 2200 lakója közösen akarja abbahagyni a dohányzást. Nagy ceremóniával eléget­ték a készletet. A helyi lap kiadója szerint: “Arra a meggyőződésre ju­tottunk, hogy meg kell ten­ni.” No, nem a dohányzás ártalmai adták a biztatást. A községben bemutattak egy filmet, amelyben sok milliós vagyont ígértek annak a falu­nak, amelynek valamennyi lakója felhagy a dohányzás­sal. Hűség — kkeniizve Az alacsony férfiak mesz­­sze felülemelkednek a legma­gasabb fölé is, ha a házassági hűségről van szó. Ezt állapí­totta meg egy kiterjedt há­zaspár-teszt adatai alapján Gizella Pöck. ismert mün­cheni szociológusnő. A 180 centiméteres férfiak olyan önelégültek, hogy min­dent megengednek maguk­nak: a 160 centiméteresek sze­rényebbek és féltve őrzik ne­hezen megszerzett családi nyugalmukat — mondja a szociológusnó, s hozzáteszi, ha egy — különösen maga­sabb — nő “leereszkedik” hoz­zájuk, akkor nagyon megbe­csülik . . . Újra a Kennedyek PÄRIS — Az Illustré ismét a Kennedy családdal foglalko­zik. A párisi hetilap féltévé se szerint a legutóbbi esemé­nyek, Tedy balesete nem vé­letlen volt, hanem merénylet eredménye. A lap megpróbál­ja kapcsolatba hozni az autó­szerencsétlenséget — amely­nek áldozata nem a szenátor volt, mint azt valósziniileg tervezték, hanem fivérének volt titkárnője — a dallasi merénylettel, amelyet az el­nök Kennedy ellen követtek el. Megtudjuk valaha az igaz­ságot? — teszi fel a kérdést a Paris Match, s szerinte a szenátor felesége — bár a féltékenység is lehet oka — csak örülhet az események­nek. Férjének politikai karri­erje úgy látszik, nem emelke­dik. Egy szerény szárit viselő hindu nő a számok asszonya. Sötét szemében zavarbaejtő intelligencia csillog. — Neve Shakuntala Devi, s a tudósok igazi matematikai csodának tartják. Einstein “emberi szá­mítógépnek” nevezte el. Húsz éve járja a világot és mutat­ja be nyilvánosan bámulatos matematikai bravúrjait. Húsz éve lép fel ugyanaz­zal a mutatvánnyal, amely azonban egyre drámaiabbá válik :versenyre hívja ki a számítógépeket. Shakuntala Devi minden műveletet gyor­sabban végez el, mint egy komputer. És itt kezdődik a dráma: az elektronikus ipar szédületesen fejlődik, a szá­mítógépek egyre gyorsabban oldanak meg egyre bonyolul­tabb műveleteket és a hindu nő, hogy ne maradjon le eb­ben a képtelen viadalban, lassan tönkreteszi magát, hogy egyre gyorsabb vála­szokra kényszerítse agyát. De hát ez a mestersége. — Beismerem, a matema­tika világjárója vagyok. De nem szeretem, ha csodalény­nek néznek. A számokban köl­tészet van és én művész va­gyok, nem igazi matematikus. Elmondja, hogy apja 50 éves volt, amikor ő született, anyja pedig csak 17. Tizen­­ketten voltak testvérek és fél­testvérek. 5 leány és 7 fiú. Shakuntala nem az egyet­len matematikai csodagyerek volt a családban. Húga, San­­tha, már három éves korában csodálatosan számolt. — Két bátyja szintén nagy képessé­gekről tett tanúságot. De testvérei később teljesen megfeledkeztek a számokról. Shakuntala viszont szorgal­masan tanult az elemi iskolá­ban, majd a bangalorei kö­zépiskolában és a madrasi egyetemen. — Nagyon nehéz dolgom volt az iskolában. Nagyon büszke voltam a tehetségem­re, amelyet Isten adott nekem és ma is büszke vagyok rá. De az iskolában csak az átlagké­pesség érvényesül. Társaim nem akarták elis­merni természetes tehetsége­met, tanáraim egy része sem. Én fejleszteni akartam tehet­­ségemet, azt reméltem, mate­matikakönyvet irhatok, tudós lehet belőlem. Éjjel-nappal tanultam. El akartam érni a legnagyobb régi és a mai in­diai matematikusok színvona­lát. De az iskolában úgy ke­zeltek, mint megvetést érdem­lő strébert. Kétszer is elbuktattak, mert más tantárgyakat elhanya­goltam. Angolból is megbuk­tattak. — A tudomány szolgálatá­ba akartam állni, nagy betű­vel írva. Ma már belátom, hogy ezek csak ábrándok vol­tak. De hát kislány voltam még. Meg akartam ismerni a nagy Einsteint. A hires eam­­bridgei egyetemre akartam járni .aztán Princetonba sze­rettem volna menni, Ameri­kába, hogy Einsteinnel be­Tizmillió éves LASSA — Tízmillió évre becsülik annak a növényevő, emberszabású majomnak a csontmaradványait, amelye­ket a Himalája lejtőjén ta­láltak. Az eddigi legrégibb hasonló lelet “mindössze” 2 millió éves volt. Terjessze lapunkat EGY RÉGI FÜVÉSZKERT JÉNA — Jéna lakosai és vendégei a város központi helyén örökzöld trópusi erdő­ben érezhetik magukat, ha betérnek a Friedrich Schiller­­egyetem fü vészkertjében a közelmúltban megnyitott Vik­­tória-amazonia elnevezésű — 150 négyzetméternyi területű — forró és páradús levegővel telitett házba. E létesítmény­ben, amely a maga nemében a legnagyobb Közép-Európá­­ban, igen sok növénytani rit­kaság látható. Ezek között a látogatók legélénkebb figyel­mét az Amazonas vidékéről származó hatalmas taviró­zsa, a Victoria Regia vonja magára, amelynek levelei kétméteresek, virágai pedig 40 centiméter átmérőjüek. A Jénában, Greifswaldban, Rostockban. Drezdában és HVHHwwwwHtHHHHHM Lipcsében levő füvészkertek közül a jénai nemcsak a leg­nagyobb, hanem a legrégibb is. Az uj trópusi ház felava­tásával egyidöben az ottani oktatási és kutatóközpont 175 éves fennállását is megünne­pelték. Az öt hektár kiterje­désű füvészkert melegházai­ban 30 kiválóan képzett ker­tész, valamint tudományos munkatái’S 12,000 különböző növényfajtát ápol. A füvészkertet 1963-ban több mint százezren látogat­ták meg. Ezen a helyen kü­lönben már a 17-ik században úgynevezett ‘hortus medicus' volt, ahol a legkülönfélébb gyógynövényeket termesztet­ték. dik tovább, de élete most már nem forog komoly veszélyben, veszélyben. szelhessek. Persze tudtam, hogy Einstein meg én — ég és föld —, de le akartam tér­delni elé és megcsókolni a ke­zét. Angliában rendkívüli sike­re volt. Az angol tudósok lel­kesen fogadták a kis himdu lányt. “A számok széditöje” — irta lelkesen a Daily Mir­ror. Bemutatói nemcsak, tu­dósokat vonzottak, hanem a nagyközönséget is. Shakuntala elkezdte a vilá­got járni. Az Egyesült Ál­lamokban megvalósult a: ál­ma: Einstein fogadta. Miután bemutatta Einsteinnek csodá­latos számoló tehetségét,]Ein­stein elbűvölve gratulálj ne­i — Elégedett-e azzal, ajmivé lett? Vagy csalódott ebben a húsz esztendőben, mialatt a számok világjárója volt? Na­gyon megváltozott, miója 18 évvel ezelőtt Rómában jmeg­­tapsoltuk. Azt mondta,1 meg akarja hódítani a világéit. Si­került ? — Sikereim önmagukért beszélnek. Versenyre hívtam a világ legdrágább és leggyor­sabb számítógépeit és mindig győztem. — Mindenütt nagy sikert arattam. Uralkodók és állam­elnökök fogadtak, kitünteté­sekkel halmoztak el. De j vajon: egész életemben komputerek­kel fogok párbajozni? Továbo fogom bizonyítani, hogy as emberi nem- legmatemjatiku­­sabb agya az enyém ? H*usz év alatt bebizonyítottam. | Most már hasznossá szeretném ten­ni magam, kivételes tehetse­gemet az ipar, gazdaság, a gyakorlati munka szolgálati­ba szeretném állítani. ; 'étmw Uj szerkezettel mérik a pacié«* lázát Southampton, Angliában.

Next

/
Thumbnails
Contents