Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-20 / 8. szám
Thursday. Feb. 20, 1969 SETHLEHEMI HfKAPO 5. OLDAL Úszó fadarabot találtak Mr. és Mrs. Lorens Nielson Sonoma, Calif.-ban, mely egy prominens francia férfire hasonlít. HA EURÓPA EGYSÉGE VALAHA LÉTREJÖN, EZ JEAN INNÉT ELVEINEK LESZ KÖSZÖNHETŐ PÁRIS, Franciaország .— “Európa Atyja”, Jean Monnet, az elmúlt év november 9-én múlt 80 éves. Most ismét a “hadiösvénye” lépett az Egyesült Európa érdekében, mely nélkül szerinte nem lehet bé'ke a világon. 1945 óta, ez az egykori konyaik-ügynök, aki sohasem járt egyetemre, ma azonban a világ egyik leggazdagabb embere, soha nem szűnt meg Európában támogatni minden haladást és sohasem hagyta magát megingatni Európa elhivatottságában. Ilyen tulajdonságok manapság igen ritkák Európában. Elméleti meghatározásban Monnet elvei és módszerei igen egyszerűek: — Mi nem koaliciókat akarunk álla-Aki számára a pénz — szemét HARTFORD, Conn. — Jose Martinez, fűszeres, általában egy bádog szemetes kannát használ arra a célra hogy a szemét között, egy vászonzacskóban, elrej tve tartsa a napi forgalomhoz szükséges pénzt. A közelmúltban, egy reggel, nem találta helyén a szemeteskannát Még idejében észrevette, hogy' a városi szemétgyűjtő, a kanna tartalmát éppen a szemeteskocsiba döntötte. Közös érővel sikerült megtalálniuk a szemét között a vászonzacskót, amelyben nem kevesebb, mint 700 dollár volt. mok között, mi embereket akarunk egyesiteni. Az államckközti szövetségek nem elegendők. Mi közös intézményeket és szabályokat akarunk különböző államok embereinek egyesítésére. — Ha ezeket az alpvető elveket alkalmazzuk a politikai realitásokra, a legkézzelfoghatóbb eredmények jelentkeznek — mondja Monet. És valóban évszázados ellenségeskedések után, Franciaorság és Németország között, 25 éven belül kétszer viselve háborút egymás ellen, Monnet rábeszélte őket, hogy formálja meg a két ország a magvát egy európai acél és szén egyesülésnek. És mielőtt a két ország realizálta volna, barátok voltak. És amikor az országközötti védővámok, melyek évszázados kölcsönös gyanakvásból és irigységből születtek meg, úgyszólván kétségbeejtőkké váltak arra nézve, hogy a legutóbbi háború után Európa valaha is felépül. Monnet volt az, aki rábeszélte Európát, hogyr alapitsa meg a Közös Piacot, melynek tagjai most példa nélkül álló prosperitást élveznek. — Nem érdekelnek a gazdasági vonatkozások, csak ha a békét szolgálják — mondja Monnet. És magam semmi újat nem tudok kitalálni. De rájöttem, hogy az átok Európán az uralmi kérdés volt. Franciaország akarta, uralni Európát,’ Németország akarta uralni Európát. Már pedig a béke alapja, az egyenlőség fogalma. Ami tervünk semmire sem ment volna, ha nem az egyenlőség alapjára helyeztük volna. —- Amikor először létrehoztuk az acél és szén egyezséget, nem az acél és szén volt a fontos. Ami fontos volt. összehozni a nemzeteket úgy, hogy közös érdekeket mutatunk meg nekik. Célunk elérésére intézményeket állítottunk fel, mint az acél szén egyezség volt. Az ember nem mondhatja csakúgy egyszerűen, hogy: egyesüljetek. Közös érdekeket intézmények alakjában kell odaállítani. És mivel ezt tettük, úgy hiszszük, hogy egy háború nyugat európai országok között lehetetlenné vált. — És egy másik dolog. Amig Európa megoszolva áll ott, nem ér fel a Szovjetunió erejével minden vonalon. Csak ha Európa egységes, lesz •képes az Egyesült Államokkal egyenlőnek érezni magát és együttesen szembeállni a kommunista világgal. —Ami az Egyesült Államokat illeti — mondja Monnet' — az amerikai gazdasági erő szolgáltathatja a politikai szükségességet az akcióra. Európa mind függőbbé válik független amerikai magáncégek politikájától. Ez elviselhetetlenné válhatik és dramatizálhatja a szükségességet intézményekre a U.S. és Európa között. Ezek ugyanis képesek lesznek semlegesiteni a problémákat és egyenlősiteni a két világrész hatalmát. Ha Európa Angliával együtt egyenlőséget ér el az Egyesült Államokkal és a FRANCIAORSZÁG REFEJEZTE A LEGÚJABB HARCIGÉP ÉPÍTÉSÉT PÁRIS, Franciaország — A legújabb francia, hangontuli sebességgel haladó harci repülőgép, a Mirage F-l első próbautját néhány hét múlva tartják és gyártói remélik hogy nagy benyomást fog gyakorolni a világ repülőgép piacain. A harci jetet a Marcel Dassault Company építette és £ glép azt a célt szolgálja, hogy az 1970-es évek közepén utódjává váljék a Mirage III és az amerikai F-101 harci gépeiknek. A francia légierő máris megrendelt 100 Mirage F-l-et. Az izraeli légierő, mely eddig legnagyobbrészt a Dassault harci gépeket használta, úgy tervezte, hogy ugyancsak 100 darabot rendel ebből a számos célra használható géptípusból, mig Charles de Gaulle elnök bejelentette a teljes embargót Izraelnek Szovjet belátja, hogy ezek szétválasztása nem lehetséges többé, olyan dolgok válnak lehetségessé, melyek ma még lehetetleneknek látszanak. szállítandó hadianyagra, január 7-én. Mint jelentették, Ausztrália nagy érdeklődést árul e> az uj barcigép iránt, mely a hangsebesség k é t s zeresével repül. Az ausztráliai kor mány, mely megvásárolta a Mirage III épitési jogát, figyelemmel kisérte az uj Mirage F-l építését — mondották párisi ipari körökben. Az uj Mirage együléses harcigén, hátrasimuló szár-, nyakkal és konvencionális farok-berendezéssel. A jelenlegi gép egy fejlesztett típusa az alaptípusnak, mely először ment a levegőbe 1966 decemberében és hat hónappal később, 24-ik repülésén lezuhant. Franciaország és Anglia eredetileg együtt akarták építeni az uj Miraget, Anglia •’zonban az emelkedő árak miatt kilépett a tervből. Számos külföldi diplomáciai képviselet, beleértve amerikai, angol és ausztráliai pilótákat és technikusckat, élénk figyelemmel kisérték, az uj Mirage: uj kipróbálási repüléseit. Nem jelent veszélyt a szovjet flotta LONDON — A szovjet hadiflotta hiába “mutogatja izmait” a Földközi tengeren, háború esetén az ugyanezen a területei állomásozó nyugati erők perceken belül el tudnák süllyesteni arj öszszes szovjet hajót — mondotta Denis Healy a brit hadügyminiszter, majd újságíróknak adott intervjuját az alábbi színes hasonlattal fejezte be: “A szovjet hajóknak valószínűleg csak annyi a szerepük itt, mint védőjátékosok nak a futballban — fedezni ay. ellenfelet . . A legtöbb 1 levest eszik UTRECHT, Hollandia. —A statisztikák mutatják, hogy a hollandok Európa legnagyobb leves-evői, összesen mintegy 120 millió gallon levest fogyasztanak évente, ami 8 gal lont jelent egy fejre, csecse 1 mőket is beleértve. i i i l Saigon, Délvietnam-ban a rendőrség figyelmeztet két szabály* talanul közlekedő motorkerékpárost.
