Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-19 / 25. szám

2. OLDAL BETHLEHEM I HÍRADÓ Nem élhetünk háború nélkül? BETHPAGE, Long Island, N.Y. — Ez a 'kérdés nagyon általános és ami mögötte van, nagyon komplikált probléma. E probléma körül forog, vi­harzik a nagy vita, hogy szükség van-e méregdrága, sokbilliós uj fegyverekre, a­­milyen például az atombom­ba s rakáta ellen védő atom­­bombás rakéta (ABM), és hogy egyáltalán Amerika vé­delme szempontjából szüksá­­ges-e, hogy igyekeznünk kell az -oroszokat minden védelmi és támadó rendszerben meg­­•elözni. Hä' Nixon elnök joggal érvelt úgy, hogy egy atomhá­borúban az első 20 perc meg­hozhatja a vereséget (és a győzelmet), gondolkozni kell katönäi, stratégiai szakértők­nek? nézete felől, hogy az 1967 évi arab-izráeli “hatnapos háború’' a valóságban 30-per­­ees háború volt, amennyiben már az első félórában meg­hozta a döntést az izráeliek villá-mtámadása az egyiptomi légi flotta ellen, amely per­cek alatt elpusztult. A nagy vita más szempon­tokból is életbevágóan fontos problémákra utal. Minthogy a katonaság felfegyverzését az ipar látja el, nem fenye­get-e az a veszély, hogy az ipari nagyvállalatok az ame­rikai gazdasági életben, an­nak szociális vonatkozásában is, . elviselhetetlen túlerőre jutnak, az elkövetkező kor­szak uralkodó osztályát fog­ják-e képezni ? A Grumman repülőgépgyár Bethpage-i te­lepén ezekre a kérdésekre megnyugtató feleletet igye­keznek adni. Azt mondják: A fegyverek (köztük a rakéták ési.a repülőgépek) fejlesztése kétségtelenül nemzeti érdek, de a fegyvergyártó iparnak saját érdeke is. A tervezés alatt levő F-14 repülőgép pél­dája tanulságos. Ezt a repü­lőgépet, ennek model j ét Grumman mérnökei tervez­ték, ez felülmúlná az oroszok legmodernebb MIG-23 repülő­gépének hatóerejét és — sok­billiós üzletet jelentene Grum­­mannak, billiós profitot is. De ha a hadvezetőség, mint szán­dékában áll, megrendel 463 F-14-et, a 8000 mérnökön és a 36,000 főnyi személyzeten felül újabb ezrek jutnak munkalalkalmakhoz. Az Anti- Ballistic Missile kikísérletezé­se máris 4 billió dollárba ke­rült s ha kifejlesztésére sor ikerül, ez további 7 billió dollár költséggel fog járni. És a ha­talmas munka foglalkoztatna 5000 amerikai ipari vállalatot, munkások százezreit. A honvédelmet szolgáló ipar foglalkoztatja az amerikai technológiai mérnökök és tu­dósok nagyobb felét. Joggal teszik fel tehát a kérdést, mi lenne a következménye an­nak, ha, mint a kongresszus­ban és a közéletnek sok terén követelik, a katonai kiadáso­kat csökkentenék és az elér­hető megtakarításokat város­szabályozásra, a forgalom fejlesztésére, a viz és a levegő szennyeződése elleni progra­mókra költenők? L. A. Lecht, a National Planning Associa­tion gazdasági igazgatója, úgy véli, hogy 20 billió kato­nai költségvetési csökkentés azzal az eredménnyel és előnnyel járna, hogy ennek az óriási összegnek felét köz­ti a s z n u célokra (szociális programok, városzfejlesztés, stb.) lehetne fordítani, felét pedig arra lehetne felhasz­nálni, hogy enyhítsünk a nyo­masztó adóterhen. R. E. Lapp, a neves fizika tudós más oldalról is bevilá­gít az ipari-katonai dualizmus jelentőségébe: A katonaság­gal kéz a kézben dolgozva, a nagyipar a saját “munkanél­küliségének’’ veszélyét is igyekszik elhárítani s a fegy­verek örökös tökéletesítésével nem annyira a haza védelmét, mint inkább saját hatalmának és profitjának megmaradását szolgálja. Thursday, June 19, 1969 AMINT AZ ÚJSÁGÍRÓK LATIAK AZ USZO SZÁLLÓ QUEEN ELISABETH I ELSŐ ÚTJÁT Autók a tengerben RAMSGATE, Anglia — A közelmúltban egy “Aphaia’ nevű német teherhajó zátony­ra futott és fedélzetéről 35 automobil a tengerbe zuhant. NEW YORK — “Az euró­paiak voltaik, akik a legtöbb nagy hajót megépítették, de Amerika nélkül ezek nem je­lentenek semmit. E hajókat az a várakozásteljes izgalom tartja életben, amivel a mo­dern világba, egy amerikai utazás jár.” Amikor egy nagy amerikai ezeket a szavakat irta, 1935- ben, a hajóutazás hozzátarto­zott kiváló emberek életéhez. Elnökök, mini szterelnökök, királyok, költők, színészek és irók utaztak e nagy hajókon a nyugati kontinensek között. A Rockefellerek, Astorok, Vanderbiltek frakkban vet­tek részt a hajóskapitány ha­jóbálján, kaviárt majszoltak az első osztály közös termei­ben és pezsgőt szopogattak a fedélzeten. Egy hajó első “szüzutja” világraszóló, sok­szor korszakalkotó esemény volt. A múlt héten a Queen Eli­sabeth 2. első tengerentúli utazásán az Egyesült Álla­mokban, (egy utazás ára 490- 3000 dollár volt), az elsőosz­­tályu utasok nevét, akár egy londoni telefonkönyvből is ki lehetett volna vágni. A szmo­kingok nagyobbrészt bérelve voltak, new yorki riporterek rregosztottáik érdeklődésüket Franklin D. Roosevelt néhai elnök legfiatalabb fia, John és egy utas között, aki 22-szer kelt át már az óceánon. Az egyedüli izgalom volt. hogy egy hölgy kislányának kedvenc fehér egere elszaba­dult, a hajó állítólag neki­ment egy bálnának! senkisem érezte) és egy angol pap, aki facsemetéket gyűjt. Miután tulhideg volt a fürdésre és napozásra, az utasok táncol­tak ittak és pihentek. A leg­népszerűbb hely volt a mozi. mely első-bemutató finnjeivel mindig tömve volt. Csak emlékezetben élt a “Régi Queen”-ek eleganciája tölgyfa-burk o 1 a t u falaival, nehéz borszékeivel és bronz­csilláraival, mindezt króm he­lyettesítette, bizonyos las ve­­gasi könnyedséggel. “vendéglők” vannak a hajón, még az egykori méltóságtel­jes pénztárost is “hotel ma­­nagernek” hívják. A Queen Elisabeth átkelé­sét, nem jellemezte a régi pompa, de eloszlatta az utolsó kétségeket is, hogy nem vol­na biztos hajó a tengeren. Szokatlan mocanás nélkül szelte a viharos hullámokat, komputerek tökéletes utazást jelentettek, ürcsatlósok ál­landóan jelezték pozícióját. — Sajnálom, hogy semmi drá­mait nem jelenthetek ■— mondotta William Warwick kapitány, aki segédparancs­nok volt a Queen Mary-n és az első Queen Elisabeth-en. Minden attól függ azonban, hogy fogadja a hajót a kö­zönség. A Cunard Line 71 millió, az angol kormánytól kölcsönzött dollárt fektetett bele, és voltaképpen úszó ho­telnek van szánva fiatal ame­rikaiak számára, akik hajlan­dók napi 72 dollárt költeni az útra. Mint a Cunard elnöke Sir Basil Smallpeice mondta: — Áttértünk a szállítási üz­letről a kényelmi üzletre. A 2000 személy kapacitású hajón az 1451 utas általában jó benyomást szerzett. Az erősebb kritika azoktól szár­mazott, akik a régi Queen­­ekhez voltak szokva. Azokon nem fordult elő, hogy egy pincér a luncsra kissé későn jövő hölgyet ezzel fogadta: — Elkésett Angyalom, most várni kell. — Azonkívül so­kan az élelemmel sem vol­tak túlságosan megelégedve. Mindez azonban később meg­javulhat, bár hogy a hajó ki­fizetődjék, szükség van arra, hogy úgy az élelem, mint a szolgálat minél hamarabb az amerikai szokásoknak megfe­lelően helyre-billenjen — A baj az — mondta az egyik főpincér, — hogy a Cunard még nem tudta elha­tározni, hajót akar-e, vagy szállodát. és a csehszlovák tevékeny MOSÓMEDVE GARÁZDÁLKODÁSA PUEBLO, Colo. — Egy mosómedve besétált Gordon Smart otthonának nyitott aj­taján és meglehetős zavart okozott a házban. Megette a feltalálható bur­­gonya-pelyhet, sárgarépát és elfogyasztott egy szemöldök­festő ceruzát, egy grafit ce­ruzát és rá megivott egy üveg sört. Apró darabokra szakította szét a rádiót, ki­öntötte helyükről az élelmi­­szer-konzerveket és kiszórta Mrs. Smart táskájából annak tartalmát. Mielőtt a telefonon kihí­vott rendőrök megérkeztek, hogy elvigyék a garázdálko­dó vendéget. Mrs. Smartnak be kellett zárnia a macskát a fürdőszobába, a kutyát a pin­cébe, egy pokróccal le kellett takarnia a madárkalitkát és személyesen kellett őriznie a haltartályt, miközben ez utol­só tevékenysége alatt számos karmolást szenvedett a mo­sómedvétől, mely mindenáron el akarta fogyasztani az. aranyhalakat is. WASHINGTON — A Ra­dio Free Europe jelentette, hogy az uj szövetségi Cseh­szlovákia (benne Szlovákia, mint önálló állam) próbája és első feladata most az lesz, hogy megállapítsa, mennyi hatalmat képviseljenek a dol­gozók egy gyár, vagy üzlet vezetésében, progresszív szo­cializmus alatt. A cseh kormány úgy véle­kedik, hogy a munkás-hatal­mat meg kell rövidíteni, a termelés “hatásossága” érde­kében és az ellenőrzést a tech­nikai szakértőknek és az ál­lam által kinevezett képvise­lőknek kell gyakorolniuk. Viszont a szövetségi kor­mány azt állítja, hogy ez a rendszei1 visszavezetne az ál­lam teljes uralmához. Részleteiben a cseh kor­mány azt akarja, hogy a vál- A fényes éttermek helyett ’alkozásoktban a döntésthozó tanácsok, vagy igazgatósá­­gtík egyhanmad részben a gyárvezetősóg képviselőiből, egyhanmad részben az állam képviselőiből és egyharmad részben a munkások képvise­lőiből álljanak. A szövetségi kormány vi­­zont azt akarja, hogy a dön­téshozó vállalati tanácsok 80 százalékban olyanokból állja­nak, akiket a munkások vá­lasztanak, a maradék álljon kívülálló szakértőkből és az államnak csak egy képviselő­je legyen. Ebben a végső dön­tést a szövetségi parlament fogja hozni rövidesen és élet­belép julius 1-én. A Radio Free Europe ana­­listái kihangsúlyozzák, hogy a cseh javaslat (nem a szö­vetségi) hasonló ahhoz a rendszerhez, amely Kelet-Né­­metországban működik, me­lyet a Szovjetunió támogat, A legfelsőbb bíróság felmentette a marijuana vád alól, Dr. Timo­thy F. Leary volt professzort. mivel benne nagy szerepet játszik a kommunista párt. Csehszlovákia legfelvilágo­­sodottabb közgazdászai a szö­vetségi tervet támogatják, mely a szakértő üzemi veze­tőik irányítását jelenti s ez alatt a rendszer alatt az üze­mek önfenntartók volnának ős nem szorulnának állandó áll ami szubvenciókra.

Next

/
Thumbnails
Contents