Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-12 / 24. szám
S. OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ Thursday. June 12, 1969 Május 30-án tartották, az 500 mérföldes autóversenyt Indianapolisban. CASTRO MÉLYEN HALLGAT KUBA BOJKOTTJÁRÓL, HELYETTESE VETTE ÁT A “SZÓNOK” SZEREPÉT MIAMI, Fia. — Csaknem minden hónapban felmerül a hire annak, hogy javaslatok vannak forgalomban, melyek bizonyos feltételek mellett megszüntetnék az Egyesült Államok és a nyugati félteke gazdasági vesztegzárj át kommunista Kuba ellen. Fidel Castro Kuba diktátora azonban, aki közismert arról, hogy ritkán fogy ki a szavakból — amire sokmérföldes, 5-9 óráig tartó nyilvános beszédei utalnak — különösképpen és személyesen mélyen haligát erről a sokat körülvitatott kérdésről. Halálra ítélték Cleveland, O.-ban, a háromszoros rendőrgyilkost, íred (Ahmed) Evanst Mindamellett, nem mindenki a hivatalos “választottak” közül tartja oly következetesen ezt a hallgatagságot. Erre mutat Castro egyik párt és kormány-kapitányának, Carlos Rafael Rodriguez idézett beszéde, melyben, a beszédet a latin-amerikaiakhoz intézve kijelentette, hogy Kuba egyszerűen nincs érdekelve az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban — mely 1961-ben szakadt meg -rr mivel “az Egyesült Államok folytatja aggresszióját Vietnamban.” Rodriguez ezenkívül egy sajtókonferencián beszélt Peruban — ahol jelenleg a “katonai kormány” megnyitotta az utat, Amerika legrosszabbindulatu bírálatára — és beszédéről bízvást meg lehet állapítani, hogy Castro régebbi beszédeinek mása, melyekben félnapokig tartó éles támadásokban kárhoztatta az Egyesült Államokat, amit már ezekben a napokban ritkán tesz meg. Bár a menekült kubaiak rettegnek attól, a lehetőségtől, hogy az Egyesült Államok és Kuba között valamilyen titkos megállapodás lehet útban, szakértő Kuba-figyelők nem hiszik, hogy ezt Castro ezt megteheti — feltéve hogy Washington egyáltalán akarna ilyen megállapodást — és egyben piruló arc nélkül állhatna oda délamerikai forradalmárai elé, Tudniillik az Egyesült Államok pozíciója már régen az volt és feltehetőleg az is maradt, hogy bármilyen megállapodáshoz Kuba részéről ezek volnának az előfeltételek: — A viszony és kapcsolatok teljes megszakítása a Szovjetunióval és másodszor hogy Kuba nyomban megszünteti a saját maga felforgató tevékenységét a latiamerikai országokban, mielőtt tárgyalásokról egyáltalában szó eshetik. — Politikai megfigyelők bajosan hiszik, hogy egy Castro-szabásu forradalmár akarná, vagy képes volna rá — a Szovjetnek való elkötelezettsége és adósságai, valamint saját emberei előtti tekintélye fenntartása miatt — elfogadni a fenti feltételek egyikét is . 1962 óta, amikor a Punta Del Este konferencián Kubát kizárták a latin-amerikai és amerika-közi közösségből, először az Egyesült Államok, azután, pedig az összes latinamerikai államok megtagadták, hogy diplomáciai, gazdasági és társadalmi közösségben maradjanak vele, Mexico kivételével. Az elmúlt években többször felhangzottak felhívások, hogy megszüntessék Kuba elzárását a nyugati félteke egyéb országaiból. Ez év kezdete óta ezek a hangok hangosabbakká lettek és megsokszorozódtak, úgy a Rio Grande-től délre, mint északra. SVÉDEK SVÉD GÉPEKKEL BOMBÁZZAK NIGÉRIÁT. BIAFRA ÉRDEKÉBEN STOCKHOLM, Svédország — A “Stockholm Expressen” nevű svéd napilap jelentette, hogy svéd pilóták svéd repülőgépeken, közeli támaszpontokról, intéztek repülőtámadásokat nigériai támaszpontok ellen. A svéd lap szerint a svéd repülőgépeket Franciaországon és Gabon-on keresztül csempészték be Biafrába. A lap szerint a gépek svéd MF-19B típusúak voltak, ezek két üléses kiképző gépek, melyek rakétákkal vannak ellátva, ezeket viszont Franciaországban szerelték be a gépekbe. Eddig két támadást hajtottak végre nigériai katonai re-Követelik a halálbüntetést BLACKPOOL, Anglia — Az Angol Rendőr-szövetség egy konvencióján sürgette a kormányt, hogy állítsa viszsza a halálbüntetést gyilkosság esetében s ez Angliában hagyományosan akasztás volt. Az egész országból mintegy 1000 rendőr képviselte csaknem egyöntetűen ezt a félfogást és követelte a halálbüntetés vissza állítását, melyet három évvel ezelőtt hagytak el ötéves periódusra. Ez alatt az idő alatt, a gyilkosság maximális büntetése életfogytiglani börtönbüntetés volt pülőterek ellen, az egyik Por Harcourt-nál — mely nen okozott kárt—a másik Béni repülőterén, mely egy régeb bi nigériai repülőgépet talál el. Az MF-lSB-ket a svéd A Malo Flyingindustri építette ezek óránkint 145 mérföldé sebességgel repülnek, külön böző fegyverek vannak a fe délzetén. köztük 7.65 milli méteres levegőből földre irá nyúló rakéták, továbbá grs nát-kilövők. Az Expressen megírta, hog a támadásokat más svéd pi lóták élén, Carl Gustaf vo: Rosen vezette, aki régi své repülő és 1935-ben az olaszo ellen harcolt Ethiópiában, az után 1939-ben csatlakozott finn légierőhöz és harcolt Szovjet ellen. A svédek szerint a repült támadásokat azért hajtotta végre, hogy megsemmisítse a szovjet repülőgépeket, mt lyek bombázták Biafrát. M után a svédeknek semleges« gük miatt nem szabad gép« két eladniok Biafrának, eg Rosen által alapított franci vállalat vette meg a gépi két, azokat harci bevetésr előkészítette és átalakította. A lap szerint a kis gépeke nagy szállító repülőgépeken francia protektorátus alat álló Gabon fővárosába, Lit reville-be szállították s in nen berepültek velük BiaJ iába. A bombázási programé von Rosen, “Biafra’s Baby’ nek nevezte el. Nino Benvenuti, a középsúlyú világbajnok, ellenfelével, Emile Griffith-el, (bal) New Yorkban. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET!
