Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-12 / 24. szám

2. OLDAL BETIILEHEMI HÍRADÓ Thursday, June 12, 1969 Ul HÚROKAT PENGET CAMBODIA SIHANOUK HERCEGE, MIÓTA FÉL A KOMMUNISTÁKTÓL A rendőrök megmotoznak két férfit, akik betörtek a los angelesi sorozó hivatalba, kihordták a rekordokat és meggyujtották azokat. ODA AZ OROSZIÁN BECSÜLETE: GYÁVA. FELŐS ÁLLATTÁ VÁLT SAIGON, Délvietnaim. — Cambodia elnöke, Norodom Sihanouk herceg, aki oly hosz­­szu időn keresztül énekelte meg Északvietnam és a Viet Cong dicsőségét, “igazságos küzdelemnek” nevezve, hogy át akarják venni és kommu­nistává akarják tenni Dél­­vietnamot, hirtelen más hú­rokat penget. Legújabb “véleménye” sze­rint a “felszabadító vietnami kommunisták” ezutal “nemis olyan igazságos küzdelem­mel”, nemcsak Délvietnamot akarják bekebelezni, hanem nem az egész volt Indokinát, szőröstül-ibőröstül, Cambodiá­­val együtt. Sihanouk-ot figyelő politi­kai források kihangsúlyoz­zák, hogy ebiben ugyanazon Sihanouk herceggel van szó, aki éveken keresztül tagadta, hogy az északvietnami regu­láris. katonák és a Viet Cong tízezrei tanyáztak állandóan és végeztek . kiképzést orszá­gában. Állandóan tagadta, hogy a fegyverek lőszer és más fel­szerelés valóságos hegységei voltak és varinak felhalmoz­va 'Cambodiában. Tagadta, hogy ezek a szállítmányok fő­leg hajókon érkeztek Siha­­noukviíle kikötőjébe, ahonnan azután hatalmas katonai tá­borokban halmozták fel a ha­dianyagot a keleti határ men­tén, pontosan szemben Dél­­vietnammal. Állandóan azt hangoztatta, hogy sohasem látott ilyen dolgokat. Azonkívül a herceg azt sem látszott észreveznni, hogy többezer támadásra indultak országából Cambodiából nem is csekélyszámu kommunista csapatok Vietnamiba a szö­vetségesek ellen. Éveken át egyedüli dolog volt, amit ész­revett, hogy kisebb amerikai csapatok a Cambodiába visz­­szavonuló északvietnamiak és a viet cong üldözése közben, talán néhány yardnyira átlép­ték Cambodia határát. Ez, mint Sihanouk herceg állan­dóan hangoztatta a világnak “amerikai aggresszió” volt. Cambodia mindenkor a leg­biztosabb kommunista rejtek­hely volt, melyhez nem volt szabad hozzányúlni. Biztosabb volt, mint Laos, sőt a bomlbá­­bás idején biztonságosabb volt, mint maga Északviet­nam. Az északvietnami hadsereg első és 7-ik hadosztálya ál­landóan Cambodiában tanyá­zott,. ott teleltek, nyaraltak és onnan indultak támadásra Délvietnamba. Ezenkívül Camíood iában tartózkodott a Viet Cong 5-ik és 9-ik hadosztálya az offen­­zivák között, cambodiai terü­leten, olykor nem messzebb Saigontól, mint 35 mérföld. Egy-egy offenziva után visz­­szavonultak Cambodiába hogy egy újabb offenzivára hizlal­ják magukat. A hivatalos saigoni körök­ben Cambodia még mindig titoknak számit. Egy újság­író kérdésére, egy sajtókonfe­rencián, hogy az amerikai B-52-ek valóban megkezdték e a Cambodiában lévő kom­munista alaptáborok bombá­zását, az óvatos válasz az volt: — Igen jártak abban a körzetben B-52-ek. Saigonban az a hir járja, hogy a Cambodiai helyzetről beszélni diplomáciai “veszé­lyekkel” jár. “Nem szabad zavarni a herceget és a világ közvéleményét.” A határ kö­zelében azonban a csapatok nyiltan beszélnek róla, hogy befigyelnek Cambodiába s ki­sebb járőrök át is mennek a határon, hogy szemüket rajta tartsák a kommunisták moz­dulatain Cambodiában. Határozott katonai parancs­nokok elmondják, hogy szin­te lehetetlen legyőzni a vö­rösöket, amíg “szentélynek” használhatják fel Cambodiát. És még többen meg vannak győződve róla, hogy a vörö­sök képtelenek volnának foly­tatni a háborút, cambodiai rejtekhelyeik védelme nélkül. JOHANNESBURG, Délaf­­rika. — Az embernek legádá­zabb ellensége Afrikában, az emberevő oroszlán, csaknem teljesen kihalt és tanulmá­nyok kimutatták, hogy az oroszlánok uj generációja in­kább gyávának nevezhető és fél az embertől. A tanulmányokat a csopor­tokban csatangoló oroszlán Kérvény a kényszer munka-láb ő rbő l MOSZKVA — Egy szigorú szovjet kényszermunka tábor hat lakója, folyamodványt nyuj tott be a “legfelsőbb szov­jet” (törvényhozó testület) képviselőihez, kérve, hogy vál­toztassák meg. a törvényeket, melyek ilyen táborra fenn­tartására és vezetésére vonat­koznak. A folyamodók között van Yüli Daniel iró is, akit néhány évé ítéltek kényszer­­munkára. A folyamodvány, melynek másolatait a folyamodók ba­rátai Moszkvában tartózkodó nyugatiak között szétosztot­ták, elismeri, hogy a munka­táborok körülményei valami­vel megjavultak Sztálin ide­je óta, de azt állítja, hogy éhezés, hideg, és a fegyőrök brutalitása mindig elvisel­hetetlenné teszi a börtönéle­tet. YuH Daniel iró 5 éves bün­tetését tölti a táboriban, mi­után 1966-ban elitélték, azzal a váddal, hogy szovjátellenes írásokat küldött külföldre. Mind a 6 folyamodóról úgy hiszik, hogy a “Potrna” kény­szermunka táborban vannak, mely a Mordovia “autonom” közt ársaságban fekszik, Moszkvától délkeletre. falkákkal kapcsolatban vé­gezték, főleg Kelet Afrikában és Afrika déli részén, ahol még feltalálhatok. Megállapí­tották, hogy az oroszlánok ezen uj nemzedékéből hiány­zik a vágy az emberhús iránt. Egyik oka ennek az, hogy mihelyt tudomást szereznek egy emberre vadászó orosz­lánról, a nagy számiban alkal­mazott vadőrök bevadásszák és lelövik, mielőtt kicsinyei­ket megtaníthatnák, hogy kell lecserkészni az embert. Egy másik ok lehet — mint azt egy nagyvadász gondolja — hogy az emberek szaga megváltozott. A mai erdészek és vadőrök ma már úgy men­nek az őserdőbe, hogy a reg­geli borotválkozás után alapo­san beillatositják magukat arc és haj vizekkel és szagta­lanítókkal. James Clarke, aki a nagy­vadak életéről ir, ezen az őszön Amerikában megjelenő könyvében azt írja, hogy a modern oroszlán ma már pon­tosan olyan gyáva mint azon kevés macskák egyik-másika, mely fél az egértől. Clake elmondja könyvében, hogy nemrégen Délafrfka Krueger Parkjában látta, amint egy 2 láb hosszú óriás vakond nekirohant egy alvó oroszlánnak. Ez hirtelen fel­ébredt és a legnagyobb rémü­letben elfutott, noha egyik lá­ba nem is erős csapásával a másvilágra küldhette volna a vakondokat. A legújabb vadállat-tanui­­mányok kimutatják, hogy az oroszlánokat most már nem­csak az erősebb vadak ölik, mint elefántok, orrszarvúak és vízilovak, hanem békés ba­kok is, mint a kudu, az anti­lop és a zergebak. A 25 éves Bruce Willis meztelenül felmászott Washingtonban egy 339 láb magas televíziós toronyra, három és fél órát ült rajta, aztán megengedte, hogy helikopterrel leszedjék onnan.

Next

/
Thumbnails
Contents