Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-08 / 19. szám
4. OLUAJL BETHLEHEM! HÍRADÓ w ' Thursday, May 8, 1969 8ETHLEHEMI HÍRADÓ Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Published by — Kiadja az ASSOCIATED HUNGARIAN PRESS, INC. 213 SOMERSET ST., NEW BRUNSWICK, N. J. 08901 LÁSZLÓ I. DIENES hiditor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 925 W MARKET ST., BETHLEHEM, PA. 18018 Telefon: 868-5277 Office Manager — STEPHEN SEBESTYEN—Ügyvezető szerkesztő Minden kézirat, levél, hirdetés és más hírlapi közlemény, valamint az előfizetési díj is a fenti cimre küldendő. Subscription $8.00 per year — Előfizetés ára évi 53.00 Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c lieg lehet szüntetni a szegénységet mondja a népjóléti ex-miniszter VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK Különböző cikkek és szabad választás vagy készpénzfizetés magyarországi címzetteknek is^bszlovákiában lakók részére Is felveszünk TfvZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U S RELIEF PARCEL SERVICE.'« 245 EAST 80th STREET. NEW YORK. N.Y. 10021 — Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató BEJÁRAT A 2nd AVENUE-röl R0K0NLÄT0GAT0K FIGYELMÉBE! ’BsatdVBsam IÉBE! 1, a második A Ezévi első csoportunk Magyarországra Julius 13-án indul. Julius 23-án. Aki a lehető legbiztosabban kivan utazni és panaszmentesen visszaérkezni. az máris jelentkezhet a mi 61 éven keresztül, kipróbált és megbizhalónak bizonyult utazási szakértőnknél: Részvételi ár. jet gépen $335.00 CSÍPŐ LAJOS I ÉS FIA ARNOLD UTAZÁSI IRODÁJÁBAN 303 Maple Street, Perth Amboy, N.J. — VA 6-3661 utazásaink a repülőtársaságok eredeti áraiért nincsenek feltételhez kötve, mint azoké. az engedéllyel nem remh delkező ügynököké, akik olcsó árakat hirdetnek. Itt pénzéért biz- 3 tosan azt kapja, amit Csipőék megígértek! ki A mi semmiféle NIXON ELNÖK EMLÉKEZETES SZAVAI AZ EGYETEMEKRŐL WASHINGTON — Wilbur J. Cohen, a Johnson adminisztráció népjóléti minisztere. az ország több részében megjelenő lapokba cikket irt, amelyben megfelel a sajátmaga által feltett kérdésre: Miért kell szegénységnek lenni a világ leggazdagabb országban? Nem kell, felel a volt miniszter önmagának és mindenkinek, aki közügyekkel foglalkozik és mindenkinek, akit nyom a szegénység, íme, ezek Mr. Cohen fejtegetéseinek főbb pontjai: Ennek az évtizednek kezdete óta a nemzeti össztermelés és összjövedelem csaknem a felével növekedett. Az amerikai családok átlagos évi jövedelme 2875 dollárról 850C dollárra emelkedett nyolc év alatt. A gazdaság erőteljes fejlődése több mint 10 millió uj munkaalkalmat teremtett, a munkanélküliséget rekord ynélységra szállította le, uj egyre jobb szociális szolgálatokat tett lehetővé és hozzájárult ahhoz, hogy a szegénységben élő amerikaiak száma 1960 és 1968 közt 40 millióról 22 millióra szállt le. Egyedül a Social Security nyugdíjnak 1965-ben és 1967- ben történt felemelése egy és fél millió amerikait kiemelt a szegények sorából. Egészségvédő, ipari kiképző, oktatási programok további millióknak módot nyújtottak, arra, hogy részesedjenek az általános gazdasági jólétből. Az elmúlt nyolc év tapasztalatai arra mutatnak, hogy a szegénység megszüntetésére van mód, ha ezt nemzeti célként tüzzük ki és erélyesen haladunk a kitűzött cél felé. Az általános jólétnek folytatódása előfeltétele a szegénység feletti győzelemnek. Ha a gazdasági élet szélesbbedik, uj munkalehetőségek nyilnak meg, az emberek jövedelme nő és a több jövedelem több adó forrása lesz, amely adókból aztán fedezni lehet szociális programok költségeit. Ilyen programokra többet lehet költeni már most is a jövedelmi adó felemelése nélkül, oly módon, hogy megszüntetjük a milliomosok és más gazdagok igazságtalan adókedvezmény ei t. . Sok a teendő a közoktatás terén is. Jelenleg a nemzeti összjövedelemnek 6 százalékát költjük iskolákra. Ennél sokkal többet kell erre a célra költeni, ha továbbra is elsőrangú nemzet akarunk lenni. A szövetségi kincstárból köznevelési célokra évente hat billió dollár megy; ezt az elkövetkező években legalább duplájára kell emelni, hasonlóképpen ilyen mértékben kell hogy emeljék iskolai kiadásaikat az államok és a privát intézmények. Betegség egyik oka a szegénységnek. Ez kézenfekvő igazság, de nem elég ennek megállapítása és hangsúlyozása, hanem cselekedni is kell. Az egyre növekvő nemzeti jövedelemből nagyobb részt kell fordítani a közegészségügy céljaira. Biztosítani kell az egészségvédelmet az ország minden egyes lakosa részére. A népnek védelemre van szüksége a jövedelem automatikus csökkenése ellen, amely az inflációnak normális folyománya. A jövedelemmegtartást szolgálja, nem utolsósorban, a Social Security nyugdij, amely hogy folyamatosan kielégítő lehessen, nem elég a biztosítási kalkuláció szerint megengedett időnkinti emelés, hanem szükséges a nemzeti jövedelem egy részének erre a célra fordítása is. Annak is, aki koránál vagy betegségénél fogva nem dolgozhat, igénye van az egyre növekvő általános jólétben való részesedésre. A Social Security nyugdijakat fokozatosan fel kel! emelni 50 százalékkal, ugyanakkor a minimális nyugdijat fel kell emelni 100 dollárra. Ily módon körülbelül 4.4 millió amerikait ki lehetne emelni a szegénységből. Kezdetnek elég lenne 15 százalékos nyugdíjemelés, 70 dollár minimummal. Egyidejűleg gyökeresen reformálni kell a népjóléti programok egész rendszerét. Ma, mint fentebb említve van, a szegények száma 22 millió. Ezeknek felemelése a szegénységi vonal fölé, becslés szerint 11 billió dollárba kerülne. Ez bőven kitelik az 50 billió dollárokból, amelyekkel a nemzeti jövedelem évről évre emelkedik. És ne feledkezzünk meg arról, hogy ez az összeg kevesebb, mint amennyit dohányra és italra költ a nemzet. Hirdessen lapunkban' WASHINGTON - Nixon elnök a Fehér Házba való vonulásának 100-ik napján, a U.S. Kereskedelmi Kamara tagjai előtt elmondott beszéle egy figyelmeztetést is tartalmazott, mely igy hangzott: — Tekintsünk az országokba, melyek délre esnek tőlünk Mindmegannyi büszke ország, számos nagy és régi egyetemmel. Azok az egyetemek, legnagyobb részük ugyanolyan forradalmi mozgalmon estek it 100 évvel ezelőtt, mint a mieink most. — A diákok győztek. Nem csak beleszólást nyertek az egyetemek ügyeibe, hánem az ellenőrzést is sokuk felett, a jogot, hogy alkalmazzanak és elbocsássanak professzorokat és megállapítsák a tananyagot. És az eredmény az, ami a magasabb oktató rendszert illeti ott, a Latin-Amerikai országokban, hogy ez a rendszer a legalacsonyabbreniü az egész világon. Azt mon- Iccrn, ne hagyjuk ezt megtörténni az Amerikai Egyesült ' llamokban. ■ ..---------•••-••“•’T" Amikor leveleit, vagy mas j postai küldeményeit cime- i zi, feltétlen Írja a helység- i név után a postai ZIP CODE SZAMOT i Legtöbb t e 1 e f o nkönyv i eghátulsó sárga oldalán j rfel vannak sorolva az ill«- j tő körzet helységeinek pos i tai Zip-számai! Távolabbi j Zip-számokért telefonáljon ; a postára. MAGYAH-ANGOL. VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NEMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítványok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lap;'"k KÖZPONTI IRODÁJA *18 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK. N. J. TELEFOv VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES ti. J. ÁLLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF NT. J,
