Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-24 / 17. szám
Thursday. April 24, 1969 BETHLEHEM! HIRADC 7. OLDAL A HALÁLBÜNTETÉS VISSZAÁLLÍTÁSÁRA LONDON, Anglia _ Nagyszabású kampány indult egész Angliában, hogy elhagyják a törvényt, mely tiltja az akasztást kapitális bűncselekményekkel kapcsolatban. A britek ezrei gyűjtik az aláírásokat a petícióra, hogy súlyos esetekben visszaállítsák a halálbüntetést, A kérvénylistákat a parlamenthez fogják beterjeszteni, mely ezévben újratárgyalja azt a törvényt, mely a jövő év kezdetével végleg eltörölné a halálbüntetést, Angliában ennek egyedüli módját az akasztást. A mozgalom vezetői azt állítják, hogy a bűnözésben való óriási növekedés, a tüzel őfegyverek gátlásnélküli használata és különösen a nagyszámú gyermekgyilkosság, minden tekintetben igazolttá teszi a halálbüntetés visszaállítását. 1967-ben — az utolsó év [melyből statisztikák rendelkezésre állanak Angliában 168 gyilkosság történt, 17-el több mint 1965-ben, amikor a halálbüntetést, törvénnyel 5 évi kísérleti időtartamra felfüggesztették és a rablási és fegyveres támadási esetek azóta 1000-el 4564-re emelkedtek. A “vissza az akasztáshoz’’ című mozgalomnak egyik vezetője Duncan Sandys a parlament aktiv tagja és Sir Winston Churchill volt veje. G maga, a konzervatív párt vezetőjének, Edward Heathnek legutóbbi nyilatkozatát ugv magyarázza, hogy Heath maga is a halálbüntetést eltöri ö csoport ellen fordult. Heath ugyanis maga is a halálbüntetés eltörlése mellett szavazott, most azonban kijelentette, hogy egyetért azokkal akik revideálni akarják az 1965-ös halálbüntetést eltörlő törvényt. — Banditák nem haboznak többe, hogy előrántsák fegyvereinket és használják azokat. ha szükségesnek tartják azt büntettük sikeréhez és fegyveresen állnak ellen a letartóztatásnak. ha bűnözésen rajtakapják őket — mondotta Sandys parlamenti képviselő. Kijelentette, hogy az angol “rendőr-szövetség”, mely követeli a halálbüntetés védelmét a veszélyben forgó rendőrök számára, bírja a brit közönség túlnyomó többségének támogatását. Anthony Stodart, egy másik konzervatív képviselő, ugyancsak javasolja a törvény elhagyását és a halálbüntetés visszaállítását, — Öt évvel ezelőtt, valaki, aki agyonlőtt egy bankpénztárost, egy rendőrt, vagy egy magánembert, tudta, hogy az élete forog kockán, most tudja, hogy valamilyen börtönbüntetéssel megússza — mondotta Stodart. David Ensor, munkáspárti képviselő a következő hozzászólást tette: — Én a halálbüntetés eltörlése mellett Nixon elnök a Washington Senators mérkőzésén. szavaztam. Legnagyobb sajnálattal kell most bejelentenem, hogy tévedtem. Most a halálbüntetést elriasztó példának tartom és megfelelőnek tartom, hogy komolyan gondoljunk a halálbüntetés visszaállítására. Alec Muir, Durham kerület rendőrfőnöke még tovább megy. Ö azt javasolja, hogy halálbüntetést használjanak minden megrögzött bűnöző ellen. — Sok értelme volna annak ,hogy szép csendesen eltávolitsuk a világból olya_n bűnözőket, mint például vonatrablókat. Muirt alaposan lehurrogták a Durham University diákjai, amikor elmondta nekik, hogy a társadalomnak joga van, kioltani olyan emberek életét, akik “nem képesek arra, hogy betartsák, vagy nem akarják betartani a társadalom szabályait”. A 38 éves szovjet csellista Vsevolod Lezhnev ittmaradt egy hangverseny után és jelenleg a St. Louis Symphony tagja. "KANAD AN AK NEM KELL HADSEREG' MONDOTTA A PROFESSZOR OTTAWA, Kanada — Kanadára nézve jobb volna, ha nem voina hadserege, melyet Quebec-be küldhetnének, hogy harcoljon egy esetleges polgárháborúban — ezt a tanácsot adták a parlament alsóháza honvédelmi bizottságának. A tanács a torontói egyetem professzorától jött, J. Eayrs-től, akit úgy mutattak be a honvédelmi bizottságnak, mint Kanada honvédelmi politikájának legalaposabb ismerőjét. -A professzor elmondta a bizottságnak, hogy Quebec (Kanada francia tartománya) kilépési szándéka a szövetségből valóságos, bár még messze van a megvalósulástól. — Ha a francia tartomány 400,000 vörös kínai halála HONG KONG — A moszkvai rádió itt felfogott jelentése szerint kommunista Kínában több mint 400,000 halálos áldozata volt az úgynevezett “vörös gárdisták” garázdálkodásának a “kulturális forradalom” tetőpontján. A szovjet rádió kínai nyelvű adása elmondotta, hogy a csaknem félmillió ember pusztulásáért Mao Tze-tung kalandor-akciója a felelős és az a politikája, mellyel a tömegek ellen fordult. valóban önállóvá akar lenni — mondotta Eayrs professzor — a legjobb volna, ha nem volna hadseregünk, mely a központi kormány rendelkezésére áll. Egy veszélyt sejtő és ijedtében elhamarkodva cselekvő szövetségi kormány ugyanis könynyen a polgárháború leverésére küldhetné ezt a hadsereget és ez a legtragikusabb és leghiábavalóbb lépés volna egy modern polgárháborúban — jelentette ki a professzor. Eayrs elmondotta, hogy Kanadának, éppenugy mint Mexiconak és a Vatikánnak nincs stratégiai szüksége felfegyverzett hadserege, mivel védelméről az Egyesült Államok gondoskodik, s effelől “a kanadaiknak nem kell gon dókat csinálniok maguknak”. — Kanada nem segíthet azon, hogy ebben az előnyben részesül ingyenesen az Egyesült Államoktól. Ez nem amerikai ajándék, hanem a földrajzi helyzet ajándéka — mondotta a professzor. — Mivel tehát ez önkéntelen segitség. Kanada nem tartozik érte semmivel — mondotta Eayrs. — így tehát nincs szükség arra, hogy megterheljük magunkat a védelem árával, mert azt a Egyesült Államok amugyis megteszi a saját érdekében — mondotta a» professzor. Csak az álla sérült meg NEW YORK — Egy 25 éves brooklyni asszony a Time?» Squaren a csúcsforgalom időpontjában lezuhant a tömeg nyomására a földalatti vaáut magas peronjáról a sínek közé, sikerült azonban a két sin közé gurítania magát, úgyhogy két egymásután átrobogó vonat is áthaladt rajta. Mrs. Georgiana Biedermannak sikerült elkerülnie nagyobb sebesülést és az eszes következtében csak álla sérült meg-jelentette a rendőrség. Mrs. Biederman elmondotta, hogy a lökdösődés következtében elszédült s néhány másodperccel azelőtt esett a sínek közé, hogy az első vonat átrobogott az állomáson. A Detroit Tigers managere May®' Smith. .....
