Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-24 / 17. szám

?. OLDAL BETHLFHFMT HÍRADÓ Thursday April 24. 1969 MILYEN BETEGSÉGEKNÉL HATÁSOS A GYÓGYVIZE:! ÍVÖKURÁS HASZNÁLATA? Az idősebb korosztá Ívhoz tartozók bizonyára még jól emlékeznek arra az osz­lopokon nyugvó, kellemes margitszigeti ivóesamokra, ahol a harmincas években a Magdaforrás gyógyvizét kor­tyolgatták az emberek, csen­des szemlélődés közben, kul­turált környezetben, kényel­mes székeken üldögélve. Aki ma kívánja inni a bu­dapesti gyógyvizeket, jóval mostohább körülmények kö­zött teheti a Lukács fürdő­ben,: vagy a Széchenyi fürdő­nél levő primitiv bódéban. Az egyetlen mini ivócsar­nok, ami—ugyahogy—meg­felel a követelményeknek, a Eddas-fürdő mellett műkö­dik, A tapasztalat azt mutat­ja, hogy a mostoha körül­mények miatt az ivókúrát végzők inkább nagy üvegak­­bén hazaviszik a gyógyvizet —I, ami sokkal kevésbé haté­kony, mintha a forrásnál in­nák meg azt. Jür. Frank Miklós, a Ma­gyar Belneokl imatológiai Egyesfifét elnöke régi propa­gálója az ivókúrának, úgyis, mint a fürdőterápia egyik fqntos kiegészítőjének. Nem­régiben tartott előadásában a gyógyvizek szerepét ismer­tette a belgyógyászati terá­piában és újra felhívta or­­vostársai figyelmét az ivókú­rák jó hatására. Magyaror­szág nagyhatalom lehetne értékes árványvizkincsekben rejlő gyógyászati és gazda­sági lehetőségek révén, szö­gezte le. Megfigyeléseket végeztek az Országos Reuma- és Für­dőügyi Intézet belosztályán a máj- és epeutak megbetege­déseiben szenvedőknél, a gla­­ubersós ásványvizek ivókurás hatásáról. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a máj­­gyulladást kísérő vizháztar­­tási zavarok leggyorsabban a Mira-glaubersós gyógyvíz ha­tására rendeződtek. — A gyógyvizek szélesebb körű ivókurás felhasználásá­hoz elsősorban az szükséges, hogy az orvosok, gyógyító tevékenységük során, minél gyakrabban rendeljék, java­solják azok fogyasztását. El­­engedhetetnül szükséges to­vábbá korszerű ivócsarnokok létesítése, ami nagy' költség­gel, valamint a magas ás­­ványtartalmu gyógy vizek megfelelő palackozása és for­galomba hozatala. A Magyar Balneoklimatológiai Egyesü­let feladatának tekinti, hogy minél szélesebb körben ismer­tesse a gyógyvizek ivókurás felhasználásával kinálkozóte­­rápiás lehetőségeket és napi­renden tartsa a korszerű ivó­csarnokok építésének kérdé­sét. Dr. F. R, A brahman igazi szereim® GORAKJPUR, India —Egy brahman fiatalember ibelesze­­tett egy dom-kasztbeli leány­ba, A hagyományos szokások szerint azonban a két kaszt tagjai nem házasodhatnak öszsze. A brahman, hosszas böjtölés és gondolkodás után, áttért a dom-kasztbeliek sorá­ba, tehát az alacsonyabb kasztba, hogy feleségül vehes­se szerelmét. Marijuana a íoilethen CHICAGO — A rendőrség letartóztatott két serdülőko­rú lányt és egy serdülőkorú fiút. Mindhárom gyeréknél marijuana volt és amikor ész­revették, hogy a rendőrök fi­gyelik őket, bele dobták a ma­­rijuanat a toiletbe és le akar­tak öblíteni, a rendőrök azon­ban gyorsabbak voltak. A lá­nyok 14 évesek, a fiú 16 esz­tendős. Most folyik a vizsgá­lat annak megállapítására: honnan, milyen utón szerez­ték a marijuanat? A főorvos urnák nincs diplomája BERLIN — “Egy lángész tragédiája" — igy Írnak a nyugatnémet újságok Walter Günther esetéről. Azért ke­rült a vádlottak padjára, mert kiderült, hogy noha húsz éve orvosként dolgozik, sohasem járt orvosi egyetemre. Magá­ban ez az eset nem volna ér­dekes, hiszen napról napra hallunk csalókról, botcsinálta orvosokról, de Walter Günt­­hert még most, leleplezése után is védik munkatársai és betegei. A tanuk — hat orvos, 170 ápoló és 555 beteg — a b'róság előtt is professzor ur­nák szólítják, és harcolnak az “együttérző és humánus főor­vos űrért". A cseh származású Walter Günther már 16 éves korában egy SS-csoport katonája lett. A maga bőrén ismerkedett meg az orvostudománnyal: a háborúban súlyosan megsebe­sült, lábát amputálták. A há­ború után elitélték. A fogház­ban ápolóként dolgozott majd tovább bővitette isme­reteit és munkakörét, nem­csak sebeket kezelt és fogat húzott, hanem önállóan gyó­gyítani is kezdett. Bünteté­sének ideje alatt Karlsbad­­ban orvosi szakkönyveket ol­vasott. 1946-ban szabadon bocsá­tották. Nyugat-Németország­­ba került. Ott hamis iratok alapján azt állította, hogy orvos és hogy 1943-ban fejez­te be tanulmányait a prágai egyetemen, de a háborús évek zűrzavarában elveszítette dip­lomáját. Walter Günther előbb egy nvugat-németországi magán­­klinikán helyezkedett el mint szerény, kezdő orvos, lakásért és élelemért. Szorgalmával hamarosan kitűnt, s 1948-ban már kitűnő ajánlásokkal át­ment a keletnémet szovjetzó­nába. 1951-ben visszás zökött Nyugat - Néme tországba. Azonnal megpályázta egy kór­ház főorvosi állását, és meg is kapta. A gerontológia (az öregedés jelenségeivel foglal­kozó tudományág) szakértője lett. Hire folyton nőtt, s po­litikai téren is nagy sikereket ért el, a nyugat-berlini sze­nátusba is bejutott, mint szó ciáldemokrata képviselő. Pályája talán még most is emelkedne, ha egy kis tiszt­viselő fel nem fedezi a csa­lást. Walter Günther ugyanis, mint háborús rokkant, se­gélyt kapott. Az iratait ren­dező tisztviselőnek szemet szúrt az az adat, hogy állító­lag 1943-ban szerzett diplo­mát, holott akkor húszéves volt. A botrány kirobbant, s az álorvos bíróság elé került. Megérkeztek a Klapka-levelek BUDAPEST — Különleges értékű hagyatékot vett át az Országos Levéltár igazgatója. Thérese Masselin de Klapka asszony, Klapka György le­származottja, Párisban adta át az 1848—49-es szabadság­­harc tábornokának és a for­radalmi emigráció egyik ve­zetőjének izgalmas, történel­mi értékű levéltárát. Papucshősök Klubja BELGRÁD — Dusnik szerb faluban csekély tagsági dij befizetésével tagja lehet a Papucshősök Klubjának bár­mely férfi, aki nem szégyenli hogy otthon a felesége hordja a nadrágot. A zöldkártyát büszkén viselő férjek meg vannak győződve, hogy ennek — a zöld kártyának — köszön­hetik a feleségük magavise­letének örvendetes javulását kevesebb dorgálást, kevesebb rossz viccet. “A mi klubala­­pitásunk csak forma szerinti elismerése annak az állapot­nak, amely mindig is fenn­állt," — mondja a klub elnö­ke. “Mi a házban a gyengébb fél vagyunk, és helyesnek véljük, ha ezt nyíltan bevall­juk, ezzel sok bosszúságtól szabadulunk". A klub alapszabályai ren­dezik a viszonyt a papucshős és házsártos felesége közt Kimondják a szabályok: Kimenőt kell kérni az asz­­szonytól. Mielőtt kimenőt Kérhetne, a férj köteles vizet hozni a kútról és tüzelőt hozni a konyhába. Ha a felesége követeli, köteles annak lábát mosni. Köteles elvégezni az edénymosogatást és kitakarí­tani a lakást, felmosni a konyha padlóját, akár otthon van az asszony, akár kimenőt adott magának. Reggel első­nek kel fel a férj, befut a' kályhába és feltálalja a reg­gelit. Ritka az olyan levelezés­hagyaték, amelyben a kapott és az elküldött levelek egya­ránt megtalálhatók; Klapka György gondoskodott róla hogy elküldött leveleiről má­solat is készüljön, s igy levél­tárában követhető teljes, szerteágazó tevékenysége. Eredetiben szerepelnek \ hagyatékban Kossuth Lajos Teleki László, és a forradalom más jelentős alakjainak leve­lei. Kossuth és Klapka ellen­tétei ismertek, a hagyaték fényt vet ennek az ellentét­nek okaira, és alakulására az egész emigráció idején. Tele­ki László Klapka mellett állt. amit több mint száz. eddig nem publikált levele tanúsít. Az iratok egy része Klapka Franciaországban, Itáliában és a román fejedelemség­ben kifejtett diplomáciai és katonai működésére vonatko­zik. A diplomáciai jellegű ira­tok között található Cavour, Napóleon-Jérome herceg, Bis­marck és megbízottaik levele­zése. A dokumentumok sok fontos kérdés megvilágításá­ban segítik majd a történé­szeket. MINDEN VASÁRNAP: ÖKÖRSÜTÉS A Dél-Budai Vendéglátó­ipari Vállalat jelszava: ki a szabadba! — Megadni a szabad terí­tésnek, a kerteknek, teraszok­nak a rangját — mondja Nóti Miklós igazgató —, az idén ezt tüztiik elsősorban felada­tunkul. Minden cukrászda presszó előtti kis járdasze­gélyre fadobogóra tesszük ezentúl az asztalokat, s nem közvetlen a hideg kövezetre. Húszezer szék és ötezer asztal várja a tavaszi napsü­tést. Minden vasárnap a Nor­mafa kertjében ezentúl késő őszig ökörsütést rendeznek KECSKE, EGYEL SAJTOT! PÁRIS — A francia legfel­sőbb bíróságnak szigorú elő­írásai vannak arra, hogy mely családi neveket lehet megváltoztatni. Nagyon gya­kori ugyanis Franciaország­ban, hogy névváltoztatást kérnek emberek azért, mert esufságos családi nevet örö­költek s emiatt csufolkodnak, kötekednek velük a szomszé­dok. A franciáknak köztudo­más szerint kedvenc ételük a sajt, 400 fajta van belőle (és Do Gaulle szerint éppen ez az óriási választék és a kényes válogatás az oka annak, hogy nem lehet két franciát talál­ni, akik politikai kérdésekben egyetértenek ...) nos, talán éppen ezért Monsieur Charles Fromage, Sajt Károly, ráunt becsületes és izes nevére és kérte annak megváltoztatá­sát. A főbiróság helytadott a kérésnek, főlég abból az ok­ból, mert a sajt egyes fajtái­nak jó ugyan az izük, de rossz a.z illatuk. Nem járt ilyen jól Mr. Francois Chevre, Kecske Ferenc ur; a főbiróság ki­mondta, hogy a kecske szó és a Kecske név, emberre alkal­mazva, nem nevettető olyan mértékben, hogy attól a vi­selőjét meg kellene szabadí­tani. Az elvi döntés, hogy a Kecske név a viselőjét nem teszi nevetség tárgyává, egy­általán nem jelenti, hogy az állatnevek általában szalon­képesek lennének, jelentette k: a legfelsőbb bíróság admi­nisztratív igazgatója, Faniel Pepy biró. Igenis lehet kifo­gás ily családi nevek ellen: Kacsa, Liba, Tehén, Borj u, Teve, Szamár. De a Kecske név nem eléggé nevettető ah­hoz, hogy megváltoztatása jogosult lenne. Az állatneveken kívül van­nak még más nevek is, ame­lyeknek megváltoztatását a főbiróság megengedi. Ilyenek, például: Dodo, Temető, Ka­kukk, Tolvaj. TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
Thumbnails
Contents