Bethlehemi Hiradó, 1969. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-27 / 13. szám
Thursday» March 27» 1969 «FTHi.EHEMl HIHAUf 7. OLDAL A BERLINI KOMMUNISTA BLOKÁDOK CÉLJA A VAROS MEGKAPARINTÁSA NYUGAT BERLIN — Sokan idegen országokban úgy képzelik el, ha a keletnémetek és a Szovjet alkalmazza az “ujjszeri tót” Nyugat Berlin ellen, ez valamilyen ideológiai kérdés és nagyobbrészt csak arra szolgál, hogy a szabad németeket bosszantsák és fitogtassák hatalmukat abból a tényből kifolyólag, hogy Nyugat Berlin mélyen fekszik a keleti zónában. Ez részben igaz lehet, de csak kisérő körülménye az igazi oknak, Nyugat Berlin import-export helyzetének. Nyugat Berlin 2.2 millió lakosának, hogy élni tudjon, évente 11 millió tonna behozatalra van szüksége, ez évente 5 tonna behozatalt jelent élelemben, ruház kodásban, bútorokban és felszerelésekben, minden egyes lakosra. Ebből a hatalmas importból mindössze két-tized százalékot hoznak be légi utón Nyugat Berlinbe, azon a légi korridoron keresztül, melyet még a háború utáni megállapodás szerint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió ellenőriz. A többit mind országúton, vonaton és viziuton kell behozni s mindezeket a keletnémet kormány ellenőrzi. Ez a teherszállítmány évente megtölt 10,000 vizibárkát. több mint 3 millió teherautót és 250,000 vasúti teher kocsit Nyugat Berlin 2.25 millió tonna főleg ipari árut exportál évente, ennek 70 százalékát teherautó szállítják. Ebben az összefüggésben nézve tehát, egy-egy szovjet parancsra alkalmazott keletnémet blokád, megállítja az áruk folyását és fennakadásokat okoz a legszükségesebb cikkek behozatalában. így nyugati források szerint megállapítható, hogy a kommunisták az idegek ilyen lemorzsolásával akarják kezükbe keríteni Nyugat Ber-Tiitä.w»u L.__* . U..U.U., » u MUV , J—vvv. . u. - ,.u,u. ,..v,uv,.uuv, ..uw.J v.ug. lint, s minden ürügyet megragadnak ilyen blokádok foganatosítására, remélve, hogy mind több nyugatnémet távozik a városból s az idővel az ölükbe esik. FORDULT A KOCKA: AMERIKA LETT A KISEBB “GONOSZ”, A SZOVJET A NAGYOBB, KÍNÁBAN HONG KONG — Számos diplomáciai megfigyelő és kina-szakértő meg van győződve bizonyos jelekből arról, hogy a néhány nap előtti kinai-szovjet krízis arra késztette kommunista Kínát, hogy újraértékelje külpolitikáját. Ezek a szakértők úgy látják, hogy Kínában az Egyesült Államok lekerült az “első számú közellenség listáján” és a második helyre ke-A nyugatnémet elnök megválasztása alkalmával _ Nyugat _ Berlinben, március 5-én. a szovjet és keletnémet katonaság lezárta a forgalmat a Berlinbe vezető országúton. , rült, az első pedig a Szovjetunió foglalta el, mert nagyobb lehető fenyegetést jelent az országra nézve. Két tényezőt különösen kiemelynek a kínai gondolkodás lehetséges megváltozásában. Az egyik, hogy Amerika tekintettel volt Vörös Kínára a Vietnami háború alatt s a második, Csehszlovákia megszállása a nyáron a Szovjetunió által. A kínai elmélet szerint, ha az Egyesült Államok akarta volna, kihasználhatta volna a Vietnam által adott alkalmat, hogy megtámadja Kínát. Nemcsak, hogy nem történt ilyen támadás, hanem az Egyesült Államok a varsói nagyköveti kontaktuson keresztül ismételten biztosította Kínát, hogy nincsenek aggressziv szándékai ellene. Bár a kínaiak még mindig igen veszélyesnek tartják az Egyesült Államokat, ez a “tartózkodás” a vietnami háború! alatt, messzehatóan meggyőzték kommunista Kínát, hogy Amerika nem akar háborút viselni ellene, mivel erre a legjobb alkalom Vietnam lett volna. A mások oldalon Csehszlovákia megszállása, megdöbbentette a kínai kommunistákat, mint cinikus és brutális akció — mely Kínát teljesen váratlanul érte. Az a ELRABOLTAK ÉS FOGVA TARTOTTAK - MONDTA A SZŐKE SZÍNÉSZNŐ NEW YORK — Egy szőke, vonzó-külsejü szinésznő-modell, egy zavaros történetet adott elő a rendőrségnek. tény, hogy a Szovjet képes volt megtámadni egy európai kommunista országot, felgerjesztette a félelmet Vörös Kínában, arra vonatkozóan, hogy mennyire sebezhető a Szovjetunió részéről, a 4000 mérf aides szovjet-kinai határon. Amint a kínai külpolitika egyik szakértője kijelentette, a kínaiak megvannak győződve róla, hogy “az amerikaiak a csontjukig hamisak, de hamisságukban ésszerűen és következtében tisztességesek”. — Másként áll a dolog az oroszokkal — igy megy a kínai gondolkodás — most meggyőződtünk róla, hogy azoknál sohasem lehet tudni. —■ A kínaiak valószínűleg rájöttek arra, hogy amig valami elrettentőén kihívó lépést nem tesznek Amerika ellen, az amerikaiak nem üzennek háborút, Csehszlovákia után azonban egy kommunista ország sem lehet többé biztos, mikor éri támadás szovjet részéről. Itt nem arról van szó — mondják a diplomáciai szakértők — hogy az amerikaiak egyszerre tiszteletreméltó helyet foglalnak el a kínaiak gondolko d á s á b a n, hiszen Amerika az mely megtagadja tőlük Nemzeti Kina megsemmisítését s csak arról lehet szó, hogy Amerika a kisebb “gonosz”, a Szovjetunió pedig a nagyobb, mert most. hatalmi csúcspontján jóvátehetetlenül kimutatta a foga fehérét. mely szerint egy asszony é» két férfi elrabolta és egy! épületben tartotta fogva, amikor telefonhívásra egy megadott helyre ment, ahol a telefonáló — mint mondta — visszaadja kedvenc kutyáját* mely néhány nappal azelőtt eltűnt. A 41 éves Mrs. Mona Sherman, akit művésznévén, minő Mona Crawfordot ismernek* ' kábultnak látszott és merev volt a hidegtől, amint egy telefonfülkében Közép Manhattanban megtalálták — mondotta a rendőrség. Mrs. Sherman a fülkéből telefonált a rendőrségnek, Mona Crawfordnak mondta be a nevét és kérte, hogy jöjjenek ki a Fifth Ave.-ra érte> Miután Mrs. Sherman orvosa utján kérte, hogy állapota miatt a rendőrség halassza el a kikérdezését, a rendőrök hazavitték a lakására. A rendőrség szerint, ,amikor megtalálták, Mrs. Sherman elmondta, hogy elrabolták, de egyidejűleg ellentmondó kijelentéseket tett. Mrs. Sherman, aki elvált asszony, a Broadway és a 90- ik St. sarkára ment, miután egy spanyol akcentussal beszélő nő telefonon hívta azzal, ha vissza akarja kapni kutyáját, Rómeót, jöjjön a megadott helyre 200 dollárral* melyet Mrs. Sherman a megtalálónak ígért, de jöjjön egyedül — mondotta Hyman Schick, az asszony barátja. Schick elmondta, hogy vacsorára akarta meghivni-Mrs. Shermant ,de nem találta otthon, mire elment a Broadway és 90-ik St. sarkára, fhol megtalálta Mrs. Sherman; autóját. A rendőrség nyomo*. az ügyben.
