Bethlehemi Hiradó, 1968. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-14 / 33. szám

A SPORTPÁLYÁN TALÁLKOZIK A FRANCIA MÁK A RENDŐRREL 6. OLDAL__________________________________________ PÁRIS, Franciaország — A írancia rendőrség kiagyalt egy módszert, hogyan ellensú­lyozhatja a diák-zavargásokat — a diákok ősszre újabb tün­tetéseket ígérnek — azzal, hogy ingyenes sportoktatást nyújt a rebelliseknek, 22 nyá­ri üdülőhelyen. És kik a kiképzők ezekben a táborokban: nem mások, mint a tüntetések elfojtására kiképzett rendőrség emberei, akik a diákok szemében “vad­embereknek” számítanak. A keménykezü rendőrök alig befejezve csatáikat a di­­ákbarrikádok körül, most a tenniszhálón keresztül néznek farkasszemet a diákokkal. Speciálisan képzett rendőr­csoportok, most a fiatalembe­rek százait, tenniszre, judora, úszásra, kézilabdára, vagy tornagyakorlatokra tanítják. Biarritz közelében, a Hos­­segor-ban levő táborban, a ki­képző rendőrök és a diákok együtt laknak. Egy beszélge­tés a kiképző és tanítványa között ilyen tréfás mederben folyik le: — Nagyon jó vagy a dobás­ban Jean, biztosan a barriká­­doknál gyakoroltál — mondja a rendőr. — Igen és én jobban kedvellek tennisz-rakettel a kezedben, mint gumibottal — mondja a diák. Mindezekhez tudni kell, hogy a májusi és júniusi diák­­zavargásokban négy ember meghalt és 3000-en megsebe­sültek, köztük 900 rendőr. — Nem voltunk biztosak először, hogy ehhez a kiképzéshez mi lesz a diákok reakciója, de ed­dig egyáltalában nem történt incidens — mondta a rendőrök szóvivője. — Az egyik tábor­ban néhány diák megkisérel­­te, hogy megtámadja a ren­dőr-kiképzőket, mire a többi diák kidobta őket. Az egyik diák a következő­ket mondta: — Lehet, hogy ismét harcolni fogunk a ren­dőrökkel ősszel és számomra a probléma az, mit tegyek, ha szembe találom magamat nyá­ri tennisz-tanárommal. Ez er­kölcsi kérdés, melyen sokat gondolkoztam, de eddig nem találtam rá megoldást. ___________BETHLEHEM! ionon puska gyorsan elsül -k AMERIKÁBAN ÉS A NAGYVILÁGBAN WASHINGTON - A King és Kennedy ellen elkövetett gyilkos merényletek nyomá­ban valóságos kereszteshadjá­rat indult meg a puska és a puskaüzlet ellen. Azt hiszik talán az emberek, hogy a pus­ka ől? Nem, a puskás öl. Már ez a megállapítás, amelyhez kétség nem férhet, eléggé megcáfolná azt a tévhitet — és ellenséges propagandát, — hogy Amerika társadalma be­teg. Az igazság az, hogy a mai Amerika ma alig szenved több társadalmi betegségben, mint múlt évtizedek és szá­zadok Amerikája, és cseppet sem betegebb, mint sok más ország társadalma. Amerika állja az összehasonlítást — múltjával és a külvilággal. Milyen nagyfokú volt az erőszak tombolása — gyilkos­ságok, lázongások, terror, polgárháború — ezen a világon, például, 1960 és 1965 közt. Dr. Ted Gurr, a Prince­ton egyetemen a politikai tu­dományok tanára, elkészítet­te 14 nemzet erőszak-statisz­tikáját és ebben a dísztelen és dicstelen listán Amerika nem első, vagy második vagy harmadik helyen áll, hanem — a 42-ik helyen. És még ha szükebbre szorítjuk a vizsgá­lódás köreit és csakis demok­ratikus kormányzat alatt álló országokban történt súlyos kilengéseket veszünk szám­ba, Amerika a 15-ik helyre jut. (A kommunista államo­kat ennél az osztályozásnál fi­gyelmen kívül kell hagyni, mert ott az olyan erőszakos­ságokat, amelyeket a demok­ráciák, legalábbis egyideig tűrnek, csirájukban elfőjta-Dr. M. E. Wolfgang, a Uni­versity of Pennsylvania szo­ciológiai tanára, a kriminál­­statisztika szakértője, azt mondja: Amerikában a gyil­kosságok évi aránya 100,000- lakosonkint 5.6. Ez nyolcszor­­annyi, mint Angliában, négy­­szerannyi, mint Kanadában, Ausztráliában és Japánban. De — Mexicoban 100,000 la­kosra 30 gyilkosság esik, Co­­lombiában 34. Az erőszakosság fokmérője idővel változik. A je­len négerlázongásai, a büntet­tek és áldozatok számát te­kintve, össze sem hasonlítha­tók az 1860-ban történt soro­­zási lázadásokkal, amelyeknek egy hét alatt 2000 halott és 8000 sérült áldozatuk volt. 1871-ben kongresszusi vizsgá­lat kimutatta, hogy a Ku- Klux-Klan ezreket mészárolt politikai nak sortüzzel.) Készül a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe,a Boeing 747, Severett, Wash.-ban. Ez év végén fog repülni, 370: utassal a fedélzetén. ..„i. . HÍRADÓ Thursday, August 14 Erdőtüzet-oltanak Vietnamban helikopterről, amely vizet vesz egy folyóból, aztán felszáll és leönti. le. A texasi szövetségi kato­naság parancsnoka jelentet­te, hogy négerek leöldöklése olyan nagyban folyt, hogy a halottakat nem is lehetett számlálni. Amerikában sohasem volt oly vérengzés, tömeggyilko­lás, mint Sztálin terrorja alatt, mint Indiában és Pa­kisztánban a függetlenség ki­kiáltása után, mint Columbiá­ban, ahol 20 év alatt 200,000 gyilkosság történt, mint Kí­nában a Mao Ce-tung kultu: lis forradalmában. 1945 óta több gerillaháboi forradalom és puccs ve mint országos választás. 19 és 1967 közt polgárhábo vagy lázadás volt 114 orszá ban és gyarmatban. A prin< toni egyetem történelemtar raainak kutatásai arra a me állapiltásra vezettek, ho Európában Kr. e. 500 és 19 közt a föld népeinek mind öt év közül csak egyben v< békés életük. A hü kutya bionz szukánál < találkoznak szerelmes pán» TOKIO — “Hachi-ko szob­ránál találkozunk” — sokszor suttogják ezt telefonba sze­relmes fiuk és lányok. Hachi-ko kis bronz szobra a Shibuya vasúti állomás váró­termében van. Ennél a szobor­nál találkoznak azok, akik úgy érzik, hogy szerelmük örök­­kön-örökké, még a síron túl is tartani fog. Mert a Hachi­­ko legendája a sirontuli hűség legendája. Hachi-ko a tokiói egyetem tanárának, Eisaburo Uenonak hü kutyája volt. A Shibuya állomáson várta mindennap az egyetemről, hazatérői gazdá­ját. 1925 május 21-én a pro­fesszor halott volt, a Shibuya állomáson a koporsóját tett le. A papok és a gyászok közt ott volt Hachi-ko és áh kor a holttestet elszállítotté Hachi-ko szomorúan hazab. lagott. Másnap délután 3-k< a szokott órában megint e volt az állomáson Hachi-1 nézelődött az érkezők kö: kémlelte közöttük a gazdáj; És amikor már mind az utas elszéledtek, Hachi-ko ház ballagott. így múlt mind nap tiz éven át. Mig egy r pon Hachi-ko az állomás kos lében összeesett, végelgyeng lésben kimúlt. Azóta Hachi­­kis bronz figurája áll a v síit várótermében, az kém li az ott sürgő-forgó tömege ben rég elment gazdáját.

Next

/
Thumbnails
Contents