Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-04 / 1. szám

». OLDAL

BETHLEHRMi fllgADO

ThurttUy. January *■ HO

Japán professzor Oxfordban könyvet irt Kari Marx harmadik leányáról

LONDON. Anglia Egy reggelen, WW mareiux 3MD. Kari Mar* legfiatalabb lány». ki akkor 43 évre Elvanul íTui-ayi Marx irl hosxszu Idő óta eJettarsának. Dr. Edward Avellng-nek KM i twain, neouahara vég* les; mindennek.

Azután megfúrdött, egy (•hat hálöinget öltött «» mérget vett be. Amikor a SK&aJánya álul Vtexilett nnw migiikezett. Beanur Marx halott volt.

Ezzel végződött egv tragedii, melyet moat a 41 évei J»S»n törteneln., pwfcwa Snuróithi Tsuzukí. etataek bt meg uj könyvében, mely Oxford. Angliában jaleat meg, The Life of Eleu»* Marx 1SS5-1W címen.

Kőtél 1 gramm eiánkalir»l vétóit véget élenne* Eleanor Marx írja Táuzuki

mely elvisélheletH-nné vált agáméra a "szerelem es politika" Dcnneduló halaim», konfliktusa következtében

Eleanor Marx. aki a három Marx lány kirótt ia maxii, keltő Jvnny fa Laural a les Intelligensebb volt. egrez életében szenvedett a politika súlyétól, mely robusztus szellemű atyjának egyénüwgefacn volt megtestssülvc. A/ apa megkövetelte, hogy csak o ró »rmél IranyiUáh a boldogtalan lány életet. Féltékenyen űzte lo lánya oldala mellől, annak barátait és elrontotta minden kedvét, hagy sajá' hajlamait kövesse.

Pótépyes gúnnyal utasította el tanya. Ekucoe ama kívánságai. hogy snnéwnői pólyára lé|ihw®wn fii ve. bogy a müvrózz-t clford.tSatj* tóit a lányt Ehelyett óriási terheket rakott a lány vallóira, amikor politikai ró ma»; orokntrntér oxáxita. amire a

lány érezte, hogy nem eléggé | to he Degas

— Szerencsétlenségre Irta Eleanor Mars egy barátiénak atyja halála utas — ipcmtól csak az orrát crokól- Jern. nem azunbir. a rscniaülasáíl

Egy világpolgáron «ül«ett — ifa Kari Marx barát- Útiak Ferdinand Lassalleick. egy nappal azután, hogy EV.ir.or megszületett. 1951 tímárjában. Az újszülött «Útpályáját kitervelte, alig rogy az megszületett. E3eo,sornak egy-kétnapos korában már azt a szerepét szánta. hogy valódi példája legyen az általa megálmodott 'szabad emberiségnek ".

Azt sxar.ta neki, hogy égj éli-thü kópiája Jegyen rajéi magának. Kari Xlorx-nek Sokszor elmondotta: — Jenny. a logidóSébb lányom, leglobban hasonlít hozzam. Tu»sy 'Eleanor' azonban pun to «n olyan, mint én.

Mar 10 eves korában olyan behatóan árura tolta el lányát Kari Marx a maga eszmeivel hogy életrajzírója Taunakt professzor szerint "Eleanor a legfőbb ismerője volt a maga korában, az egész vliig szocialista m o z g a Imáinak" Azonkívül ismételtei felhívta lánya figyelmét, arra a kötelességére. hogy halála után Friedrich Engels-el egyetemben megőrizze szellemi hagyatékát. minta hogy Er-gals azt később Marx második Iá nyának. a középsőnek. Lau rának. egy les-elében magír ta

kiég lányának a nős-ekedé« és pubertás konfliktusokkal eljrs korában, sem tudóét Eleanor megszabadulni attól hogy apja ne lágyén állandóin mellette, vagy a nycersihuv

Amikor Eleanor 15 évn korúban beleszeretett a Ir»nW újságíróba. CHlvter l..c*»ga ray-ba, Kuil Miri bizonyít* kokat kért. hoc áz újságíró szándék» komoly és hogy »' xnW megbízhat bonná. Állandóan Llssagarav el)« dolgozott, lánya «ólt "ravarosfejü unarkdtának” «» "fázd»tsépló sujkónak" nevezte míg Eleanor megunva atyja ellenkezéséi. (eladta vök**nyit.

ESeonor ekközbess őrlődül;

« zajút érziiei az atyja alul belie diktat ’emberi és»■zerúaég" kiíróit, addig, mije hisztérikus betegségbe tse" Kari Marx " fanyarak meghaló, a xzurialiatu tajaokbi való elmélyed: sl tevékenységet' irt elő lányának, nedű tudnia kellett. hogy ezáltal nem ér el semmit.

Eng*l»-n*k a következőket • rU Kari Mara szenvedő kait venoérój: Von nemi »eltelem lányom * hangulatváltozásairól". Jelenleg azonban .jen kényes dolog erről nyíltan beszélni. >

Atyának fcuUla ISKi-ban megváltásként Jött Tussy-nak rgy helyzetből, mely éppen annyi szeretet tarulmezott. mint kényszert. Végre- gondolta Elesne* — inéit végre saját életet élheti triijd.

Úgy hitte, hogy a temu•rvlltsdút amatőr-drámaíró la szocialista Dr. Edward Avellng-ben megtaUlla atyja ellen-pólusút. annvlklll. honatyja emléke ellen véékezrek.

Elránts-t nem zavarta, hogy Aveling ni* volt. atyjával együtt ezt vallotta, hogy a "bourgeon!«', a polgúri elem házassága nem cgyébb. mint pénzügyi Iraniziskcíő. Ezzel izemben úgy dúntbtt iragáb»a. hogy Aveílnggal való vé íznnya "igazi házait kg' legyen. legalább olyan, mintha •egy tucat anyakönyvi hivatalban rsgiutraltak volna" irta Eleanor hátrahagyott irataiban.

— Hitzen a “JÓ öreg generális" ahogy Friedrich Engels! a Mars famíliában nevették — it vadharatfághar élt-Irt» Eleanor a naplójabún.

Éft valóban Kari Xlarx legfiatalabb lánya teljes mértékben Melegnek érezte magit, a Marx-Aveltng nevet használla éa a marxista pártban it mint íérjhexment «»zony volt rugi’.tztralva Meg a» 1950-bon Kelet Berlinben megjelent kiadvány: “Marx éa Engelt levélváltása' is úgy cmllil Eleannrt, mini férjezett Dr Edward Aveling-«.

[ Azonban a "focradalwv kánya" mint Tsuzuki professzor Eleannrt nevezi — atyjától örökölt elesUtáaaal •amaneon felfedezte, hogy Aveling valóban "ravaroslejü »ober' es Inkább betoém. mint szocialista.

Eleanor 15 évig élt együtt Avelinggcl. a viszony azon-MONTREAL Kanada. -I • Miközben Rómában, az eb*i j sispöki vilagkonfetenciaa a .ópaj»k sóiét színekkel •élté* a modem hiletlenMg terjediWl a kon fcrencv» ■igyik rztztvcvójrbcn. egy elhatározás született meg.

Ezt a «3 évet Faul Emil' leger. Kanada biborwo •* Montinál ének» igy fogai , marta m(jt — Az Ur nem:tak szavakat vár tőlem, Zu nem tetteket iá £• rKoembcrben Leger bi joms peldanéJkil álló tettrr utánuLs el magit. Jet repülőgépen elhagyta kanadai kaotikus nyáját, hogy «eteti* iái Afrikában, cgjrelóre Szenegálban. az elképzelhet.'*" legnehezebb min ziunariumunkával tóltK: a bétpokli* tok. a leprátok ápolásival.

Ezt la'ger blUll.ll elótt, » pápa és az egyház egyetlen nertegr ra tetle meg. bor a .zúrnyü lepra-betegség mindig fasemáló hálással volt egyházi emberéire.

A szOrnyU betegség a báb- Hal Idék'.ól kezdte a középkorig Itten bOptc lésének szamitotl. bdnos életén. Közép Európából eddig is incgma gyarázhalallan módon lür.1 el a betegség, sokkal előbb nxnthogy a norvégUi lián •en 1ST 1-ban a kórokozója' 'elijmerle és sokkal olóbl miotahogy a muJcm ortMstulomany hatásos orvosságokat fedezett volna fel ellene Árúiban et Afrikában ir.eibin » betegség további, s »zeilte áldozatéit tolt. «pra-al)<«n»ofcoa képródtak ki a keresztény miuzunúriu ■ok irgalmas azazaarit-imu tokka

Ma meg minidig több mint I« millió ember »zenved leprában. fekete Afrlkábtn In diában. Thailandban Brazl 1 iában et Autztrállában E» nteg mindig oak a lepra-t>egek egy kátédat tudjak orvot! segélyben részesíteni, annak ellenére, hogy mintámé rhitok ét sxamarltanutok az egesz világról MgiUnek ét t kalolikut egyház maga 24* leprakórhazat tart fenn Egy ilyen katolikus Wpeaállomáira kóKiízet; be most k kanadai Leger bíboros. XII Plusz papa 1952-ben nevezi, ki a világ legfiatalabb, nerr .last bíborosának, aki eddig Vfeotreal iv«»ke volt. az intól commonwealth legitepesebh katolikus egyhájzragy.-jenek lelki vezetője.

Leger bibcros egyik fóharma volt a papi aótlcnai-grck I és harcolt a perntgrof ia ellen ■ melyet a "jxkol kánazaganak" nevezett Környezetét - sokszor bámulatba ejtette. i szokatlan felhpeseivel.

távíróén tel)es DiMrna. i

dúséban maga vezette zöld Chevrolet autója!. sofför nélkül a montreali «rákuecgyhkr- 5a. a "Richelieu Clubban" bi- ; lardc* játszekt és cgyuben éjiítéenunkáinak ólliírv» űrü k.g ulieskazta téglát, hogy m.znkabér*t jótékonjfoHn adja

Legutóbbi legszokatlanabb ■IKinnoáut mint VI. Fa >po kifejezte — "lelsöbb hlvásra" hozta meg. A pápt | bunuszózatot intézett b(ib> j rotahóz az afnkat kpcsálkmasra

— Sznrmar. együtt érzünk Veled, mert Urunk példája', követted, hogy szegénykén' I éljél a tzegenyek között, é-1 gyengeként a gyengék későit.

Lelilttatta férj ének az autóvezetést

ST BMEUC. Enadaontág; — Mrs Louis Pr-ngeol az «1- j tó francia hlziasnzony, ak . léikért* a bíróságot. IllUa *1 i férjét a ouladi autó vezetése-; tót meri szokassa vált nil* I tz italozás, ezért elbocsátották illuaábil éa balesetet oko , zott zz autóval A bíróság el* get telt az asszony ki rúté iek.

A VIETNAMI HÁBORÚ KAPCSÁN “MINDENKI LÉPIK EGYET”

Rot** I* Stfirkáim c*y f(|a ffiultiújl, N#u Yorkban ICO »no «ViiUrm perli If NI3C nraactfot

Szállítmány átfúrja a hajó fenekét

OSLO, Norvégia A nnrreg fővárosból Jelentették begy a 15.44») tonnás norvég teherhajó az Anatina, a nyílt tengeren teljes erőiéi igyekszik «lérni a japán partokat mielőtt szállítmány« atfurjn a hajó fenekét.

Az Állatira 14,<atP tnnrui rezet szállít Japánba, egy tát fun-vihur elért* a hojót, a rakomány á'.ncdvcsMztl x ez álul egy olyan kémiai folyamat Jött létra, mely kikezdii > hajó feneket s azzal fényére!. hogv róvtd*Mm átfúrja.

OSLO, Norvégia Barmt-1 yen különösen Is hangzik 1 ridKimí háború égyt> elar.tős ravaró ekaséví váll Tarvég la bél politikájának Oiysnnyír* hogy fenyeget 1 Xoc-vcgU koalíciós körmi - íyána'x jövőjét.

Ez a kcalxió a kunzerva ív pariból, a keresztény da nfokraU néppártból, a központi pártból ás a liberal!-1 puttót áll A parlamret ha!-: szárnya, a liberói!» párt énu| kart» ravení á puiamentet I xgy követelést terjesszen b | ix Egyesült Államokhoz, áj ítsa le Eozákvlclrum bombátrétit féltéül nélkül mint gv étaó lép«t a béke fele

John L>n* az ozuág kU<Jgymlníszlere. aki a ktmaervatsv párthoz tartónk el lan. | volt önnek a usözgáloixjnak Kljelentetl*. hogy nem vál-1 'álhatja a "paraziv kUldónc' :zerepc4 cgv Javaslatban, mry*t Norvégia «gyedül kizárólag u maga otixitarozaszV. erjesztene az Egyetult AlU,7>ck ElmnndoiUk Hm u

>úfUm«nt jóv4h*£\itM cx> lyen felsDöHUal ő ezt bizal Tiatlanozgí xznvozatziali. tekintene es a kormány azután limondanu

Erre azonban nem kerüli a sor. mert á “venstte* -par lament) és a koollció többi pártja a miniszterelnök mcl é állt. A norvég munkáspár' úgy hit-.«, hogy hozmot húzhat a koalícióba» a Liberal!ok által dÜdintt szakadíssan. bár igen ó-/Bt«o volt *b- JÓI., hogy ne tünjvk fal Amis .'ika-ellcnesnck.

így a munkás-nejpárt síit. kiás.- íelviwntt javaalaát terjesztene elő a pari«máiilberi. rrzilv xzerint általában javasolja, hogy ocüntas•ék meg * bombázáaokat. Azni-.-ika ói kként»* a habi» -us tevékenységet és fogatlak el a Viel Ceogo: egyenlő .'«Mrjck iá túrgyiilú

Amikor ezt a Javaslatot SWV40MS ala bocsátotlak. a urjxrnteit " 73 xrx-yban la- I -zavazts, de a pularnetst hó-ion vvnrló kípt Üllője, a sormany ellen szavazott köz- I ük a koalíciós pórt elnöke, Uunnai (jurtio.

Ezek után az a kérdés Nor.'égiiban. hová fog »t vezetni Torvégta szavazóinál. Scűun agy hátak, hegy Garbo > clenlcgi koalicíóa koeményrór*. elnök túl mzssze ment is rnivvl a koalícióé pártban ■»agy számban vannak a vi!eki keresztény csopcétok, Ju.nnxr Garbót a juvrrón hé Jégre teszik. Mások viszont izl h:xiík. hogy Garbo fokorótt támogatta! fog nyerni a cárunkban, kukavtaen 4 fiaataag csnportjaihm, melyek íjabban hangsúlyozzák, hogy i párt tagjai maradjanak meg Ideális meggy édeseik nrél'*41' és n* adják fel azokat csupán azért, hogy öHsmtartrók a koalíciót

ban körök évről évre zavar lábbá vált.

Eleanor tragédiájának utolsó fejen te ISIS március 51 én. a végzetes nap reggélé* kezdődött, amikor egy névtelen levelet kapott, melyben az állt. hogy Aveling. akinek leleseg* 1682-ben meghalt :gy évvel azeVkl Eleonor tudomása nélkül, Alee Nelson almién, a loadonl anyakönyvi hivatalban törvényesen feleségül vett* F'a Fryo angol uinétzzd:.

Egy evtg sikerült Aveling nrk Kleanozt félrevezetni» ■Azzal a kifogásnál, hogy I*«.Jonon kívül, a váVken lar* Hliudótokat. sikerűit neki valódi felesege lakai» és Deo norvai való együttes otthona kozott Ide-oda bceoctabb-rüvldrbb ingajáratukat alkalmaznia.

Eleanor aycotbai tudta, hogy nincs mis kiút a azbmára. mini- ménig Az utolsó azé Dr. Edward A vei inghez Intézeti búcsúlevelében ez volt: - Szerolem

“Szegényen a szegények között, gyengeként a gyengék között”

L'cnnniU, O i«= vgy nullt- fW-«1ti UriüioukUól — niktr ti« Uir uMt ki — Ur%. Carol Oüourtel ^ U gM*trr«yter^Ml

tellMt ui|!4ini k«t k^pjUknik a;:ntcc fcw.jW»»;* w