Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-27 / 26. szám
8. OLDAL BETHLEHEM! HÍRADÓ Thursday, June 27, 1968 Staten Island, N.Y.-ban három munkás lezuhant egy 65 láb magas olajtartály tetejéről és életveszélyesen megsérült. FELHÖRDÜLT A SZOVJET EGY CSEHORSZÁGI CIKK MIATT, MELYET INNEN VETTEK ÁT MOSZKVA, Szovjetunió — A Csehszlovákia és Szovjet közötti kényes viszonyt aláhúzta Moszkva első formális tiltakozása egy újságcikk miatt, mely Prága egyik “szabadabbanfutó” lapjában jelent meg. A prágai újságcikk megvádolt egy szovjet tábornokot, hogy az adott felhatalmazásit arra, hogy Jan Sej na cseh tábornoknak februárban, aki később az Egyesült Államokba szökött — diplomáciai útlevelet adjanak. A cikk junius 5-én jelent meg a “Lidova Demokracie”ban, mely a “Katolikus Párt” lapja, a kisebb pártok egyikének, melynek a kommunisták megengedik, hogy a “Nemzeti Front” tagja legyen. A “Lidova Demokracie” cikke viszont a New York Times egy cikkéből volt véve, melyben az amerikai újság prágai tudósitója azt irta, hogy íSejna tábornok diplomáciai útlevelének felhatalmazására szovjet részről azért volt szükség, mivel Sejna meglátogatott igen titkos szovjet rakéta kilövő helyeket. A New York Times cikke szerint Sej na útlevele, csak kommunista országokba való utazásra volt érvényes, de Sejna arra használta fel, hogy először Jugoszláviába, majd az Egyesült Államokba ment vele. A cikk valódiságát nyomban tagadták a cseh vezetők, noha a cikk állitólag a cseh kommunista párt uj, első titkárának, Alexander Dubceknek a Central Committee-ban elmondott beszédén alapult. A szovjet tiltakozó jegyzékről szóló hirt a Tass-iroda jelentette, a hivatalos szovjet hírszolgálat. Eszerint a szovjet külügyminisztérium képviselője speciálisan arra utalt, hogy a Lidova Demokracie cikke semmi másnak nem tekinthető, mint “meglepetést és tiltakozást keltőnek”, mivel “minden betűje azt a célt szolgálja, hogy kiélezze a viszonyt Csehszlovákia és a Szovjetunó között.” A szovjet külügyminisztérium kifejezte azon meggyőződését, hogy a megfelelő cseh szervek oda fognak hatni, hogy megőrizzék a jóviszony a Szovjet és Csehszlovákia között és gondoskodnak róla, hogy ilyen közlemények ne jelenjenek meg csehszlovákai újságokban. Még ezt az ügyet megelőzően, a szovjet kormány arra használta fel a hivatalos Tass-t, hogy tagadja cseh újságok azon állításait, hogy résztvett 20 évvel ezelőtt Jan Masaryk cseh külügyminiszter erőszakos eltávolításában és halálában. Azonban a mostani tiltakozás az első, melyet teljesén hivatalos külügyminisztériumi színvonalon tettek. A tiltakozás kényes alkalommal jött. Szovjet tankok állomásoznak Csehszlovákiában, hogy résztvegyenek a “Varsói Paktum” országainak hadgyakorlatán. Időközben a szovjet sajtó cikkek tömkelegét közölte, melyek figyelmeztettek arra, hogy “burgeois” és “imperialista erőfeszítések a csehszlovák reformokat szovjetellenes és kommunista ellenes Lányba akarják terelni”. Egy ismeretlen férfi és nő behatolt Bostonban a sorozási irodába és leöntötte tintával az okmányokat. Sikerült elmenekülniük. too Evvel ezelőtt indultak a FRANCIA KANADAI ZUÁVOK RÓMÁBA MONTREAL, Que. Kanada. —■ A Francia Kanadai Zuávokra fognak emlékezni — akik 1868-ban Rómába mentek, hogy IX. Pius pápa oldalán harcoljanak — 100 éves jubileumi ü n n e p s égőkben Quebec tartomány több katolikus templomában, ebben az évben. II. Victor Emanuel király csapatai Olaszország egyesítése körüli küzdelmekben ostrom alatt tartották a pápai államot és a pápa 1860-as években több alkalommal fordult katonai segítségét, a vatikáni állam megvédelmezésére. A francia és belga önkénteseket, akik a pápa segítségére jöttek, legyőzték a piemonti olasz királyi katonák, azután számos pápai katonát rekrutáltak Svájcból, Hollandiából és Németországból és ezeket úgynevezett zuáv ezredekbe osztották be. Az elnevezést az Algériaiéiban és Tunéziában állomásozó francia ezredektől és ezek szindus egyenruháiról vették át. Quebec 1868-ig nem vett tudomást a pápa kérelmeiről, ekkor azonban mintegy 135 fiatal francia kanadait zuáv egyenruhában -— lovastól — útnak indítottak a montreali székesháztól és behajózták őket Róma felé. Mielőtt a pápa megadta magát 1870-ben, hogy a Vatikán foglyának tekintse magát, további 507 francia kanadai zuávot küldtek neki. Ezek nevét aranyban márványtáblákra vésték a montreali székesegyházban. A “zuávoknak” maguknak kellett fizetni hajóutjukat Rómába és számosán voltak közülük igen prominens családok leszármazottjai, akik a 100 dolláros költséget megengedhették maguknak. Az utóbbi évekig a québeci tartomány zuáv ezreded élénk résztvettek különböző québeci katolikus egyházak szociális tevékenységében. Robert F. Kennedy és felesége, a volt Ethel Skakel, esküvőjük után 1950 júniusában, elhagyták a templomot Greenwich, Conn.-ban SZÍVESEBBEN MENNE ANGLIÄBA, MINT HAZA OLASZORSZÁGBA WASHINGTON. — Az Egyesült Államok nem adja fel a törekvést, hogy visszaszállítsa Olaszországba Paul Ricca-t (the Waiter) — mondotta a State Department. A 69 éves Ricca a mafia egyik kiemelkedő alakja. Robert McCloskey a külügyminisztérium szószólója elmondotta, hogy a külügyminisztérium továbbra is kérni fogja az olasz kormányt, hogy engedje be az öreg gamgsztert saját hazájába. Az amerikai külügyminisztérium azon az állásponton van, hogy Ricca amerikai állampolgársága érv énytelen, miután 1920-ban hamis név alatt jött az Egyesült Államokba és ezen kapott állampolgárságot 1928-ban. Technikailag tehát Ricca sohasem vesztette el az olasz állampolgárságát. A U. S. legfelsőbb bíróság elutasította, hogy meghallgassa Ricca védekezését, hogy ő nem olasz állampolgár és jelenleg hontalan, mivel amerikai állampolgárságát 1957- ben megvonták tőle. Az amerikai kormány megkísérelte 1957 óta, hogy deportálást különböző jogiM?j portálja Riccát, miután elítélték zsarolás és adókibujásért, de kikerülte a deportálást különböző jogi stratégiával. Ricca, Paul Maglia néven érkezett az Egesült Államokba, miután emberölés cimén három évet ült Nápolyban. 1924-ben ugyancsak emberöléssel vádolták meg távollétében, az olaszországi Ottaviano-bán. A hosszú kiutasitási eljárás alatt Ricca többször elmondotta, hogy' szívesebben menne Angliába, mint Olaszországba. • • • -m ar * vT *-« x . •
