Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-25 / 4. szám

BETHLEHEM! HÍRADÓ Thursday, Jan. 25, 1968 4.. OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ EETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden csütörtököl. — Published every Thursda» Published by — Kiadja a7 ASSOCIATED HUNGARIAN PRESS, INC. 216 SOMERSET ST., NEW BRUNSWICK, N. J. 08901 LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1701 BROADWAY, BETHLEHEM, PA. 18015 Telefon: 866-7516 Office Manager — JOSEPH MAROSSY — Ügyvezető szerkesztő Subscription S8.00 per year — Előfizetés ára évi $8.00 Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c Minden kézirat, levél, hirdetés és más hírlapi közlemény, valamin' az előfizetési dij is a fenti cimre küldendő. Second class rate paid at Bethlehem, Pa. Utazás a kapitalizmus felé VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK mlmilxdllretők« sakis szabad választásba makyarország területén éiö címzetteknek. ( Noliíizlovákiábaii lakőlí ríszérp is felveszünk Tt'ZEX esomaäüokrn rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U S. RELIEF PARCEL SERVICE,«» 245 EAST 30lh STREET, NEW YORK, N.Y. 10021 — Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató BEJÁRAT a 2nd AVEUNE-ről KARAKACSÁNOK Szokatlan csengésű, keleti mesék hangulatát idéző szó, sohasem találná el, aki nem tudja, kicsodák-micsodák is a karakacsánok. Tisztázzuk hát azonnal: emberek. Egy apró népcsoport, lexikonok sem tudnak róla. Bulgária és Gö­rögország magas hegyeiben élnek. Tudósok szerint a ka­rakacsánok — romanizált trákok. A történelemből — és még inkább Homérosztól és az óko­ri görög mondákból — tud­juk, hogy a trákok voltak a Balkán-félsziget legrégibb ismert lakói. Körülbelül öt­ezer éve jelentek meg és ezer esztendejénél több már an­nak is, hogy eltűntek felol­dódtak a népvándorlások for­gatagában. Emléküket mégis sok minden őrzi. A legna­gyobb bolgár síkságot Trák­­•tlföldnek hívják, és a központ­jában fekvő Piovdiy, Bulgá­ria második legnagyobb váro­sa, a hajdani Pulpudeva is őket idézi nevében. liki sírbolt 2300 éves falfest­ményei. Az ő késői maradékaik a karakacsánok csak bolgárul beszélnek, saját / nyelvük nincs. A többi falusitól sajá­tos életmódjuk különbözteti meg őket, és talán az. hogy öl­tözködésükben és szokásaik­ban a legszivósabban őrzik a hagyományokat. Szinte kizá­rólag pásztorkodással foglal­koznak. Néhány évtizede még nomádok voltak, vándorlásaik­ra gyerekeik és feleségük is elkísérte őket. Lassanként eltűnnek a kü­lönbségek, amelyek a többi bolgártól elválasztották őket, és akkor csak a holt kincsek őrzik tovább egy hajdani kü­lönös nép emlékét. BANDITÁK SZIGETE CAGLIARI, Szardínia — Nuro tartományban a rendőr­ség megállított egy autót. Az egyik utas kiugrott és gép-Icrr4-/\1 ,rő 1 n o ri /v 4-A szardíniái rendőrség most kiadta a jelszót: “Erőszakra erőszakkal válaszolunk!” A szigeten szolgálatot teljesítő rendőrök számát háromezer­re emelték, állig felfegyverez­ték őket, de még igy sem si­került azt a tizenöt banditát elfogni, akikről köztudomású hogy gyilkosságok sorozatát követték el és ott rejtőzköd­nek valahol a hegyekben. A rendőrök dolgát nagyban ne­hezíti, hogy a szardíniái tit­kos egyesület, az “Omerta” hatalma úgyszólván minden­re kiterjed, és ha egyszer ki­adja a parancsot, hogy a la­kosság hallgasson, senki sem mer a rendőröknek segíteni. A szardíniái banditizmus felszámolása azért isJ nehéz feladat, mert az a szigeten valóságos tradíció. A jelenle­gi leggyakoribb szardíniái banditamódszer az emberrab­lás. Az elrabolt személyeket csak váltságdíj fejében haj­landók szabadon bocsátani. Az egyik legismertebb ember­rabló banda főnöke Nino Cher­­chi, akinek a fejére a rendőr­BELGRÁD — Jugoszlávia kettőzött sebességgel halad tovább az utón, amelyre Tito már évekkel ezelőtt rávezet­te: a kapitalista termelési és kereskedési metódusok útjá­ra. A legutóbbi jelentős fej­lemény: Tito bejelentette azoknak a pártvezéreknek le­váltását, akik a reformtörek­vésekkel i- szembehelyezked­tek. Azért jelentős ez és az egész irányzat, mert példát mutat a többi középeurópai, kommunista uralom alatt álló nemzeteknek, amelyek éppen­­ugy elégedetlenek a merev marxista rendszerrel, de a szovjettel szemben kevésbbé függetlenek. Tito “tőkét ko­vácsol”' abból a földrajzi és katonai tényből, hogy országa nem határos a kommunista főhatalommal. A cél Jugoszláviában az, hogy néhány év leforgása alatt fokozatosan, lépcsőzete­sen elhagyják a központi irányítást, a termelés mód­jainak meghatározását áten­gedik az üzemi vezetőségek­nek és az üzemek felelősek az eredményért, a profitért. Az áraknak egyezni kell a vi­lágpiaci árakkal, máskülön­ben a jugoszláv ipar nem ver­senyezhet a nyugati piacokon, nem vonzhat nyugati tőkebe­fektetéseket. Az uj rendben az üzemek a profitnak kéthar­­madrészét megtarthatják és csak egyharmadot kell a kor­mánynak átengedniök; a visz­­szatartott profitot bővítésre, modernizálásra használhat­ják fel, éppen úgy,- ahogyan a kapitalista országokban tör­ténik. Fokozatosan elmarad a kormány-szubvenció, a gyá­raknak és üzleteknek önellá­tóknak kell lenniök, vagy jó eredményt érnek el, vagy csődbe mennek. Tito igyekszik országát, be­építeni az európai gazdasági közösségbe. Evégből csatlako­zott Jugoszlávia a GATT nem­zetközi vámegyezményhez, de Jugoszlávia együttműködési tárgyalásokat kezdett az Eu­rópai Közös Piaccal és az Eu­rópai Szabadkereskedelmi Szövetséggel is. A kapitalista módszerek fe­lé vezető utón a j ugoszláv nép életszínvonala emelkedett. De árnyoldala is van az átmenet­nek. Rosszul gazdálkodó üze­mek nem kapnak olcsó hitelt, tönkremennek. A szigorúbb pénzgazdálkodás- lelassítja a gazdasági fejlődés ütemét, nö­veli a munkanélküliséget. Kö­rülbelül 300,000-re becsülik a 20-milliós nemzet körében a munkanélküliséget, de ezt el­lensúlyozza körülbelül ugyan­annyi jugoszlávnak kivándor­lása a nyugati kapitalista or­szágokba, főleg Nyugat-Né­­metországba. Munkáskonflik­tusok, még sztrájkok is, elő­fordultak és feljegyzésre ér­demes, hogy a sztrájkolókat nem büntetik, ellentétben a legtöbb más kommunista or­szággal. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jugoszláviai gaz­dasági élet fellendülése akkor indult meg, 20 évvel ezelőtt amikor Tito szakított Sztálin­nál és kívülről segítséget ka­pott, elsősorban Amerikától Tele van az ország ipari léte­sítményekkel, Örszágutakkal. csatornákkal, bányákkal, ame­lyeket amerikai segítséggé! hoztak létre. Amerikai és más külföldi privát tőkések az el­ért haszonnak csak 20 száza­lékát kötelesek Jugoszláviá­ban invesztálni. Vietnami halottak SAIGON — Az amerika katonai parancsnokság jelen­tette: Az elmúlt hét folyamár a vietnami harcokban 27Í- anierikai katona vesztette életét. A Trákoktól vette át a gö­rög mitológia az Orfeuszról szóló legendát (a nép Rodo­­péban száz változatát ismeri az alvilágot járt énekes törté­netének). Milliókat érő kin­cseket tartott meg tőlük máig a föld, a trákok fejlett kul­túráját bizonyítják a kazan­zatot a rendőrökre. Az egyik rendőr, Giovanni Tanponi azonnal meghalt, mások meg­sebesültek. A zűrzavarban a banditák eltűntek. Tanponi rövid időn belül a banditák hatodik áldozata. Hasonló kö­rülmények között gyilkolták meg a többi rendőröket is. ség már tízmillió lírát tűzött ki. Eddig azonban nem akadt senki, aki hollétéről felvilá­gosítást mert volna adni. A szidás lexikona A szidalmak szótárát állí­totta össze egy francia. A szó­tárban 612 oldalon 9327 fran­cia szitkozódás stzerepel. A szerző ismerteti a szavak ere­detét és a felsorolt kifejezé­sek legmegfelelőbb alkalma­zását is, és aho! lehet, a tör­ténelmi háttérre is fényt vet. A szótár végén felsorolja azt 's, hogy a francia bíróság a különböző szitkozódásokért milyen büntetéseket szab ki. THIEU BÍRÁLT SAIGON, Dél-Vietnam —­­Nguyen Van Thieu, délviet­­nami elnök, bírálta Amerika békekezdeményezéseit és ki­jelentette: Nem beke-kezde­­menyezésekre. hanem Észák- Vietnam elleni erősebb kato­nai akciókra van szükség. Upland, Calif.-ban egy motorkerékpáros gong 11 napig kínozott egy 19 éves lányt egy motelben. Detektívek a bizonyítékokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents