Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-18 / 3. szám

Thvrsdsy. JiauSry U. Utó rnm.iTinMi hiraim) t Ot.rJAL. ALAPJABAN RECSEG-ROPOG AZ ANGOL “NÉPJÓLÉTI ÁLLAM” Uj állati és növényi életet fakasztott a két atollra ledobott 59 atombomba l»«i A tenjiiri wrálynk i»im­­xot.bar. <i csontjaiban nem ialállak rádlósktlv marjdvi­­nyokut. Egy tlö yutil rm’-lysé SU hidrogén bomba kráter ben piáig tiíbh hal uszkóll. mint a regi laguiuban. Ax atombombák türlabdái -.-légotték ax Htom kókusz pálmikat, az «ft növény­iét azonban, a régebb«« ko­­,xir szigélen olyan buján nőtt ét toiiyirt/olt, hogy ax oin«-­­rlkal tudóscácnak nagy dxwsn­­{Cl-M*okkfil kellett magúkat átvágniuk az atoll belicjéb*­­\ eíiik. kobalt tat és cézium radioaktív Izotópjai az álla'i áa növényi élet valólég« burjánzását idézték elő Egyelőre a Bikini é* Rni-. •autók kivúndnrli'ikét ram cn | jedlk vlvsxa a szigeteikre to­vábbi vizsgálatuk lefolyta­tásáig. Aznnktvttl van egy pi­rul kínai prcfogandn. Mao rélelKovixva ax eseményt, híxonyitéliként állítanák odf a maguk dogmájához, hogy azneeikai bumbáknak, ax atombombáknak It. nine« nine* emui hutása. GaerilláJt Zambiából SALISBURY. Rbodézu. A rholéxiai kormány híva -tárcán Jelentette. hc*y a fel (egyverxett afrikai guorillák 'cguogyobb részét elfoglak, akik Zambiából érkeztek hogy l a i r ornolekményeket hajtsanak regre Uhodéxíá­­bcin. A biztonsági erők föhadi­­izulkkts n/onbuii továbbra je­lenlétté hogy a tartogató munka tovább folytatódik, ami annyit Jelent, hogy u guerillák linxívárgta meg folyik. A »taltoglüió inunkéban i rhnlériui biztonsági szer­zetet emberi rém srtnved­­lek »«sxtcMgct a száraz idő­szak utóbbi heteiben, mely idő a legalkalmasabb guerilla tevékenység folytatására. AKIK FELELŐSEK A CETHALAKERT NEW YORK — A világ legnagyobb emlö«ei, ax óéit', kék cethalak. n Ozeterek kihaltaknak tekinthetők — állapította meg Dr. Rosa Neg­­rellL a new yorki aquarium igazgatója. Ma már csak körülbelül t* van eleiben e/ek kiVxül, b> lőtt az évszázad kezdetiül l.’ié.too kiíró) volt a számuk. Ezeket az óriási omlósokét a cethalászok úgy mrgtizfösl­­cék. Hogy a Iliméit és nősté­nyek az óceán hatalmai I«iá­ié lén mór nem képesek meg­találni egymás. Az igazgató elmondotta or*y Norvégia, a Szovjetunió és Japán eethal iparai felelő­­«ek az óriás ectok temészár Iájáért. LONDON. Anglia. Az angol "n»pjól**i illám" elér­kezett növekedése naoihui rá 10* fordulóponthoz érke zott. Alipetvc, MHilninil az vol!. h^jy mindenkinek *ingyar>es" szolgalatokat ;<J- jen. tekintet nélkül * Jöve­delemre s ezt adópénzböt fi­zessék ki, Ma általánossá vált a nézet »». országban, hogy egy Ilyen rtmlrar túl ;ai/ailt) «* drága. Az angol kormány határa rot t lépésükre készülődik, 'logy a népjóíétl a'.lam wd­­líin'bm (tümn változtató­­aikut tegyen. És éppen 3 h'g­bolotcblibb tímegatüi is. akik 1 változtatás minden gnndo- Litát •steeilséglócéinek" vél­ték. megegyeznek abban. íKgy 0 kárjöüt árdekői^n változtatni kell a “népjóléti állun* rendire rén Ktrk most rtnuMmlákczótk orra. hegy a szocialista filozófia tírtU-d ■irk voltak: — Mindenkinek 1 szükség szerint és minden­kit« a képewígr-i szerint. A változást sietteti nr a vi­tathatatlan «OÜkltg, hOg»' Mukkant«»! keli a kozkixü­­vcitat. hogy valami hsamot húzzanak a fant leő-rtékelcsé- Wd. További vélemény-vált« zásnkal a "népjóléti álam” iráayálain, JqwWNt elölik újonnan LVvarulazott rend szabályul idéztek elő. a? ame­rikai íi»U« mérleg deítcit­­jének eltüntetésére. At ango­lok hamar kiszámították hogv az uj amerikai rendsza­bályok. ha életbe Kpeek mintegy ICO millió lont, ara/ 2-10 millió dollár kimaradást jjlwt Angliának. Er. arunban Angliában annyit Is Jeleni, kegy az ai>­HOGY KELL HAVAT CSINÁLNI CAMBRIDGE. Mass. Dlkok a MawadnMll» Insté tuts of TeehnojjJiJO'-n nem voltak megelégedve arról hogy eui künn van hó é« benn nines. Nos ha ninei akkor csinálunk racodták VI a hó ■ spekulállak. — Nem egyéb mint gáz, vagy fűin éj Jeges levegő. Be­­minti-k tehát az. egyetem ín teruátusánnk tussoíó tertvzé­­be. előszóé kinyitottak a for­ró víz csapjait, azután 0». ősz­ire» oblakokat. amelyen csak úgy tódult be a zéró alatti leges levegő És íme. nem telt bele fél­óra. a tussoló podlóját ö In raes hó fekete Mindenki meg volt elégedve a didiig­­gal csak az inktnitta verr­­tussge neu» télére szolgáló alap-xtrató­­liat szinten nteg kell változ­tatni- Ahelyett hogy évente SCO millió font értékű nem­zeti javakat fordítanának ki­vitelre. most 1 billió font ér­tékű exportra lei?. szuWg Ezt az uj export csúcsot z National Economic Develop­ment Cumiéi! január S-án tar­tott Illésén határozták és fo­gadták ul. melynek elnöke Harold Wilson miniszterei­­oük. Ennek végriüisjtáiára azonban Jelentős mld-xi e»k­­kvntenl kell n közkiadásokat. A népjóléti államban a Na­tional Health Senner évi I.R billió fontba kerül egy évben ami több mint t billió dol­lárnak felel meg ét állandóan krízis állapotban volt A kri­­zxk oka az volt hogy a cél szabod ot-roscs gyógy-s/nl­­gálatok. határ nélkül, min­denkinek. minden Időben imndi-n mtcinybeigbon — Cul magasra volt helyezve. Csak az Ingyen rrceptuk egy évben tiíbb mint ISA millió fontba kordinek, őtás Ingyenes szolgálatok Is terhelik az angol kdltrégve­­ti'ut, mint a kdznktatáa és a velejáró kiadások. Például az ktotális járó gyerekek sze­gő-nyete, gaalagnk egyaránt ingyené» élkoztelése. ma bi $0 millió fontba kerül, i *­­r/i-r annyi dollárba. Az egyedüli kórtlrrwny mely i-ddig vix^ktarluttA J kormányt, hogy kiválogat»* kinek nyújt ingyen«* szolgá­­latot. szükség, vagy szegény­ségi alapon, hogy az emberek nem szeretik, hí “szegények­nek* nyilvánítják tikot Nagy estély Daniel Mausser otthonában Az évvég! ünnepek hangú­­lat.itxin játszódott le az ün­nepi parti, melyet Dantei 1- Mauwer tró. a magyarság kő tünó barátja és feleség; EJ- len Vaugh Mausser. M D ren­dezett barátaik és clevelandi közéleti vezelök tu/lelutérv Ez alkalomra a Forest Hill­en levő házuk az ünnepi xzel­­lemnek megfejtőéit volt de­korálva. erűn* én kék színek­kel és hatalmai kandelábe­rekben gyertya fénnyel Az z*t ficiyi'-t zsnc-ltc egy mű­vész zongorajátéka és William Boehm, ismert tenor énekes előadása. A vendégek fogadásában segédkezett Rév. Dr. és lln Robert H, Cinirtnoy. a Mulho­­dóst Union kerületi srupxrin­­tendense és a Council of Churches oí Greater Cleve­­and elnöke »runkivül Hunt Béla. a "Szabxtezg" vártai nrrkNztóje ót felesége. Az ünnepi estélyen szimn­­;m veitek ráír: Cleveland politikusul. egyházi szemé­lyei a bin'uág tagjai iu más vezeték közül mintegy 40-on és a Jelenlevők klinkt volt Cheater Korit. :i város haza­fias rendezvényeinek Vznrdi­­nátorsi a feleségével. Az tm­­szejóvetet a kte» rjxraki órá­kig tartott. Figyelmeztetés U. S. városoknak utcai perilla karcokra WASHINGTON- Egy volt ■vsdwregbeli analnta kíjeltii­­tetté. Iiogy ax Egyesült Álla­moknak fel kell kéwiilníe le­hető, szervezett városi gueril­la hiborukra az országban, melys'k köimwr. rwnbíKlőni­­hc-tnek amerikai vörösökül Ilobcrt B Uigg ezTodc.s, mi­­alin segített össueúllitxní egy teljes stratégiai, hosszúlejá­ratú Isjirlékeléxt a hadseregre nézve elmúlt évben, sürgeti* agy belül "bizalmak hirsxcé­­gáloti rendszer” felállítását hogy ex figyi-lmcztsscu-n clő­­-»• súlyos zavargásokra, meg- Jelolje a «•ndiilési-k vezeblí' h> felfednzen varcwktxio gueriila fogysvc-rjktarokat. Rigg ezredes azonkívül ja­vasolta. hogy hadscrcgb.ili és nemzeti gárda «apátoknak ipoetális kiképzést adjanak varrni xundüh'-sik kezelésé :0. hogy megiikadályozrjnak elszórt Inviildiixéseke:. Had­­gyakorlatokat ajánl városok gúljmi, a tüntetni ki-sziiloi. számára. Rigg Czredea klerorlte ,j hogy mélységbrmreaj koordi­nációra van szükség, a had­sereg, nemzeti górd» és rend­­árvg rmpalai kéaött, arnn­­kivül speciális toktikára és el­­járásokra kell kiképezni őket. hegy owg tudjak állni helyü­ket "szervezett vár isi gucnl­­‘aháberukhan." Rigg «er«de«, uki mii ipari lanáttadó. elképzelcs'it az. Army” rsovü ujssig januári számiban közölte, mely az Egyiuiilt Állsmok zudsurege iKtsshlvatalos egyesületének ágya. — Katonai s»ui|SMi:ból si­keres hzdvlsrlcs váróéi guo­­•ili»'« i-lli-n, amerikai váro­sokban, éppennlyan nehéz éu hímzaaitartő lelu-t. mint a n»re Vietnamban, ha xendü- és jól »-an megxxcrvcxv» — irta az újságban. Rsgg ezredes elmondotta. lOgy a »-ár»s«i z«rsdülé«t mint »"faji felkelés eszközét" szer­vezték mrg, a jiivöbfoí za­vargások azonban Jöhetnek a lépeseég feketo. vagy fehér aoportjoiból, azonkívül a politikai baloldal, vagy joh­­iiiltliil ri szóiul. Ötgyerekes apa ’’bájos hölgy" szerepében AMSZTERDAM - Kúlótőa liMisNur-xziilolrfs fogúikor, tatja a hollaniskat. Egy lap­­boa ugyani" nemrég az aláb­bi hirdetés Jelent mer: 'Tin­tái. bájos hölgy. M*y élet­­kedvvel saját házzal, »-.t­­gyormal. férjéé kor<v.” A hlr­­detísre 272 zőeOlnl vágyó fér­fi rálnizolt. A Isi jós hölgytől mind a 272-en levelet kaptak, »melyekben n manymsziinyje­­lilt kérte, küldjön » férfi ve­­nslkó'twgrt. hogy tnláfkc«­­hossizok, mivel sajno*. má­sik városban íl- A HrJJeWte* ICO guVien körüli összer'l küldtek a hölgytu-k, oupón egyikük fogott gyanút, ml szüksége a gieda* luilgyack a jénzre. »» értesítette n zea­­ilí.r.éyet, A vizsgálat vteáo kt­­dérült, hogy z “bájos hölgy" «gyerekes esaládapa-MAGA VETTE KÉZBE AZ ÜGYET TRSCRUOKA, Japán. — Egy 12 éves flsflu mejíszra­­judoit a helyi bankra, muri megtagadtak' agy bankköl­csönt az anyjának. Maga vet- U tehát keze be ax ügyöt s árt a bankba, hogy küldjenek 10 mill» yent mm dollárI. viigy o levegőbe repíti » bankot Egyik Sím történt nwg. de > fiút alapossá letvxdták a hatéeágok. Nem voíl nohtcc 0 .'lut megtalálni, mert a levél­re aláírta a nevét ♦« .» lakás­­-'irnet. hogy oda küldjék a pénz*. A fiú arzal védnkóUdt, ívzgy hssonM esetet a tdevt­­tíóbjn látott, az f»ulig ható­­■ági loigedóll.vet működik. Kevés tejünk van WASHINGTON — Hivat»-la. Jclcatót kcWilte. A men­ti bon m IWT-es évben olyan Xevi-j voll » tejtermelé», inure 11M óla mén nem volt H-b-ArmrUai kitenik ft«Wwkcl kdnMtii. imiM Virt Cmg tfvWWvrt t&Bfi nyrtroh. WA5H1XCTON Tsíw­­kéé éven keresztül alomkiu' r­­letl rnbbantÜKik szinhelyz »■olt két kis Csendes Ótváni sziget: Bikini 1» Ruiwetok Most újabb 10 év után k :>•­­lepltclt eredeti Ukó-. nmét viiOTuurutnímek kóltődnl a »»igétekre. ms Julius ft-án. <v,y am< rikai katiiniii rcpüáőiép *V1 kísérteti atombombát dobüti le a Biklni-Atoll lagunajari a Mnrshsll-Szifietek »marikul mandiituivRZ. területén. Ern az alkalomra “1 kimuatráít amerikai n jlpln hajót gyUJ- tőíUck s lagúnába, a bomba­­hatás rasgfigywléső-rc. A ha­jók közül 3 clsülyedet. M «tű­sen megiénilt. a többi sér- Uélen mar Kit. 39 Atom- és hidrogén bom­ba robhánt f.-l 19M- ős 19» kózótt Bikini t*.- a szóm dós Enlwetok Atoll felet:. Az 9» bsenbs lulilkuiló ereje ni gyobb volt mint az eddigi ó*sxci Mbonakbam V. tinit vagy ledobott Immbák erő«­­>ége. A Bikini Atoll fulülcte csak nőéur.y négyzetmérfnld eőy»n ktcií. hogy róla nevez ték rt. a kis rgii fürdőruhát, a "bikinit". A mbfeontáii ki.--r letek befejez»..- után 1'tW- ban a flzikumk és bloláguiok kijelmtettők. k»^(y ebben ar évszázadban elő er-ibrz nőm teheti be a lábát «-1«veszély nélkül a szigetekre. 194d eíejém. amerikai ka­­toeai vezeték a Bikini rxi getlakókat a Kilt-Atollru Enl wetük lakóit psdlg az Ujelan,­­szigetre teVpitették. A ven dítgi-szigMcken a kltelepltet­­teknek rosszul ment » mr­­suk. — Sokszor «Sexünk — mondták az Eiuuetok-nV Ujclangba telepítet’ három­száz lakó kiírói ti'blKsn. Ami nein vul: caoda, misei Ujelung csők egy tized réstr» »■olt Eniwetnknak é< a iogu­­itiijábon esők 10<d rész any­­nyt halat tudtak fogni. Az Jvl 9 dollár személyenklnti «nerlknl regitiég pedig nem riilzdtii a izükségesckre. Ezév «ősén Ujelang lakó. noglúntdtuk él lef-igtji'.ak -gy amerikai híját és cask ’oiniltHöííl 10.4U1 dollár ő'rté-Még aöiW-1 Sä rosszabb > helyzete a 171 Bikini kíván, árusítnak a ízlrtcs Klli szlge ten. A jzlgélnek rgviltalár. »Inra lagúnája, igy nincs az 6zcintói védeti halászati te­j*a\ kcrrs/AOI mvn ludtu -orgkümliteni hn>ő A kit.­­lepitett bennsrülö'.lek papja. Jcrain kijdentette. Me |ák, hogy 11 Bikini A tol Ion lines többé rádíom-kciugár­­rá». viK/utérünk a szigetre A tudósok mart mrgállipi­­tolták, hogy a sziget újból lakhatóvá »ált. VJCt-ban a washingtoni egyetem titkos .niixziárii, sugárzási és bioló­giai saakértóket küldőt: ki a Bikini é» Eniwctok szigetek­inzták nyüvánoasigr« az ott tipiszIáitokat. Az eredmény Állatok éi növények túlélték 11 atom-poklot. IUdiin»-»u­­járzás alig tapasztalható ; .»«•Uken. A patkányok például r ixigeU-ken lídl-bert épp», ilyan nagyid. falánkak é» izaporük voltak, mint régeb-

Next

/
Thumbnails
Contents