Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-18 / 3. szám

TaurxUy. ilminry If, 13W T!*rm.KMf,MJ HÍRADÓ S OLDAL így látják az amerikai városok válságát a fehérek és a négerek Az 194#-w «wUimln elején artui-ikai törsodolomtudösckl egy csccatctja kudtn közös jelentősét arról. hogy mii jc- Untull tx «'.mull év a váró­­ki« számára. min: jelenteit j városukban lakó ■ Ohée-ck «5 négerek «»már» rá rrikép- 1*" látják ax amerikai váró­­tok hflywtcl »X arakban 1». kő fiftnik ci ns-gur vk Ebből a «andkívül érdekes fa hcoíuu. részletekre '-crj»­­dö tanulmányb«il idézzük az alábbi részleteket. rövid, tö­mör össwíoglalrában: Az «ment») t:ir«nd»lwntu­diimk mindenekelőtt c-gybe­­hsngzcon megállapítják: ax amerikai városuk válságban vannak « nz 11*07-« eszten­dő, el>*i Ízben nyílttá «'■» nyíl­­vjr.vjy.vk lőtte ezt j valsa- Cot-Az amerikai városok gyll­­lóiét «vek «V egyáltalában nem roknn'xcnvnrk — nemt­­cink j négerek. hanem » fe­hérek számár» is Ax egész ce-xzág julenltr, összefogására e* egységére lesz szükség ah­hoz, begy i A Woodbridge-i Polgári Kör uj tisztikara A Wcodbrtdge-i Amerika Magyar Polgári Kór 19« r-s megválasztott uj tixjtikara a kővetkező Elnok: Herezrg Jines »lel­nék: Tóth Péter. titkár. Me hész Sjixkc penxlámok- Húr­­vúth Lajra, magyar Jegyző l’rundl György, angcí jegy­ző. Mariamul Adum. ellen­­órdk: Alnvisi Janos, A lírai; Béla és Puwlai Jósssf. oűlőrtükön. jun. 11-én volt A uxodbodge, magyarok kitűnő klubjának Ubb érté­kes és szépén halandó kcxdc­­ménviow» van túnivvjp;«lo! alakitattak. zenekar, szervez­tek s habár a futballcsapat­tal nem sei szerencséjük volt ezek az uj kuitur-«*oportok máris szép eredményt tudna/ felmutatni. A közeljövőben •' klub táncbemutatót fog ren­dezni. amelyről még Írni fo­gunk * hssJbokun. Ívé váljanak a fehérek es a. 'egerek szamara, egyaránt | A társadalomtudósok szc-1 rint a legteljesebb mérték­ben eszszerutlen, hogy a vá­rral rrmlűrségoktól várjuk a nyugalom es » rend helyrual­­litását a i árusukban. Éssze­rűtlen ez mindene kelőn azért, mert ar. simult étien tsztendú mindennél vllagn­sobban bebizonyította, txjjd az amerikai városok rendőr­ségét egyáltalában ni.m álla­nak feladatuk magaslatai!. A városi rendőrségek az ul­­mult ütvén «v folyamán kCp­­tclenck voltak megakadályoz­ni a bunsxmdikatiisolc kifejlőd úéji’-t lA Federal Bureau of Investigation teljui mérték­­bsin osztozik a felelősségben), képtelenéi voltak » kahitó­•a-er-rei-mpéiré.t mégakodá­lyoznL vagy legalább, ősü­kéntant képtelenek sutiak a varosokban az utcai bizton­ságot megteremtem, képtele­nek velük orr» Is. hegy *' -országúlakon a közlekedési haltáé tokot csökkentsék. Az elmúlt ütvén év világo­san bebizonyította. hogy » vá­rosi rendécwgek iAx FBI szervezetével «gytitt) gyöke rébcii képtétenck feladatu­kat a legminimálisabb rnor­­tvkben i* ellátni. Semmi wm Joguslt tehát fel berniünkéi arra. Imgy ezekté.) a rendőrré gébtől ivagy az FBI sn-rve­­zetétöll várjuk a varosokban a zendülések megszuntiitósét-Az elmúlt esztendőben a nyári rendülnek a vámsuk­­ban. tanúságot tettek amit hogy a varosok otvan gyen­gék és olyan értedének és ic.zi-zavarody.tak. bjgy kép­telenek akar a néztük kő­­vetéléseinek teljes mérték­űén engedni, akar pidig ar­ra. hogy megakadályozzák a négerek elégedellciiocge nyes mm bskiivutkezó gyujtognlá­­soliet. foKlcgalásrkat és gyil­­kcewignkal Az l'*i7-«v esztendő erre vo­natkozó felmérése azinte ijesztő. íme. néhány összefog­laló rá Jellemző számúdat. Az lWl-es évben komoly zendüles történt legalább I» mvnkai városban (a kisebb és Jelentéktelcrebb rendru­­varáMŰLit és zendüléseket nem számítva.'. ezek a witdü­­lések ótOTzan fű emberéletei követeltek »Morálul. a zen­dülések alkalmával a sebe­sültek szama majdnem két­szer volt, a letartóztatottak •zárna több volt. mint !6J»10 és o W jelentős rendűiéi ál­tal okozott kar összesen zizeg­­haladta a IV) millió dollárt. kiég kall jegyuznünk: a halottak és a sebesültek »rá­mában nemcsak férfiak, ha­nem Mk és gyerekek Is ben­ne fog!*'. latnuk. A tarsadíjcentudlsok egy­­kehangzóan kijalantik zem­­mifala bihetteégc- nincs on rak. hogy a négerek ellensé­ge« érzülete a városi rendőr ségek Iránt megszűnjék - mindaddig amíg a vireaa zen­­dőlések alkalmával a rendőr­ség «»II szembe a zendúlnk­­lai fc-gytercsc-a A legtöbb amerikai nagy­­varcobun a rendőrségi sla­­lidztlkák arról tamtskednok hogy núvekedvlt a lőfegyve­rek vásárlásának száma. Ér­dek«» oü«i janvegnen több fehér, mint néger vásá­rolt lőfegyvert ax utóbbi idő­ben az amerikai njgyváro­­sokhzn Kézzelfogható jele ez annak, hogy a fehérek nem bizr.sk a reedeexég hatékony­­jógában, nem bíznak abban hoc z rendőrség képes Uisz <\h<r mi-gvódani egy néger­­zendules esetén követke­zésképpen. önmaguk védel­méről gondoskodtak, lőfegy­verek vásárlásával. Az amerikai nagyvarosok­ban. ezenkívül, a fehérük kö­zött. egyre növekszik azok­nak a szereknek a vásárlása, amelyek védekezésül szolgál­nak. azonban nem kifejezet- Un tégy vetek. Ilyenek például: a kijtón­kéin'» frcskendezhelő vegyi­­anyagok és gazok, amelyek a támadót artalatlanná teáik, könnyezi», hányas, hlrtelan támadt haimcnéa eóórdézésó­val ügyre növekszik azoknak az apró nyiluknak a vásárlá­sa. amelyek altatóval van­nak preparálva és »melyüket «Italában okker hasznainak ha valamilyen ok miatt vadál­latukat <v akarnak altatni Meg kell azonban jegyez­nünk ezek az altatók rvzgyon gyakcei esetten az állat pusz­tulását okozzák «» nem két­séges. hogy emberi lények ha­lálát w okozhatják. Egyrr nagyobb reimtar. I kitárultuk u nagyvárosokban étö feSccek olyan készüléke-i kel u, iiMlwít olyan elvi­selhetetlen rajt okoznak, hogy a zendulck és a torná­dók »-Imára kidnek i kor­nyékről. mert emberi Idcgek­­kel a rajt nem loh«: uIvbmI- ni Ezeknek a készülékeknek a legjelenl ősibb problémája ta hiányossága magok a rwndómk irm képrvek elvi­selni az iluluk ütött ujt tt ck maguk is kénytelenek a kisnyéket elhagyni. Kétségtelen, hogy a nige­­rck átlagos élctszlnvcnaU meg mindig a fehérek átla­gú* éic-t szíri vonala alatt ma­rad. ennek ellenere oxcoban, figyelembe kall vennünk a kővetkező statisztikai adat» kát: A négerük csaladok majd­nem ;i0 százalékának az évi Jósodnlmu meghaladja a TOK) dollárt. A húsz évesnél >dö­­sebb, ni« néger férfiaknok esijpan 3 százaléka munka­nélküli A négerek gyors Irambin kerülnek a gyárak­ban és az Irodákban verető pozíciókba. Az utóbbi két esztendő folyamán kevesebb néger gyerek maradt ki a high sthoolból tanulmányai befejezése eld«, mint azelőtt KÖXVéleminykuLetás bizo­nyítja. hogy minden négy felnőtt néger férfi kórul ha­mm úgy vélekedik: a* elmu'.i években a négerek helyzeti» javult az flgysMÜlt Alloizok­­bon. Minden Uz felnőtt nr­­ger férfi kőnél bél úgy véli. »Kgy a négerek lakhatási körülményéi javultak az utóbbi évek folyamon. A negerek tcbbrseget egyetért az s-rüazaknélkUli oszkoiok­­keL O négerek «gy+urmada azonban a Icgartezakosabfe Igénybe vételét Javasolja. A négerek egyik legna­gyobb panasza: a xzakazor­­wzuU-k számos négert az­zal utasítanak el. hogy arak-j képzettsége nem elegendő > 1 felvetőihez. Ezekrstk a négy- j reknek lugnogyobb része ózonban sokkal srakkisizet­­teb mint az AFIeCIO elnök«. A kommunistákkal tárgyalni szárazon, vizen, levegőben? WASHINGTON Ilyen drámai fogalmazásban Üzen­te Johnson elnök, nem elő­ször. nőm tuiutszor. hanem izózadszor a vietnami elleu­­ségnek: ö luJUrdú velük bár­hol, türmikor. körmiről tár­­gyaliUha Isoauitkoanl. Hogy mit lehet elérni tárgyalással, .•'.kudoxóoal • Erio a kérdésre Johnson elnök rém *tad felele­tet adni. de falói Dean Ache­­son. uz amerikai dipkoaoták legképuts'bbje. aki Tru­man elnöksége é* a körmi há­ború idején külügyminiszter volt ss bfcaégcs taisisztJUtak­ra tett szert Azt mondja Aehusou: Tárgyalni — ez » w»> mist jelent ttlluk és mást nálunk. >11 úgy értjük ért. hogy mind­két fel igyekszik kedvező fel­­tételeket kapni, valami előnyt nevezel a másik fáitól. Ugy­anúgy. mint a IMiártélM. Ok ezt másképp értik. Ok kö­vetik Clnuseeitx német katu­­nai irt tanál amely soerlnt n háború a politika folytatása más o-izkőzökkci. A kommu­nisták « békenlkudozást •» há­ború folytatásának tekintik s céljuk, mint n fegyveres Sá­­iK-rulun a másik fed gystt­­rltfee. Tárgyalások — folytatja goiKkiutmciKtét Achcdon — sohasem vezettek békére. GtV idgországban a kccnmunlstn lázadás akkor ért végit. ami. kor kifáradtuk ts belátták svőfeszitéseik hiákuvalúcágát. A berlini blokéd akkor ért Té­get. amikor az nruszok lelát­ták. hogy az nekik többet irt. mint a «zabsid világnak. A ko­tlái hábotu a kát éven át folyt tárgyalás után mór ma sirr. ért vvgét. Mi Ilses tehát Vietnamban? Az ellenség ab­­iu fcyja hagy zu a harcol ami­kor azt látja, hogy n kittiét célt elérnie lohiletWu. Abbo fogják hagyni ugynnnbbtl nz okisíi mini Kutsában. Ml tehát a teendő Vietnam­ban? Arié sím xxerint; Örö­kös nyomással mrgpahltnnl nz .d lew get. hosrr kőnnjrebben feladhass« u ha ivót. Közbe­­közbe enyhíteni a nyomójt «> ezzi-1 jelisni. hogy ha Ok ab. bei akarják hagyni, n riy<im»j. a katomi nyomás. c-íiyhUIni fog. Egy sző sem szükséges •lihöC, csak ejtli-kvéz. Asze­rint kell »»élesednünk, bogy ők hogyan riagólnák a tá­madó» enyhítésére. vagy to­­koz»»dÍKár.i. ök rá fogaik jiín­­ü az összefUggésekre: )»>/y ml a nyomást miért enyhít­jük. illetők-/ fokozzuk. Polgár-őrségek MINNEOL.V N. V. Az egyes várteofctan polgar-ór­­•é-gökec. kellene sxarve/ni. amelyek se Jet- körzetükben ellenőrlxzvék az utcák bi/too­­ságjt znurzSatta itteni be­szédében Köbért Kennedy -xeniitr<- |D-N Y.l A GSASZAK lIAJKl'KTJK IjONDÖN — Napolnia haj­fürtjét arivrvxték el nemrég Coiehhes-terben. Tulajdonosa 11 fontat kay«itt érte. A h»j­­fUttM őllitőlag egy angol tiszt varia lepWiddti Napüeon ha­lit» előtt Szent Dccm szlge-HÁROMHETES NÁSZÚT EGY FIÓKOS-SZEKRÉNYBEN George Moony, akinek mind­össze bádogra rá szerelői ké­pesítése van. TAXI HAT GYEREKNEK? NEW YORK - Mrs. Pat­ricia Kennedyt leUrtőstattik. mert ii* uj. szigorúbb forgat­ni rend életbelépése ÓU 149 parknlási tlketre acm reagált. A bíró előtt azzal vájekexell. hogy kénytelen volt az egész mait évben hat gyermekét míndznfulé vinni uz autójá­ban, mert a taxik ót utasnál többit nem vixrMk fel. Ex á sxuksérhrt.viee perez« nem jogeuit f«ö tiltott yurkobtsra. A hatgyermekes anyát M>> dollár biottuitók elleniben a tárgya’ősig szabadonbresá­­totU a híré. ERELYES no SHERIDAN, Colo. _ Jean Rewmtxioh. polgárm.,«t«-rnö. megválasztása után 3 perccel > kóvötkezóket boc'átozu el illiiukból a rendőrfőnököt, mindkét városi bírót. .» vá­rral ügyészt. 3 városi nvjna- Bert. az utcák föfrlugyelöjét és a városa fccgalim ellenőrt, gáti övezetbe. Az IWl-e* etxtvndőlxn nyugutbcrllni megtlgyeleiek Független Magyar Reionnátas Egyház 121 Essz «nd Sírás; 3« York 28. ff. Y. Tál. RE 44144 LelktpaMioci Csordás Giber, «sparse A lelkéazl hlvaul minder lólalótt 9—U hősön nyitva van. Utentlizteletét tartunk »indán vasárnap d. t 1Ó3' órakor. Égj vakés-zíei lény buciul bit s Nssszo Be*» Hotzlnfk. síiHött %'.r»ru< luftra m#ty NaaeaUbci. Országos botrány egy kézfogás miatt NEW DELHI. India _ ln­­dióbsn a kóuslmultban orszZ- jos botrány taimdt egy kéz­fogás mialt A botrány elő<t­­mtoye és leeléncle a kővet­kező Vorarji Desai, helyettes mínnelervilnök, a közelmúlt­ban deadest tartót! egyete­mi hallgatók előzi és> uz alka­lommal felszölltotla a diáko­kat: ne majmolják a Nyuga­téit hanam «helyett ápolják a már klveszűfélbé'i levő. ha­gyományos indiai szokásokat A helyettes miniszterelnök kijelentette mellőzzék » diá­kok kézfogán és «helyett ra­gaszkodjanak a hagyományra indiai üdvözlési formához , normakor», omety a kővet­kező az illető két karját dsz­­uc-fonja nseUén és meghajt­ja magát. A következő nap azonban, az újságok közöltek egy fény­képet. amely axt ábrázolta, amikor Morarjl Dttal éppen kezd fog Ir-dira Gandhi mi­niszterelnökkel A dologbői országos bot­rány lett az újságokat leve­lek ezrei áraattekták «L A le­vélírók liangsulycuzúk: Mo­­tarjl Drsol részint kirvrtke­­zetlön. másrészt pedig Indiá­ban a legnagyobb medocta­­lansig, Ki egy férfi kezetfeg egy nővel. Gyalogló fensik GAUHATI. India — Az In­diai Gceőógi» Intézet jelenti Az Assam államban lóvó Shll- Icox fensik. az elmúlt bel­­ven «Kelendő folyamán a gya­kori földrengések következ­tében tübbirőz yarddal el­it eredeti helyéiül. LONDON Innen érke­­»'11 jelentések a közelmúlt­ban egy olyan különleges nászúiról számoltak be. ami­lyennel Valiiban nem min­dennap találkozhatunk. A fiatalasszony j 19 esz­tendős. ne-« zealamll Anne Markte, aki hárocnhsdes ná«z­­ulját egy fiókos szekrényben lótótte Anna férje. Tarranc*. 0 14JMO tonnás “Corinthle" ne­vű teherhajó egyik matróz» A fiatalok két nappal azelőtt házasodtak össze, niktólt » hajó kifutott Auckland kikö­tőjéből. A hajó Anglia felé tarlóit, almi Ti’riaiuv Mar* kié lakik, a fiatal tengerész­nek azonban nem volt elég pénze ahhoz. Imgy újdonsült feleseget vonaton Angliát« küldje Ezért hát a fiatal házaspár elhatározta, hogy Anne f«l­­«znkik a tebsrhajóra és Ott tgy fiókos szekrényben elrej­tőzve teszi rreg az. utat a vé-g­­állucnásig. Angliáig. Terrance kivette a fuüros «zektvnyfc«»! a fiőkukal és llyott módon, c-ppen annyi hely s'««!! a szekrényben, hogy » kalandos természetű flotal­­asszony valahogyan eltéri Ax egésx ut alkalmával Aerranec hűségesen élelmez­te felesegét a hajó ebédlőjé­ből Ari* csupán ax éjszakai órákban merte elhagyni a fiókra szekrényt. VégOlls azonban a hzjú kz­­pilanya gyanú: fogott és An­ne: megtalálták. Amikor a kzpltany meghallotta n klilö­­ni« nóazut történetet, elren­delte. hogy tegyenek be egy külön agyat Markié kabinja, ba. a fintaUsszony számára. Térvény azonban lenvny ás mcgérkc-zzsük után. egy kezdeni bvrceág egyenkint 3ß dollárnak megfelelő pcsicbün­­tclésrc ítélte Terrance Mar­kiét é* feluHgúL A/.ni Markié megjegyzése: — Olyan jő muri vult. hugy az egész zril mégcgysxcr szí­vesen véglgrcsinálnám! A pinzbirság r>em Is érdekel, negye« élveztem a dolgot, igazi rccru,itikus. kalandos nászút volt. Terrante es Anne Markié egyébként azóta ia boldozan élnék, a flalabanony már nem fmke« saukrtnyben. ba­uern agyban alszik. HANOI TÁRGYALNI AKAR KONG KONG J«*m Hughes a Chrialbin Science Monitor hcvU aavzrikal nopi- Isp Illem levelezője jeloiitet­­tc Az «szakvlotnnmi külugy­­minister Ismét IzrafBla, htgy Hanoi tárgyalni akar a békéről, ha az Esz.vk-Vioi­­nam elleni amerikai bomba­­támadások megszűnnek KM IdaosaU -aesl.lS.ls»«» SmUMtas ll«lv,lk In* lelj« e*z-a umljtM ram In o»a MEGHÍVÓ I A WOODBRIDGEI AMERIKAI MAGYAR POLGÁRI KOR ÉVI DÍSZVACSORÁJÁRA amely Január 27-én. szombaton ásd* pontosan 7:30 órai kezdelfel lesz a Kör anj&t helyiségében: 95 Port Reading Ava, Wcodfcrldgo. NJ. és amelyre ezúton a szaraiéitól hív mindenki: a Rendezőség A KITŰNŐ KARAVAN ZENEKAR MUZSIKÁL -éterik u vacsorára csakis »IrtiVcellsss kapknuéc. tceiré^inkcn: »1M árban Re­­»r-vjllsért tcl-riir-'.ijanak «ere a »euren Mr. Esl~anl Kurils áll-JOi. vagy Wrv Vl. r,<r»r Kz.l.■ CM-Kil I, vagy ps-ilg 0 Klub helyiségbe IJS OSIt Itrairváolkal odJc jarjiár l'4-i !tű*<>jnk H. 1 Al wntritoi 25-ik iy»!r«e4 »ado*rtft.v *<y.« UCM itrrr*iv*t ak*>t nrcnralrai, imly kigyulUrfl efy rtJftiv!v« * m$j U»u Tiras-> nilihA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents