Bethlehemi Hiradó, 1967. október-december (45. évfolyam, 41-52. szám)

1967-10-19 / 42. szám

Tbm Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $8.00 EGYES SZÁM ÁRA 20c PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $.8.00 A YEAR «INGLE COPY iOr Official Organ at the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar ujság a Lehigh Völgyében. Second Class Postage Paid in Bethlehem. Pa. VOL. 45. ÉVFOLYAM No. 42. SZÁM «W» 55 BETHLEHEM. PA. Thursday, October 19. 1967 MEDICARE ELSŐ IS HÓNAPJA Mrs. Jacqueline Kennedy az Expo 67-en Montrealban ezernyi néptömeg között. ' INFLUENZA JÁRVÁNY - JÓN NEM JÖN? WASHINGTON — Amikor a kongresszus törvénybe ik­tatta a Medicare országos és a Medicaid állami kórházi és orvosi biztosítást, tele volt az ország prófétákkal. Áldást jó­soltak a törvény hivei, átkot jósoltak az ellenlábasok. A jó­sok egyik csoportjának jós­lata sem vált be. A Medicare és Medicaid biztosításról kiderült, hohgy sokkal, billi­ókkal többe kerül, mint elkép­zelték, azonban az aggodalom, hogy ez az orvosi hivatás szo­cializálására, állami ellenőr­zésére vezethet, nem bizo­nyult alaposnak. Túlzott volt az aggodalom is, hogy a 65 éven felüliek valóságos nép­­vándorlása fog megindulni a kórházakba és hogy az állami Medicaid (a 65 évesnél fiata­labb rászorultak egészségvé­delme) tömeges csalásokra fog vezetni. ÚGY Medicare, mint Medi­caid fantasztikus mértékben drágult az első 15 hónapban A kórházi költségek évi 15 százalékkal emelkedtek és még tovább fognak emelkedni. Az orvosok felemelték a dijai­kat, sokan közülük megket­tőzték a jövedelmüket a Me­dicare és a Medicaid utján. És mégis, 15 hónap eltel­tével az illetékes tényezők, megállapítják, hogy a Medi­care kórházi biztosítás áldás lett úgy a pácienseknek, mint a kórházaknak. Másképp áll a dolog az állami Medicaid programokkal (35 államban). New York államban.és más államokban is Medicaid ingye­nes szolgálatot nyújt olya­noknak is, akik segítségre nincsenek rászorulva. Az egészségügyi és népjóléti mi­nisztérium 64 ülésben vett részt a képviselőház pénzügyi bizottságának tanácskozása­in, hogy mi módon lehetne a felmerült visszásságokon se­gíteni. A Medicare biztosításiban 19.1 millió 65-ön felüli férfi és nő részesül és ezek közül bármely napon 200,000-en kórházban vannak. Hat millió páciens három billió dollár költséggel vette igénybe ezt a majdnem-ingyenes kórházi szolgálatot. (Az első 40 dol­lárt a betegnek kell fizetnie és a kórházi biztosítás egy be­tegség esetében legfeljebb 60 napra szól.) óriási financiális teher a Meedicare kórházi biztosítás, mert a kórházaknak annyit fizetnek, amennyit azok szám­láznak, és nagyobb városok­ban vannak kórházak, ame­lyekben a napi számla 89-90 dollár. Ezen a financiális ter­hén a kongresszus csak úgy enyhíthet, ha a Social Securi­ty adót két tized százalékkal felemeli (egy tizeddel többet fizet a munkás, egy tizeddel többet a munkaadó). A Medicare B — az orvosi biztosítás — amelyért havi 3 dollárt kell fizetni, még ki­sebb mértékben ingyenes, mint a Medicare kórházi biz­tosítás, amelyet megkülönböz­tetés okából Medicare A-nek MUNKAALKALOM NŐKNEK AVON, KARÁCSONY és ÖN... Töltse meg pénztárcáját kará­csonyra most az AVON utján: AVON karácsonyi ajándékainak és kozmetikai cikeinek árusítá­sával. Óránként 4 dollárt is meg­kereshet. Otthonában való továb­bi megbeszélésért telefonáljon: New Brunswickon KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Al­­leniown-Belhlehem környékén 432-0916 szám hívásával. neveznek. Az első 50 dollárt egy évben a beteg maga fize­ti és a további orvosi számlák­nak csak 80 százalékát fedezi a biztosítás, azzal a további megszorítással, hogy csak a szokásos és észszerű orvosi di­jak 80 százalékát tériti meg a biztosítás, az orvosok tulma­­gas diját a betegnek kell fi­zetnie. A 19.1 millió Medicare biztosított közül 17.3 millió, tehát a túlnyomó rész, felirat­kozott az önkéntes, havi 3 dolláros Medicare B orvosi biz­tosításra. Az első 15 hónap­ban a biztosítottaknak 800 millió dollár összegben térítet­tek meg orvosi dijakat. A Me­dicare B orvosi biztosítás töb­be kerül, mint amennyi biz­tosítási dij gyűl be (a havi 3 dollárra a kormány ráad még 3 dollárt) — ezért az egészség­­ügyi minisztérium a biztosí­tási dij felemelését tervezi, valószínűleg havi 4 dollárra. A Medicaid állami biztosí­tásnak fő hibája az, hogy nincs megszabva a “szegény­ségi határ.” New York állam­ban ezt az ingyenes szolgála­tot kapják oly családok is, amelyeknek évi 6000 dollár jö­vedelmük van. Oklahomában a határ 2448 dollár. Itt túl magas, ott túl alacsony. Má­sik baj az, hogy az orvosok idegenkednek Medicaid páci­ensek kezelésétől, mert Medi­caid csekkel fizet, mig a nem­­biztositottaktól kapott pénze­ket az orvosok feljegyzés nél­kül veszik át és a fel nem jegyzett j övedelem után nem kell adót fizetni. A Medicaid biztosítás kétségtetlenül meg­kurtításra szoruj. Előretör a Mafia NEW YORK — Rendőrségi jelentés közli: kétségtelen bi­zonyítékok vannak arravonat­­kozóan, hogy a Mafia nevű bün-szindikátus egyre erőseb­ben veszi át az üzleti élet irá­nyítását Long Islandon. WASHINGTON - Dr. Wil­liam H. Stewart, az Országos Egészségügyi Szolgálat főor­vos-igazgatója jelenti, hogy a tél beálltának közelsége foko­zott éberségre készteti az egészségügyi szolgálat embe­reit mindenütt az országban, de különösen a keleti ország­részekben, mert ott fenyeget leggyakrabban az influenza betörése Ázsia felől. Az influenza különösen ve­szélyes lehet több csoportra. Ezek: a krónikus betegség­ben szenvedők, az intézetek­ben helyhezkötöttek, a 45 éven felüliek, méginkább a 65- ön felüliek. Ezeknek Dr. Ste­wart ajánlja a legújabb védő­oltást. Hozzáteszi azonban, hogy ez nem nyújt teljes vé­delmet, mert lehetsiges, hogy az az influenza virus, amely e télen jön, másfajta fesz. Egyik év hatásos védőoltása másik évben hatástalannak bizonyul­hat. Az influenza vírusát a kaméleonhoz lehet hasonlíta­ni, ahhoz a gyikfajtához, amely változtatja a szinét. Az influenza virus, ha “kedve tá­mad,” átváltozik, más lesz és esetleg sokkal veszélyesebb lesz, mint a “színváltozás” előtt. A kutatók fertőző be­tegség központban és egye­bütt, örökkön-örökké figye­lemmel követik a virus átvál­tozásait. Egyes változatok szörnyen veszélyesek, egyszer vagy kétszer egy évszázadban tízmilliók megbetegedésiét idé­zik elő. Az idősebbek emlé­keznek az első világháborút követő influenza járványra, amelynek akkor spanyol nát­ha volt a neve. Ez a járvány 20 millió ember életét oltotta ki és a szerencsésen felgyó­gyult betegek száma elérte a fél billiót. Fantasztikus vélet­len folytán az egész földke­rekségen csak két parányi pont maradt védve az epidé­mia ellen; Mauritius szigete az Indiai-óceánban és Szent Helene szigete a déli Atlanti­óceánban. Az amerikai egészségügyi hatóságokat különösen nyug­talanítja az a tény, hogy az az “ázsiai influenza”, amely 1957-ben elterjedt Ameriká­ban, azóta “téli álmát” alusz­­sza, ami azért feltűnő, mert megjelenésének periódusai rö­­videbbek szoktak lenni. Ez az 1957 évi influenza- Kínából jött, Hong Kongon át, Hong Kongban 250,00 megbetege­dést okozott, aztán viliágkörü­li útra ment, több miliő em­ber megbetegedett, egyedül Amerikában 20,000 ember meghalt. Jön vagy nem jön íz ázsiai influenza — mindenesetre KIADÓ 5 szobás föld:zinli la­kás. 326 Somerset Street. New Brunswickon. Telefon: 246-1745, vagy 239-6372. Jó orvos? — erre a kérdésre igennel vagy nemmel felel a halott NEW YORK Dr. John Prutting belgyógyász a New York állami orvosi szaklapban idézi a hires H. L. Ménéként, aki azt irta, hogy a biró olyan jogász, aki maga állít ki magának bizonyítványt, és erre az igazmondásra rádupláz azzal, hogy ilyen az az orvos, aki nem állíttat ki magának bizonyítványt páciensé­nek halála után, a boncolással kapcsolatban. Mert, írja Dr, Prutting, a boncolásból derül ki, hogy az orvos helyes diagnózist állitott-e fel vagy tévedett. Éppen ezért szükséges lenne gondoskodni arról, hogy minél több orvosnak alkalmat nyújtsanak boncolásra, hogy ők összehasonlitbassák diagnózisukat és a halál igazi okát. Amerikában a haláleseteknek csak 30 századéká­­ban történik boncolás, ami lehetővé teszi az összeha­sonlítást. És ezekben az esetekben bizony nagyon gyakori, hogy kiderül a diagnózis tévessége. Például a tüdőbetegségek egyikét (pulmonary embolism), amely halálra vezet, csak az esetek felében ismerte fel a kezelő orvos. Az emésztőszervek belső vérzése 200 esetében, amelyeket megvizsgáltak, a diagnózis 33 százalékban helytelen volt. 85 májbaj eset közül 53-ban a betegséget csak a boncolás után fedezték fel. Dr. Prutting helyteleníti több állam törvényeit, amelyek a boncolást a hozzátartozók beleegyezése nélkül tiltják, kivéve, ha a 'halál nem kórházban és ha nem gyanús körülmények között következett be. A szigorú boncolási tilalom középkori hagyomány, amelyhez a mai modern időkben nem kellene ragasz­kodni. Karácsonyi posta a tengeren túl szolgáló amerikai katonáknak WASHINGTON - A posta főigazgatósága közli: Karácsonyi csomagokat Vi­etnamba és a világ sok részé­ben állomásozó katonák részé­be október 16 és november 11 közt kell feladni, hogy azokat idejében lehessen kikézbesite­­ní. Légiposta csomagokat leg­később december 10-én kell postára adni. Karácsonyi üd­vözlő kártyák feladási ideje október 16-november 11. A vietnami katonáknak szó­ló ajándékcsomagokat légi utón fognak továbbítani, amennyiben erre hely lesz, még akkor is, ha vasúti szállí­tásra voltaik feladva. Ezeknek a csomagoknak súlya nem le­het 5 fontnál több és hosszú­ságúk és szélességük nem le­het 60 incsnél több. Romlandó élelmiszerek, pél­dául krémes torták, nem küld­hetők; fruit cake és nem-kér­­mes torták, kukik, ha jól van­nak csomagolva, sértetlenül érnek el a címzetthez. Gyufát és öngyújtó-benzint nem szabad tengerentúlra kül­deni. Egyes európai országok­ba kávét és dohányárukat nem szabad küldeni az ameri­kai katonáknak. Egyes APO-k a csomagokhoz vámbevallást követelnek meg (2966 és 2876A formulárék). Fontos a teljes, olvasható cimzés. Meg kell adni a kato­na rangját, szériaszámát, szol-GÉNUA, Olaszország — Génua, Columbus szülőváro­sa, 1953 óta minden évben, Columbus Napján, érdem­renddel tisztel meg egy tu­dóst, aki kiváló teljesítmé­nyekkel előbbrevitte a hírköz­lési elméletet és technikát, fejlesztette a tengeri irány­­mutatást, a közlekedést. Az öt millió líra jutalommal járó kitüntetést Gábor Dénes pro­fesszornak fényes ünnepség keretében nyújtotta át Génu­­ában Augusto Pedulla polgár­­mester, az ünnepségen meg­­jeelnt az olasz köztársaság el­nöke, Giuseppe Saragat is. Gábor professzor a londoni egyetem hires Imperial Col­­lege-ának elektron-fizika ta­nára volt, jelenleg a newyor­­ki Columbia Broadcasting System laboratóriumi kutató g ála ti ágát, az APÓ vagy FPO és postahivatalt. Ugyan­csak pontos és olvasható le­gyen a feladó neve, cime és Zip Code száma. Mindezt ma­gára a csomag borítékjára is rá 'kell írni, mert tapasztalás szerint a ráragasztott címke szállítás közben leválhat. Jó. ha a elmet és a csomag tartal­mát a csomagba helyezett pa­pírlapra is ráirjuk. tudósa. Budapesten született, ott és Berlinben végezte egye­temi tanulmányait. Korunk egyik kimagasló elektronika tudósa. Világhírre tett szert a holográfia fényképezési technika és elmélet megte­remtésével. Ennek lényege a háromdimenziós “teljes kép”, amely uj utat nyitott meg a fény, a hang és a rádióhullá­mok közlekedésében, a színes televízió megteremtésében. A holográfia (Gábor professzor szóképzése a görög holo szó­ból, amely egészet jelent) csak egyike számos tudomá­nyos teljesítményeinek. Emel­lett szociális problémákkal is tudományosan foglalkooztt, Inventing the Future című könyvét, amely szociális p rob­­lémákkal foglalkozik, hét nyelvre fordították le. Dr. Gábor Dénes nyerte el az idei génuai Christopher Columbus dijat CIGARETTA - PRO ÉS KONTRA WASHINGTON - Nehéz felelni arra a kérdésre, hogy Uncle Sam a cigarettának el­lensége-e vagy barátja. Mint a régi görögök Janus istené­nek, két arca van Uncle Sam­­nek. Törvény írja elő, hogy min­den cigarettapaklira rá kell nyomtatni a komor intést: A cigarettázás ártalmas lehet. A hírközlési vállalatokat ellen­őrző országos hatóság java­solja, hogy a rádió és TV állo­mások, amelyek cigarettát hirdetnek szóval, dallal és ze­nével, a cigaretta ártalmát hangoztató közléseknek is ad­janak időt. (Itt még nem tar­tunk.) Az országos ipari el­lenőrző bizottság a cigaretta­­pakli-intelem erősítését java­solja, hozzátéve: “ . . . és rák és más betegségek folytán ha­lált is okozhat.” Eszerint Uncle Sam a kont­ra táborba csatlakozott be. Azonban: A földművelésügyi minisz­térium kioktatja a dohány­­termesztőket, mi módon nö­velhetik termésüket. Ez az oktatási program (plusz ex­port szubvenció) a múlt költ­ségvetési évben 40,700,000 dollárba került a kormány­nak, illetőleg az adófizetők­nek. Pro vagy kontra, egyre megy, az amerikaiak több ci­garettát füstölnek el, mint valaha. A minisztérium becs­lése szerint ebben az évben a cigaretta termelés 580 billió darabbal rekord magasságot fog elérni. A kormány tudományos se­mindenkinek tudnia kell, hogy mi a teendő, ha a fertőzésnek első jelei mutatkoznak: ágy­ba feküdni, folyadékokat in­ni, aszpirint bevenni. Vagyis: az influenza ellen otthon ugyanúgy védekezünk, mint a hülés ellen. És éppen oly ne­héz ellene védekezni. gélyt, laboratóriumi kutatást is juttat a dohánytermesztők­nek. Kísérleteznek enyhébb dohány termesztésével és kí­sérleteik eredményét, a do­hány enyhítésének módját közük a termesztőkkel. A do­hánynövény alsó levelei pro­dukálnak enyhébb dohányt. * * * * Leszokni a cigarettázásról — céltalan? Erre az abszurd­nak tetsző kérdésre egy nem­zetközi tudós konferencián egy angol professzor azt fe­lelte, hogy egyre megy: aki húsz éven át egy pakli ciga­rettát szívott el, vagy akár többet is, húsz év után hiába szokik le a dohányzásról, már késő, a kárt, amit szervezete szenvedett, nem lehet többé jóvátenni. Ezzel szemben az amerikai országos egészség­­ügyi hivatal kimutatja, hogy a cigarettázást feladott embe­rek halálozási aránya kisebb, mint azoké, akik tovább do­hányoznak. Az angol elméletet mégsem lehet elvetni. Az angol orszá­gos orvosi tanács hivatkozik arra, hogy amit ők állítanak, az 13 évi vizsgálódásból van leszűrve, 34,000 dohányzó an­gol orvos vett részt a vizsgá­latban. MENNYIBE KERÜL A CIGARETTA? NEW YORK - A cinikus és találó felelet erre a kérdés­re az, hogy a cigaretta annyi­ba kerül, amennyit kérnek és amennyit megfizetnek érte. Hol kevesebbet kérnek és kap­nak, hol többet a cigaretta­­árusítás dzsungeljében. Kon­vencióra a nagy városba ellá­togató emberek a Hilton Ho­tel ujságstandjén 52 centet fizetnek egy pakliért. Miért ily sokat? — kérdik. És ezt a feleletet kapják: “Azért, mert mi ennyit kérünk egy pakliért.” A közgazdaság szakértői ezt másképp mond­ják: Annyi a cigaretta ára, amennyit a piac elbír. A piac teherhordó képessége változó az ország minden részében, egyes nagyobb városok több részében. Atlantában a gazo­lin állomásokon 28 cent a pakli ára, az éjjeli mulatóhe­lyeken 50 cent. Beverly Hills ealiforniai városban egy négy blocknyi körzetben, ahol a gazdag város leggazdagabb­­jai laknak, két ár van: 32 és 45 cent. Chicagóban 35 és 50 cent közt hullámzik az ár. Mindebben az a különös, hogy a cigarettának nincs gyári ára. A gyári árakat 1958 óta mindössze 7 és há­romnegyed centtel emelték. Az eladási árban a gyári árat több mint 60 százalék orszá­gos, állami és városi adó drá­gítja, de még ez sem indokol­ja a magas áraakt, amelyeket egyes helyeken számítanak. Az árak végső megállapító ja az eladó. Azért vannak oly nagy ár-eltérések, mert egyes üzletek lemondanak a tisztes­séges haszonról, hogy jó be­nyomást tegyenek a vevőkö­zönségre, mások nem ily fi­gyelmesek. A közönség ehhez a helyzethez alkalmazkodik, egyre többen ott vásárolják a cigarettát, ahol a legolcsóbb árakat kapják: a supermarke­­tekben. Hovatovább az a hely­zet állt elő, hogy a cigaret­ták 35 százalékát az emberek a supermarketekben vásárol­ják. Halálos felvonó GEORGETOWN, S.C. — Az “International Paper Co.” épitkezései közben egy mun­kásokat szállitó felvonó le­szakadt. HÁZVEZETŐNŐ heti 3-5 nap­ra kerestetik. Meluchenben. Gya­korlott legyen, referenciával. Te­lefonáljon: 548-3660. T

Next

/
Thumbnails
Contents