Bethlehemi Hiradó, 1967. október-december (45. évfolyam, 41-52. szám)

1967-11-02 / 44. szám

4. OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ BETHLEHEMI HÍRADÓ EETHLEHEM HUNGARIAN NEWS deajeleriik minden csütörtököl — Published every Thursda» Published by — Kiadja a7 ASSOCIATED HUNGARIAN PRESS, INC, 216 SOMERSET ST., NEW BRUNSWICK. N. J. 08901 LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office •— Szerkesztőség és kiadóhivatal: I 1701 BROADWAY, BETHLEHEM, PA. 18015 ; - ’ Telefon: 866-7516 Office Manager — JOSEPH MAROSSY — Ügyvezető szerkesztő Subscription $8.00 per year — Előfizetés ára évi $8.00 Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c Minden kézirat, levél, hirdetés és más hírlapi közlemény, valamin az előfizetési dij is a fenti címre küldendő. Second class rate paid at Bethlehem, Pa. ÖSZI SPORT BAL November 1-én, szombaton este 8:30 kezdettel rendezi meg hagyományos őszi Sport Bálját a New York Hungária Sport Klub á newyorki Füg­getlen Magyar Református Egyház 229 East 82-ik utcai dísztermében. Erre a hangu­latosnak ígérkező estre az egyesület minden tagját és pártfogóját, New York és a környező államok sportszere­tő magyarságát ezúton is meg­hívja a Hungária vezetősége. A közkedvelt passaici SZI­VÁRVÁNY zenekar muzsikál. Kívánatra egész este ízletes magyaros vacsora kapható mérsékelt áron. Az est tiszta jövedelmét a Hungária labda­rugó csapatainak felszerelé­sére és uj játékosok szerződ­tetésére fordítják. Belépőjegy (vacsora nél­kül) 3 dollár. Belépőjegyek t kaphatók az egyesület veze­tőinél, a játékosoknál, vala­mint a megszokott elővételi helyeken. Az elmúlt sportbá­lok sikerei azt mutatják, hogy ajánlatos belépőjegyeket elő­vételben biztosítani és az asz­talokat időben lefoglalni. Jegyrendelés és asztalfogla­­'ás végett hívjuk a Hungária Sport Klub new yorki irodá­ját. Telefon: (212) RE 4- 8144. BÖRTÖN - LÁZADÁS CHICAGO — Cook megye börtönében 63 fegyenc fellá­zadt és evőeszközöket és kü önböző tárgyakat dobált r börtönőrökre. A börtönőrök. végülis, k ö n n ygáz-bombák kai vetettek véget a fegyenc ázadásnak. Nem volt két millió dollárja a Francia Nemzeti Bankban PARIS — Marguerite Braunsnak nem volt két millió dollárja a Banque de France-ban és mert csak húsz dollárja volt ott, bajba került. Colmar elzászi vá­rosban került bajba. Párisból került Colmarba, szülő­városába. Azért ment oda vissza, mert ,a férje, pincér egy bisztróban, nem keresett eleget. Colmarban mind­járt hitele volt minden üzletben, ahol járt, mert gaz­dagnak tartották. A városban széltében-hosszában me­sélt egy csodálatos történetet: “Képzeljék, milyen meg­lepetés volt, Párisban felkeresett engem egy amerikai ügyvéd és közölte velem, hogy az én igazi apám nem is az elzászi Monsieur Brauns volt, hanem egy ameri­kai milliomos, aki Atlanta georgiai városban halt meg. Végrendeletében rám hagyott egy és fél millió dol­lárt . . Ennek a mesének volt valami alapja. Annyi alap­ja volt, hogy Madame Marguerite-nek csakugyan volt folyószámlája a Banque de France-ban. 20 dollárral nyitotta meg a számlát. Aztán odarajzolt, nagyon ügye­sen, öt zérót, igy nőtt a betét 2 millió dollárra. Hogy, hogy nem, a másfél filliós atlantai örökség megnőtt 2 millióra . . . Marguerite asszonynak hitele határtalan volt. Ösz­­szesen körülbelül 300,000 dollárnyi portékát vásárolt le-nem-törlesztésre. Addig járt a város legjobb üzletei­be, mig egy helyen gyanút fogtak. A vizsgálóbíró 48 óra időt adott Marguerite-nek arra, hogy bizonyítsa amerikai örökségét. Szegény Marguerite, nem tudott bizonyítékot szerezni Amerikából, igy hát be kellett költöznie a városi fogházba. És Henri, a boldog férj? Ő állást kapott, mint pin­cér, az egyik colmari kávérázban. AZ ARANY DIADAL ÚTJA NEW YORK — Az ékszeripar tanács elnöke, Mor­ton Sarett kijelentette: Az arany ma már nem a gaz­dagoké, hanem mindenkié. Ezt úgy érti, hogy arany tárgyakat ma már tömegek vásárolnak, vásárolhat­nak, mert a nép nagy többségének több pénze van, mint valaha volt. A divatékszert felváltotta a karátos ékszer. Az üzletek kirakataiban vastag arany nyaklán­cokat, arany fülbevalókat látunk, arany cipőkanalat és fogvájót, autókulcsot és szivarvágót. Az aranypiac konjunktárájának magyarázatát nemcsak a pénzbőségben lehet keresni, hanem gaz­dasági, financiális szerepében is. Az arany — éppen úgy, mint a gyémánt — értékállandó és védelmet nyújt az. infláció ellen. Értékállandóságát törvény garantál­ja; egy uncia arany 1934 óta változatlanul 35 dollárt és és ezért az aranytárgyaknak legalábbis az anyaga mentes a dollár állandó zsugorodásától. Fogorvosi, ipari, űrhajózási célokra is sok aranyat használnak. 1960-ban három millió uncia aranyat ad­tak el 105 millió dollár értékben, máig a forgalom elér­te a hat millió unciát, több mint 200 millió dollár ér­tékben. Minden uj arany, amit most a világ sok részé­ben bányásznak, privátkezekbe kerül. ÜLDÖZÉSI MÁNIÁBAN SZENVED VÖRÖS KÍNA ES DE GAULLE NEW YORK — Arnold J. Toynbee, az ismert angol tör­ténész, aki az utóbbi időben a világ különböző részein utazgat, hogy megjelenő könyvéhez anyagot gyűjtsön, néhány napra Amerikába ér­kezett, mielőtt világkörüli út­ját folytatja. Ez alkalommal az újság­írók megintervjuolták Toyn­bee professzort. Az ismert történész a következő nyilat­kozatot tette ez alkalommal: — A tényeket szemügyre véve, azt látom, hogy kom­munista Kina és Charles de Gaulle, francia elnök, hatá­rozott közös jellemző vonása az, hogy mindketten “elva­dultak” és mindketten üldözé­si mániában szenvednek. El­­vadultságukat és üldözési má­niájukat az angolszász hatal­mak aggressziója okozta. — Mindegyikük hatalmas megalázáson ment keresztül és ennek következtében elva­dult. De Gaulle számára a megaláztatás ideje 1940 volt és természetesen, a néme­tek. Kina számára a megalá­zás ideje 1840 volt és Anglia, az Ópium Háború és egy egész század, amelyre Ang­lia, Franciaország, Japán és Oroszország nyomta rá bélye­gét. — Meggyőződésem, hogy nindegyik ország “elvadult” volna, ha olyan bánásmódban részesül, mint amilyenben Kina részesült. —Mindennek a következ­ménye az, hogy kommunista Kina és de Gaulle, egyaránt Amerikára vetíti ki saját ül­dözési mániáját. Nemrégiben érdekes levelet kaptam Fran­ciaországból: a levél írója azt állítja, hogy a legnagyobb akadálya Anglia csatlakozá­sának az európai közös piac­hoz, az angol nyelv. — Mi pedig semmiesetre sem tűrhetjük meg az angol nyelvet a kontinensen — irta eveiében ez a francia férfi. — Nem kétséges, hogy ez nem egyéb üldözési mániánál és az sem kétséges, hogy ezt az üldözési mániát de Gaulle fejlesztette ki a francia pol­gárokban az angolszászokkal izemben.' — S mindezek után, hadd jegyezzem meg: Amerika is kifejlesztett önmagában egy jelentős adag üldözési mániát kommunista Kínával szem­ben, amelyet hajlandó önma­gához méltó, komoly katonai ellenfélnek tartani, holott er­re még 100, vagy 200 évig -em kerülhet sor. Terjes« lapunkat' ARANYJUBILEUMI ELMÉLKEDÉS HÉTVÉGI BEVÁSÁRLÁS KÖZBEN MÜNCHEN - A Radio Li­berty közgazdasági kutatója Keith Bush, a bolsevik forra­dalom 50-ik évfordulói ünnep­ségei alkalmából összehasonli­­tó tanulmányt tett közzé a hatalmas gazdasági fellendü­lésről, amelyet mostanság a Szovjetunió minden részében ünnepi szónokok büszkén em­legetnek. Mikoján, a veterán szovjet vezérember, igy nyi­latkozott: “Mi a legelmaradot­tabb nemzetek egyike vol­tunk, ma a legelőrehaladot­­tabb nemzetek sorába tarto­zunk.” Mi és mennyi igaz eb­ből az öndicséretből ? Tény az, hogy Oroszországban a fo­gyasztási cikkek és a szolgála­tok jelentős növekvést mutat­nak. Kenyér, hús, tej, min­dennemű élelmiszerek — a vaj kivételével — kaphatók a városokban. A sztálini szürke napok már a múlt emlékei. A haladás, a fejlődés kétség­bevonhatatlan. De kérdés, jo­gosult-e az a büszkélkedés, hogy az orosz nép a nemzetek élvonalába került a bolsevik uralom fél évszázadának le­zártával. Keith Bush főleg az élelmezési viszonyokat tanul­mányozta, összehasonlítva az amerikai állapotokkal, hogy erre a kérdésre feleletet tud­jon adni. Az összehasonlitás dollárokban nem lenne meg­győző, egyszerűen azért, mert a dollár nem orosz pénz. Köny­­nyebb a gazdasági helyzetet megítélni, ha dollár (vagy ru­bel) helyett a munkát, a mun­kaidőt és a piaci árakat vesz­­szük a számítás alapjául. Pél­dául: A hétvégi bevásárlás New Yorkban és Moszkvában igy alakul: A newyorki háziasz­­szony a supermarketben vagy a közeli boltokban élelmet vá­sárol a maga, a férje és két tizenéves gyermeke számára, Kiad 18 dollár 27 centet. A férje ezt a pénzt 7.3 órai mun­kával keresi meg. A moszkvai háziasszony ugyanazokat az élelmiszereket vásárolja. Ha dollárokkal és centekkel fi­zetne, a bevásárlás költsége $34.60 lenne. Majdnem két­szerese a newyorki árnak. De ne számoljunk dollárban, ha­nem munkaidőben, ez reáli­sabb számítás. A moszkvai asszony férjének 59.2 órát kell dolgoznia, hogy megke­resse ennek a heti bevásár­lásnak árát. Az amerikai mun­kás 7.3 óra alatt megkeresi azt, amiért az orosz munkás­nak 59.*211 órát kell dolgoznia. Most véssünk egy pillantást a newyorki asszony shopping bagjébe és egy pillantást a moszkvai háziasszony kosa­rába. És közben számoljunk. Számolási alapunk legyen: kiló és munkaidő (percekben). Fehér kenyér kilójának ára New Yorkban 6 perc mun­ka, Moszkvában 44 perc mun­ka. Marhahús, jobb minőség, itt 45 perc, ott 222 perc. Csir­ke, itt 21 perc, ott 294 perc. Cukor, itt 6 perc, ott 116 perc. Vaj, itt 44 perc, ott 367 perc. Tej (liter), itt 6, ott 31 perc. Tóját itt 9 perc, ott 44 perc. Pálinka, Vodka (liter), itt 125 perc, ott 682 perc. Cigaretta (20 db.) itt 10 perc, ott 16 perc. Moszkvics vagy más auto­mobilt nem a supermarketban vásárolnak New Yorkban és nem a piacon Moszkvában. Az itteni és az ottani életszínvo­nal összehasonlításánál min­denesetre említést érdemel, íme, ennyi hónap munkabéré­be kerül egy kis automobil: New Yorkban, 3.6 hónap, Moszkvában (néhány évi vá­rakozás után) 23.3 hónap. Reagan—börtönben? SAN FRANCISCO — Ro­nald Reagan, californiai kor­mányzót, le kellene tartóztat­ni azért, mert a legutóbbi kor­mányzói értekezleten, John­son elnök egy véletlenül ke­zébe került titkos táviratát nyilvánosságra hozta — mon­­iotta az itteni NAACP civil "ights szervezet elnöke, Ray Taliaferro. Különös rekord PAPETEE, Tahiti — Jean Pierre Marquant, 25 éves francia fiatalember, azt ál­ltja, hogy Tahitibői elindul­va vizi-sivel “utazott” Bora Boraba, 7 óra leforgása alatt. Ez 180 mérföldnyi távolság ás állítólag — vizi-si világ­rekordot jelent. Thursday. Nov. 2, 1967 If A M M CMTCC kávé, kakaó, tea, szövet, vászon, VAMmLHIELu gyapjufonal. cipő, automobil, KERÉKPÁR. RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. 245 EAST 80ih STREET, NEW YORK 21, N. Y. BRACK MIKLÓS igazgató Telefon: LE 5-3535 Bejárat a 2nd Ave.-röl Heti 250 dollárból nem lehet megélni NEW YORK - Alfred Bot­­win, a Central Structural Steel Company elnökének és felesé­gének, Shirley-nek házassá­ga 24 év és három gyermek után hajótörést szenvedett, a férj elhagyta feleségét és a biróság az elhagyott feleség­nek heti 250 dollár tartásdi­jat Ítélt meg. Ennyiből azon­ban Shirley Botwin nem tud megélni, ezért a tartásdijnak heti 800 dollárra való feleme­lését kéri, a biróság előtt kö­veteli. Shirley azt állitja, íhogy a férje mexicoi válást kapott, de ez — szerinte — nem érvé­nyes és különben is, fődolog a pénz, a tartásdij. És fődolog az is, hogy a 65,000 dolláros ház, amelyben a különélés óta lakik, állandóan az ő tulajdona maradjon; ennek kimondását is kéri a biróságtól. Azt, hogy heti 250 dollárból nem lehet megélni, Shirley Botwin megmagyarázza, amennyire tudja. így magya­rázza: “Amikor együtt éltünk, évente átlag 55,000 dollárt költöttünk, Ha én ugyanolyan nívón, ugyanolyan kényelem-DIAL AGENCY Real Estate 8c Insurance 466 New Brunswick Ave. FORDS. N. J. Tel. HI 2-7890 Házak, telkek vétele és el­adása. Általános biztosítás a mi specialitásunk SZILLER KÁROLY a cég magyar embere készség­gel áll az önök szolgálatára. ben akarok élni, mint koráb­ban, legalább heti 800 dollár­ra van szükségem.” Alfréd Botwin tagadja, hogy annyi jövedelme lenne, amennyiből heti 800 dollár tartásdijat lehetne fizetni. Ostobává “oktatjuk" az iskolásgyerekeket? SASKATOON, Sask. — A közelmúltban szakembereik és meghívott közönség előtt elő­adást tartott itt Dr. Jules Henry, a Washington Univer­sity embertan professzora. Dr.’ Henry rendkívül érde­kes és éleshangu előadásá­ból a következő részleteket idézzük: — Ä nyugati világ minden egyes országában szándéko­san és céltudatosan ostobá­vá “oktatjuk”’ az iskolásgye­rekeket. — Oktatásunk alkalmával mindig gondosan ügyelünk arra, hogy a gyerek ne “tud­jon olvasni a, sorok között” és semmiesetre se vonhasson le olyan következtetéseket, amelyek a mi Társadalmunk szempontjából esetleg hátrá­nyosak. — A mi kultúránkban, a nyugati kultúrában, senkit sem tanítunk meg önálló gon­dolkozásra. Óvatosan ügye­lünk arra, nehogy egyetlen gyerek is gondolkodni próbál­jon affelől: vájjon, helyes-e mindaz, amit a magángazdál­kodás rendszeréről, a hábo­rúról és a nemzeti összeter­­melésről tanítunk? — Tankönyveink is óvato­san ügyelnek arra, nehogy az iskolásgyerekek valamikép­­oen megisnlerjék a teljes va­lóságot és az igazságot. MAGYAR-ANGOL. VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén JNJEMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angoira fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK. N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓ I. DIENES N. J. ALLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB. nagy vá­­lasztékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT Volt magasrangu katonatisztek “civil” ipari iskolában LONDON, Anglia. — Az 54 éves Sir John Willoughby ve­zérőrnagy nem akarta, hogy felismerjék. Amint a fotóri­porterek beléptek a terembe, az asztal szélén elhelyezett névtábláját megfordította.' Ugyanis Willoughby tábor­nok, aki még nemrégen 11,500 angol gyarmati katona pa­rancsnoka volt Bahrain és Bechuanaföld között, Aden-i székhellyel, különös helyen tartózkodott. A magas kitün­tetésekkel rendelkező katona újból iskolába jár, hogy ma­­fizetésű “civil” legyen. Eltérőleg európai országok­tól, ahol a magasrangu tiszte­ket 60 éves korukban nyug­díjazzák, Anglia már ötvenes éveik elején nyugdíjba küldi tisztjeit. Az állásnélküli pa­rancsnokok számára azonban — ezredestől fölfelé — egye­nesen a számukra berende­zett iskolában, a “School of Mana gement Studies”-ben végzett tanulmányaik után egy második karrier vár rá­juk az angol iparban. Körülbelül 1000 magasran­gu tiszt, 51 éves átlagkorral, végezte el eddig ezt az isko­lát, mely Londonban, a Great Tichfisld St.-en van elhelyez­ve. Ezek között van Sir Ed­mund Hudleston repülő tá­bornok, aki utoljára a NATO légierejének f ő p arancsnoka volt Közép Európában. Továbbá Sir Denis O’Con­nor altábornagy, nemrégen még Hong Kong korona-gyar­mat főparancsnoka volt és Thomas William Best, ellen­tengernagy, az angol Föld­közi tengeri flotta volt pa­rancsnoka Gibraltarban. lan MacHorton, aki 1958- ban kormánysegitséggel meg­alapította az iskolát, először nehéz és kényes feladatok előtt találta magát. Az angol kereskedők és iparosok elő­ször visszariadtak, az előkelő, magasrangu hagyományosan bajuszt viselő katona arcu­latától. Az alapitó feleladata volt, hogy az illetékeseket meggyőzze arról, milyen ér­tékekkel szolgálnak a kato­natisztek az iparnak. — De a katonatiszteknek is át kell formálódniok — mon­dotta MacHorton. — Ezek csak nehezen tudnak a gon­dolathoz hozzászokni, hogy a gazdaságban a pénz játsza fő­szerepet. Sokkal többet gon­dolnak egy megrendelés szo­lid kivitelére, mint a ha­szonra. Azonkívül hajlanak a volt magasrangu tisztek arra, hogy egy ipari üzem vezetőit, bizonyos mértékben egy-egy tisztikarnak tartsák, a mun­kásokat pedig egyszerűen ka­tonai közlegényeknek. A sztrájkokat pedig olyan meg­mozdulásoknak tekintik, mely közel áll egy katonai lázadás­hoz. Ezért a londoni iskolának főcélja, hogy az emberekkel való bánásmódot a polgári életben tanítsa. A tanfolya­mok általában 6 hétig tarta­nak. A vizsga feladat nem könnyű, mert — katonai nyel­ven szólva — egy ipari “nagy­gyakorlaton” kell résztven­niök. A vizsga egy az amerikai Harvard Business School-ban kidolgozott terv-játék alap­ján történik. Minden tanuló­nak a magasrangu tisztek kő­iül, egy fiktív céget kell ala­pítania és azt sikerre vezet­ni. És emellett megkövetelik a vizsgázóktól, hogy pontos leirást adjanak, az alpitandó ipari cég financirozásáról, a számára kiválasztott helyről, a személyzeti politikáról és a várható adók fizetéséről.* A manager-iskola tagjai a tanfolyamért 25 dollárt fizet­nek és számíthatnak arra, hogy az iskola sikeres elvég­zése után, három hónapon be­lül állást nyernek. Az ipari állásban átlagban évi 7000 dollárt kapnak. Az eddig legsikerebb volt magasrangu tiszt-tanitvány — kinek nevét McHorton nem árulja el évi 18,000 dollárt keres, külön egy ház áll ren­delkezésére és minden külön költségét fizetik. KITÜNTETÉS ’ CANTON, N. Y. — St. Law­rence megye 100 földbirtoko­sa vett részt az erdővédelmi program 20-ik évfordulói ban­ketjén, amelyen Molnár F. György norwQodi realestatest az erdővédelem terén szerzett érdemei elismeréséül kitünte­tő oklevéllel tisztelték meg. A conservation department program hivatásos erdészei díjtalanul állnak a privát földtulajdonosok szolgálatára. Prof. Sam Molnár, á kitünte­tett három fiának egyike, a Potsdam State University ta­nára volt az ünnepi szónokok egyike.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents