Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-15 / 37. szám

6. OLDAL BETHLEHEM! HÍRADÓ ‘A bűncselekmény esetenként mérlegelendő” Kiket foszthat meg állampolgárságuktól az Elnöki Tanács? Thursday, Sept. 15, 1966- ---- - • - -A közelmúltban Magyaror­szág Elnöki Tanácsa 36 disz szidenst megfosztott magyar állampolgárságától. Ezzel kap csolatban illetékes helyen a Magyar Távirati Iroda mun katársának -a következő felvi lágositást adták: Az Elnöki Tanács szóban forgó rendelkezésével össze függésben érdemes rámutatni hogy 1957-ben törvénybe ik tatták: “Megfosztható ma gyár állampolgárságától az aki külföldön tartózkodik és súlyosan vétett az állampol­gársági hűség ellen, vagy sú­lyos bűncselekmény miatt ma­gyar vagy külföldi biróság jogerősen elitélté.” A törvény a továbbiakban megállapítja; “A megfosztás hatálya nem terjed ki a házas­­társra és a gyermekekre, ki­véve, ha ezek külföldön tar­tózkodnak és a határozat er­ről külön rendelkezik. A Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elrendelheti az álilampolgársá gától megfosztott személy va­gyonának egészben vagy rész­ben való elkobzását is.” A törvénynek kiadták a ren­delkező részét, amely szerint a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa esetenként mérlegeli, hogy mikor állapítható meg az állampolgársági hűség el­len elkövetettt olyan cselek­mény, amely az állampolgár­ságtól való megfosztás jog­alapjául szolgál. Súlyosan vét az állampolgársági hűség el len különösen az, aki a Ma gyár Népköztársaság érdekeit sértő, vagy veszélyeztető po­litikai tevékenységet folytat, a magyar államra, annak szer veire becsmérlő, rágalmazó nyilatkozatot tesz, engedély nélkül külország szolgálatába szegődik, az országá területé­re szóló visszahívással szem beszegül. A Népköztársaság Elnöki azt is, hogy a bűncselekmény, amely miatt az elkövetőt jog­erősen elitélik, olyan sulyos-e, hogy indokolja állampolgársá­gától való megfosztását. A va­gyonelkobzás szempontjából az állampolgárságtól megfosz­tott személynek a megfosztó határozat keltének napján meglevő vagyona az irányadó A vagyonelkobzás kiterjedhet azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az állampolgársá­gától megfosztott személy hatóság kijátszása végett másra átruházott, feltéve, hogy a szerző az átruházás­nak ezt a célját a szerzéskor ismerte. Részleges vagyonel­kobzást az állampolgárságá­tól megfosztott személy va­gyonának meghatározott ré­szére vagy hányadára, illető­leg egyedileg meghatározott vagyontárgyaira lehet kimon­dani. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a már emlitett disz­­szldensek állampolgárságától való megfosztásánál a tör­vényiben megszabott jogával élt. Az állampolgárságuktól megfosztottak között jellemző módon ilyenek találhatók: Kiss János volt zagyvapálfal­­vi lakos, hajdani SS tizedes, háromszorosan elitéit külön oöző bűncselekményekért, az ellenforradalom alatt börtön­ből szökött ki Angliába. Peta­­novics Egon itthon nyolc eset­ben volt büntetve, majd disz­­zidálása után Ausztriában kétszer. Talabér Imre itthon négyszer volt büntetve, Kana­­ában két esetben ítélték el, az országból kiutasították, ósadon Kálmán három társá­val megkísérelte kirabolni 'ranciaországban az Air égitársaság egyik irodáját, miért bebörtönözték. Tóth János jelenleg Nyugat-Német­­írszágban él, itthon 1956-ban egyveresen rablásokat köve-A francia bölcs komoly tréfái Páncéltörő puska, melyet vállra fektetve lehet kilőni. A McDonnel Aircraft gyártotta St. Louisban, az amerikai hadsereg számára. Hol született, hol nem született Tiszailob egykori hires püspöke? Tanácsa esetenként mérlegeli tett el. 'Ha Isten éltet mi is idejutunk egyszer' — Egy magyar humorista száz év előtt — Hires alakja volt a száz év előtti Magyarországnak Ber­­nát Gáspár. Petőfi “szent Gás­pár barátomnak” nevezte. A “gazsiádák” — még a szomo­rúbb években is — megnevet­tették az országot, ám Bernét Gazsit senki sem látta moso­lyogni. Cmaga ügyvéd volt, de, mint önmagát jellemezte, ügyefogyott ügyvéd. Korán adta fejét az Írásra. Ám em­lékét nem annyira írásai őriz­ték meg, inkább szelíd guny­­nyal, néha öngunnyal teli jó­mondásai. Ezek ma sem poro­sak. íme egy csokor belőlük; a szórakozott tudósra mond­ja: hazamenet, szórakozott­ságból kabátját ültette a szék­re, s magát akasztotta fel. A vékonyhangu énekesnőre: a hangját a karzaton elkapja egy szabólegény, cérnának, tű­be fűzi s ruhát varr vele. — Akkora hideg van, hogy az Alföldön ezen a télen a cse­csemők egy szálig hajdu-köd­­tnenbe jöttek a világba. Ak­kora szél fuj, hogy még a kap­cát is kifújja az emberfia csiz­májából. Saját vagyonáról emlegette Gazsi: három vá lyogtéglát hagyott rá az aty­ja, ezeket egy este megcsípte egy szúnyog, s reggelre kelve háromemeletes házzá dagad­tak. Önmaga állandóan adós­ságokkal küzdött, s mint mondta: annyi a hitelezője, ha mind kővé válna, kerek Debrecent ki lehetne kövezni velük. Halála előtt a Bazilika építésére hagyta — összes adósságát. A Bach-korszak­­ban egy barátja mondja né­ki: — Olvastad? Az Allgemeine Zeitung azt irja, hogy a ma­gyarnak mindig a német adia a fenntartó elemet. Mi az a fenntartó elem? — Hát a hózentróger — igy Gazsi. Egyszer alföldi útra kel. Ba­rátai figyelmeztetik: sok az útonálló, vigyen puskát ma­gával. — Hogyne — mondja Ga­ssi—-, hogy miég elszedjék! Egyébként — mint Ágai Adolf feljegyezte — egy Ka­­rinthynak tulajdonított tréfa is hozzá fűződik. Gazsi az uj­­módi találmányokat gúnyol­ja; Pesten egy külföldi olcsón vesztegeti a mesterséges tyúk­szemeket. Az jó bennük, hogy jobban fájnak, mint a való­diak. Halálakor Petőfinek két hoz­záírt levele az összihagyatóka. A Kerepesi temetőben 1873- ban temették el. S igy meg­valósult egy régi temetéskor mondott szava; — Meglásd komám, ha Is­ten éltet, mi is idejutunk egy­szer. FEHÉR ÉS FEKETE SZÉPSÉGEK ATLANTIC CITY, N. J. - A színes emberek érdekeit vé­dő NAAGP szövetség észak­keleti országrész szervezetei­nek képviselői itt értekezle­tet tartottak: megbeszélték a stratégiát, amelyet alkalmaz­ni fognak, hogy a Miss Ame­rica Pageant diszf elvonuláson néger szépség is résztvehes­sen. A közvetlen, kezdeti cél az, hogy minden egyes kom­merciális díszkocsin legalább egy néger lány kapjon helyet. Minden vállalatot, amely a fel­vonuláson díszkocsival fog sze­repelni, meg fognak kérdezni, hogy akarja-e vagy nem alkar­ja a négerek követelését tel­jesíteni. Serény buzgalmu, régi tu dós historikusok pennája úgy jegyezte fel, hogy a tiszántúli reformátusok egyházkerületé nek egyik kiváló püspöke, Rá­­póti Pap Mihály Tiszadobon született vala, 1660. július 20- án. Ezidőben ugyanis hason­nevű atyját, mint tiszadobi prédikátort tartják nyilván. És mégis, az az igazság, hogy ifjú Rápóti Pap Mihály nem Dobon született. Nem születhetett Dobon, mert mikor ő a világra jött, akkor Tiszadob már nem volt a világon. Nem bizony, mert 1660. április végén elinditotta rettentő hordáit Szejdi török nagyvezir, ama parancsolat­tal, hogy borítsák pernyébe az egész Hajdúságot és ne hagyjanak még csecseszopót volt, az égi 'madaraknak fész­kük, de a Ms prédikátorfiu fölé nem borult semmiféle haj lék. S a kis hajléktalan bi­zony elég nagy gondot oko­zott anyjának, aki egyre csi­­itga-tta, rengette a síró apró ságot, hogy sírását meg ne hallják a Tisza másik partján ísatangoló prédaéhes tatárok. Ott a Tisza ölelésében, Só zó szigetben született tehát ifjú Rápóti Pap Mihály. A szigeten töltötte életének első hónapjait. Nyáron még türhe ő állapot volt ott, bár szunyó gok miriádjai kinozták őket. Ámde aztán ősszel sokat fáza lódtak szegények, mig végre osztlán október 20-án, mikor az utolsó tatár utóvédek is ki takarodtak a Tisza másik ol­. ., , , , daláról, otthagyták a mené­sem a hajdú nemzetségből. E'kültek a szigetett. Előjöttek égi lakóhelytjkre és rá hull­hatott könnyük egykori haj ékaik üskös romjaira. Az apa. Rápóti Pap Mihály, pedig zu golódás nélkül csak ennyit jegyzett be naplójába: 28. ap­ui. laktam usque ad 20. oc x>br. .. SÓZÓ nevű szigetjé ben a Tiszának”. Amilyen vad történeti vi­harban indult a kis papfi éle te, úgy folytatódott továbbra is. Viharvert élet lett való­ban. Első életévét alig töltöt­te be, máris újra menekültek vele szülei egy másik tiszai szigetre, a Ludas nevűbe, ez­úttal “átkozott nómeth hadak miatt”, mint az apai napló ir­­a. S mikor kiét éves volt, is­mét nádasok, csalitok lakója lett, mert 1662. április 9-én megint menekülni kellett “az dobi kis erdőben a németlhek istentelen kóborlása miatt.” Három éves 'koráiban, 1663-ban a tiszáninneni Kesztenyenbe futottak Véle. Hát igy nevel­kedett, szüntelen zaklattatá­­sok között, halál árnyékában. De az Ur kegyelméből nem hányódott el. Sőt elvégezvén iskoláit Debrecenben, még Hollandiába is elment ismere­teket szerezni. Aztán sietett issza a Tiszához, a menedék- Jolyóhoz, s a tiszántúli néphez, melytől mindent elvettek már akkor vad, zord, zsákmányoló idők, csak a hite maradt. Né­pével élte. végig a kuruc idő­iét is s népe bizalmából 1710- ben debreceni esperes, 1724- óen tiszántúli püspök lett. Vá­laszthatott volna-e a viharvert nép alkalmatosabb püspököt íme viharvert f érfiunál ? Ilyen őrálló kellett nekik éppen; aki megosztotta velük mindénben sorsukat. Ilyen őrálló, mint a bölcsőtlen püspök ... Mentek iá utána nagy biza ’ ómmal, a nagy történelmi fer­­getegben; viharvert nép, vi­harvert vezérrel. Dr. Szabó Lajos (Taktaszada) ITT A SZABADSÁG - HOL A CSALÁD? *él minél alaposabb véghezvi­telére a nagyvezir a török csa­patok mellé feles tatár lovas hordákat is vezényelt, mivel ezek voltak égetésben, zsák­mányolásban, gyilkolásban és népirtásban a legjobb szak emberek abban az időben. Idős Rápóti Pap Mihály a nyugodalmas tiszáninneni Bodrogkersezturról 1660. áp­rilis 27-én költözött által a Ti­szán, hogy dobi prédikátor lé­gyen. De csak egy éjszakát töhhetett Tiszadobon, mert másnap, szerdán, már mene­külni kellett onnan. A távol ból már Dobig füstölögtek a török-tatár által felégetett hajduvárosok üszkei s jöttek a rémült menekülők: Fussa­tok, fussatok, jön a török, iramlik a tatár. Futott hát mindenki a 'Hajdúságból, aki még életben maradt s aki el tudott rohanni a vadul iraimló tatár lovak élőt. Futott Rá­póti Pap Mihály prédikátor is, várandós feleségével, mikor április 28-án hajnalban felzo­kogott a vészharang és fel hangzott az ősi kiáltás: Illa berek, nádak, erek! Igen, oda menekültek. Nem várba, mert az nem volt a kö­zelben, hanem az ősi magyar menedékbe, a berkekbe, ná­dak, erek közé, a tiszai csali­tok oltalmába húzódtak a sze­gény hajdúsági népek. Rápóti Pap Mihály irja máig fenn­maradott naplójában, hogy a iszadobiak a Tiszának a Só­zó nevezetű szigetére mene­kültek. Ott a nádasban lap­pangtak, ott a káka tövén hú­zódtak meg, ott a vad szöve­vények közt lapulva nézték: hogy gyújtja meg szép város­kájukat a törck—tatár horda. S kedves városkájuk pernyé­jét, mint valami bus baka­­ősin üzenetet, egészen hozzá­juk, menedékszigetükre is el­hordta a szél. Sózó szigetből nézte városa, eklézsiája pusz­tulását Rápóti Pap Mihály, űzött vadként lappangva vala­melyik bokor alatt. És ott SZÜ “isjjncs válasz” mondta a riporterek kérdéseire Richard Cross, akit letett meg azután a prédika- a feleségével (jobb) egy rendőrnő őrizete alatt (közép) San Fran­­tori pár Mihály nevű fia. ciscoban a mikrofon elé engedtek Crosst és feleségét Spanyolor­szagból hoztak vissza félmillió dollar értékű ekszer ellopása után, A rókáknak barlangjuk miután a spanyolok kiadták őket. Nemsokára húsz éve, hogy elköltözött az élők sorából Tristan Bemard, a francia re­gény- és drámairó, korának egyik legszellemesebb embe­re. Jómódú polgári család sar­ja, Besanconban született, ugyanabban a városban, sőt ugyanabban az utcában, mint Victor Hugo. Ezzel kapcsolat­ban jegyezte meg, hogy “a nagy költő a 138 szám alatt született, mig én, szerényeb­ben csak a 23 alatt.” Szülei ügyvédnek szánták, de őt fia tál kora óta a színház vonzot ta és ott aratta legnagyobb sikereit. A második világháború alatt, amikor a németek letartóztat­ják, olyan felháborodás tört ki a megszállt Franciaország­ban, hogy a Gestapo házáén gedte. Felsőbb utasitásra ke sőbb azonban mégis Drancyba deportálták. Amikor elvitték, ezekkel a szavakkal próbálta megnyugtatni feleségét: — Ne sirj. Eddig a félelem­ben éltünk, ezentúl a remény­ben élünk majd. Tristan Bemard túlélte a vészkorszakot és 81 éves koré ban halt meg párisi lakásán. Izig-vérig művészember volt, s mint ilyen nemcsak, hogy nem szeretett dolgozni, de va­lósággal büszke volt a lusta­ságára. Ha munka közben ven­dég zavarta, kérlelte: — Kérem, maradjon tovább. Legalább nem kell dolgoznom. Szobalányának egyizben p következő utasítást adta: — Holnap egy nagyon fon­tos megbeszélésem lesz. Ké­rem tehát, költsön fel 8 óra­kor. Ha nem kelnék fel, ak­kor költsön fel délben. — Lusta az az ember — je­gyezte meg egy más alkalom­mal —, aki elég bátor ahhoz, hogy még csak nem is színleli a munkát. íme egy kis csokor bölcs mondásaiból: A boldogság titka — töb­bet adni, mint amennyire ké­pesek vagyunk és nem kérni többet az emberektől, mint amennyit adni képesek. Pascal matematikai képle­­.ekkel küzdött a fejfájás el­len, én pedig azért küzdöttem á matematikai képletek ellen, mert fejfájást kaptam tőlük. Az embereik mindig őszin­ték, csak az a baj, hogy az őszinteségük megváltozik. Egy jó érv többet ér, mint sok még jobb érv. Ha az embert munkára te­remtették volna, a munka nem lenne olyan fárasztó. Az ember csak sajátmagá­ra számítson ... és arra se na­gyon. Jobb egyáltalán nem gon­dolkodni, mint nem eleget. Amit a rulettasztalnál nyer­tem, azon vehetek magamnak egy tengerészsapkát. Amit a ruletten elvesztettem, azon egy egész jachtot vehettem volna magamnak. Senki sem hasonlít jobban egy ártatlanra, mint a bűnö­ző, aki nem mer kockázatot vállalni. Valakinek, aki két szabad­­jegyet kért tőle egy rosszul sikerült darabjához: — Csak egész sorokat adok. Egy másik barátjának ugyan­ehhez a rossz darabhoz kiutal­tatott egy szabadjegyet, sőt anácsot is mellékelt hozzá: — Jöjjön fegyverrel, a hely nagyon elhagyatott. KI MENNYI MÉRGET SZÍV BE? BRONX, N. Y. — Ignazio öurrenti, 72 éves, volt épitési munkás, kiszabadult az elme­gyógyintézetből, amelyben 26 éven át őrizték, visszanyerte szabadságát és most keresi a feleségét és 42 éves fiát, akik­ről 10 év óta nem kapott hirt. Currenti 1940 ben egy épí­tésnél dolgozott, italozás köz­ben összekapott két társával, leszúrta őket, az egyik bele­halt sérülésébe. Gyilkosság vádját emelték ellene, de a .tárgyalás azzal végződött, hogy a bíró — elmeorvosi szakvélemények alapján — el­mebetegnek nyilvánította és ezért nem börtönbe került, hanem a kriminális elmebe­tegek házába, a Matteawan State Hospitalba. Onnan jú­niusban átkerült a newyorki Bellevue-be, ott épelméjünek találták, a bűnvádi eljárást a biróság újra megindította. A bronxi állami törvényszék bírája, M. D. Schweitzer, meg­engedte, hogy eredeti “bűnös” vallomását “nem bünös”-re módosítsa, ami azzal a jogi következménnyel járt, hogy a vád most már nem gyilkosság­ra, hanem ölési szándékkal történt erőszakos támadásra ?zólt. Ebben bűnösnek mond­ta ki a bíró és, mivel 26 évet töltött elzárva, elrendelte sza­badon bocsátását. A Roswell Park cigaretta­­tanulmánya szerint, amelyet a napokban már ismertettünk lapunkban, mindenki, aki ci­garettázik, mérget szív be. Többet vagy kevesebbet asze­rint, hogy melyik füstölő el­­'enségének barátja, a cigaret­­,aí'aj iák melyikét élvezi vagy ízokta meg. A cigaretta fő méreganyagai: a kátrány és a nikotin. Melyik cigarettafaj­tában van ezekből több vagy kevesebb? Roswell Park meg­mérte elsősorban a füstszűrös cigaretták kátrány- és niko­tin-tartalmát, de egyes már­káknál összehasonlítás végett közli a reguláris cigaretták adatait is, és teszi ezt, mint megírtuk, annak kimutatásá­ra, hogy a füstszűrös cigaret­ta, amelyet a dohányzó kö­zönség oly nagy megnyugvás­sal fogadott, nem kevesebb, hanem több mérget juttat el a dohányzó szervezetébe. íme egy pár adat a filteres és a reguláris cigaretták mé­­regtartalmáról. Pali Mail fil­ter kátrány 43,3 milligramm, nikotin 2,13 miligramm, Pali Mall regular 32,7 és 1,75 mil­ligramm. Mind a kettő a lista élén áll, mindkét méregből a legtöbbet tartalmazza. A Ches­terfield a második helyezett: filter 27,6 milligramm kát­rány és 1,72 milligramm ni­kotin; regular 27 milligramm kátrány és 1,18 milligramm nikotin. A sorban következ­nek, egyre kisebb méregtar­­talommal: Lucky Strike, amelynél a filteres és a nem filteres méregtartalma csak­nem egyenlő, aztán a követ­kező filteresek sorakoznak egymásután, a sorban egyre csökkenő méregtartalommal: Salem, Lark, Winston Marl­boro, Kent és True. A sor végén a legkisebb méregtar­talommal éppen az a cigaret­tafajta szerénykedik, a True, amelyet az üzletekben alig ta­lálunk, aminek magyarázata kétségkívül az, hogy dicsősé­gét nem hirdeti a sajtó, a rádió és a televízió. A True filter kátránytartalma csak 16,9 milligramm, nikotintar­talma 0,79 milligramm — az egydüli filter cigaretta, mely­nek nikotintartalma 1 milli­grammon alul van. TUNISZI NŐK TÉRDE t TUNISZ. — Itt, a főváros­ban és egész Tunézia ország­ban rémületeit keltett a nők és férfiak, a lányok és fiuk körében, Habio Bourguiba köztársasági elnök dörgedel­mes szózata a csupasz női térd ellen. A legélesebb szavakkal, amelyek rendelkezésére álltak, elitélte a miniszkörtös hölgye­ket, akiknek szoknyája nem takarta el a csinos, no meg a nem csinos térdet. A 63 éves államfő, aki egy korábbi alka­lommal francia feleségét az ország legokosabb hölgyének nyilvánította, utasította a sza­bókat, hogy csak térdtakaró szoknyákat varrjanak. Az elnöki ukáz általában tiltó parancs volt az európai és amerikai divat majmolása ellen. Tűrhetetlen, mondta Bourguiba, hogy Tunézia fia­­‘ h1 f érfiai Beatle-módra el csúfítják magukat és öltöze­tüket, a lányok pelig festik az 'arcukat, fehér és sárga ajakruzst használnak. Mind­ez, főleg azonban a kurta szok­nya, nemcsak kihívó viselet, hanem komolyan veszélyezte­­;i még a legkomolyabb férfi­­nép erkölcseit is. És az idő­sebb nőket is provokálja, tet­te hozzá. Igaz, vagy nem igaz, hogy a csupasz térd vagy a citrom­sárga lipstick veszélyezteti a köz- és magán-erkölcsöket, mindegy. Tény az, hogy a fia­talság reakciója az elnöki ukázra ez: Tunézia moderni­zálásának befellegzett. BELGA ÁRAK BRÜSSZEL, Belgium. — Belgiumban megszüntették a nagykereskedelmi árak rögzí­tését, amelyet május 9-én ve­zettek be, az inflációs veszély­re való tekintettel.

Next

/
Thumbnails
Contents