Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-04 / 31. szám
8. OLDAL BETHLEEMI HÍRADÓ A METER ERŐSEBB, MINT A LÁB Nguyen Cao Ky délvietnami miniszterelnök (Hl) és Nguyen Van Thieu elnök jelentették, hogy a polgári Nguya Luu Vient kinevezték helyettes miniszterelnöknek. “ES MÉGIS MOZOG Á FÖLD” Eldőlt a nagy vita. Anglia áttér a decimális (tizedes) és méterrendszerre. A dolog természetesen nem ment könynyen, hiszen már fél évszázada szakértők, különböző bizottságok tárgyalják. Néhány éven belül az angolok kicserélik incsjeilket, yardjaikat, mile-jalkat, akereiket, unciáikat, gallonjaikat, hundredweightjeiket és quarterjeiket a centiméterre, méterre, kilométerre, literre. A tizedes rendszer megváltoztatja az angol pénzrendszert is. A font sterlinget (ma a külföldiek teljes kétségbeesésére húsz shilling és shillingenként tizenkét penny) száz egységre osztják, csak az elnevezése felől nem döntöttek még. * * * A ma már csaknem az egész földgolyón használatos méter 1790-ben Parisból indult világhódító útjára. Ekkor javasolták a francia forradalom alkotmányozó nemzetgyűlésén a városok küldöttei, hogy természetes mértékrendszert vezessenek be. öt évvel később a Konvent rendszeresítette az ideiglenes métert, amelyet kissé kiigazítottak 1799-ben — végleges méterré. Ma már csak egy ország áll ellen: az Egyesült Államok, ahol a pénzrendszer ugyan tizedes alapon áll, de nem hajlandó a méter-rendszernek feláldozni a maga ósdi súlyáé mértékszisztémáját. Sőt, elkeseredett harcot vív az amerikai mile (mérföld) létért. Az egész világon szembekerült annak idején egymással a láb és a méter. Napoleon, aki a forradalom szülötte ugyan és elfogadja a tizedes mértékegységet, mégis megpróbálkozik a kompromiszszummal. A nép eleinte mindenütt elégedetlenkedik: a piaci kofák az uj mértékegység miatt hajbakapnak a vásárlókkal. A láb és a métei harca sokáig eldöntetlen. * * * A múlt század derekától kezdve a mértékrendszer nagy szerepet játszik a politikában. Bismarck 1871-ben megszállja Franciaországot: 1872-ben Németországban bevezeti az uj mértékegységet. Ugyanebben az évben tartja második ülését 18 európai és 9 amerikai állam képviselőinek részvételével a Nemzetközi Méterbizottság. Egy esztendővel ezután Magyarországon is bevezetik a méter-rendszert. Oroszországban az 1917- es 'bolsevik forradalom után, 1918-ban lép életbe a decimális rendszer, India néhány évvel az állami függetlenség kikiáltása után tért át a yardról a méterre. A platina-iridiumból készült normál métert és normál-kilogrammot a Páris melletti Sév resben őrzik. * * * A régi mértékegységnek talán legnagyobb hátránya az volt, ami ma is problémája a brit impériumnak. Fennálló mértékegységük nem egyezik a világ valamennyi tudósa által használatos matematikai rendszerrel, azaz a tizedes rendszerrel, amelynek alapja a tizes számjegy. Az 1790-es francia forradalmárok érdeme ennek a számunkra ma már természetes dolognak a felfedezése. Igaz, hogy évezredek kultúrája kellett anno*: megértéséhez, hogy a suily- és hosszmértékegységnek a matematikai számrendszeren kell alapulnia. A francia alkotmányozók előtt egyetlen nép ismerte fel ennek fontosságát: a babiloni. A zseniális 'babiloni csillagászok Ugyanúgy használták a geometriát, mint a matema-Itiikát. Csakhogy, miután a babiloniak arisztokratikus rendszerben élték, kétféle számlálást használtak: a köznép a tizedes, az elit pedig a 60 as átszámítást. Mindmáig fennmaradt a babiloni számításból, hogy az órát 60 percre, a percet 60 másodpercre, a kört 360 fokra bontjuk. Századokkal később a hinduk újra kitaláltak egy rendszert nullával, majd átadták az araboknak, s ezek ismét tovább adták nyugat felél kilenc további számmal együtt. * * * Azért számolunk tízzel, mert tiz ujj van a kezünkön. Az ősi peruiak, akik valószínűleg a lábujjaikat is hosszászámitották, a 20-as számrendszert használták. A francia számrendszerben még ma is él a 20-as számítás hagyománya. A franciák nem nyolcvanat mondanak, hanem négyszdihuszat (quatre-vimgt). Egy francia matematikus jelentette ki nemrégiben: “A 10 nem jó számjegy. A fele 5, amit nem lehet egész számmá kettéosztani. Sokkal jobb lenne a 12, ennek fele 6, s ezt újra lehet kerek számra filézni. Ennél még kedvezőbb a 8-as, amit kétszer 4-re, s a 4-et tovább felezni lehet. Tegyük fel, hogy a világűrben értelmes lényekre lelünk, akiknek nincs tiz ujjuk. Nem lehet akkor a mi tizedes számrendszerünkön alapuló jelzéseket küldeni nekik, nem értenék meg.” A SZÁZAD VÉGÉN: 10.000 VJ VAROS PÁRIS. — Századunkat sokféleképpen szokás nevezni: ürkorszaknak, az atomkorszak hajnalának, die valószínűleg akkor sem járunk messze az igazságtól, ha a városépitészet évszázadaként jellemezzük. A világszerte sürgetően megoldásra váró lakásproblémák és az ipari létesitmónyek uj igényei forradalmasitották az építészetet. Háttérbe szorul az egyedii tervezés, az építészek egész városrészek, sőt városok tervein dolgoznak. A munka méreteinek érzékeltetésére talán elég egy adat — a Parisban megrendezett lakásügyi világkongresszus megállapítása — 2000-ben a Föld lakosságának 45 százaléka városokban fog lakni és a természetes szaporulat, valamint az ipari munkaerő számszerű növekedése következtében körülbelül tízezer 100,000 lakosú város építésével kell számolni. A városi lakosság ilyen mérvű növekedése természetesen még élesebben veti fel a kereskedelmi hálózat hagyományos formáinak világszerte egyre inkább érezhető elavulását és a modernizálás szükségességét. SUKARNO NEM SZÁMIT JAKARTA, Indonézia. — Függetlenül Sükarno véleményétől, Indonézia megszünteti az ellenségeskedést Malaysiával — közölték indonéz diplomaták egy sajtóértekezleten. JID'D’AH, Saudi Arábia. — A probléma, mely Európát háborgatta három és fél évszázaddal ezelőtt, mikor az egyházatyák kárhoztatták Galileit, mivel azt állította, hogy a Föld forog a tengelye körül és kering a Nap körül, most 'beköszöntött Saudi Arábiába. Feisal királynak a feladata, hogy megoldja ezt a problémát, anélkül, hogy valakit a máglyára küldene, sőt anélkül, hogy egyáltalán megbüntetne valakit, mint az 41 évvel ezelőtt Tennessee-ben történt, ahol John T. Scopest alaposan megbírságolták, mivel darviniista elveket vallott és tanított. A királynak eddig úgy látszik sikerült a haladást valahogy összegyeztetni az izlam konzervativizmussal, de tagadhatatlan, hogy kötéltáncos munkát végez. Abdelaziz Bin Baz sejk, az izlám egyetem alelnöke Medinában nemrégen egy cikket irt, mely két arab kormányújságban j elent meg s ebben a következőket mondta: — Sok nyilvánosságot adtak annak az elméletnek, hogy a Föld forog, illetve kering és a Nap mozdulatlan. Kötelességemnek tartom, hogy egy rövid cikkben rámutassák ennek az elméletnek hamis voltára és megvilágítsam az igazságot. A Szent Korán, a próféta tanítása, az izlam tudósok többsége mind azt bizonyítják, hogy a Nap kering a világűrben és a Föld szilárdan 'és mozdulatlanul áll, annál is inkább mozdulatlanul, mert a hegyek biztosítják, hogy ne rázódjék. — Bárki is, aki másként gondolkozik, teljes hietlensézött meséli el Nóti Károly, a pesti kabaré-iró, azt a londoni történetet, ami 1935 augusztusában esett meg vele az Oxford Streeten. Rekkenő meleg nap volt. Elfutó, közömbös, érdektelen arcok, idő sincs rá, hogy valamelyiken lehorgonyozzon a tekintet. De mégis. A sokaságban hirtelen feltűnik egy finom arcú kínai nő. Ében haja, bársony szeme felvillan, s már el is nyeli a kavargó utca. Nóti a találkozás perctöredékeiben is felfigyelt rá, még utána is nézett. De a törékeny alakot, csakhamar eltakarta szeme elől a járókelők serege. get árul elemivel ez árulás Isten, a Kőén és a Próféta ellen. Az egyetem alelnök azután kifejtette, lágyba az “istentelen árulók” flitása a Föld forgásáról igaz lenne, egyetlen hegy, város, vagy falu sem maradna a maga helyén és a nép a keleten levő helységeket nyugaton lattá, a nyugatiakat pedig keleten A cikk megtalálta útját Kairóba, ahol a Nasser-sajtó boldog volt, hogy újabb bizonyítékát látják Saudi Arábia elmaradottságának. Jiddah-ban és Riyad-ban Saudi Arábia nagy városaiban óriási fátünést keltett a cikk. A riyadi világi egyetem továbbra is nyugati csillagászatot tanít. És bár Saudi Arábia egyedüli alkotmánya a Korán, senkisem követelte meg a világi egyetem tanáraitól, akik a Föld forgását tanítják, hogy visszavonják tan tételeiket. A király azonban egyelőre megoldotta a fogas kérdést, amennyiben kijelentette: — Nekünk meg van az alapvető Sharia-nik, vagyis izlam törvényünk, mely mindent helyesel, ami jó az emberiségnek. S bár kötelességünk, hogy tiszteljük az ulémákat, akik az izlam törvényt magyarázzák, de nem engedjük meg, annak megakadályozását, ami -a népeiknek jő. Eddig ment a király, a folytatást Jamil Hujeilan információs miniszter adta meg, aki kijelentette, hogy Bin Baz sejik ugyan "vallási vezető és meg van a maga véleménye, de nem képvkeli a kormányt. Azonkívül a sejik nem képviseli az országban a vélemények többségét sem kis kínai nőre gondolt, vajon látja-e még valaha ... ? — Ostobaság — mondta magának a következő sarkon, mikor a piros jelzőlámpa megállította. — Londoninak tízmillió lakosa van. A Földön kétmilliárd ember él. És egy magyar, meg egy kínai ... 'Ebben a pillanatban valaki megérintette a vállát. Meglepetten fordult hátra. Ott állt a kínai nő. Ott állt és mosolygott. Mosolygott kedvesen és szerényen, ahogy csak a kínaiak tudnak mosolyogni. Aztán megszólalt. És ahogy megszólalt, Nóti Károlynák minden vér kiszaladt a szivéből. A kínai nő ezt mondta: — Ugye, maga Nóti Károly ? Nóti 'holtáig büszke volt arra, hogy akkor, ott Londonban, az Oxford Streeten nem esett össze. Nem esett össze, csak sóbálvánnyá meredve dadogta : — Igen. Én vagyok. A mosolygó kis kínai nő még jobban mosolygott: VIGYÁZZUNK SPECKRE! WASHINGTON. — Rendkívüli módon vigyáznunk kell Richard Speokre, a nyolc chicagói lány meggyilkolásával gyanúsítottra, nehogy öngyilkosságot kövessen el, — vagy valaki meggyilkolja — mondotta Katzenbach igazságügyminiszter egy TV intervjuban. önkéntelen mosollyal ajka Megrendült fiatal szénbányász Mt. Hope, W. Va.-ban, a Sütix bánya előtt, ahol 14,000 lábnyira a bánya belsejében 7 férfit megölt, kettőt megsebesített a robbanás. A kínai nő megszólalt magyarul... Kis életrajzi mozaikjai kő- körül ment tovább Nóti. A — Nem ismer? Az iró a Szilágyságban született. Sosem titkolta, hogy ismert néhány asszonyt, magyart, németet, angolt, franciát, amerikait. De kínai nővel soha életében nem beszélt. Különösen magyarul. — De Nóti, az istenért... Sanghájban ... Nem emlékszik ...? Nóti megtántorodott. Zúgott körülötte a hatalmas London, valódi házak ezrei, valódi emberek milliói, valódi autóbuszok, valódi utcák — és mindennek a közepén ez a kísérteties kis kimai nő. — Istenem — sóhajtott kétségbeesetten az iró —, sosem voltam Sanghájban. Nyilván megtébolyodtam. Rémeket látóik ... Segélyt kérő tekintettel pil lantott körül. És íme, csodák csodája, alig néhány lépésre tőle, egy kirakat előtt, ismerős arc. Metzner Ernő, a kitűnő rajzoilómüvész, filmtervező, Nóti régi, kedves barátja figyelte onnan nevető szemmel. — Ernő! A kiáltásra Metzner hozzásiet és belekarol a kis kínai nőbe. — A feleségem — mutatja be Nótinak. — Néztem, hogy milyen kellemesen elbeszélgettek ... Aztán, mikor látja, hogy barátja még most sem tér magához, jól mellbe bokszolja: — Megijedtél, öreg fiú, mi? Nem lőhet tudni, így törtónt-e, de három dolog tény. Nóti járt Londonban, Metzner kínai nőt vett feleségül, és a szereplők találkoztak. A többi igaz is lehet. VI. Pál pápa nyári palotájában Castelgandolfoban az összegyűlt hívek előtt öt nap alatt másodszor szólította fel békére az emberiséget. Egyetemi zavargások Indiában az évvégi vizsgáztatásoknál KALKUTTA, India. — Indiának, az elmélyedő és filozofikus emberek országának egyetemi városaiban legutóbb olyan diáktüntetések játszódtak le, melyek meghazudtolják azokat a fogalmakat, melyéket az ország műveltebb elemeiről a külső világ alkotott. Világszerte és különösen az angol commonwealth-ben visszhangja volt annak a fegyelmezetlenségnek, melyet egyetemi hallgatók tanúsítottak India 'különböző részein és különösen Nyugat Bengáliában, a Kalkuttában tartott egyetemi évzáró vizsgák alkalmával. Mintegy 9000 egyetemi diák jelentkezett vizsgára a kalkuttai egyetemén és a napi vizsgázások során folytonosan találtak okokat arra, hogy egyszerűen kivonuljanak, tiltakozzanak és széttépjék a vizsgázó papírokat, melyek a feladott kérdéseket tartalmazták. Az egyes vizsgatermekTÁRGYILAGOSABB” CSEH ÍRÁS A VIETNAMI HÁBORÚRA, BÉCS, Ausztria. — Egy cseh hetilap egyik közleményében megközelítette a tárgyilagos leírást a vietnami háborúról, bár a cikk eddig más kommunista-blokk újságban még nem jelent meg. Soha eddig Délkelet-Európa népe nem olvashatta valamelyik újságjában, hogy a vietnami nép keserveit a Viet Gong kegyetlenségei okozzák Dél-Vietn amban, legalább oly mértékben, mint az amerikai katonai erők akciói. Ezt a képet festette a prágai hetilap, a Literarni Noviny julius 16-i számában, amikor közölte a francia napilap, a Le Monde egy cikksorozatának utolsó folytatását. Ebből az utolsó cikkből a cseh lap idézte a 'következőket: — Ennek a háborúnak a kegyetlensége úgyszólván nem ismer ellenfeleket és igazságtalan volna csupán az amerikaiakra fogni. A Viet Gong igen gyakran hoz pusztulást és szenvedést a falusi lakosságra, éjszakai támadásokkal, melyek halálosak a falvakra nézve és politikai operációkkal, — kivégzésekkel, megtorlásokkal és terrorral. A cikk eredeti Írója a következőképpen folytatja leírását a Viet Gongnak a falusiakra gyakorolt erőszakosságáról: — Miután a katonai toborzás állandóan nehezebbé válik, a Viet Gong a legtöbb esetben soraiba kényszeríti a gyerekeket 14 éves kortól kezdve. Az adók, melyeket a Viet Cong kivet, mindinkább súlyosabbakká válnak, géppisztolyt szegezve a lakosságra gyűjti be a Viet Cong és minden előzetes figyelmeztetés nélkül lövik le az embereket. A “Literarni Noviny” félelem nélküli szerepet játszott az utóbbi években a cseh kommunista politkában, Ennek az évnek az elején, mikor a lap sürgette, hogy a cseh társadalom számára gazdasági, társadalmi és egyéb reformokra van szükség, a cseh kommunista párt a maga kebeléből háromtagú bizottságot ültetett a szerkesztő nyakára, hogy ellenőrizze az újság tartalmát. Mégis három héttel ezután az újság egy hosszú interjút közölt a szlovák költő-politikussal, Laco Novomesky-vel, aki egy ismert alakja a “liberális” kommunista intellektueleknek, s melyben Novomesky Csehszlovákia nagyobb “demokratizálását” követelte és azzal érvelt, hogy a “szocialista társadalmat” a kifejezés nagyobb szabadságára kell építeni és nem elnyomásra. A Literarni Noviny ugyancsak közölte julius 16-i számában a levélváltást Vietnam fölött John Steinbeck amerikai iró és Yevgeni Yevtus'ben-Thursday, August 4, 1966. A szivarozó Julius Klein megérkezett New Yorkba és elmondta az újságíróknak, hogy kizárólag érdeknélküli barátság fűzte Thomas Dodd szenátorhoz. ben széttörték a bútort, megrongálták az épületet és a fenyegető magatartásuk elől a tanárok rémülettel menekültek. A legtöbb esetben tiltakozásuk okául a kérdések nehézségét jelölték meg és éppen kiváló történelmi diákok nem voltak hajlandók válaszolni számos kérdésre európai történelmet illetően, azzal a kifogással, hogy az túlságosan kiterjedt. A régi tanterv szerint Kalkuttában és környékén csak a vég-vizsgáztatásokat tartják, egyébként végre. Azonkívül a kalkuttai egyetem továbbtanuló, végzett egyetemi hallgatók számára szolgál, akik azon nyerik el a magasabb fokokat, mint például a doktorátust. A diákzavargásokon kívül a tanárokkal is baj van, mivel a fizetésük igen alacsony. Gyakran fordul elő, hogy egy professzornak évi 840 dollárnak megfelelő fizetést adnak s szórványosan előfordult, hogy a tanárok megtagadták a viszgáztatások megtartását. Jellemző, hogy a tanárok tüntetése februárban és márciusban összeesett a nép élelmiszer zavargásaival. A zavarok orvoslására az indiai központi kormány elhatározta, hogy a Kalkuttában, Bombay-ban és Madrasban levő egyetemeket állami adminisztráció alá hozzák. kó szovjet költő között. Yevtushenko levelét teljes egészében leközölte, Steinbeckének csak egy rövid összefoglalását. De az olvasók ebből is megtudták, hogy Steinbeck azt irta: “ő is ellene van ennek a háborúnak, melyet a kínaiak lobbamtottak lángra és felszólította a szovjet költőt, hogy vele együtt ítélje el az egész háborút, nemcsak annak amerikai oldalát. «Azt is olvashatták, “ha Észak-Vietnam hajlandó tárgyalni, az amerikai bombatámadások megszűnnek,a fegyverek elhallgatnak és fiaink visszatérhetnek otthonukba. ’ ’ Steinbeck nézeteit egyetlen kommunista ország sajtója sem közölte, beleértve a Szovjetuniót is. “Gentlemen Prefer Blondes”-ben “Le Grand Seigneur”, a 7 éves kanadai diszkakas kiszenvedett a hires csirketenyésztő farmon, Galt, Ont.-ban. 900 “lány” közül többszáz díjnyertes tojó van és 500 belőlük még ma is több mint 300 tojást tojik évente. 7 év egy kakasnál, 200 emberi évnek felel meg.
