Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-29 / 52. szám

8. OLDAL «■=== BETHLEHEM! HÍRADÓ Thrusday, Dec. 29, 1966 An American Tragedy NEW YORK. - Julius 9-én két férfi jelentette a rendőr ségnek: Kiránduláson voltak, a Long Island Sound vizén csónakáztak Miriam Linden­­maiér 27 éves hölggyel. Kis halászcsónakuk felborult, ők ketten a partra úsztak, Miss Lindenmaier a vízbe full. Napokon át búvárok keres ték a leány holttestét, nem. találták. Fel kellett adni a re­ményt, hogy valaha is meg­találják. A leány szülei: Dr. Werner A. Lindenmaier, Up­per Montclair, N. J.-i orvos és felesége, aki szintén orvos,, belenyugodtak leányuk elvesz­tésébe, megsiratták, pontot tettek a tragikus story végé­re. ' _ ÍJ« # í|5 Most a szülőket beidézték a bronxi ügyészségre, Roberts helyettes főügyész hivatalába. Útban jerseyi otthonukból New York felé a szülők tana­kodtak: Miért kell Bronx vá­rosrészbe menniük, hiszen a szerencsétlenség Long Island vizein történt? . . . Talán va­lami váratlan fordulat állt be leányuk katasztrófájában ? . . Roberts ügyész hellyel kí­nálta őket. Foglaljanak he­lyet. Helyet foglaltak. Aztán Roberts ügyész odaszólt a szemközti ajtónál álló detek­­tivnek: “Vezessék elő a fog­lyot.-” Kinyílt a kisajtó, be­lépett a letartóztatott nő. A Lindemnaier szülők egyszerre felsikoltottak, a meglepetés­től szinte önfeledten: “Mh riam!” A lányuk állt előttük. A Iá-, nyuk, akit annyiszor ittegsirat­­tak. ♦ * V Miriam Lindenmaiért bizto­sítási csalásban való részvé­tel jniatt tartóztatták le. REGÉNY. Irta: AZ ÉLET Kísérőik a csónakázásnál Alvin Brodie, 34 éves építési munkás és Thomas Martin 26 éves elevátor operator vol­taik. Brodie javára Miriam két életbiztosítást vett ki, egyet 10,000 és egyet 8000 dollár­ra, baleseti halál esetére dup­la összegre. Miriam teherbe esett Brodietől, akinek felesé­ge és négy gyermeke van. Pénzre volt szükség, Miriam uj életet akart kezdeni. Egye­lőre Elizabeth Pangborn név alatt állást kapott, a Scihrafft étteremben, szemben a White Plains rendőrállomással, mint pincérnő dolgozott. Brodie még nem jelentkezett a bizto­sítási összegért, esetleges fej­leményekre várt még. Fejlemények már voltak. A Lindenmaier szülők tanúság­­tétele szerint Miriam kitűnő úszó volt. A nyomozást foly­tató rendőrségnek tehát kez­dettől fogva kételyei voltak Ha jó úszó volt, miért nem sikerült neki is, mint két kí­sérőjének, a partot elérni ? ... Brodie és Martin nem tudtak magyarázatot adni. A newyorki rendőrségnek van telefon-lehallgatási készü­léke . . . Hálaadás Napján a lehall­gató készülék — bírói enge­dély alapján — felfogott egy gyanús beszélgetést. Miriam­­nak nevezte magát a nő, aki telefonált. A rendőrség mind­járt Miriam Lindenmaierre gondolt. Huszonnégy órán át figyelték a hotelt, amelyben ez a Miriam lakott. Hiába ne­vezte magát Elizabeth Pang­­bornnak, letartóztatták Miri am Lindenmeier név alatt . . . Kevéssel utóbb rendőrkézre került Brodie és Mártin is.'És' Wedding photo at Chateau de Cande in France in 1937. keres a rendőrség még egy személyt: azt a nőt, aki a két férfit és Miriamot a csónak felborulása után motorcsónak­jába vette és partraszállitot­­ta. Miriam Lindenmaier, mini piackutató szakértő a Metro politan Sunday Newspapers vállalatnál dolgozott, 5500 dol­lár fizetéssel. Miután élete a terhessége folytán tragikus fordulatot vett és a kétségbe­esés bűnbe sodorta, a nagy­­müveltségü leány kénytelen volt, mint pincérnő dolgozni 87 cent órabérért és borrava­lókért. Miriamot hazaengedték a szüleihez, Brodienak és Mar­tinnak egyenként 7500 dollár biztositékot irt elő Schwei t se? bronxi biró. December 20-án lesz a tárgyalás. “Nagyon, nagyon boldogok vagyunk”, mondta örömköny nyelt törülgetve az őszhaj v Dr. Lindenmaier. “An American tragedy” — mondta Roberts ügyész. Jól­­rosszul végződött Miriam tra­gédiája. Nem oly rosszul, mint Theodore Dreiser hires “An American Tragedy” c. regé­nye hősnőjének tragédiája, akit, amikor teherbe esett, a szeretője vizbeíojtott. A Lunar Orbiter 2 világos fényképe a Hold felületéről. Kettős jubileum Bridgeporton Ezt az “American Tragedy” regényt az újságban olvasta a vádlottak egyikének felesé­ge, Louise Brodie. Újdonság volt ez neki, ő nem tudott sem a férje és Miriam viszo­nyáról, sem arról, hogy Mi­riam még meg nem született gyermekének apja Brodie, sem arról, hogy ők hárman a viz­­befutási mesével biztosítási csalásra szövetkeztek. Sok rossz hir egyszerre. Mit szól ezekhez a hossz hírekhez? — kérdezte egy ri­porter. Azt felelte Mrs. Bró­­die, hojgy kitárt fogságban le­vő féfje mellett', legalábbis ad­dig, amíg ez a dolog tart. Brotiievál 16 év élőtt eskü­dött meg. Négy gyermekűik van. Boldogan élt a férjével ? Er re a kérdésre Mrs. Brodie kér­déssel felelt: “Hány boldog házasság van e földön?” MONDTAK... Azok a tévedések, amelye­ket nagy művészek szentesi­tettek, idővel népszerű igaz­ságokká válnak. — Diderot. i'fi * * Amerikában az ifjak min­dig hajlandók, hogy megosz szák az idősebbekkel tapasz­talatlanságuk gyümölcseit. — Oscar Wilde. ❖ íj: * Mit érne vele a hal, ha be­szélni tudna? A társadalom mindenképpen megeszi. - Bra­­na Crncevic. * ❖ * Minden dolog mélyén a szo­morúság rejlik, mint ahogy minden folyó végén az óceán. — Henri-Fréderic Amiéi. ❖ ❖ ❖ A sikertelen emberek álta­lában a körülményeket okol­ják azért, amivé lettek. Én nem hiszek a “körülmények­ben”. Azok az emberek, akik valamire vitték, a körülmé­nyeket magük keresték, szük­ségük szerint, és ha nem lé­teznek a szükséges “körülmé­nyek”, akkor azokat maguk alkotják meg. — G. B. Shaw. íj: íj: •!* Vannak, akik azért keresz­tények még, mert azt hiszik,, hogy vallásuk mindent meg­bocsát. — Jules Renard. A recent photo made when the couple was ii. New York. VIII. Edward angol király trónról való leköszönésének most van a 30-ik esztendeje. A király leköszön a mikrofon előtt felső). Házas­sági kép Franciaországban 1937-ben (közép). Most készült fénykép New Yorkban (alsó). TESSEK ERRE FELELNI' Ha egy dohányos ember vé­letlenül nemdohányzó fülké­be száll, nincs joga dohányoz­ni. De ha a nemdohányos em­ber ül be egy dohányos kupé­ba, neki joga van nem dohá­nyozni, Hol itt az-igazság? Emlékezetes ünnepet ült fé­nyes keretek között a Bridge­port, Conn, és Vidéki Első Magyar Református Egyház a North Ave .és a Laurel Ave. sarkán épült uj templomában folyó évi december 4-én. Az egyik jubileum páratlan a maga nemében. Huszonöt éve annak, hogy a gyülekezet lelkipásztora, Ft. Böszörmé­nyi M. István, megkezdte an­gol nyelvű istentiszteletek tar­tását. Az akkor merész kez­det áldásosnak bizonyult, mert ma mind a két gyülekezet né­pes, sőt az angol csoport, ben­ne a második, harmadik és negyedik nemzedék, a gyüle­kezet zömét képezi. A második jubileum az uj templom építésének húsz éves évfordulója. A lelkipásztor, presbitériuma és közgyűlése helyesen döntött, mikor uj helyre költöztette egyházát. A North Ave. és Laurel Ave, környéke Bridgeport legelő­­ebb negyede, melyben pom­pás kastélyok sorakoznak .a széles' utcákon százados fák árnyékában, vagy az ujabfc települési rend szerint, mo­dern,, hatalmas villák rejtőz­nek kanyargó utakon, hűvös erdő mélyén, Ilyen környezet­­ze épült fel a biidgeporti gó­tikus magyar református templom. Ilyen kastélyokból hármat vásárolt meg a bridge porti gyülekezet, melyek egyi­ke magyar Amerika legelőke­lőbb parókiája. Már húsz éve annak, hogy megépült az uj templom, me­lyet már régen ki is fizetett a gyülekezet, sőt újabb háza­kat vásárolt tervbe vett isko­lája építéséhez. A kettős jubileumi ünnep­iég december 4-én, vasárnap reggel 9 órakor angol isten­tisztelettel kezdődött. Igét hir­detett Nt. Marsaiké József wallingfordi lelkipásztor, aki a Kálvin (Magyar) Egyházke­rületet képviselte. A magyar istentisztelet délelőtt 10:45- kor kezdődött, melynek ige­hirdetője Nt. Vitéz Ferenci perthamböyi lelkipásztor, a Kálvin Egyházkerület Kele­ti Egyházmegyéi ének elnöke volt. Mindkét istentiszteleten a helyi lelkipásztor és a két vendéglelkész szolgált. Mind a két istentiszteleten megemlé­kezés történt a magyar za. rándok atyáikról, templom szervezőkről, építőkről és fenntartókról. Az ünnepség jubileumi ban­kettel folytatódott délután 5 órakor a Journey’s Inn.-ben. A gyülekezet lelkipásztora, Ft. Dr. Böszörményi M. Ist­ván bemutatta az áldomás­­mestert, Nt. Dr. Havadtőy Sándor, fairfieldi lelkipász­tort,, aki Ft. Szőcs Dénest, a fairfieldi Szent Imre Magyar Római Katolikus Egyház plé­bánosát kérte fel az asztali áldás elmondására. Az Ízletes és gazdag vacsora elfogyasztása után Dr. Ha­vadtőy mesterien alkalmazott székely humorral kérte fel be­szédeik elmondásiára a szóno­kokat. Elsőnek a gyülekezet gondnokát, ifjú Beró Sándort kérte szólásra, aki a Keleti Egyházmegye gondnoki tisz­tét is betölti. Majd id. Dienen János presbiter, volt gondnok beszélt magyarul. A lelkipász­torok nevében Nt. Dr. Biitö­­si János, soutih-norwalki lel­kipásztor, a Keleti Egyházme­gye jegyzője beszélt, valamint Ft. Szőcs Dénes mondott sziv­­hezszóló magyar beszédet a benső barátság és a testvéri jóviszony jegyében. Ft. Dr. Böszörményi elsőnek i gyülekezet még meglevő két xlapitótagját mutatta be, id. Menyhért Istvánnét és id, -zabó Jánosnét, majd a három föasztal vendégeit. Elismeré­sét fejezte ki a két ifjúsági csoportnak, kik teljes szám­ra n jelentek meg a banket­ten. A vendégek bemutatása után a küldöttségek és a he­­yi egyházi szervezetek hosz szu sora rótta le szóban és bo­ntókban szeretete patinás bj zozonyitékát. Majd a köszön vő levelek és táviratok beje­lentése következett,. , :Ét. .Dr, Böszörményi helyi lelkipásztor köszönetét mon lőtt a vendégek szolgálatáért ás megjelenéséért, az anya­­szentegyház hivatalosainak és tagjainak fáradhatatlan mun­kásságáért és áldozatáért, r további tervek megvalósítása buzdította őket. A bankett Nt. Dr. Komjáthy Aladár, a passaici lelkipásztox angol és magyar nyelvű má­jával zárult. A banketten és utána is Nagy Pista kitűnő magyar ze­nekara szórakoztatta a 'ven­dégsereget. Megemlítem még, hogy csak kis házi ünnepség készült, de mikor az ünnepség hire elter­jedt, seregestül özönlött a hí­vek, vendégek, jóbarátok, „s '­­teleik sokasága és szervezetek küldöttségei. Az ünnep és az ünnepség még bensőségesebbé vált a Ft. Böszörményi házaspár szi­ves és gazdag vendéglátásá­ban és kedvességében. Ünnep volt Bridgéporton. Jó volt ünnepelni, s jó volt szür­ke .hétközpapi életünkbe ma­runkkal hazahozni egy-egv csillogó, kedves, meleg afany­­sugárt.... v Vitéz Ferenc Ezeregyéji mese a szegény hordárról és az amerikai milliomos özvegyről NEW YORK. — Tíz éven át Ludd izraeli repülőtéren hordár volt J. Ludwig, szorgal­masan hordta az utasok bő­röndjeit az autóbuszról a re­pülőgépről a taxikba. És meg­köszönte a kis és nagyobb bor­ravalókat. Szürke élet volt ez de százszor jobb, mint voll a német koncentrációs tábo­rokban, no meg az első évek­ben az uj hazában. Mindenfé­lével próbálkozott, kárpitos­sággal, kertészkedéssel, még. tánctanitásisal is, semmisem sikerült. Közben 65 éves lett és megelégedett szerény, biz­tos állásával a repülőtéren. Egy este elegáns amerikai hölgy szállt ki a repülőgépből. New Yorkból hozta a Boeing, rokoni látogatásra jött. Lud­wig a hölgy bőröndjeit elhe­lyezte a taxiban és várt a bor­ravalóra. Ehelyett a hölgy névjegyet nyomott a marká­ba. És szólt: “Holnap keres­sen fel a Dán Hotelben.” A hordár ámultán állt ott egyideig, aztán, kezében a név­jeggyel, odaszólt társaihoz: “Egy bolond amerikai nő.” Másnap mégis elment a ho­telbe, feketébe öltözve, mert az így illik egy elegáns he­lyen. Mrs. G. Goldman barátságo­san beinvitálta az étterembe, megreggeliztek és élénk tár salgás kezdődött köztük. P hordár egyideig értetlenül bá­mult hol a hölgy arcába, ho’ brilliánsaira, sehogysem tud­ta elhinni, amit az asszony mond: hogy első tekintetre rokonszenvesnek találta s most már egyre jobban kedveli. “Ilyen szép szavakat már ré­gen nem hallottam, mondta a hordár, énrám csak felülrő’i néznek le az emberek . . .” Mrs. Goldman később egy ele­gáns éjjeli mulatóhelyen meg­vallotta kísérőjének á titkot: “Azért szerettem meg első te­kintetre, mert olyan nagyon hasonlít elhunyt férjemre Mintha feltámadt volna sze gény Jenőim ...” A repülőtéren a többi hor­dárok nem tudták, miért ma­radt ki Ludwig. Megtudták azon a napon, két héttel ké­sőbb, amikor Ludwig jószabá­­su uj ruhában megjelent köz­tük és közölte velük, hogy vég­leg távozik. Miért? Hová? Ludwig nem felelt. Az egyik hordár megjegyez­te; “Elment az esze szegény öregnek.” Pár hét múlva Ludwig autó­ból szállt ki a repülőtéren, egy elegnás hölgy kíséretében. Mindjárt be is mutatta a hölgyet: “A menyasszonyom.” És elmondta volt kollégáinak hogy menyasszonyával Ame­rikába megy, ott fognak meg­esküdni. Menyasszonyának vett egy kis ajándékot, amire egész vagyonát költötte, 35C fontot. Menyasszonya pedig már átíratott rá egymillió dol­lárt egy svájci bankban. Azóta már összeházasodtak, Ludwig New Yorkban eg> nagy üzleti vállalat élén áll, Mr. és Mrs. Ludwig boldogan élnek, mig meg nem halnak. ... és a luddi repülőtéren csodaváró hordárok cipelik Amerikából jövő elegáns höl gyek bőröndjeit. HALLOTTA... . . . hogy a legtöbb smaragd Colombia dé-lamerikai ország­ból jön a világpiacra, ott bá­nyásszák a világ smaragd “termelésének” 90 százalékát. . . . hogy a Harper könyvkiadó vállalat regény-pályázatot hir­detett, beérkezett 552 regény, a zsűri egyet sem tartott mél­tónak a 15,000 dollár pálya­­dijra. . . . hogy New Yorkban éven­te 90,000 haláleset fordul elő. Vizsgálat indul 31,000 eset­ben. 7500 holttesten boncolást végeznek. . . . hogy Tangierban a ban­kok évente 31 “ünnepnapon” zárva vannak. . . . hogy New York városá­ban majdnem annyi telefon van, mint Ázsiáiban és Del- Amerikában együttvéve. . . . hogy a 150 font testsulyu “átlagember” testi ereje egy­­nyolcad lóerőnek felel meg. j . . hogy Wisconsin államban több mint 1500 folyóban és folyócskában lehet pisztráng­ra halászni. .. . hogy Latin-Amerika egyik országában, Bolíviában, a la­kosságnak több mint fele csak indián nyelveket és tájszólá­sokat ért. . . . hogy a szibarita szó a pél-Itáiiában volt görög vá­ros.? Syharis, elkényeztetett; gazdag lakóira emlékeztet^ akik semmittevéssel töltötték napjaikata. Berzsenyi Dániel egy versében szibaritáknak korholja kortársait. . . . hogy a monkey wrench helyes neve Moncke’s wrench. Ezt a szerszámot először Char­les Moncke londoni lakatos ké­szítette. . . . hogy a hallási hibában szenvedő amerikaiak számát hét millióra becsülik. HOROGKERESZTEK AACHEN, Nyugat-Német­­arszág. — Az egyik temető keresztjeire éjjel ismeretlen tetteseik horögkereszteket fes­tettek, alattuk ezzel a szövetg­­gel: A Sátán a mi Istenünk! KI A HIPOCHONDER? Francia pszih iáterek meg­vitatták: kit lebet hipoohon­­dernek nevezni? Az egyik ta-; láló meghatározás: hipochon­­der az olyan ember, aki csak akikor érzi jól magát, ha rosz­­szul érzi magát. Diane Olson táncosnő Las Ve­gas, Nev.-ban, ahol most fagyos viharok dúlnak.

Next

/
Thumbnails
Contents