Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-29 / 52. szám

6. OLDAL BETHLEHEM! HÍRADÓ Thursday, Dec. 29, 1966 Nem kell félni a hat billiótól CHICAGO. — Az Egyesül4 Nemzetek Szervezete a világ népességiét a 2000-i‘k évben 5,9 billióra becsüli. Ha el sem tudunk képzelni ennyi ember4, egy glóbuson, valahogy még is elrettentő kilátás. Hat bil­lió száj minden áldott és ál­datlan napon élelemre vár . . . Kissé megnyugtató a meg­állapítás, amelyre Dr. Donald J. Bogue, a University of Chi­cago tanára jutott, ő bejárta úgyszólván az egész világot, Míg, az északiak dideregnek, San­­dee Panco igy szórakozik Miami Beaeh, Fia. homokján. mindenütt közvetlen tapasz­talatokra tett szert, és most. íz Iowa állami egyetemien élelmezési és népesedési tudó­sok előtt tartott előadásában r 2000. évi világnépességet 1 és fél billióra taksálta. Az Iowa egyetemről Chicagóba hazatérvo igy nyilatkozott: “Azon az értekezletén nem akadt egy résztvevő, aki ezt elhitte volna nekem . . Dg. Bogue az elméletét, az Egyesült Nemzetek számitá­­sávan szemben arra alapítja, hogy éppen jelenleg (néhány évvel a U. N. kutatásai után) a születések és halálozások aránya a korábbival ellentétes, lett: Kevesebb a halálozás, de még gyorsabban csökkennek a születések. További okok, me­­yek arra vallanak, hogy a né­pességszaporodás nem lesz olyan ijesztő; A családtervezés ellenzése ma már enged korábbi mere­­jégéből a visszamaradt ázsiai afrikai és latinamerikai orszá­gokban is. Lesznek egyes né­pek, amelyek továbbra is már féktelenül fognak szaporod­ni, de az általános világképei: az nem változtatható lényege­sen. “Nemes bosszú“ REGIO EMILITA, Olaszor­szág. — Egy 18 éves fiatal­ember le akarta tenni, atyja kocsiján, az autóvezetői vizs­gát, ezen -azonban megbu­kott. A fiatalember olyan düh­­>e gurult, hogy egy vastag botot vett elő s azzal össze­vissza ütötte apja kocsiját. Rendrőséget kellett hívni, mely a dühöngő fiatalembert letartóztatta. MAGYAR KÖLTŐK ANGOL NYELVEN . “Hungarian Anthology” ci men több mint 300 oldalas ma gyár versgyűjtemény jeleni m-ej*, immár második kiadás­ban, Torontóban. A gyűjte­mény áttekintést ad; a magyar költészet alakulásáról a 16 századtól a jelenkorig s érté­kes olvasmány úgy az angol nyelvű közönségnek, mint az amerikai magyaroknak, akik­nek számára külön érdekes­ség az Összehasonlitás az is­mert magyar költemények eredeti szövege és a fordítás közt. A verseik fordítását ki­tünően végezték a magyar költészet amerikai szerelme­sei, Orosz József, Portland, Ore.-i lakos, aki magát szeré­nyen farmernek nevezi és W. Arthur Boggs, a Portland State -College tanára. A Magyar Antológiáról egy szomorú esemény kapcsán em­! (kezünk meg most. Boggs professzor súlyosan megbete­gedett, még a kórházi ágyon Is a magyar költőikkel álmodott, az'- ápolónő, aki másodgenerá­­:iós magyar leány, felolvasta reki a? Amerikából, Kanadá­ból és Magyarországból jött javulást kívánó leveleket és az Anthológiából verseket utolsó percéig. December 13- ín halt meg, alig két hétel 50. Születésnapja után. A “Hungarian Anthology” egyike a legnagyobb magyar versgyűjtemény, angol nyei­­ven. 83 magyar költőnek 300 versét tartalmazza. Az első ki­adás az utolsó példányig elfo­gyott, a második kiadás si­kere is biztosra vehető. A könyvet a Pannónia Books vál­­lalaat (2. Sp-adina Road, To­rontó 1, Ont., Canada) adta ki. Mel Eastman milliomos rövid szoknyában, Sárközi Klárával sétál Toronto, Ont. utcáin. 3:45 p.m. 5:44 p.m. 9:15 p.m. A Föld 22,300 mérföld távolságból. A nap különböző szakában, mások a felhő-alakulások a Föld körül. A “népjóléti állam” felé vezeti Amerikát a Social Security WASHINGTON. — A re publikánusok novemberi győ­zelmének első eredményekép­pen a demokraták a január­ban összeülő 90. kongresszus­ban első feladatuknak fogják tekinteni a Social Security biztosítás kiterjesztését é‘ Jel javítását. Ennek a jé ügyért való lelkesedésnek ma­gyarázata az, hogy mindkét párt keresi a szavazó .nép ke­gyét, szüntelenül a már nem messzi novemberre, 1968 no­vemberére, amikor elnökvá­lasztás is lesz. De a két párt párbaján túl történelmi folyamat megy végbe. Amerika a változott vi­lágban elkerülhetetlenül a népjóléti állam irányában ha­lad előre, lépésről lépésre. A világ egyik fele a kommunis­ta, hivatalnoki, tervgazdálko­dási “paradicsomban” él (és aki teheti,, menekül ebből a paradicsomból . . .) — a vi­­ág másik fele á javak igazsá­gosabb elosztása utján minél általánosabbá igyekszik tenni a jólétet, amely a szabad gaz­daság tendsz-eréből fakad. Már 1936-ban, amikor a Koos.eveit­­kormányzat és a kongresszus megteremtette a Social Secu­rity biztositás rendszerét megsejtették a fejlődésnek ezt az irányát, a népjóléti ál­lam felé vezető utat úgy a de­mokraták (jubilálva), mint a republikánusok (aggodalmas kodva). A biztosítás azzal kéz dőll>ött, hogy nyugdijat he­lyeztek kilátásba a munká­soknak, 1 százalék biztosítá­si dijat (adót) írtak elő évi 3000 dollár jövedelemig. A kö­vetkező években és évtizedek­ben a biztosítást kitérj észtét ték az özvegyekre, a munka­­képtelenekre, az önálló fog ialkozásuakra, a dolgozóknak 3gyre több csoportjára, es mia már az a helyzet, hogy majd­­nem minden amerikainak van. sok esetben ingyenes, Ír rtósi­­bása, miután megszületett a Medicare. * * ❖ egyéb jutatásokat? Nem iga ián. Az úgynevezett emelé sek csak látszólagos emelések amennyivel több a nyugdíj . annyival, sőt többel kevesebb annak vásárlóereje. A tavaly: 7 százalékos emelés csak rész ben fedezte az előző évek ár­emelkedéséit, és az idei, hiva­talosan 5 százalékosnak raon dott drágulás már előre elnya , li a pluszt, amit a kongresszus a nyugdíjasoknak szán. Ku tyaszoritóban vannak a nyug díjasok. Ez frázis? Hát itl vannak számok, amelyek ke vósbé képes nyelven beszél­nek. Itt van Mr. Smith, vagy nevezzük Mr. .Kovachnak. C 1954-ben nyugalomba vonult és kapott havi 76 dollár nyug­dijat. Figyelembe véve az az­óta beállt drágulást, ma 82 dollár havi nyugdija kellene legyen csák ahhoz, hogy ne veszítsen. Pedig tavaly álii tólag 7 százalékkal “felemel ték” a nyugdiját . . . * * * Johnson: elnök' javaslata: 1. Minden nyugdijat leg, alább 10 százalékkal emelni, a kisebb nyugdijaikat nagyobi mértekben emelni, mint ';í‘n:K gyobbakat. 2. A mostani havi 40-dUlér minimum helyett 100 dojiár minimális nyugdijat adui min­denkinek, aki legalább 25 órtm át befizetett Social Seem ily adót. 3. Akik a nyugdíj jogosult­ság utáni években még tovább dolgoznak, a mostaninál több jövedelmet engedni meg a nyugdíj megkurtitása nélkül. 4. A Medicare kórházi és orvosi biztosit ást, amelyben jelenleg 19 millió amerikai ré­szesül, kiterjeszteni 65 éven aluli m unkák épt e 1 en ek re. Mindezek a javítások é? könnyítések segítenek, de nég mindig messze vagyunk a méltányosság és igazságosság tökéletes fokától. Az elnök gazdasági tanácsadó bizottsá­gának elnöke szükségességét át ja annak, hogy a biztositár terhét igazságosabban osszák el: a job.bmóduak többet fi­­lessenek . be, mint a szegé­lyek, akiknek számlát, melles-­­eg meg jegyezve, hivatalosai: 5,5 millióra becsülik. Ma az i helyzet, hogy a szegények .ránylag több-Mortal Security időt fizetnek, mint a gazda­­rabbak. Ma évi 6600 dollárig vonnak le a fizetésekből 4,2 százalékot. Aki 6300 dollárt vagy kevesebbet keres, 4,2 százalékot flet. De akinek évi jövedelme 20,000 dollár, annak Social Security adója nem 4,2 százalék, hanem fi­zetésének csak 1,38 százalé­ka. : Mindenesetre a biztositár Januárra tervezett megjavítá­sa ujábjb billiókkal terheli .m c k Upcijl Security alapot. ÍIcp-. gtan ipn a’ pénz,;;amely ilyen, -nagy ílzefeeket lehetővé t-vz lariélkül, hogy esődbe vinné a; pgész Social Securftyt ? A fe­delet erre a nagyon fontos­at érdérre a következő:- A Social; Security' alap gaz­dagodik,, friss pénzek futhak be a következő forrásokból: Több ember dolgozik, 15ob ke eset után fizetnek Social Se rurity adót. Több nő dolgozik mint valaha, és mind beiket A Social Security alap a befő yó pénzeket nem rakja Iá- Iákba vagy hordókba, hanem tiadja kölcsönbe a kormány­­rak. és a kormány kamatokat tizet, mégpedig, most több k -s­­matot, mert ma a magasabb kamat általános. Mindezen a ■bevételi többletek azt ered­ményezik, hogy a Social Se uritv alapnak évi 1,6 billió dollár “feleslege” van. Bugyijpjtes kommandóra A kezdeti időszakban a ma­ximális befizetés évi. 30 dol­lár volt, ma 277 dollár, a kö­vetkező években egyre több lesz és 1987-ben már 373 dói­ért fognak befizetni a mun­kások és a munkaadók (515 lollárt az önálló keresőik). A Social Security adó folytonos emelése azért szükséges, mert ennek a biztosítási rendszer­nek alapvető szabálya az, hogy r kifizetéseket a befizetései fedezzék. Ez financiális könyvviteli elv. Sokáig sérvet 'en maradt ez az elv, de uj ab ban a népjóléti állam szelleme betört a szigorú elméletbe és ma már a Medicare biztositás kedvezményeiben részesülnek olyanok is, akik soha egy i. ér­tét sem fizettek be a Social Security alapba. Januárban a 90-ik kongresz- 3ZUS fel fogja emelni a nyug­­lijálkat, 10 százalékkal vagy többel. Jobbfelől és balfelol 'elfelé fognak licitálni a hon­atyák és a haza bölcsei. De a nép kérdezi: Igazán emelni fogják a nyugdijakat és PLYMOUTH, Anglia. - A 13. sz. tengerészkatona pa­rancsnokság egyik 21 éves hadnagya (a nevét csak Ply­­mouthban tudják . . .) egy 2C tagú kommandónak kiadta r parancsot, hogy járják be : város utcáit és hat órán be­lül hozzon mindegyikük — bár­honnan, akárkitől — egy alsó­szoknyát, vagy egy melltar­tót, vagy egy meztelen-képet. Mutassák meg, mit tudnak! A hat órai ultimátum letel bével a kommandó minden tagja hadizsákmánnyai tért vissza a kaszárnyáiba. Hogyar jutottak a kényes női holmik hoz? Levetkőztették a nőket? A nők is, férjek is engedtek a fegyveres erőszaknak, siet ve kiszedtek a szekrényből bu­gyit vagy egyebet és átnyúj­tották a marcona hadfiaknak. Fiuk, hogy a babájukat vesze­delemtől megóvják, sebtiben vásároltak bugyit, melltartói s odadobták a hős marinerek nek. Meztelenképhez könnyen jutottak a katonák, mert na gyón sok lánynak kézitáská­jában volt olyan (meg amo­lyan is). Csak egy. incident történt a hadművelet alatt: a? egyik lány, aki nem fogta fe’ humorosan az agressziót, po .'onvágta támadóját. A diadalmas miarinerck vi­­tázíségi j utalómra pályázt rk miután a csataterekről bovo nultak a kaszárnyába. Ponti) lássál történt a győztes kivá­lasztása. 20 pontot kapott ró zsaszinü bugyi, 15 pontot kék bugyi, 10-et fekete és 5-öt fe hér bugyi, a melltartók kisebb értékeléseiket kaptak. Győzötl \ káplár (a nevét csak a kom mandó tagjai tudják) 20 pont ta.'. Az Anyák Klubja és PTá klubok tiltakoztak a 43. kom mandó parancsnokánál a sze rintük erkölcstelen offenzív: miatt és a parancsnok alapo­san leszidta a hadnagyot. Igj happy enddel végződött, a há horuság. A bugyikat és a meh­­í art ókat a kaszárnyában a fa­lakra akasztották a marine­rek. Boddipniból levelei hozott & posta» Boddipur kis falu Bengáliá­­ban, Bengália pedig a nagy Indiának egyik nagy tarto­mánya. Abból a kis faluból kaptunk, nem először, levelet P. Polgár István jezsuita missziós paptól, aki hol Bod­­dipurban, hol környező fal­vakban térit és tanít. És épit. Alig készült el egy templom, már kápolna vagy iskola-épi­­tésen töri a fejét Polgár pá­ter. És régi jó szokása, hogy — lapunkon keresztül is — pénzt koldul az amerikai ma­gyaroktól ezt-épjtésre, azt­­épitésre. Ez a szokása bevált; valahányszor hire megy an­nak, lapunk utján is, hogy dollárok kellenének a misszi­ós páternek, mindjárt megin­dulnak a dollárok a jó cél fé­lé. Itt mindjárt megemlítjük, hogy Boddipur Amerikától még messzebb van, mint a térkép mutatja. Végtelenül messze, ha doljárbankckkal bélelik a hivő amerikaiak a páternek küldött leveleiket. Világosabban megfogalmaz­va: A dollárokat a levelekből kilopják. Pater Polgár véle­ménye szerint ez indiai 'nem­zeti szokás, hagyomány. írat­lan törvénynek is lehetne ne­vezni . . . így hát a páter azt ajánlja, hogy ne küldjenek pénzt az ő címére, hanem er­re a címre küldjék a dolláro­kat. Rev. Ivan Nikolic, S. J., 1150 Carroll Street, Brook­lyn, N. Y. 11225. Rév. Niko­lic jezsuita páter tudja az utat-módot, hogyan kell pénz! eljuttatni Boddipurba, P. Pol­gár kezébe. Hogy miért Írjuk ezt? Az­ért, mert P. Polgár legújabb levelében is építésről és épí­tési költségekről van szó. Idé­zünk a leveléből: “December 3-án Diaihond Harbourba kellett mennem s 'ott egy rabló megfosztott azt ébresztőórámtól. Nagy- volt a bánatom és szégyenem . -. -r Most sarlózzuk a rizst, -amely; szépen mutat, de a ronda kor­mány nagy részét elveszi, a levy utján, vagyis alacsony kényszerbevásárlással. Bi­zony ez is elkedvtelenit, mert ez nagyonis a kommunisták rendszerére emlékeztet . . . Égy uj tégla kápolnát kell épitésde kaptam, 2 dollár volt sok pénzbe fog kerülni. Az első adomány, amit erre az építésre kaptam, 2dollár volt, de kellene még legalább 2000 dollár, hogy a kápolnát fel le­hessen építeni. Hiszem és re­mélem, hogy jó amerikai raa­­myarok most is segíteni fog­nak . . . Boldog karácsonyi ünnepeket és szerencsés uj esztendőt kivánik, hii magyar üdvözlettel és szeretettel: P. Polgár István, S. J.” —o— CLEVELAND — A Ma­gyar Klub karácosnyi társas­­estélyén Körmendy István: tósztmester méltatta a Sza­badság napilap amerikai ma­gyar kulturmissizióját és a lap fennállásának 75-ik évfordu­lója alkalmából szerencseki­­váitatait fejezte ki Gombos Zoltán kiadó-főszerkesztőnek és a Magyar Klub nevében, emlékplakettet nyújtott át neki. Ugyanakkor Dr. Molnár J. Ágoston, az Amerikai Ma­gyar Tanulmányi Alapítvány elnöke, kitüntetésben részesí­tette Domonkos István régi tekintélyes üzletembert, aki 1964-ben a Domonkos Public Library megteremtésével szolgálta a magyar és az ame­rikai kultúrát. NEVESSÜNK A szórakozottságáról híres rémet professzort meghívják ::gy koktélpartira. Miután po­harat nyemrek a kezébe, egy vadidegen nőhöz fordul és éklJÓ/ppen üdyözli: — Jóestét, Frau Doktor! — Bocsánat — válaszolja a hölgy, — ön téved, én nem va­gyok doktor. — - Oh, bocsánat, — men­­egetődzik a professzor. — összetévesztettem, valakivel. Rogy van 'kedves asszonyom?1 Hogy van a férje? — Pro fe.-.zor ur. nekem nincs férjéin; • •’ — Nincs férjé? csodálko­zik a profess.-öi4. —-' Szóval a mága Trióé m(g: hotlén ?J; ’ LEG MAC ASA-B3 KÓRHÁZ 1 J ■' JÍJ' !< : •KATMANDU, NepaU - Far, ■el' :ij/..'.-ianJi nagykövet ün­­■uei,ve.-;e;i megnyitotta a Hi­malája, egyik hegyoldalán, 13' •ezer 1.1’) magasságban épült kó. ’.lázat, amelynek ép it esi és léréndeziési költségét ujzálan­­iirk a világ minden részében gyűjtötték össze. A kórház abban a faluban áll, amelyet dir Edmund Hillary alapított. Hillary tudvalevőleg elsőnék másztii meg a Himalája hegy­­:söpört legmagasabb ormát, a Mount Everestet. Dr. Carl Coppolino, akit Freehold. N. J.-ben felmentettek a gyilkos­ság vádja alól, integet az újságíróknak, (felső). Ügyvédje F. Lee Bailey beszélget Mrs. Coppolinoval. (alsó).

Next

/
Thumbnails
Contents