Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-15 / 50. szám

6. OLDAL Thursday, Dec. 15, 1966 KETHLEHE«! KISADÓ Százévesek seregszemléje a Social Security levéltárában Bizalmas beszélgetés az ellenséggel SAIGON. — Glenn C. Troels-BALTíMORE. - A Social Security hivatal 1963 óta “America’s Centenarians” cí­men könyvbe foglalja azok nak a nyugdíjasoknak névso­rát és életrajzát, akik abban az évben elérték vagy meg­haladták 100-iik életévüket Azóta minden évben uj Cen­tenarian könyv jelenik meg Most jelent meg az 1965. év százéveseinek emlékkönyve melyben 94 életrajz van. Minden uj százéves köszön­tő levelet kap a Social Secu­rity hivatal országos igazga­tójától, Robert M. Ball-tól, és azután is minden következő születésnapjukon kapnak üd­vözlő levelet. Jelenleg 750 száz-plusz éves nyugdíjas van Mr. Ball köszöntő listáján. 1965 uj százévesei közt szép számban vannak érdekes em­berek, akiknek érdekes az élettörténetük. Vannak köz­tük olyanok, akik rabszolga-; sorban születtek, éppen abban az évben, amelyben Lincoln elnök kibocsátotta a felszaba­dító proklamációt. Vannak köztük idegenben született “ujamerikások”, nagyobbára középeurópai emigránsok. Érdekes, hogy milyen alapon részesülnek nyugdíjban, hi szén a Social Security meg­születésekor, 1935-ben, már 70-ik évükben jártak. Vannak köztük olyanok, akik saját be­fizetéseik alapján jogosultak nyugdíjra, vagyis: 70-ik évű kön túl is még tovább dolgoz­tak. De vannak olyanok is akik mint dolgozó gyermekeik eltartott szülei kapnak nyug­dijat, sok esetben évekkel az­után, hogy eltartóik már el­haltak. És — szinte hihetet­len, de tény az, hogy néhá­­nyan még ma is dolgoznak. A Social Security százéve­séi érdekes dolgokat mesél­nek, amikor a hivatal kikül SHREWSBURY, Anglia. - Mr. X, 33 éves férj félrelé­pett, nem messzire, csak a szomszéd szépasszony háló­szobájába lépett be suttyom­ban éjnek idején. Egy napon, vagy talán inkább egy éjjel lelkifurdalása támadt: ilyes­mit nem szabad csinálni IC évi házasság után. Megvallot ta bűnét a feleségének és megígérte', hogy soha, soha többé. A megértő feleség meg­értette, hogy 10 évi házasság után ilyesmi megeshet a leg­jobb férjjel is, hát megbocsá tott bűnbánó férjének. De hiá­ba volt a bünbocsánat, Mr. X búskomorságba esett. Mert nagyon-nagyon szerette azt a szerető szomszédasszonyt. Mit lehet itt csinálni? Mr. és Mrs X tanakodtak, míg megtalál ták a megoldás utját-módját Elhatározták, hogy felkeresi! a Sheldon kórházban azt a két tudós pszihiátert — Dr. Bar­ker és Dr. Miller a nevük —, akik arról is híresek, hogy há­zasságtörő férjeket és felesé­geket ki tudnak kúrálni ve szedelmes szenvedélyükből. A két doktor gyógymódjánál neve Aversion Therapy. Ki ábránditási gyógymód. Elek­tromos gyógymód. Megkezdődött a hűtlenség! kórból való kigyógyitás. El­sötétített kamrában mozigép a falra vetítette felváltva a GYÓGYSOFFŐR? WASHINGTON. - Arra a kérdésre, hogy “gyógysoffőr — ilyen is van?” — az orszá­gos adóhivatal azt felelte, hogy ilyen nincs. Egy idős üz­letembernek, aki időnként epi­leptikus rohamot kap, az orvo sa azt ajánlotta, hogy ne ve­döttei otthonukban felkere­­ük őket és elbeszélgetnek ve ük. Egyik ott volt a nagy chicagói tűznél, másik nem vsak látta Pancho Villát, a hír­hedt mexieói bandavezért, ha rém beszélt is vele. Néhányan arról mesélnek, hogy milyen harcokban vették részt az in­diánok ellen, de vannak néhá­­ayan a másik táborból is — indiánok. Nina Hall, aki Racine, Wis - ban született, gyermekéveit a Wisconsin! Stockbridge indián rezerváción töltötte. Emlék­szik arra, hogy az apja, aki ió orvos h Írében állt a re­­cerváción, otthon kotyvasztot­ta növényekből és gyökerek­ből a csodás hatású orvossá- Tokát. Mrs. Hall, aki junius­­>an ünnepelte meg 100-ik születésnapját, még ma if minden háztartási munkát el­lát, a ruháit és fehérenmüit maga stoppolja, reparálja. Nyugdijat 1954 óta kap, mint gyermekeinek eltartottja. Arnos Martin 1865-ben Ten­­n-esse-ben született, emlékei nek legérdekesebbje, hogy 1870-ben tutajra rakott sze­kérrel szállt át a Mississippi túlsó oldalára. Most Texas­ban, Nacogdoches m egy éber farmján dolgozott még né­hány évvel ezelőtt, most kerí­téseket javít, fát hord. Nyug­dijat saját jogán kap, 1955 óta, amikor a Social Security törvényt módosították és az önálló farmereket bevonták a biztosításba. A legöregebb nyugdija? Charlie Smith, Bartoz, Fla.-i lakos, aki 124 évvel ezelőtt Libéria afrikai néger köztár­saságban született. Ameriká­ba 12 éves korában jött, rab­szolgának adták el New Orle­­ansban a négervásáron. 113 éves korában nyerte el Social Security nyugdíjigényét, mint narancsszedő munkás. két nő arcképét: a feleség és i bűnös nő képét. Valahány­szor a “másik nő” képe jeleni meg a falon, Mr. X erős, 70 Volt erősségű áramütést ka­pott a könyökébe. Az áram ütésnek mindjárt az első al­kalommal megmutatkozott a, hatása: Mr. X-en megrendítő bűntudat vett erőt. A követ­kező szeánszokon a bűntudat oly erővel marcangolta a lel­két, hogy idegletörés jelei mu­tatkoztak. A kúra vége az lett, hogy Mr. X végképp ki ábrándult házasságtörő bűn társából. Mr. és Mrs. X újra boldog, békés házaséletet él­nek és a férj hűsége most már holta napjáig biztosítva van... Ehhez a tudósításhoz még hozzá kell tenni, hogy a bét doktor az aversion therapy! már régebbóta alkalmazta sze­­■encsejátékosok, homosexuáli­­-;ok és más szenvedélyek rab­jainak kigyógyitására, még­pedig sok esetben eredmény­nyel. De házasságtörő férj ki kurálására ezúttal először kí­sérelték meg a kiábrándítást Ki tud róla? Tóth Istvánt (szül. 1938 apja Tóth István, anyja Zsíros Ilona) keresi Mr. & Mrs. Si­mon Dave, 463 Treeside Drive zessen autót, ő felfogadott egy soffőrt és jövedelmi adó bevallásában levonásba hozott >300 dollárt, a soffőr két évi fizetését — mint orvosi ki­­adást. Az adóhivatal ezt a le­vonást nem ismerte el, azzal az indokolással, hogy a soffőr szolgálata csak utazási kénye­imre szolgált, nem pedig gyó­gyításra. trup haditudósitó négyszem­közti bizalmas beszélgetést folytatott északvietnami ka­tonákkal és tisztékkel, akik Dél-Vietnamban hadifogság­ban vannak. Szokatlan őszin­teséggel beszéltek ezek a — nyilván kiábrándult — kom­munisták. Itt egy kis Ízelítő a párbeszédekből: Mai Hong Nhi hadnahgy. 31 éves, s zázadparan csnok volt. Saigon környékén szüle­tett, 1954-ben, Vietnam két részre szakítása idején, a he­lyi pártvezér Észak-Vietnam­ba küldte, ott a rendes hadse­reg tisztje lett. Ez év júliu­sában századával Dél-Viet­­namba vezényelték. — Nhi hadnagy, tagja volt-e a kommunista pártnak? — — 1962-ben léptem be a pártba. Az északvietnami ren­des hadseregnek tisztje csak párttag lehet. — Milyen hatása van &? amerikai légi támadásoknak? — A bombatámadások kö­vetkeztében csaknem vala i mennyi katonai épület elpusz­tult. Katonaságot sokhelyen a polgári lakosság házaiban szál­lásolnak be. A bombázások ha­tását a katonák moráljára úgy lehet jelleme m, hogy nem félnek a bombáktól, de örökös feszültségben élnek emiatt Minden hadmozdulat az ame­rikai repülőgépek árnyékában folyik. — Milyen a polgári lakosság magatartása ? — A légitámadások veszte­ségeket okoztak a civileknél is. A civilek nagyon idegesek és nagyon gyűlölik az ameri­kaiakat. Minden bombatáma­dás után vannak spontán meg rendelt tiltakozások. — Tudják-e Észak-Vietnam ban, hogy az amerikaiak min­dent elkövetnek, hogy a pol­gári lakosságot ne érje baj? — Nem tudják, hogy az amerikaiaknak ilyen embersé­ges az eljárásuk. Ők azt tud ják, amit a propaganda hir­det: hogy az amerikaiak le. akarják mészárolni Vietnam népét, főleg az északvietnani: népet. — Kapnak az emberek elég innivalót és egyéb szükségle­tet? — Nem kapnak. A bombá­zások előtt az élet nem volt túlságosan nehéz, mert a kom­munista országok segítséget küldtek. De a bombázások óta a helyzet rosszabbodott. Sok szükségleti cikkben hiány van még dohányt is alig lehet kap­ni. — Az északvietnami nép lel kesedik a háborúért? —■ Igen, a nép nagy többsé­ge lelkesedik. Mert nem tud ják, hogy mi a helyzet. Elhi szik Hanoi propagandáját hogy Dél-Vietnamnak három­negyed része már fel van sza­badit va, hogy Amerika vál ággal küszködik, hogy a dél­­.’ietnami katonaság nem elég számos ahhoz, hogy eredmé­nyesen harcolni tudjon, hogy a felszabadító hadsereg na­gyon erős. így érthető, hogy az északvietnami nép bízik Dél-Vietnam teljes felszaba­dításában, vagyis a kommu­nista győzelemben. — Igaz az, hogy a Délre be­szivárgó északvietnami kato iák mind önkéntesek? — Nem egészen igaz, mert a Délre rendelt katonáknak kö­rülbelül egyharmada dezertál mielőtt átlépnék a határt. De­zertálnak azért, mert a család­jukkal akarnak maradni, vagy ízért is, mert a kiképzés na­gyon kemény volt. Amikor az­tán a beszivárgó egységek Dél-Vietnamba érnek, a dezer­tálás még gyakoribb lesz, kü lönösen az első csata után. Például az én csapatomnak a fele dezertált, visszaszivárgott északra a semleges övön át — Mit gyűlölnek leginkább az északvietnamiak ? — Az amerikaiakat. Azt hi­szik — elhiszik a propagan­dát —, hogy Anerika gyarma­tot akar csinájn Vietnamból. — Mit gondíj, meddig tart hat a háború?— Azt hiszem sokáig fog tar jani. De Észak- Vietnam katonai ereje csökke­nőben van, Hajói csak a többi kommunista országok segít­ségével tudja i háborút foly­tatni. ❖ í ❖ Dinh Long T;oung, 38 éves. Közkatonának sorozták be 1949-ben, ki lem év után tiszt lett, alhadnagy; Ezredével ja­nuárban Laosoi át ment Dél- Vietnamba, hat hónappal ké­sőbb dezertált. — Truong hűl nagy, mikor és hol dezertált? — Julius 6-án megfigyelő misszión voltam, az ellenség erejét kellett kikémlelnem. Otthagytam a megfigyelő ál­lást, nagyon egyszerű volt ez. — Milyen hatással vannak a bombázások? — Jó és rossz, hatásuk van. A jó hatás az, hogy katonai­­'ga és gazdaságilag gyengítet te az északvietnami utánpót­lási lehetőségeket. A rossz ha­tás az, hogy a bombázásöl. megkönnyítik a kormánynak az Amerika-gyülölet terjesztő sét. A propaganda azt tanít ja, hogy az amerikaiak agresz szív háborút folytatnak Viet nam ellen; ezért azt lehet mondani, hogy Észak-Vietnam népének legalább 70 százaléka mindent megtesz az ameri lyökkórában híressé vált, mert felfedezte égy pénzhamisitó banda búvóhelyét. Francia re­gényekén nevelkedett nővére hatására a képzőművészet. fet lé kacsingat, szobrász szeret­ne lenni, de egy “császári és királyi udvari” művész elta nácsolja. Később a müvészká­­véházafcba jár, megismerkedik Szép Ernővel, ő lesz atyai párt­fogója, ő mesél neki az Ott hon és a Margitsziget között kóborolva Párisról. Aztán ; Fidibusz és még két másP) élclap rajzolója lesz, Molnár Ferenc és Karinthy müveit illusztrálja. 1918-ban ö raj zolta a leghiresebb politikai plakátokat. Majd Becsbe emig­rál, itt pellengérért ki a fehéi terrort. Itt aratja első nagy “üzleti” sikerét: megnyeri egy gyermekvédő liga plakátver­­tényét. 1920-ban kerül álmainai városába, Parisba, és már 1921-ben Forain, a Salon de? Humoristes világhírű elnöke a politikai karikatúra párat­­an mestere védnöksége alatt vesz részt a karikaturisták ki állításán. Egyre-másra jelen nek meg a legjobb írók müvei­hez készített illusztráció (Carco, Colette, Zola). 1935- ben utazik először Amerikába ahol a nagy folyóiratok mun­katársa lesz. 1937-ben másod szór utazik az Egyesült Ál­lamokba, ahol kiállítás mu­tatja be müveit. Még ebben az évben ellátogat Magyaror­szágra és Lengyelországba 1939-ben közkatonaként vonul be a francia hadseregbe (még 1932-ben megkapta a Becsű letrendet és már régóta a fran­cia állampolgárságot) és i katonaságnál műkedvelő szín­társulatot vezet. Az 1940-es összeomlás után New Yorkba menekül, képeslapoknak dol­gozik, könnyű könyveket il­lusztrál és sok propaganda plakátot fest. A háború után sietve haza­tér szeretett Párásába, aho’ Cocteau ezekkel az irigylésre méltó szavakkal üdvözli mű­vészetét: “Szép, kecses, bájos bámulatos, könnyed, gyen­kaiak elleni védekezésre. — Van hatásuk a bombatá madásoknak a katonák morál jára ? — Határozottan van. Egy 2700 katonából álló ezredből sokszor 90 százalék dezertál A dezertöröket összeszedik é: Délre küldik. Az én ezredem­­ben, miután Délre érkeztünk 110-en dezertáltak, közülük e fele eltűnt a falusi nép kö­zött. A katonák hangulata már nem a régi. Már nem éne leélnek, nem mókáznak. — Mit gondol, hogyan lehet­ne legjobban véget vetni en­nék a háborúnak ? — Megtisz­­titani Dél-Vietnamot a kom­munistáktól. Ennek módja az lenne, hogy elzárnák a laosi és a kambodzsai határt. Ha Észak-Vietnam nem tud elég katonaságot küldeni a Délre hamarabb lehetne békés meg­egyezésre jutni. — Hegyes lenne-e, ha a? amerikaiak abbahagynák a bomba támadásokat ? — Ennek nem lenne hatása Hanoira. — Hisznek az északvietna miak a győzelemben? — Szilárd meggyőződésük /olt ez a múlt évig. De most már kezdenek kételkedni. Kéz lenek tudatára ébredni annak hogy egy nagy, gazdag ország ellen harcolnak, amelynek ha­talmas katonai ereje, modern fegyverzete és bőséges tarta­­éka vari. buma, amelyben az amerikai lélekelemzés járványát gú­nyolja. 1050-ben New Yorkban húsz gyermek-portrét rajzó’ “Képzelt arcképek” cimmel A nagysikerű kötetben többek közt Churchillt, De Gaullet Creta Garbót, Einsteint ihaw-t, Sartre-ot ábrázolta, í952-ben Párásban jelenik meg nagysikerű és azóta tő bt nyelvre lefordított rajzos ön­életrajza. Ez az év hozza él egyébként élete egyik legna­gyobb sikerét: Londonban, a Moulin Rouge cimü filmben az ő keze eleveníti meg Tou­­ouse-Lautree kezét. Az újpes­ti fiút, akiből egy francia kri­tikus szavai szerint “a legpá­­risibb párisi piktor” lett, min­dig a könnyed termékenység jellemezte. Bámulatos lendü­lettel kezelte a piktura min­den szerszámát, tollat, ceru zát, ecsetet, hidegtüt, sőt még i kormot is — mert a katona ságnál jobb híján ezt használ ta. Első jelentős tiszteletdi­ját egy bécsi koldusasszonj arcképéért kapta, mégis leg­­nkább a szépasszonyok feS tője, a dúsan domborodó na idomők megszállott rajzolejí volt. Bűvös varázspálcánál beillő plajbásszal örökitetti meg a pajkos görög istennő két, de legeslegjobban, a mai párisi nőt dédelgette ecset.: ( ás vésője. Egyszer a Boir-oar andalogva igy szólt barátjá­hoz, a kitűnő Carcóhoz, aki­nek Rue Pigalle cimü regé nyét és több más müvét il­lusztrálta; — Hát nem szerelmes ön is amint elnézi az erre járó nő­ket, nem gyönyörködhetik já fásukban, idomaikban, abbar íz egyszerre fürge és harmo­nikus könnyedségben, amelyet csak itt látni? Én nem is !u lom ... minden elbűvöl, ami él, mosolyog, csillog-villog . . . Valóban ez a vértesi szépség titka. A mélyreható megfi gyelő erővel párosult ragyogó áletszeretet és az olykor gú­nyos csipősségre is hajlam 1 mosolygó bűvölet... Bajomi Lázár Endre (Budapest) Áramütés a házassági háromszögben Akron, Ohio 44313. fit éve halt meg Vértes Marcell a “legpárisibb” párisi festőművész Vértes Marcell 1895-ben géd...” 1949-ben jelenik meg született Újpesten. Már kö- angolul és franciául az az al-A fenti norvég tankhajó ki akart kötni Kopenhága Dániában, át­törte a dokkot és összerombolta a parton a vámházat. Senkisem sérült meg. MR., Ml FÁJ -LAS VEGAS, Név. - A napközben fényes, éjjelente -agyo-gó mulatóhelyek és já­tékkaszinók árnyékában mull héten tartotta évi konvenció­ját az Amerikai Orvos Szö­­/etség. A konvención 5000 or vos vett részt s a megbeszélés ás tapasztalatcsere fő tárgya ezúttal ez volt: az orvostudo­mány és a kezelési módszerek újabb fejleményei és vívmá­nyai a leggyakoribb betegsé gek elleni végekezésben. FEJFÁJÁS A Fejfájást Tanulmányozó Amerikai Szövetség elöadój: a fejfájás három válfajáról és i három gyógyítási módról ér tekezett. A fejfájásnak három változata van: 1. A migrén (vascular, ér­rendszeri) fejfájás a vérerek megdagadásának következnié­­nye. A dagadást okozhatja 'áz, alkohol vagy némely or­­voáság,- dé lehet az “család' betegség” is. A dagad ás csök­kentésére ergöt nevű gyógy­szer ajánlatos. 2. A közönséges fejfájás Ennek oka á fej és a rtyak kö üli izomfeszültség, amely rna kacs fájdalommal jár, napo kig is, tarthat. ,Az orvos fri adata; megtalálni azt az iz rmot,, vagy azokat az izmokat amelyek a fejfájást okozzák ás. ezeket vagy masszírozni kell, vagy érzéstelenitö vagy corticosteroid injekciót alka! mázni. Aszpirin segíthet, esst leg nyugtató (sedative) hozzá adásával. 3. Fejfájást okozhat valam' mélvbe-ágyazott fertőzés vágj sérülés. Alapos vizsgálat szűk séges annak megállapítására hogy hol van ennek a fejfájás iák forrása. Kezelés: vágj >peráció vagy feszültség-fel rldó orvosság. ELHÍZÁS Idősebb embereknél a vér lyomást és az elhízást esők centeni nehet egy nemrég fel fedezett orvossággal -- fűre sémidé. Ezt az orvosságot amely tableta formájában kap ható, könnyű bevenni és fi előnye az, hogy kiküszöböli a; idős embereknél előforduló vizfelgjrülemlést a szervezet ben. DEPRESSZIÓ Sokszor előfordul, hogy pá ciensek étvágytalanságról, ál matlanságról, általános fe­szültségről panaszkodnak. I' tünetek mögött depresszió ejtőzik. A depresszió lekiiz lésére az orvosnak különö: érdeklődése, biztatása szüksé­ges, és talán bizonyos orvos ság is használ, például ered ményesnek mutatkozik a; jmitriptyline. Hosszabb ideig kell ezt a kezelést folytatni mielőtt az rovos feladná a re ményt, hogy segíteni tud. KÖSZVÉNY Ezt a rendkívül komplikált és fájdalmas betegséget a ve MRS., Ml FÁJ? ce rossz működése okozza. A kezelést nagyon megnehezíti, hogy minden, ami a vese mű­ködését megváltoztathat j a, olyan velejáró hatásokat idéz­het elő, amelyek éppen olyan veszélyesek és éppen olyan kevéssé kontrollálhatók, mint maga a köszvány. Az allopu­­rinoi nevű orvosság fcöszveny ellen alkalmazható anélkül, nogjr vesekövek keletkezésére vezetne, ami a korábbi gyógymódoknak kisérő j elen­­sége volt sokszor. FERTŐZÉS Ez nagy veszély a kórházak­ban, amin mér több mint száz v előtt Semmelweis magyar >rvos- kimutatta, A kéz ledör­­■sölése, ahogyan a legtöbb órházban srök&sos, túlsók Jőt vesz igényibe és nem min­iig vezet a kéz telj es fertőtle­nítésére. Újabban már van égy fertőtlenítő hab, amellyel i kéz fertőtlenítését egy perc alatt el leihet végezni. ______.. f.., -4-Nők dicsérete HAVANA. - A Kubai Nők követségének országos kon­­enciója alkalmával a havanai ádió a nők.dicsőségét, zengi: ‘A kubai nők már nem ér­ák magúikat elnyomottaknak, i forradalom . felszabadította két a. kicsinyes polgári fél­­bgá's béklyóiból. Földmüyélé- i munkát végeznek, cukor­­iádat vágnak, forgalmi rend­­írök, forradalmi katonák sze­­•epét töltik be. A forradalom ehetővé tette a nőknek, hogy megmutassák, hogy kemény nunkát is tudnak végezni.” Londonban Jo Aberdeen tervezte ezt a libatollas “öltözetet” az 1966. Festival of Poultry Feather Hats-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents