Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-27 / 43. szám

Tbm Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR _ SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $8.00 EGYES SZÁM ÁRA 20c BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $8.00 A YEAR SINGLE COPY 20c Claat Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. Poatag* Paid hi Bethlehem. Pa. VOL. 44. ÉVFOLYAM No. 43. SZÁM BETHLEHEM. PA. Thursday, October 27, 1966 Gyertyafénynélr begedíiszó mellett... Mi magyarok szeretjük át­adni magunkat a hangulat­nak . . . Szeretjük a zenét, á fülbemászó muzsikát, hegedű­­szót . . . S egy kis hangulatért olykor még más nemzetek szo­kásait is szívesen elkölcsönöz­zük. Vasárnap, november 6-án este New Brunswickon, az Amerikai Magyar Női és Fér­fi Demokrata Körök szokásos évi nagybanketjén és táncmu-Emery Deutsch latságán az apennini, vagy az ibériai félsziget forróvérű né­peinek régi szokását vesszük egy kicsit kölcsön, amikor gyertyafénynél, heged üszó mellett átadjuk magunkat a hangulatnak . . . Ezen az estén Emery Deutsch, a világhírű magyar hegedűművész lesz is­mét a New Jersey-i magyar­ság vendége, aki varázshege­­düjén csodálatos szép magyar melódiákat játszik a fülünkbe a Magyar Amerikai Atléta Klub hatalmas dísztermében, ahol a lámpák erre az időre ki lesznek oltva s az asztalo­kon égő gyertyák fényénél mélázgatva hallgat hatjuk majd ezt a ritka szép hang­versenyt. Azért mondjuk hanversenynek, mert a ma­gyar demokraták nemcsak Emery Deutsch-ot hozzák ki erre az estére New Yorkból, hanem Szittai Mihály cimba­lomművészt is, aki a maga hangszerén valóban verseny­­rekel hegedűs müvésztársá­­val. A new brunswicki magyar demokraták évről-évre a leg­jobb művészeket szerepelte­tik évi nagy vacsorájuk mű­sorára. A közönség már előre várja, hogy most vájjon mi­lyen meglepetéssel jön elő a két klub. Nos, itt a meglepe­tés. Az idei banket főszerep­lője ez a két hires művész lesz. New York legelőkelőbb szálóiban muzsikáltak már, valamint a Bahamas szigetek és Jamaica elegáns rezorthe­­lyein a finomult Ízlésű ven­dégeknek. New Brunswick és környéke magyarsága kitün­tetettnek érezheti magát, hogy Emery Deutsch és Szit­tai Mihály már másodszor jön­(Folytatás az 1-ső oldalról) Az Erdélyi Szövetség baráti összejövetele New Yorkban Az Amerikai Erdélyi Szö­vetség október 30-án, vasár­nap, délután 4 órai kezdettel az Árpád Teremben (323 E 82nd St.) baráti összejövetelt rendez, amelyre lapunk ut­ján is meghívja nemcsak az erdélyieket, hanem mindazo kát, akik az AESZ célkitűzé­seivel rokonszenveznek. Az összejövetelen Diénes László, lapunk szereksztője, az Amerikai Erdélyi Szövet­ség egyik alelnöke beszámol az idei nyáron megtett erdé­lyi utjának tapasztalatairól. Flórián Tibor pedig költemé­nyeiből olvas fel. A' két elő' adás után az AESZ hölgyei teát, kávét és üteményt szol­gálnak fel. A szabadságharc utolsó órája Prestiteiiáns konferencia CLE VELAND. - A Magyar Presbiteriánus Konferencia, húsz magyar presbiteriánus egyház évenkénti összejövete­le, október 12-én elfogadta a clevelandi lelkipásztor Csuto­­ros István meghívását, egész­napos tanácskozást tartott kö­zel huszonöt kiküldött és láto­gató részvételével. Az evan­gélikus egyház résziéről Brach­­na Gábor lelkész, a Kálvin Egyházkerület nevében Elek Áron és Dr. Szabó István lel­készek vettek részt a tanács­kozásokban, mint vendégek. Az újonnan megválasztott visztviselők a következők: Csu­­töros István élnek, Dr. Szüle (Sewell) Miklós alelnök (Ni­les, Ohio) lelkipásztor és Far­kas Sándor jegyző-pénztáros, youngstowni megválasztott lelkipásztor. Farkas Sándor lelkész “Az egyházi egyesülések elvi alap­jaidéról tartott előadást. Dr. Szüle (Sewell) Miklós lelkész a Konferencia elé tárta az 1967-es presbiteriánus hitval­lást, annak történeti szükség­szerűségét és tartalmát; a hitvallásos irat, az 1967-es zsi­nat jóváhagyásával elfoglalja inlajd helyét á presbiteriá­­mus Hitvallások Könyvében, együtt a magyar ősi hitnek annyira drága Heidelbergi Ká­téval és a Második Helvét Hit­vallással. Az előadások és az azokat követő hozzászólások során av a javaslat nyert kifejezést hogy a két nemzeti egyház test egyre komolyabb mére­teket öltő dialógusának árnyé­kában áldásos lehetne a Pres­biteriánus Konferencia és a Kálvin Egyházikerület képvi­selőinek közös tanácskozása 1967-es hivatalos összejövete­leik során. A Konferencia résztvevői úgy vélték, hogy egy ilyen összejövetel, kellő előkészitéssel, áldásosnak bi­zonyulhat, és a részleteknek a Presbiteriánus Konferencia részéről történő kidolgozását az újonnan megválasztott tisztviselőkre bízta. Szabó Zoltán, Columbus. Ohio-i lelkipásztor az elmúlt két esztendő során elhunyt lelkipásztorokról emlékezett Ezek: Tóth Mihály, Farkas Károly, Nagy András, Kru­­ohio Antal, Pazaar Miklós, Ve­­csey Jenő, Furjesz (Furgess) Béla. Tisztelettel és megbecsülés­sel adózott a Konferencia Bötty János youngstowni lel­kipásztornak, aki harminc évi szolgálat után nyugdíjazását kérte, valamint Szabó András­nak, aki 46 esztendős Alpha, N. J.-i szolgálattal ment nyug­díjba. A Konferencia Csutoros Ist­ván elnök áldáséival ért véget. TORONTO, Ont. — Ezt a festményt Rákos Zoltán, To­rontóban élő szabadságharcos menekült müve. Rákosi Zoltán szemtanúja volt a forradalom győzelmes, majd tragikus ese­­menekült müve. Rákos Zoltán les tanúságával örökítette meg az utcai harcok drámai jeleneteit. Kisméretű fest ményt készített Budapesten, ezt a monumeijtális képet itt Kanadában alkotta meg. A forradalom utolsó órájánál tragédiáját ábrázolja a kép: a háttérben aj orosz tömeg­gyilkosok tankjait látjuk, elő' a végzettel dacoló hősök utolsó töltényeik tüzet zúdít jáik a ma­gyar nemzet történelmi ellen­ségeire. És a hősök lábainál iátjuk a magyar szabadság mártírjai, hősi halottait. A festményt a szabadság­­harc 10. évfordulója alkalmá­ból Torontóban állították ki x jövő hónapban az Egyesült Államokba hozzák. WASHINGTONI LEVÉL Johnson elnök távolkeleti utjának pontos menetrendjét minden esetben az utolsó per­cig titokban fogják tartani. A Secret Service biztonsági őrség kívánta ezt. Azt mond­ják az S. S. emberek: “Ha John F. Kennedy elnök dal­lasi útja nem lett volna min­den részletében ismeretes, ő ma élne.” * * * * Ipari, üzleti és financiális körökben erős a meggyőződés, hogy a gazdasági élet lelas­sulásával — recesszióval — nem kell számolni addig, amig a vietnami háború tart. Wa­shingtonban pedig egyre erős­­oödik az a meggyőződés, hogy Vietnamban a békét csak katonai erővel lehet megte­remteni. * * # Maurine B. Neuberger sze­nátornő novemberben nem pá­lyázik újraválasztására. Főleg azért nem, mondja, mert a választási kampány Oregon­ban 250,000 dollárba került volna. Nagyobb államban a számla még nagyobb. Annál nagyobb baj a drága kam­pány, mert akik nagyobb ősz­­szeget adnak, arra számíthat­nak, számítanak is, hogy a jelölt, aki bejött, minden kí­vánságukat teljesíteni fogja. 'Ami különösen a politikai pá­lyára készülő nőket illeti, a drága TV a legnagyobb aka­dály. Sajnálatos, mondta a szenátornő, hogy az ő távo­zása után már csak egy nő lesz a szenátusban: Mrs. Mar­garet Chase Smith. * * * A Social Security nyugdi­jak felemelése már 1967 ja­nuár elsején szükséges, mond­ta Gerald Ford miohigani kép­viselő, a republikánusok ve­zére a Házban, mert a “John­­son-infláció” szőrit. írja: SPECTATOR Tudják-e 64 évesek, hogj ők a Social Security törvény szerint esetleg 65'évesek már) A szabályzat úgy szól, hogy aki újév napján született, azf Szilveszterkor születettnek te­kintik, tehát egy évvel előbb van nyugdíj-jogosultsága. * * * Aki el akar igazodni a mai kusza világhelyzetben, két alapvető tényből kell hogy ki­induljon : 1. Moszkva azt gyanítja, hogy a kínai kommunisták vé­gül is le fognak pa-ktálni Ame­rikával, hogy izolálják az oro­szokat. 2. Peking azt gyanítja, hogy a szovjet idővel szövet­kezni fog Amerikával és izo­lálja Kinát. Azt mondják, hogy Ameri­kában mindenki tagja vala­mely klubnak, vagy több klubnak. Uncle Sam díjfizető tagja legalább 50 nemzetközi klubnak. Éis ahány klubban benne van, annak költségei­ből az úgynevezett oroszlán­­részt fizeti — a költségek egy­­harmadát, vagy kétharmadát. A legnagyobb Uncle Sam klub­jai közül az Egyesült Nem­zetek Szervezete. Amerika idei hozzájárulása a fenntar­tásához közel 33 millió dol­lár. Unesco és a többi U. N. intézmények további 37 mil­lió dollárba kerül Ameriká­nak. A körülbelül 50 klub tagsá­gi dija 1965-ben 87,392,000 dollár volt. A junius 30-án végződött költségvetési év­NEW BRUNSWICKON, a French St.-en egy kéiesaládos, 11 szobás, 2 fürdőszobás ház ha­lálozás miatt eladó. Az egész ház alatt pince, 2 olajos fütökazán­­nal, szép nagy padlás. Bővebb felvilágosítást ad Biró Péter és Fiai Irodája. 98 French St., New Brunswick, lel.: VI 6-1000. ben a tagsági számla 95 mil­iő 578 ezer dollár volt. Az idei financiális évre a külügy minisztérium 190,826,000 dől árt kért a kongresszustól. A kereskedelmi minisztéri­­im nagy lépést tett a szovjet htokkal való kereskedelm kapcsolatok kiterjesztése- fe Iá. Felszabadított a kiviteli engedély rendszer alól egész sereg árut, Diesel-motortól potato chipsig. A kiviteli meg­szorítás 1948 óta állt fenn azóta minden egyes áru kivi­teléhez engedély volt szüiksé ges. A listát azóta időnként revideálták, de egyszer sem olyan nagy mérteikben, mint most. Lengyelország és Románia kaptak eddig kedvezőbb elbá­nást; most a kiviteli engedély elengedését kiterjesztették a többi csatlós országokra és magára a Szovjetunióra is, to vábbá a kínai 'kommunistáik­kal -kacérkodó Albániára és a távoli Mongolia “népidemok­ratikus” államra. De tovább­ra is tilos amerikaiaknak ke­reskedni -a keletnémet szov­jetzónával, Kinával, Észak- Koreával és Észak-Vietnam­­mal. Johnson elnök ajánlatát, hogy a kelet—nyugati keres­kedelmi forgalom akadályait fokozatosan meg kell szün­tetni, azzal indokolja, hogy az exportcikkek felszabadítása a Változott körülmények közt nem sérti a nemzeti érdeket. Az uj rendtől nem lehet azonnali javulást várni, egy­részt azért, -mert a szovjet blokknak csak kevés számú ipari termék behozatalára van szüksége és a blokk hijján van a dollárnak, másrészt a-z-ért, mert a blokkból Ame­rikába irányuló kivitelnek, vagyis amerikai behozatal­■ ■ ■■ r r KÖSZÖNET SVÁJC NEPENEK GENF. — A Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége, mely 4 magyar-svájci egyesületet foglal magába egy csucsszer­­/ezetben, megbízta dr. Gom-bo rstván volt magyar követet, a Szövetség alelnökiét, hogy a Svájcban menedékjogot élvező magyar menekültek nevében iejezze ki a svájci kormány­nak és a svájci népnek a ma­gyar menekültek hálás köszö­­íetét. A svájci kormány részéről Moos igazságügyminiszter fo­gadta a magyar küldöttséget, amely alkatomból dr. Gombo niémet és francia nyelvű be­szédet tartott. “Svájc az az ország — mon­dotta —, amely évszázadok óta menedékjogot adott me­nekülteknek, akiket hazájuk­ban vallási vagy politikai ál­lásfoglalásuk miatt üldöztek rz 1956-os magyar felkelés menekültjei számára is kész volt emberbaráti érzelmeihez s e hírnevéhez híven menedé­ket biztosítani. A svájci kor­mány rögtön 10,000 magyar menekültnek biztosított uj otthont, szabadságot, kenye­­■et és biztonságot. Ez a szám itólagos engedélyekkel több mint 13,000-re emelkedett. A statisztikák szerint Svájc­ban 1956 óta 1144 magyar há­zasságot kötött. Ezek kö­zül 521-et magyar férfiak és magyar nők között; 313-at magyar férfiak és svájci nők között, a többi házasság ma­gyar férfiak és német, olasz és osztrák nők közt köttetett. 11 svájci férfi vett el magyar nőt. Már 1230 magyar gyer­mek született Svájcban. Ezek közül sokan 1956 óta már is­kolakötelesek s anyanyelvü­kön kívül tökéletesen beszél­nek németül, svicerül, fran­ciául vagy olaszul.” GAZDÁT CSERÉL 8 BILLIÓ DOLLÁR NEW YORK. — Sokan van­nak az ország sok részében akiknek több-kevesebb pénzük /an, de — nem tudják ezt. Az ismeretlen részvényeseket, in­­gatlan-tulajdonosokata, örökö­­:öket kutató vállalatok becslé­­;e szerint Amerikában körül­belül nyolc ezer millió dollár­nyi vagyon gazdát keres. Az ílhagyott vagyonok közül sok idővel mégis a jogos tulajdo­nos birtokába jutnak, ha si­­cerül a nyomozóvállalatoknal ezek nyomára jutni, de nem csekély azoknak a vagyonuk­nak száma, amelyek bizonyos jzárnu évek elteltével állam; törvények alapján az államok tulajdonába mennek át. Egy e több államnak tetszik az efféle öröklés; tiz év előtt még ísaik hat államban voltak “el tulajdonítható” törvények, me már 44 állam magának, az ál­ami kincstárnak ilyen törve nyelvel rendelkezik. A részvénytársaságok évi jelentéseiből kiderül, hogy 21 millió részvényesnek vagy' ne­­/e vagy heve és lakcime isme­retlen. Se szeri se száma a vég­rendelet nélkül elhaltak ha­gyatékainak, melyekre igényt emelni jogosultak nem jelent­keznek. Egyedül New Yorl íörülbelül 500 millió dollár ér­tékű részvények gazdái isme retlenek — elmulasztották el­költözésüket, uj cimüket a vállalattal vagy a postával kö­zölni. Hét év elmúltával New York állam magának követe li, meg is kapja a gazdátlar részvények után járó osztalé­kokat. A részvénytársaságok úgy fedezik fel, -hogy részvénye­seik nem fedezhetők fel, hogy az osztalékért nem jelentkez­nek. Erre levelet ir a válla­latnál levő lakáscímére és ha a levél visszajön, a részvényes íz ismeretlen helyen tartóz­kodók listájára kerül. General Motors 1.4 millió részvényese nak útjában állnak behozata­li tilalmak, illetőleg megszorí­tások. * * * Vacsora a Fehér Házban. Bill Moyers, a sajtótitkár, -aki lelkész is, asztali imát mond. Alig hallani szavát. “Hango­sabban, Bili!” — szól oda Johnson elnök. Felel Bili: “Most nem elnök uhhoz inté­zem szavaimat.” közül 70-0—800 esik ebbe a -ka­tegóriába. Nem sok. De G. M. részvények jó papírok ... Ge­neral Electric 526 részvénye­se közt átlag 500 akad, akki­­nek osztalék-levelét vissza­hozza a postás. A vállalatok többször meg­­risérlik a részvényes elérését, végül azonban, ha minden kí­sérlet meghiúsult, átadják a letektiv-munkát egy nyomo­­továllalatnak. “Tracers” — ez x legtöbb ilyen vállalatnak a neve. Legnagyobb a newyorki Tracers Co. A tracerek nem­­:sa-k gazdátlan vagyonok gaz­iáit keresik. Keresnek ők szö­kött férjet, elbitan-golt asz­­;zonyt, eltűnt rokonokat, ta­nukat, -adósokat. (Hitelezőket nem kell keresni.) És keres­nek diplomás embereket, akik­től, ha megtalálják őket, kér­dezik, hogy nem lennének-e szívesek egy kis adományt juttatni az egyetemnek, amely az élet és jólét útjára bocsá­totta őket. .. A nagy kérdés: Miért feled­keznek meg >az emberek ezer és tízezer és százezer dolláros vagyonról, amely jog szerint megilleti őket? ' Az egyik tracer (aki az ol­­/asó előtt ismeretlen akar ma­radni) azt mondja: “Úgy lát­szik, vannak sokan, -akik nem szeretik a pénzt. . .” Vörös Kína nem avatkozik be PHILADELPHIA, — Do­nald S. Zagoria, a “Kommu­nista Ügyek Intézetének” társ-professzora a Columbia egyetemen, egy Philadelphiá­ban a World Affairs Council által rendezett vitaülésen ki­­jentette, hogy Kommunista Kina egyrészt nem képes, másrészt nem szándékozik na­gyobb erővel beavatkozni a vietnami háborúba. Hozzátet­te azonban, hogy Hanoi ezt a segítséget nem is várja és nem is -akarja Vörös Kínától. MOST CSELEKEDJEN! Ez az AVON KARÁCSONYI ELADÁSI SZEZONJA! Azonnal pénzt ke­reshet, mint az AVON képviselő­je. Otthonában történő megbeszé­lésért telefonáljon: New Bruns­wick környékén: KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Allenlown- Bethlehem környékén 432-0916 szám hívásával. FÉRFI homoköntő munkást ke­res, jó fizetéssel és járulékokkal a N. J. ART FOUNDRY, 433 Tonnele Ave., Jersey City, N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents