Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-20 / 42. szám
6. OLDAL BETHLEHEMI HIRADŐ ______________________________— • - I Thursday, October 20, 1966 Sztrájkolok erőszakkal visszatartanak egy nem sztrájkolót, hogy e General Electric telepére menjen, Schenectady, N. Y.-ban. Alkonyi köd a bűzös autó mezején A bikaviadalok matadorja legyen óvatos, mert könnyen meghahat - tüdőgyulladásban öltöztetője. Mtxicoban és Spa-DETROIT. — A cigaretta elleni hadjáratot 120 mérföl des sebességgel nyomon kő ■ vette a levegő mérge zés es el leni országos, törvényi had járat, és a detroiti automobil . ipari Három Nagy és több íi más amerikai nagyvállalat ha mar felfedezte a falra irt in «telmet; “Ez nektek szól”. A; . automobilból kipuffogó gáz éppen olyan ártalmas, talár még ártalmasabb, mint a ni kotin és ä kátrány. Az autó bűz elleni védekezés társad« 1 mi szükségesség. Összhangé; kell hozni az autó áldását ét átkát: kell, feltétlenül szűk ségesség, a hosszutávi gyor: ,és olcsó közlekedés, amelye Henry Ford adott A m éri k; népének és az egész világnak de életbevágó szükségessé' ma, a nagy városok, a mega polisok korszakában, a le vege mérgezésének megszüntetése legalábbis csökkentése. Er a társadalmi szükségessége szolgálja — fogja szolgálni közeljövőben — a módén technológia, amely, úgy hisz szűk, nem ismer lehetetlen’ A megol dás az a utógyárt á terén: a gazolinhajtásos aut; felváltása az elektromos, bal tériával hajtott autómobil. Már folynak a kísérlete! oly elektromos autó megír remtésére, amely gyors, hős, szabb útra szükséges hajt) erővel bir, nem drágább, min a gazolin-hajtásos autó és neír leheli ki mérges gázokat, t Ford Motor Company sodium sulphur battériával kísérlete zik. Anélkül, hogy ennek teeh nikai magyarázatot adnék, e: a battéria azzal kecsegtet hogy idővel pótolni, helyette siteni tudja a gazolinmotort Egyelőre még nem lehet t gyakorlatba átvinni a helyes nikát, de annyit már elárul aak a Ford laboratórium ku tatéi, hogy ez a sodium-sul pflrur battéria, a súlyához ará nyitva, fontonként 15-ször aunyi energiát produkál, mint \ jelenleg a gazolinhajtásos autókban levő battériák. De hátrányai is vannak még: A 5ódiumot is, a ként is folyé cony állapotban magas hő mérsékleten kell tartani ak tor is, ha az autó hosszabb deig, használatlanul a garázs ban van, és karambol esetéi i kiszabaduló sodiumgázok ve •zélyések. A Ford-battéria csak egyi te a sokszáz battériáknak .melyekkel más vállalatot xróbáikoznak. A General Mo őrs ezüst-cink vegyületet asznál, amely meglehetősen írága. A General Dynamics Corporation ezüst-levegő ke /érékkel kísérletezik, amelyíek nagy előnye, hogy olcsóbb ászont. csak revidebb hajtása alkalmas. Országúti, tűm >ike forgalomra az eddig ki isérletezett battériák nen eleinek meg, de megfelelne! i városi forgalomban autók a, autóbuszokba, kisebb ruckokba. Meglehetősen általános a né et, hogy az elektromos autó nég ebben az évtizedben mej og jelenni a városok utcáin iá nem is az országutakon Eljöhet még ebben a század >an az idő, amikor az autórno >il nemcsak a mai életben fel étlenül szükséges forgalm' sebességet, hanem az emberek 3gésízs égvédelmét is tudja íyujtani: a fejlett technoló gia a társadalmi szükségesség szolgálatába fogja állítani aiz automobilt, amely nélkül s mai élet elképzelhetetlen. A bűzös autó a múlt emléke lesz A bikaviadalok már hosszú idő óta foglalkoztatják a legkülönbözőbb foglalkozású és a legkülönbözőbb műveltségi fokon álló embereket. A francia Bizet romantikus nagyoperájának legalább olyan mértékben romantikus hőse a matador, mint amilyen mértékben romantikus hősnője a kacér és csókra vágyó cigánylány, Carmen. A bikaviadalok lángralobbantják a primitiv férfiak és nők érzelemvilágát és képzeletét, ugyanekkor azonban, éppen a közelmúltban, a modern kultúrának olyan kifinomult emberpéldányait láthattuk a spanyolországi bikaviadalokon, mint Rainer herceget, Monaco uralkodóját, feleségét, Grace hercegnét és Mrs. Jacqueline Kennedy!. A bikaviadalok lángragyujtják a tanulatlan és művelenlen latinamerikai tömegeket, lángragyujtották azonban a mindenkinél kifinomultabb és érzékenyebb idegrendszerű, Nobel díjas amerikai irót, Ernest Hemingwayt is, aki regényt irt a bikaviadalokról és a matodorokról. S talán mindezek után, nem is csodálatos, ha elmondjuk, hogy majdnem mindenki, aki valamilyen ok miatt Hollywoodba utazik, előzőleg átlá tógát a határmenti mexicoi városkába, Tijuanaba, hogy megnézzen egy hétvégi eredeti mexicoi bikaviadalt. Azok az amerikaiak, alkik émelyegve és viszolyogva for dúlnak el a bikaviadaloktól, azt állítják, hogy a modern ember érdeklődését a bikaviadalok iránt Hemingway alapította meg és ő emelte ezt i különös sportot kultusszá és ő tette “szalonképessé.” Lehetséges, hogy ez igy van, tény azonban az, hogy az európai és amerikai kiválóságok közül nagyon sokan kedvelik a bikaviadalokat. A napokban néhány amerikai újságíró — Hollywoodba történt utazása alkalmával — átlátogatott Tijuanaba, ahol mindegyikük végignézett egy hétvégi bika viadalt. Az újságírók megjegyzik: a viadal első menetében a bika íalálra rúgott egy matadort. Érdekes megfigyelni, hogy maguk a mexicoiak sokkal kevésbbé voltak ezen felindulva, mint a vendég amerikaiak. Az egyik mexicoi, néző, egy iözépkoru férfi, megjegyezte: —A bikaviadalon az egyik félnek el kell pusztulnia: vagy a bikának, vagy pedig a matadornak. Ezúttal a matador pusztult el. A bikaviadal fő matadorja a többszörös díjnyertes Rodolfo Palafox volt. (Az ő esetében egyébként ,ezúttal, a bika pusztul el.) A porondra 'épés előtt az amerikai újságírók meglátogathatták öltözőjében a matadort. Különös kitüntetés volt ez, nyilvánvalóan az amerikai dollároknak köszönhető. Egy spanyol vagy mexicoi matadort ugyanis meglátogatni öltözőjében, különösen a porondra lépés előtt, éppen olyan lehetetlenség, mintha egy amerikai filmsztárt akarnának öltözőjében meglátogatni, éppen a film nagy szerelmi jelenetének forgatása és felvétele előtt. Rodolfo Palafox egyébként — az amerikai újságírók állítása szerint — nemcsak ismert, hires és díjnyertes matador, hanem amellett, afféle mexicoi Tony Curtis is. Rodolfo a mexicoinak szépfiuja, amolyan ünnepelt aranyifju féle. A vendégszereplő matadort — aki egyébként Mexico Cityben lakik — éppen öltöztette nyolországbar ugyanis, a kiváló matadorcknak éppen úgy külön öltözteőjük van, mint a legnépszeübb amerikai filmsztároknak A matadok iltözéke hímzett aranyszegélye; volt. Az öltözék spanyol mve: traje de luz, ami magyarul körülbelül enynyit jelent: a fények ruhája. Csupán a natadornak van joga a poronlon, a küzdelem közben, ilyer ruhát viselnie. Segédei egysiinü fekete öltözéke, vagy legfeljebb ezüsthimzéses ruhít viselhetnek. Rodolfo — egyáltalában, nem érthetetlen módon — ideges volt. Az öltöztetőnek ügyelnie kell arra, hogy a fodros fehér iig magulátlanul tiszta és keményített legyen, valamint arra is, hogy a térdnadrág ne legyen túlságosan szoros, mert ezáltal akadályozza a matador vérkeringését. Egy matador öltözéke átlagosan 500 dollárnak megfelelő összegbe kerül, egyéb felszerelése újabb 120 dollárba, ami annyit jelent, hogy a harc során egyáltalában nem olcsó öltözéket tép szét a bika, akár vesztesei, akár pedig győzelmesen terült ki a mérkőzésből. Rodolfo a követ kezőket mondotta az amerikai újságíróknak: — Senki sem számit igazi matadornak addig, amig legalább egyetlen egy alkalommal, nem terül el véresen a porondon. Az amerikai újságírók ezután megkérdezték a matadort: — Voltaképpen, mi késztet valakit arra, hogy hivatásos matador legyen? íme, Rodolfo őszinte válasza: — Mindenekelőtt és elsősorban, az éhség. A bikaviaialok matadorja nagyszerűmen keres, nincs még egy olyan foglalkozási ág Spanyolországban, vagy Mexicoban, amely olyan jól jövedelmezne, mint a matador foglalkozása.-— Ezután azonban, a bikaviadal az ember vérévé válik. Először pénzért tesszük kockára életünket, később azután már csak az izgalmat akarjuk. A bikaviadal olyan, akár a kábítószer: aki egyszer megpróbálta, képtelen szabadulni tőle. A matador ezután elmondotta: nemsokára megnősül, egy mexicoi bikatenyésztő lányát veszi feleségül. (Legalább, a családban marad a dolog! Az após jó pénzért eladja tenyészbikáit, veje pedig jó pénzért leszúrja azokat és igy mindketten jól járnak.) Rodolfo matador ezután a következő, meglepő közlést tette az amerikai újságírók előtt: —A bikaviadalok matadorjának rendkívül óvatosnak kell lennie, mert könnyen meghalhat — tüdőgyulladásban. A viadal közben ugyanis felhevül a matador. A küzdelem után nyomban igyekszik magát lehűteni. Árnyékos helyre vonul, hideg vízzel dörzsöli magát és hideg, jeges, hűsítő italokat iszik. A következmény számos esetben: tüdőgyulladás. A tüdőgyulladás több matador hadiét okozza, mint a bika. Mindezek után, érdemes megjegyezni, hogy a következő hollywoodi hírességek kedvelik a bikaviadalt: Gilbert Roland, Jill St. John, Charlton Heston, Skip Ward, Stephanie Powers, Rory Calhoun, Tammy Grimes és még sokan mások. Vannak azonban Hollywoodban, akik szelidebb szórakozással tölti kszabadidejüket: Red Skelton bohócokat fest, Bing Crosby golfozik, George Hamilton billiárdozik . . . tehát nem mindenki szomjazik vérre Hollywoodban. nek ígérkező elméletet és tech Margrete dán hercegnő és vőlegénye gróf Henri de Laborde de Monpezat, Koppenhágában. AZ ATOMKORSZAK ÚTTÖRŐJE A tudóstársadalom szeptember 5-én ünnepelte John Dalton születésének 200. évfordulóját. Dalton teremtette meg az atom tudományos fogalmát s ezzel uj korszakot nyitott a természettudományok történetében. ;' , Démokritosz volt az első, aki kimondta az “atom” szót. Az évezredes elképzelést először Dalton támasztotta alá kísérleti tényekkel, megállapítva, hogy minden elem atomokból áll, melyek szigorúan meghatározott rend szerint egyesülnek egymással és igy jönnek létre bonyolultabb összetett anyagok. A különböző elemek különféle tulajdonságait atomsulyuk különbözőségével magyarázta. Dalton vezette be először az elemek viszonylagos atomsulyának fogalmát, a hidrogén atomsulyát választva egységnek. Atomsulytáblázatot állított össze. Apja takács volt, Dalton semmiféle iskolai képzést nem kapott, maga erejéből tanult, 14 éves korában már falujában tanitóskodott, később Manchesterben kapott tanári állást. Kémiai laboratóriumot rendezett be magának. A gőzök és gázok tulajdonságait kutatta. A hidrogén és klórgáz egyesítésével uj anyagot állított elő, a sósavat. Alapvető müve: “A kémiai bölcselet uj rendszere”, melyet Angliában és világszerte elismeréssel fogadtak. Különböző tudományos társaságok tagjának választották, de akadtak ellenségei is, akik azzal érveltek: ki látott már atomot? Az atomkorszak úttörőjének elmélete még kezdetleges. Dalton csupán az atomok kölcsönhatását tanulmányozta és még nem sejtette az atomok belsejében szunnyadó hatalmas energiát — az alapfelismerés mégis jelentős tudományos sikerek forrása lett. A tudósok számos nemzedéke adta át egymásnak a világegyetem legapróbb egységeire vonatkozó ismereteit. Az “oszthatatlan” atom közepén felfedezték az egybilliomod centiméternél kisebb atommagot és egymásután ismerték meg az atom egyre nagyobb számú változatait. Az atomfizika fejlődését atomerőmüvek, atomhajtásu hajók, a radioaktiv izotópok gyakorlati alkalmazása jelzi, felhasználását pedig a békét veszélyeztető Kruscsev ismételt atombombás fenyegetései vitték át a köztudatba. mmm A*;:> :••••• ••. • I #11 , II A1' f t IiRIBär- '"flf -Egy tömeglakásos ház negyedik emeletén Newark, N. J.-ben halálra égett 4 gyerek és mostoha-apjuk. Előtérben a Zegyik gyerek babakocsija. WmiMM dm. 1 JÉ i,#*! Október hatodiki emlékünnepély A New York állami Ameri kai Magyar Szövetség a Szén! István r. kát., a Szent Kereszt jör. kát. és a Független Ma gyár Református Egyházak fal együtt ünnepelte a tizen három aradi vértanú emléké október 9 én a Független Egy ház dísztermében, melyet ; aewyorfki magyarság zsufolá sig megtöltött. Az est szónoka Ft. Dr. Ki ián Csaba, OEM, a Fordhan Egyetem teológiai tanára volt tki az aradi vértanuk és a: 1.956 os dicsőséges ni agya' szabadságharc fiataljai ha iáltmegvéto hősiességét a ha laszeretethen látta, mely min len magyart mindenütt kő telez. Méltatta a magyar vér tanukat, kiemelvén, hogy aitolsó évszázadokban nék-üní •sak vértanúink voltak. A mü vészi műsor fénypontjai vol 'ak: Csüröss Éva operaiéne cesnő első fellépte az ameri fai magyar közönség előtt, kinek sz,ámait nagy taps kő •ette; Tölgyesy Julia, a Ma yar Rádió volt nagyhírű éne esnője, akit a közönség ha ártajan lelkesedéssel foga jött; Petri Marika a newyor :i Magyar Operettszinház pri nadonnája, aki Kacsóh Pong ácz János vitézéből adott ele íagy sikerrel, mig a fer-fi sze eplck közül Cinkota Mihály dőadómüvész szavalatává’ íratott nagy sikert. A művézi számok Balogh Gábor nép lalaival végződtek. A műsorvezetői tiszte Szász Zoltán dr. i New Yojk állami Amerikai Magyar Szövetség főtitkára is a Seton Hall egyetem rk. anára töltötte be. Zárcibe lZiédében Nt. Csorás Gábor esperes kiemelte i szoros eszmei és történelmi isszefüggést, az 1848—49-es is az 1956 os magyar szabadágharc között s megelégedéíének adott kifejezést, s hogy i newyo ki egyházak és az AMSz ez eszméik jegyében ilyen szép együttműködést udnak kialakítani. Éjjel hazafelé j a bárból... CORNING, N. Y. - Henry többnyire késő este látogatott el a Market St.-i bárba, ahol Schaefer sörrel traktálták és chasem kértek tőle pénzt. Sokszor Henry részegen tánolygott az utcán, olyankor x rendőri cirkáló autóba vagy axiba ültették, hazavitték. A múlt hét egyik éjszakáján a bizonytalanul lépkedő sörivót egy autó elgázolta, Henry oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a városi állatorvos kénytelen volt lelövetését elrendelni. Henry 9 éves Bassett kutya volt. Gyászolja Amory Houghton, a hires Corning üveggyár igazgatóságának elnöke. Jingles, a kutya lövi fel az agyag galambokat gazdája részére Loyalsockville, Pa.-ban. (fenn.) Lenn: King, a farkaskutya pórázon sétáltatja Maxot, Jacksonville, Fla.-ban.
