Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-13 / 41. szám

Thursday, October 13, 1966 BETHLEHEM! HIRADÖ 7. OLDAL , DÖNTŐ TÁMADÁS A HIMLŐ ELLEN GENF. — A himlőjárványok ellen inditott köz­pontosított támadás terve a legfőbb napirend az Egész­ségügyi Világszervezet ez évi közgyűlésén. Ennek a tízéves munkának a keretében felderítik majd Ázsia, Afrika és Amerika járványos zónáit s mintegy 25—30 millió dollárt költenek a himlőjárványok végleges le­küzdésére. A himlő jár vány ok ellen inditott nagy tá­madás természetesen jó alkalom más fertőző beteg­ségek — a kolera, a pestis, a tífusz, a sárgaláz — visz­­szatartására is. A járványok elleni átfogó küzdelemre égető szükség van napjainkban, a gyors légi közlekedés korában, mert a betegség órák alatt eljuthat az egyik kontinensről a másikra. Az Egészségügyi Világszervezet főhadiszállása rend­szeresen tájékoztatja a tagországokat rádióközlemé­nyek és táviratok utján az uj esetekről, megbetegedé­sekről, s e közlemények alapján a tagországok meg­hozhatják a szükséges intézkedéseket. A himlő leküz­dése mellett Közép-Keleten különösen nagy fontossága van a kolera elleni harcnak. A tavalyi nagy iráni kolerajárvány során ugyan már kitűnt, hogy a folya­dékveszteség injekciós pótlása révén a betegek élete megmenthető, de ilyen védekezéshez jól felszerelt köz­pontok szükségesek. A mohamedánok szokásos évi mek­­kai zarándokutjáról sokan nem térnek vissza a fél mil­lió zarándokból. A legtöbb országban ma már kolera elleni szérummal oltják be a zarándokokat indulás előtt, de magukkal hurcolva haza a betegséget, súlyos járványokat idézhetnek elő. < OKTÓBER 1H5 - ZIP HÉT WASHINGTON. — Johnson elnök az október 10—15. hetet Országos Zip Code Hétnek proklamálta. Ezen a héten gondoljunk arra, hogy az amerikai posta szolgálatát mi mindnyájan megjavíthatjuk, nagyon kis erőfeszítéssel: azzal, hogy levelezésünkben, csomag­­küldésnél, újságok ezreinek szétküldésénél használjuk a Zip Code számot — a címzettnek és a feladónak is Zip Code számát. Ha ezt tesszük, gyorsabb lesz a postai küldemények szortírozása, irányítása és kikézbesítése. Különösen fontos, hogy az újságok előfizetői közöljék lapjuk kiadóhivatalával a Zip Code számukat, mert ettől remélhetik, hogy újságuk pontosabban fog meg­érkezni, mint eddig. A Zip Code a legfontosabb újítás, hosszú idő óta a postai szolgálatban. Már ki van próbálva, már bizo­nyítva vannak nagy előnyei, amelyek közül talán elég említeni, hogy lehetővé fogja tenni a postai szállít­mányok — levelek és csomagok — továbbítását 24 órán belül. A Zip Code próbaidőszaka 1963. julius 1-én indult meg és szükségessége azóta egyre nőtt. Szinte elképzel­hetetlen az amerikai postai forgalom óriási mértéke: évente átlag 76 ezer millió darab megy át a postahiva­talokon — több, mint az egész világ postahivatalain. Egy tehervonat, amely oly hosszú, mint a távolság Boston és San Francisco közt, megtelne ezzel a levél- és csomagáradattal! És mit hoz a jövő? A múlt példája felel erre a kér­désre: 1940 óta az Egyesült Államok népessége 48 szá­zalékkal növekedett, ugyanakkor a posta forgalma 171 százalékkal nőtt. És a jövőben még egyre nőni fog. És ha mi postai küldeményeinkre ráírjuk a címzett Zip Code számát és a magunk Zip Code számát is, ezt az óriási munkaterhét és óriási költséget két billióval könnyíthetjük. Rajtunk áll tehát, hogy ezentúl még jobb postai szolgálatot kapjunk, mint eddig! És azt se feledjük, hogy a posta költségét, deficitjét végered­ményben mi, adófizetők, fizetjük meg. fa. Tmick család mind a 10 gyerekének megvan a maga munkája. Kent a cipőket pucolja Salisbury', N. C.-ben. Egy magánrepülőgép belezuhant a Connecticut folyóba, a bennüllők közül 5 diák megmenekült a 6-ik azonban eltűnt. WASHINGTONI LEVEL írja: SPECTATOR Mit szólnak az ügyvédiek ahhoz a Texasból jövő hírhez, hogy Texas Penitentiary-ben. az állami fegyházban van Ihá •om houstoni ügyvéd, akiket vulyos bűncselekmények mi akit egy bünbanda megszer­­•ikkasztás és megvesztegetés címén, és van köztük egy akit gey bünbanda megszer­vezése és annak bűntetteiben való részvétel miatt 60 évi börtönbüntetéssel sújtottak? Azt mondják az ügyvédek: szomorú dolog. És mit mond a houstoni ügyvédi kamara, ha kérdik: Hogyan lehetséges az, hogy ezek az ügyvédek a fegyház­­ian, illetőleg a fegyházból ügyvédi gyakorlatot folytat­nak ? Merthogy folytatnak. Az ügyvédi kamara azt mond­ja, hogy ez ellen nem lehet -,emmit tenni, mert fegyház­­!aikó ügyvédek Ítélete még lem végleges, ők újra meg uj­­•a fellebbezéssel, petíciókkal ostromolják a felső instanciá­kat. ■ Még két évvel ezelőtt is kép­telenségnek, egyenesen nevet jégesnek tartották volna ezt: logy börtcnlakó ügyvédek to­pább folytathatják ügyvédi gyakorlatukat. De két év óta i Legfelsőbb Biróság egyre másra hozott döntéseket, ame­­'yek bünperek ujrafelvételét ehetővé teszik évekkel, oly­kor sok évvel ezelőtt bebör­­iönzötteknek, akiket az állami bíróságok és felső fokon az illanni legfelsőbb biróság bü tüsöknek mondott ki. A Leg felsőbb Biróság sok esetben megsemmisített ilyen régi ité éteket azért, mert az állami eljárásban megsértették a vádlottak alkotmányban biz bositott jogait, például azál­tal, hogy megtagadták nekik védő kirendelését. Eddig mindenütt az ország ban az volt a szokás, hogy az ügyvédi kamarák autonxalti tusán megfosztottak az ügy védi jogosítványtól olyanokat ikiket súlyos bűncselekmény (felony) miatt elitéltek. A Legfelsőbb Biróság uj gyakor ata értelmében ez már alig ha történhet meg, hiszen még v végső Ítélet (az állami leg­felsőbb biróság által megerő­­■sitve) sem legvégső Ítélet. * * ❖ Azt mondja Wirtz munka­ügyi miniszter: “Annyi min­denféle statisztikánk van, hogy hovatovább statisztikai adatokkal tudunk mindent bi­zonyítani és — mindennek az ellenkezőjét is. Mr. Átlag Amerikainak ma több jövedel me van, mint volt, mondjuk, négy évvel ezelőtt, holott min­den, amit vásárol, ma drá­gább, mint volt négy évvei ezelőtt. Hát persze, hogy ma többje van, mert a drágulás azóta 8 százalékos volt és Mr. A jövedelme legalább 16 szá­zalékkal emelkedett. Vagy többel. Például Mr. B, épitő ipari munkás, akinek felesége és két gyermeke van, négy év­vel ezelőtt 4914 dollárt vitt haza (a jövedelmi és Social Secűrity adó levonása után) most ellenben, az év végén ezévi tiszta jövedelme előre láthatólag 6046 dollár lesz. Ez 13 százalékos jövedelmi több let. Mit jelentenek ezek a szá mok: Wirtz szerint azt jelen tik, hogy az amerikai népnél* Vietnam ellenére és a Nagy Társadalom program ellenére, sohasem volt olyan jó dolga, mint most. És mi lenne, ha a Vietnam' háború és a népjóléti intéz mények nem emésztenének fel oly sok pénzt, billiókat? Kész a miniszter felelete: Ak kor ma 5—6 millió munkánál küli lenne az országában és nem 4 milliónál valamivel ke vesebb. És ha 5—6 millió em bemek — és a háztartásuk­ban élő még egy, két vagy három személynek — csökkent vásárlóképessége lenne, akkor nem lenne drágulás, nem hal­lanék oly gyakran az infláció szót. ❖ ❖ * Tetszik tudni, ki Ameriká ban a leggazdagabb földbirto­kos? Uncle Sam. Van legalább 700 millió aker földje. Egye­dül a nemzeti erdők kitérje dése 182 millió aker. Mit csináljon ilyen renge teg földbirtokkal a kormány? Megőrizzen, gondozzon min­den akert? Vagy adjon el a földjéből ezer és tízezer és százezer akerokat ? A kong resszus egy bizottság felada­tává tette, hogy erre a két kérdésre megfeleljen. A bi zottság vizsgálatot inditott. amelynek során ki fogják kér ni mind az 50 állam népének szószólóit, hogy miképpen vé­lekednek a területükön levő szövetségi földtulajdonnal. A bizottság, amelynek élén As pinái képviselő áll, 1968. de cember 31-ig elkészíti jelenté sét. * * * Emanuel Celler newyork képviselő egy politikai gyülé sen szónokolt. Beszéde után odalépett hozzá egy hölgy és azt mondta, hogy elragadta tással hallgatta és szeretné megkapni a beszédnek egy nyomtatott példányát. “Sajná om — mondta a képviselő —, :n nem nyomtatott beszede' adtam elő.” Tovább kérdezeti a hölgy: “És később meg fog jelenni a beszéd nyomtatás ban?” Talán, halálom után” felelte Celler. Amire a hölgy' “Remélem, nem kell sokáig várnom.” Kövérebb Social Security nyugdíj­­csekk tűnik fel a láthatáron WASHINGTON. - Wash ingtonban, ahol a törvények készülnek és Baltimore-ban ahol a Social Security orszá gos hivatal van, azt suttog ják a benfentesek, hogy a jö vő évre több Social Security nyugdijat és egyéb juttatáso kát javasolhat Johnson elnök a kongresszusnak és minden ok megvan arra, hogy a tör­vényhozó testület mindkét há zában meg fogják szavazni a. égből hulló mannát, annál in kább, mert a nyugdíj-emelé­sek lehetségesek lesznek a Social Security adó lényeges emelése nélkül. Miért? Erre a kérdésre azok, akik tudják, mit be szélnek, igy felelnek: 1. Az uniók minden évben több és több bért harcolnak ki a munkásoknak, ezért több és több Social Security adc folyik be és ma az a helyzet hogy — ellentétben a ború látók aggodalmaskodásaival - több pénz folyik be, mint amennyit a Social Security hi vatal minden hónap harmadik napján a posta utján eljuttat a biztosítottakhoz. 2. A Social Security hiva­tal a befolyó pénzeket nem őrzi egy kincseskamrában, ha nem kormány-bondokba fekte ti, hogy kamatokat gyümöl­csözzenek. A bondok kamattá bát a pénzügyminisztérium felemelte, ennélfogva a So cial Security alap jelentékeny kamatbevétellel gazdagodik. 3. Az a számítás, jóslás, hogy a nyugdíjasok száma folyton emelkedni fog és a Social Securitynak egyre több ás -több nyugdijat kell folyó­sítania, nem vált be — sze rencsére. Az újonnan nyug díjért jelentkezők száma nem emelkedik, hanem csökken. 4. A munkanélküliség oly alacsony fokra süllyedt (a munkapiacon jelentkezőknek már csak körülbelül 4 százalé­ka), a munkát talált és mun­kában álló munkások száma nagy mértékben növekedett. Ennélfogva egyre több a fia talabbak száma, akik Social Security adót fizetnek, még pedig nem az eddigi évi 4800 dollár után, hanem 6600 dlo lár évi jövedelem után. Hogy mily mértékben lesz a nyugdijak és egyéb juttatá­sok felemelése lehetséges, an nak megállapítására alapos fi­nanciális vizsgálat szükséges. Ezért az illetékes körökben erre nézve még nem nyilatkoz­hatnak. “Hivatali titok.” De abban senkisem kételkedik Washingtonban és Baltimore ban, hogy tavasszal jó hírre várhatnak a Social Security biztosítottjai. OCTOBER 17-27th Galambháboru San Franciscóban SAN FRANCISCO. - Uj városi rendelet hadat üzeni San Francisco 100,000-re be "sült galambnépességének. Ti los a madarak etetése a bel városban és mindenkinek jo pában áll galambcsapdát fel állítani háza tetején vagy a kertben. Az elfogott galambo kát száműzik távolabbi cali formai farmokra s az Ítélet végrehajtással — akár hiszik "kár nem — az Állatvédő Egyesület van megbízva. Pa naszkpdott is az Állatvédő Egyesület egyik tisztviselője: “Gyilkosoknak neveznek min­ket, állatvédőket! Hát nem borzasztó ez?” Augusztus eleje óta a “gyil­­kos állatvédők” körülbelül 4500 galambot deportáltak vi dékre és jövő nyárig további 50,000 galambot fognak kite lepiteni San Franciscóból. Ho vá? Ez szigorúan őrzött ti tok, az Állatvédő Egyesület csak annyit árul el, hogy a ga lamb-Szibériák 200 vagy több mérföldnyire vannak a város tói. Madárszakértők kételked­nek az akció sikerében. Ázt mondják, hogy a galambok megrögzött városlakók, nem bágitanak, akármilyen messzi re viszik őket, visszatérnek a városba. És milyen gyorsan repülnek vissza! Az ornitho lógusok emlékeztetnek arra. hogy két évvel ezelőtt hasonló háborút kezdtek Párásban a galambok ellen, a déli ország észekbe hurcolták őket és — hamarabb értek vissza Paris ba, mint a truckok, amelye ken elszállították őket. A madárbarátoknak külön­véleményük van. A farmokra való deportálás helyett ma­dárvédelmi szentélyeket aján­lanak, például Aleatraz-szige­­ten, ahol még nemrég a leg­veszedelmesebb gonosztevők fegyháza volt. A sanfranciscói galambbá borúban vannak, éppen úgy mint a vietnámi háborúban, héj ják és galambszivüek. A héj ják kemény, kegyetlen har­cot követelnek (a háború ki 'erjesztését), a galambszivü ik ellentámadásba mennek addig zaklatják a háztulaj donoaokat, amíg elérik, hogy azok eltávolítják házukról a palambesapdákat. Az etetési tilalmat is megszegik, főlep idős asszonyok. Egy nagyma ma, Mrs. Geraldine South worth még tovább ment, mint a többi galambszivü nők: ő a galambokat nemcsak etette hanem a hamelni patkányfogó példájára a City Hall lépcsői re csalogatta és ott etette őket. Aztán betört a polgár mester hivatalába és követel­te, hogy His Honor személye ?en tartóztassa le őt az ete tési tilalom megsértése miatt Amit kért, azt megkapta: 29 napi fogházat. A galambháboru régi, na­gyon régi, talán oly régi, miirt a béka-egér-harc. És hadszín­terei el vannak szórva a föld­kerekség minden pontján, akárcsak az orosz és a kínai felszabadító háborúk és fel­forgató üzelmek. Hogy hazánk határai közt maradjunk: In­­iianapolisban lelövik a galam­bokat. Buffalóban gázkamrá­ban végeznek ezekkel a jám­boroknak elhíresztelt gonosz­tevőkkel (bacillus-hordozók­­tal). Milwaukee-ban méregpo­hárral kínálják őket, mint egykoron a bölcsek városában ‘az ifjúság megrontóját’, Sok­­ratest. St. Louisban a nyak­tiló járja, mint a Nagy For­radalom idején a párisi Gréve téren. S ha Párist említjük, emlékeztetni kell arra, hogy az első galambokká:! Páris ajándékozta meg San Francis­coi 51 évvel ezelőtt. 14 ga­lambot küldtek akkor a pári­­siak, és az óta hogy megsoka­sodtak a sanfranciscói galam­bok ! Most mit szól a nagy Charles de Gaulle a sanfran­ciscói galambirtáshoz, amely végeredményben a párisi ti­­zennégyek utódainak irtása? De Gaulle hallgat, nagyonis szokása ellenére. Hallgatásá­nak valószínűleg az az oka, hogy jelenleg fontosabbnak tartja a NATO-védelmi szö­vetség szétugrasztását, mint a sanfranciscói galambok szét­ugrasztását. Mennyi egy méter? A tizes, százas, ezres, stb. egységekre osztott és a világ sok országában használatos hosszúsági mértékegység: a méter pontos méretét már 1791-ben meghatározták, még­pedig úgy, hogy 1 méter egyenlő az Északi Sark és az Egyenlítő közti távolságnak tizmilliomod részével. A mé­ter legújabb tudományos meg­határozása, még precízebben ez: 1 méter egyenlő a gáz­­krypton-86 narancs-vörös vo­nalának 1,650,763.73-ad hul­lámhosszával. A mértékegységek általá­nossá tétele érdekében sok vi­ta folyt már eddig is és en­nek, valamint szakmunkákban ás újságok bah me jelent irá­­soknák és cikkeknek eredmé­nyeképpen most már komoly szó folyik arról, hogy Ameri­kában is bevezetik a “centi­grade” mértékegységek hasz­nálatát a súly, távolság, stb. mérésénél. Az unciáról, font­­:ól, inchről, yardról, mile-ről, akerről, stb. gram-dekára-ki­­lóra, méterre, holdra és ha­sonló mértékekre való áttérés xzonban nem lesz egyszerű és nem lesz olcsó dolog. Évtize­dek és dollárok milliói kelle­nek ahhoz, hogy mindent az uj mértékegységnek megfele­­ően változtassanak meg. A rádió által távellenőrzőt traktort a farmer, a kis dobozzal irányít­ja, Bern, Svájcban.

Next

/
Thumbnails
Contents