Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-06 / 40. szám

6. OLDAL EETHLEHEMI IIRADÓ Thursday, October 6, 1966 EGY GYÁR, AHOI A MUNKÁSOK KORLÁTÚN IDEIG TEÁZHATNAK Nagyarányú platina leletekre találtak Észái Colorádóban 324 négyzetmérföldnyi területen. Mindennapi vajaskenyerünk WASHINGTON. - Gazda? DURHAM, Anglia. — A United Press International . nevű amerikai hirügynökség jelentette: Angliában, minden gyár­ban s minden irodában a doí­­. gozók minden nap jogosultak .tea-szünetre. A tea az ango­loknak olyan hagyományos, mindennapi üditő itala, mely nélkül az élet nem képzelhe­tő el. A szakszervezeti kollektiv ^szerződéseknek — éppen ezért 4-f egyik leglényegesebb pa­ragrafusa a gyár, üzem, vagy Iroda által fizetett tea-szünet. "A teaszünet egyes helyeken -húsz percig tart, egyes helye­iken azonban félóráig. Egy itteni müszövőgyár igazgatója, legutóbb, teljesen .önkéntesen, minden kényszer ínélkül, forradalmi újítást ve­szetett be. Ez az újítás a kö­rvetkező: a munkásoknak nem -kell lebélyegezniük időjelző 'kártyájukat a tea-szünet előtt és a tea-szünet után. Ennek a gyárnak a munká­sai akkor tartanak tea-szüne­tet, amikor akarnak, olyan hosszú ideig tartják a tea-szü­netet, amilyen hosszú ideig az jólesik nekik, bármikor ei­­jelhagyhatják a gyárat, kimé­­ehetnek friss levegőt szippan­tani, vagy elszívni egy ciga­rettát. 1 Idejüket senki sem ellenőr­zi. Ezekután, a gyár igazga-Ne emeljünk fel cápát a farkánál! ' KEY WEST, Fia. — Az As sociated Press nevű hirügy­nökség közölte: Egy David Redmond nevű, 14 esztendős kisfiú, a parton horgászott, amikor a part­menti vizekben, a közelben, hirtelen egy pihenő cápát pil­lantott meg. David közelebb men, megragadta a cápa far­kát és felemelte az állatot, a farkánál fogva. A cápa erre indulatosan hátrafordult, fejével dönget­ni kezdte a gyerek hasát és , többizben beleharapott az al­­hasi részbe. A gyerek kiabálni kezdett és ekkor már elengedte volna a megdühödött cápát, ekkor .már azonban a cápa nem tá­gított. Végül is, egy Enrique Rod­riguez nevű, közelben tartóz­­- kodó halász, odaugrott és ki­­-mentette szorult helyzetéből a kisfiút. David Redmondot kórház­ba kellett szállítani, ahol nyomban elsősegélyben része­sítették. David már jól érzi magát .— az orvosi jelentések sze­rint. tója, Kenneth Thomson, az időjelző kártyákat is teljes egészében megszüntette és a gyár munkásai akkor jönnek be a gyárba és kezdik el mun­kájukat, amikor kedvük tart­ja és akkor mennek haza, ami­kor éppen kedvük tartja. Mr. Thomson azonban cse­rében teljes és kielégítő 8 órai munkát követel munká­saitól, nyolc órai munkának megfelelő teljesítménnyel. A dolog különleges érde­kessége: amióta három héttel ezelőtt az igazgató az uj rendszert életbe léptette, a munkások egy személyre eső termelékenysége átlagosan 15- 20 százalékkal emelkedett. A munkások imádják az uj rendszert, a szabadságot, az igazgató pedig elégedett a ter­melékenység növekedésével — igy tehát, munkaadó és munkavállaló, egyaránt meg­találta boldogságát a minden­képpen merész, azonban rend­kívül emberies intézkedés­ben. Idomított kutyákkal a kapcabetyárok ellen DEWSBURY, Anglia. — A United Press International nevű hirügynökség itteni munkatársa jelentette: Egy Shirley Sands nevű ku­tyatenyésztő és idomító, a na­pokban, érdekes módon hir­dette az egyik helyi újságban idomított farkaskutya-kölyke­­it. íme, a nem mindennapi hirdetés szövege: — Hölgyeim: van-e közöt­tünk olyan, akit még nem pró­báltak megkörnyekezni az ut­cai kapcabetyárok? Nekem olyan különlegesen idomított fiatal farkaskutyáim vannak, amelyek nyomban megtámad­ják a kapcabetyárt és mind­addig fogva tartják, amig a rendőr megérkezik. —- Harcoljunk idomított kutyákkal női tisztességünk­ért, a kapcabetyárok ellen! A különös hirdetés követ­kezménye: Shirley, aki maga is rendkívül csinos fiatal nő, két nap alatt 12 kutyakölyköt adott el. A kutyák mindegyikét — nő vásárolta meg. Félnek a fiatalságtól AMSTERDAM, Hollandia. — A város lelkészei szószé­kükről hívták fel Amsterdam hivő és templom járó lakossá­gát, hogy adjanak lakást egye­temi hallgatóknak. Az ok: mintegy 10,000 diák keres la­kást, az egyetemi tanítás meg­kezdésével és nehezen tudnak rá szert tenni, mert a szolid lakosság fél a diákok “modern kilengéseitől.” szegényekkel és szegény gaz­dagokkal van tele ez az ország. Az elválasztóvonal köztük: évi TO'0'0 dollár családi jőve delem, mínusz adó. Ez az úgy nevezett median. Ami azt je lenti, hogy az amerikai csalá dóknak egyik fele 7000 dől árnál többet keres, másik fe ’e kevesebbet. 48,300,000 ame rikai családnak van 'évi 70OC dollar vagy több jövedelme' köztük akadnak ritka fehér IRKA-FIRKA — Mit csinálnál, ha nyernél egymilliót? — Szépen megkérném a fe leségemet, hogy adjon belőle egy húszast. * * * Z. bácsi olyan öreg, hogy már a Hamupipőkét is Maniu pipőkének nézi. * * * A tréfás kedvű S. tank adat lanul viccekkel traktálja a tár sa ságot. N. epésen meg jegy ú: — Ezek a poénok olyan rósz szak, hogy talán még akkoi sem tudnék nevetni rajtuk ha a főnökömtől hallanám őket! * * * — Neked szokott fájni a fe jed ? — Ugyan. Azt sem tudom hogy hol áll. * * * Fiatal korom ellenére már több mint harminc éves va gyök! (d—th) PHILADELPHIA ELECTRIC A Philadelphia Electric Company osztalékot fizet a preferred részvények minden 1 ériája számára, az október 7-i tulajdon alapján, novem bér elsejei kifizetéssel. Az osztalékok összege: A 4,68 százalékos szériában $1,17, a 4.4 szériában 1,10, a 4.3 szé riában 1,07 és fél, a 3.8 szé riában 95 cent. hollók, akiknek évi jövedelme egymillió dollár, vagy még ;öbb. Ha félj ebi lépünk a lép csőn, lejjebb száll a gazdagok száma. A 10,000 dollárt vágy­­többet keresők száma — í 7000 dolláros median kereté ben — 12 millióra csökken. Ha még feljebb lépünk, a 25,000-plusz dollárosok biro dalmába, már csak egy pa ’ányi kisebbséggel találko zunk: az amerikai családok egy és fél százalékával. Ezekkel a számokkal és szá zalékokkal a Népszámlálási Hivatal szórakoztatja azokat x-kik szeretik tudni, hogy má tok (a szomszédok és az uj ágban sokszor említett ipar mágnások és* filmcsillagok) mennyit keresnek. Hogy mennyit keresnek? Azt nem csak a fenti számok mutat ják, hanem — ugyancsak a Népszámlálási Hivatal össze hasonlító táblázatainak tanú sága szerint — többet, rn xmennyiről ezek az amerikai saládok tiz évvel ezelőtt mét Jmodni sem mertek. Kiír rogy azóta 10 évvel öregebbek ettek.... * * * Persze nem minden dollár aminek dollár a neve. Var olyan dollár is, aminek !'■ , cent a neve. Például a kenyér dollár. A kenyér 10 év óta ilább 25 százalékkal lett drá gább. A munkaügyi miniszté rium megélhetési költség-sta tiszti-kéja évente alig 1—£ percent drágulást mutat ki, dt az ilyen drágulási statisztiká­ba felvesznek olyan szükség éti cikkeket is, amelyeknek ára leszállt és a fel és le egy­bevetése természetesen nem tükrözi a valóságot, különö­sen oly családok esetében, amelyeknek van, például, tele­víziójuk. Ezeknek mitsein mond, mitsem jelent az ala­csonyabb ára annak a TV-n k, amelyet nem vásárolnak min len évben. Mindenesetre tanulságos izonban a jövedelmek és aí arak egymásközti percentuáli; viszonya. Például tavaly az át agos családi jövedelem a ta valyelőttivel szemben 5 szá sál-ókkal növekedett, de a drá rulás ezt 3 százalékra zsugo ritotta. Maradt mégis 2 száza ’ék plusz. Napjainkban a drá gulás többet farag le a több jövedelemből. * * * Érdekes a jövedelem és az életkor közti összefüggés. Leg nagyobb a jövedelem 45 és >4 közt. A keresőképesség az jtán folyamatosan csökken és a 65 éven felüli családfő átla­gos évi jövedelme már csal körülbelül 3500 dollár, mert ebben a korban milliók már nyugalomba vonulnak, az or szágós vagy privát nyugdijbói élnek. Eddig főleg olyanokat vet tünk számba, akiknek fizeté­sük, munkabérük a fö jbve­zást űznek, a hivatalos mű­nyelv szerint önalkalmazót ak. Ezeknek átlagos jövedel­me éóvi 12,000 dollár. A lis ta élén az orvosok állnak, ők Amerika 1. sz. keresői. Közép-Európának :l okbut x bizonyos országaiban, ame ’yeket — mert ebben -az Írás­ban a politikáról megfeledke ünk — nem említünk, diva tos, sót majdnem úgy lehet íe mondani: szükségszerű a férj feleség munkába állása 'gyüttes keresete, hogy meg keressék kenyerüket. Itt n-á unk is nagy számban vannak olgozó párok, de ezeket, ille őleg ezeknek feleség-feléi íem a szükség kergeti ki i munkapiacra, egyáltalán, sen i és semmi nem kergeti őket lanem azért igyekeznek tö-bi övedelemhez jutni, hogy mi xél nagyobb vajaskenyér-por iót vehesahenek és, ami ta án még ennél is fontosabb xogy mutathassák a kedve: Szomszédoknak: nézzétek, ne ünk több van, mint nektek! \ két keresőből álló családot elének átlagos (median) jő vedelme 10,300 dollár. A családok jövedelme asze int is váltakozik, hogy az or­szágnak mely r észében - élnek Legnagyobb az átlagos jőve lelem a nyugati államokban egalacsonyabb Délen. Arnelj •saláéban a nő a csa’ádfő, r jövedelem kisebb, mint a fér fi családfő házában. És per ze a bőrünk színe is szere pet játszik. A fehér embei átlagos családi jövedelme 7200 dollár, a színeseké 4Ű0C tollár —- nagy különbség! * * * Hogyan oszlik meg az ame rikai fehér családok évi jöve­delme? íme, néhány szám­adat: 1000 dollárnál kisebb jövedelme van a lakosság (családok) 2,6 százalékának. 1000 és 2000 dollár közt: 5,2 százalék. 2000 és 3000 dollár közt: 6,6 százalék. Ezen a ponton álljunk meg, mert a ’.000 dollárnál kisebb jövedel mii család-ókat ma, hivatalé can, de nem hivatalosan is, szegényeknek minősítjük. — Eszeiint az amerikai népnek 14,4 százaléka szegény — a gazdag Amerika fogalmai sze­rint. Sok ország van innen délre és túl a tengereken, ahol ezeket a szegény amerikaia­kat gazdagságukért irigyel­nék ! 3000 dollártól felfelé a la­kosságnak egyre nagyobb szá­zaléka kerül a listára és a 7000—8000 dolláros csoport­ban ezek már valamivel töb­bet tesznek ki 10 százaléknál. 10,000 dollárig keres a csa­ládok 15,2 százaléka, 15,000 lollár maximális jövedelem nel dicsekedhet 18,4 száza­lék. És ezen a ponton a lét­én már nem felfelé, hanem ’efelé kell lépnünk: a 15,000 dollárnál többet kereső csa 'ádok már az összes családok­nak csak 8,2 százalékát teszik ki. A fák nem nőnek az égig. Még az amerikai paradicsom-A “rövidszoknyások” részére kis festő-szerelvényt tervezett Fau­­berge New Yorkban, a megfelelő használati utasítással. A szinek a körömlakk színével egyeznek. delmi forrásuk. De sokan van­nak, akik önálló íoglalko-kertben sem. Előkészületek országszerte a szabadságharcos jubileumra WASHINGTON. - A Sza­badságharcos Szövetség or -zá-gos intéző bizottsága a? évfordulót — október 23. — megelőző ülését tartotta a na jókban. Az értekezleten Dr Pogány András elnök és Pász tor László főtitkár vezetésé vei több fontos határozat jött étre az országos és helyi ün népségek elősegítésére. Az in éző-b-izottság Geberen Istvánt x politikai bizottság elnöké íek választotta meg és meg erősítette Szigeti Pált a szer /ezési bizottság elnöki tiszté jen. * * * PITTSBURGH. - Az év­fordulói emlékünnepségek elő készítésében ré-sztvesz vala mennyi magyar egyesület. Az emlékbizottság Dr. Kárpáttá' Sándor vezetésével jubileumi bankettet rendez a Hilton Ho telbeu. A jubileumi év ki­emelkedő eseménye lesz a Pittsburgh Symphony ünnepi hangversenye december 4 én a szabadságharc elesett hősei' amiékének tiszteletére. * * * MIAMI. — A Szabadság harocs Szövetség -helyi elnöké nek, Aradi Istvánnak vezetése xlatt minden itteni magyar egyesület bekapcsolódott a ju­bileumi munkába. Külön ér­tékesség, hogy a magyar sza­badságharc jubileumi ünnep­cégeiben kubai menekültek is résztvesznek. Eredni .cnyesen ölyik a tagszerzés munkája 's, a Hornyik-házaspár húsz 58 os menekültet szervezett je. * * ❖ ROCHETER, N. Y. - A czabadságharcos emlékünne­­>élyen az amerikai magyar enekultura kincseit is bemu­tatják, előadásra kerülnek Nt. Egyed Aladár és Dr. Nagy Frigyes szerzeményei. * * ❖ LOS ANGELES. - Horn­ién Árpád szobrászművész 45 láb magas öbel'iszk tetején illő turulmadár formájábai’ örökíti meg a szabadságharc emlékét. A talapzatot a har­cokat ábrázoló dombormű dí­szíti. A los angelesi magyar­ság Ecsedy Árpád, Boros Jó­­séf, Czene Ferenc és Bödócs László aláírásával ellátott fel­­íivás-ban kéri a magyarság .ámogatását. Pontozott rajzot készített a Digital Implement Plotter, a két módéi­ról, San Diago, Calif.-ban. Kanadai miniszter Rudapesten Robert H. Winters kariada' kereskedelemügyi miniszter Biró József magyar kül-keres k-edelmi miniszter meghívásé ra szeptember 22-én nehánj napos hivatalos látogatásrí Budapestre érkezett. Nyilat kozatában tárgyalásait jelen tősnek minősítette, hangsu lyozva, hogy elő -kívánja segi leni a két ország gazdasági együttműködését. “Az első ka­­xadai miniszter vagyok — mondotta —, aki Magyaror­­zágot felkeresi.” A látogatást megelőzően Darvas László külkereskedel­mi miniszterhelyettes, aki jemrég tért vissza Kanadá­iéi, sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy jövőre a két or­­ízág közötti áruforgalom 50 5zázalékos növekedésével le­­net számolni. Los Angelesben Anthony Shipp bokájára bilincset csatolt az öccse. Anthony már örült, hogy nem kell iskolába mennie, mikor egy rendőr leszedte lábáról a bilincset.

Next

/
Thumbnails
Contents