Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-29 / 39. szám

Thursday, Sept. 29, 196G BtTMLEHEMI HÍRADÓ Nagy bajt okozhat, ha egy miniszter túlságosan jókedvű San Pedro, Calif.-ban 65 személy klórgáz mérgezést kapott és futószalagon kezelik őket a kórház mentő-osztályán. Képeslap a nagyvilágból HÁGA, Hollandia. — Éjfél­­után fél egykor hatalmas ro­baj törte meg az utca csend­jét, a holland kormány szék­helyének, Hágának legelőke­lőbb negyedében, a Van Hoey­­laan utca 5-ös számú háza előtt. A szomszédos házban a 3-as szám alatt felriadt álmából a 19éves Helene Dyserinek, de nem merészkedett az ablak­hoz, mint később mondta: — Azt hittem, valami borzasztó történt. A 17 éves diáknő Maria van Bochove a 2-es számú házból már bátrabb volt. Az ablak­hoz rohant és látta, hogy egy fekete Citroen autó belero­hant Louis van Solkema biró parkolt Ford-Cortina kocsijá­ba és azt az ut közepére so­dorta. Az összeütközést oko­zó Citroen éppen hátrálóban volt az utkeresztezés felé, amikor Marja pizsamában és mezítláb az utcára rohant. A kocsi számát a távozó autón nem láthatta, mert a kocsi vezetője eloltotta a lámpákat. Ez julius 16-án, szombaton történt és másnap reggel már jelentkezett Solkema birónál az épj szaka karambolozó Ford tulajdonos. Ez pedig nem volt senkimás, mint az utca 35-ös számú házában lakó 57 éves Jan Smallenbroek, Hollandia belügyminisztere. Smallenbroek diszkrét meg oldásra törekedett és kártéri MŰVÉSZETI VITA Két kiápzőmüvéafcjeti kriti kus egy tárlaton együtt né­zegeti a festményeket. A mo dem festményekről nehéz ki­találni, hogy mit akarnak áb­rázolni. Abban megegyeznek hogy az egyik kép a felmenő, vagy a lenyugvó napot ábrá zolja. De abban nem tudnak döntésre jutni, hogy napfel kelte, vagy napnyugta látha tő-e a képen. Az egyik a vita hevében ki vágja: — Ez napnyugta. Meg van rá a bizonyítékom. — Milyen bizonyítékod ? — Ismerem a festőt. — Én is ismerem. —* De én tudom, hogy so ha nem kelt fel ebédidő előtt. A VÉGÁLLOMÁSON UJ ÉLET KEZDŐDÖTT EDINBURGH, Skótország. — Mrs. Vera Black, 31 éves asszony elkísérte utolsó jára­tára autóbusz-soffőr férjét, Végállomáson kiszállt az autó­buszból és megszülte gyerme­két, akit októberre vártak. tést ígért, mire a biró visz­­szavonta a feljelentést. Min­den a legjobb utón haladt, amikor hire terjedt, hogy a belügyminiszter a karambol előtti este pártbarátokkal a “House of Lords” cimü előke­lő étteremben mulatozott és éjfélig alaposan a gin-es üveg fenekére nézett. Az újságok csak rövid uta­lásokat tettek az esetre, ami kor Marja, a pizsama-lány anyja olvasó-levelet irt a “Hét Vaterland” — cimü lapnak, melyben elmondta, hogy a lá­nya szerint a miniszter azon éjszaka, mint egy “megriadt bűnöző” menekült. A nagyobb botrány elkerü­lése végett a pártbarátok a le­mondást ajánlották a minisz­ternek, amit az meg is tett. A holland szokás szerint, ha a belügyminiszter megy, az ál­lamtitkárának is mennie kell. így hát Westerhout állam­titkár is vette a kalapját. Az egészben az az érdekes, Wcs­­terhout államtitkár- anti-alko­­holista. 13 NYELVET TUD BELGRÁD. — A 14 éves Szvetka Krcsek, aki Jugoszlá­viából négy évvel ezelőtt ke­rült Svédországba, 13 európai nyelven beszél tökéletesen. Nyelvtehetsége már szülővé rosában feltűnt. Rövid németországi tartóz­kodása idején a kislány meg­tanult németül és olaszorszá­gi utazás alatt olaszul és spa­nyolul. Csak angolul tanult tanító­nál, aki el volt ragadtatva Szvetka nyelvtehetségétől és i tanitásért nem volt hajlan ló pénzt elfogadni. Uj ottho ■iában, a dél svédországi Olof strömben svédül, dánul és nor­végül tanult meg és idegen munkásoktól — úgy melléke sen — lengyelül és csehül. Franciául az iskolában tanult meg, ahol az kötelező tan­tárgy, úgyhogy Szvetka Er­isek ez idő szerint 13 nyel­jen beszél. A 14 éves nyelvzseni jelen 'eg tanulólány egy könyvke reskedésben, ahol nagy hasz­nára vannak nyelvismeretei. Egy nagy ipari vállalat akar­ta alkalmazni, hogy tolmács­ként működjön a különböze országokból származó vendég munkások és a vállalati veze tőség között, de ezt az aján­latot elutasította, mert — mint mondta — a könyveket mindennél jobban szereti. Legalábbis egyelőre. DE GEULLE-NAK IGAZA VAN! PÁRiIS. — Világhírű volt a francia konyha már akkor is, régesrégen, amikor oeg Gaul volt Franciaország ne­ve, és szent nemzeti hagyo­mány volt még tegnap. De ma bajban van, szorongatja i “le drugstore” és a boldog. Az ősi Gault Julius Caesar szorongatta, De Gaulle Fran­ciaországában hódit az ame­rikai snack-bar. A franciák­nak meg kell tanulniuk, akár­mennyire nehezükre esik is, az uj -amerikai szavakat: ham­burger, cheeseburger, hurt drugs (amit hotdogot jelen A párisi Elyséesen és a na­gyobb városok főutcáin meg­nyílnak amerikai stilusu, co ke-forrással ellátott drug sto re-ok, a legnagyobb francia caterernek, Jaques Boréin ok -hefjei a szakácsmüvésze ,e' nem Párisban tanulták, ha­nem New Yorkban és San Franciscóban. Monsieur Bo élnék 150 snack bárból álló hainje van s nemrég orszá gos megdöbbenést keltett, hogy a sneák bar invázió el­érte a francia konyhaművé­szet büszke fellegvárát, Lyon városát. A nemrég megnyílt Paris Hiltonban a “Western Bar” hamarosan a legdivatosabb hely lett. Kapni lehet ott Cow-. boy steaket és Dude spare fibst, a falakat Wild West .’odeókra emlékeztető iasszók, Stetsonok, szárított ökörnrk­­bői készült texasi ostorok dí­szítik. A lokál tömve vau, urak, hölgyek élénken disku rálnak és — csak egyik-másik, asztalnál lehet amerikai szót hallani. A párisi társaság ta­lálkozóhelye lett'ez az ame­rikai Western Bar. A Michelin útmutató, a:; inyeefalatokra éhes turisták francia Baedeckerje, ki'űrte­tő csillaggal ékesít egyre több vidéki, országúti ceY a -. rantot. Amelyekben francia nyesmesterek és les ameri­­■ains vetélkednek: ezek öv íik a régit, azok az ujjal tá madnak. Igaza van Charles de d ml le tábornoké’, nők nelk: Az amerikaiak veszedelmes el lenségek, nagyon érzékeny pontján verik a francia nem zeti büszkeséget, a cuisine-t MENEKÜLÉS A PARADICSOMBÓL BERLIN. — Amióta a kelet­német szovjetzóna urai az orosz divíziók védelme aia*t megépítették — 1961 augusz­tusában — a Falat, a kom .nunista pokolból menekülők száma hónapról hónapra csők ken. Büszke is erre a zóna fő börtönőre, Ulbricht. De nem büszkélkedhetnek igy a többi tíözépeurópai országok. A múlt évben Magyarországból, Romániából, Bulgáriából, Len­gyelországból, Csehszlovákiá­ból, Albániából és Jugoszlá­viából szabad földre menekül­tek száma 20 százalékkal nőtt az előbbi évvel szemben, eb­ben az évben pedig a jelek a 30 százalék felé mutatnak. Ez annál figyelemreméltóbb jelenség, mert ezekben a kommunista kormányzat alatt álló országokban az utóbbi ívekben jelentős mértékben csökkent a rendőrállam em bertelen szigora. De a kép tel­jességéhez tartozik, hogy so­kan nem a rendszer elől fut­nak, hanem feleségtől, tar­­tásdijtól akarnak szabadulni, vagy azért mennek nyugat­ra, mert ott jobb megélhe­tést remélnek, kalandvágy is kerget sokakat. Miután a csatlósországok­ban meglazult a “kommunis­ta fegyelem” és a “disszidá­­lási félelem”, a kormányok egyre több nyugati utazásra szóló engedélyt adnak ki, rá­adásul valamelyes valuta-uti­­pénzzel ellátva a turistákat. Akarva, nem akarva, ezzel elősegítik a szökéseket. Egy kelet-európai útikalauzban azt az érdekes vallomást lehet ta­lálni, hogy “Egy disszidálás ’gy turistacsoportból minden társas-utazási programban megszokott dolog.” Aggodal­maskodni csak akkor kezdő nek, ha a csoport visszatérj ben hat-hét turistával meg­csappan. Májusban 17 magyar látogatott el Stockholmba, nyolcán repültek vissza Buda pestre. A román Állami Ope­­ä vendégszerepelt Görögor­szágban és “odaveszett” egy szoprán énekesnő, egy bUle rína, az első csellista és egy hegedűs. TOKIO. — Tiz hónappal ez­előtt vízre bocs áj tották az IHI nehézipari vállalat 151,000 tonnás Tokyo Maru nevű olaj­szállító tankhajóját — a vi­lág legnagyobb hajóját. Re­kord! De meddig volt rekord? Tiz hónapig. IHI lepipálta sa ját rekordját, most vizrebo­­csátotta az Idemitsu Maru 209,000 tonnás tankhajót — ma a világ legnagyobb hajó ját. Ezt a hajót meg kell nézni látni kell, hogy az ember el­­higyje a 209,000 tonnát! A hajó 1122 láb hosszú. Mi­lyen hosszúság ez ? Majdnem olyan hosszúság, mint a vi­lág legmagasabb épületének a newyorki Empire State Buildingnek a magassága. Fe­délzete 4.1 aker— olyan nagy, mint a newyorki Yankee Sta­dium. “Ez nem egy hajó, ez egy óriási épület”, mondta egy hajóépitési szakember. Novemberben, amikor tel jesen fel lesz szerelve, ez a hajóóriás olajat fog szállíta­ni a Perzsa-öbölből Japánba. Hány matróz fog szolgálni a hajón? Nem pár száz, ha­nem csak 32. A hajó automa­tikus berendezése révén tulaj­donképpen csak 10 főnyi sze­mélyzetre lenne szükség, de a vállalat 32-t fog foglalkoz­tatni, hogy a hosszú tengeri Nem ment ki a divatból az illegális emigrálás, a vasfüg gönyön átszekés. Mert a poli tikjai rendőrség (utllevélosz­­tály) nagyon alaposan szem­­ügyre veszi azokat, akik út­levelet kérnek, és a népide­mokratikus rend őreinek éber figyelmét nem kerülik el olya­nok sem, akik útlevelet — nem kérnek. Drámai, akroba­tikus szökések az aknamező kön át, a drótkerítés alatt, a drótsövényen át még min dig előfordulnak. Egy kis sportrepülő-gépben két ma­gyar átrepült a szabadságba. Két román három napon át egy vasúti kocsiban néhány tonna paradicsom alatt lapult meg. Becsben egy hütőkocsi­­ban hét nap és hét éjjel után egy félig megfagyott magyar szállt ki, aki éhezésről nem panaszkodott, mert fél mar­hák, sonkák, csupa nyers hu sok álltak rendelkezésére. Ro­mániából autón szállítottak egy lakásra való bútorokat és Lőcsben az autó egyik ülése alól kibújt egy ember. Mindig kockázatos a szökés, éberek a kommunista hor. őrei. A Fekete-tengeren égj őrhajó elcsípett egy öttagú családot, amely török földr. akart szökni a romániai szov­jet paradicsomból.. Törökor­szág partja közelében az őr­­hajó kapitánya a legénységét egy mentőcsónakba parancsol­ta, ő maga az őrhajóval par­tot érve kiszállt török földön az ötttagu családdal együtt.. ut a hajósoknak ne legyen el­viselhetetlenül unalmas. Mit hoz a jövő ? Uj szuper­rekordot. IHI 1968-ban épit egy uj góliátot: 276,00 ton­nást. Ezt és még öt ilyen ha­jó óriást IHI az amerikai Na­tional Bulk Ca-rrers Inc. ren­delésére készíti. Eszerint — legalábbis 1968-ig — a világ legnagyobb hajója Japánban készülő amerikai hajó lesz. HALÁSZHISTÓRIA ZAANDAM, Hollandia. —Az Aanstreek halászklubból ki zárták a champio-nok cham pionját, aki több halfogási di­jat nyert, mint a többi klub­tagok együttvéve. Most mégis kirúgták a klubból, mert ki­sült, hogy egyik másik dísz­példányt halkereskedőktől vá­sárolta. CSENDŐRÖK PÁRIS. — A francia Lár­maellenes Liga könyvet jelen tetett meg, amelyben tájékoz­tatja a turistákat, hol talál­hatók a legcsendesebb szállo­dák, hol nyaralhatnak a leg­nagyobb nyugalomban. A li­ga minden évben “a csend aranypálmáját” adományozza annak a vállalatnak, vagy cég­nek, amely a legtöbbéit tette a zaj leküzdésére. Az északvietnami tábori színház két csinos tagját 11 férfi szinész­­szel együtt elfogták az amerikai csapatok egy Viet Cong alagutban. Most szöges drót mögött ülnek. A LEGNAGYOBB HAJÓ - ÉS A MÉGNAGYOBB HAJÓ 7. OLDAL ’ Ha ember harap embert PITTSBURGH, Pa. — Dr. Harry Archer, az egye­tem szájsebészeti osztályának vezetője és Dr. Gerald Cox, a fogászati osztály kiérdemesült vezetője, vizsgál­ják az emberi harapás orvosi jelentőségét. Csodálkoz­nak, mondják, hogy mig a kutyaharapásról oly sokszor esik szó, alig figyelnek fel az emberek, az orvosok, a tudósok, hogy milyen egészségi következményekkel jár az, ha ember harap meg embert. Az ember szájában, mondja Archer professzor, több fertőző baktérium van, mint bárhol az emberi szervezeten kivül. Akit megha­rapunk, azt megfertőzzük. Nem úgy, ha saját nyelvün­ket harapjuk meg. Miért? Azért, mert saját szerveze­tünk ellenáll a fertőzésnek. Eddig még senkisem vizs­gálta meg azt a kérdést, hogy mi történik, ha mást ha­rapunk meg. Archer professzor azt gyanitja, hogy évente többen halnak meg emberi harapás folytán, mint kigyómarás következtében. Az ember harapás veszélyesebb, mint a kutyaharapás. Megjegyzendő, hogy emberek a leg­több esetben nem haragból, mérgesen harapják meg egymást, gyakran inkább szeretettel. Szenvedélyesen szerető férfi beleharap a szeretett nő nyakába vagy mel­lébe. A két professzor országos vizsgálatot készit elő, sok kórházban fognak adatokat gyűjteni, hogy megálla­píthassák az emberi harapás szimptomáit, a harapás és az orvosi kezelés közt eltelt időt, a harapási seb mély­ségét, kezelését és azt, hogy milyen kórházi feljegyzé­sek állnak rendelkezésre az emberi harapás tanulmá­nyozása céljára. Rákkutatás a budapesti egyetemen A lasersugár gyógyászati alkalmazását előkészítő kutatómunka kezdődött meg az elmúlt napokban Ma­gyarországon, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Erről Dr. Mester Endre igazgató-professzor a következő nyilatkozatot adta: — A magyar tudomány a lasersugarat nemzetközi viszonylatban az elsők között állitja az orvosi kutatás szolgálatára. Klinikánk kutatólaboratóriumában jelen­leg állatokon kísérletezünk, a lasersugárríak az élő szer­vezetre kifejtett hatását tanulmányozzuk. Későbbi cél­kitűzésűnk az, hogy a lasersugarat a daganatok kezelé­sében hasznosíthassuk. — A laser olyan fényforrás, amellyel parányi terü­letre rendkívül gyorsan nagy energiájú, tehát koncent­rált sugárzás célozható. Az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban ,az úgynevezett színes daganatok, például a bőr bizonyos rosszindulatú daganatainak gyógyításában juthat szerephez. Ha várakozásunk beigazolódik, akkor a lasersugár az említett daganatfajtát elroncsolja, azt a szervezettől lokalizálja. Következményként az elron­csolt daganat helyén heg képződik, majd a szervezet regenerálódik. — Ma még a lasersugárnak az emberen való al­kalmazása tekintetében nagy óvatosságra van szükség. Megvan azonban a lehetőség rá, hogy elsősorban a már említett színes daganatok, továbbá a szem és az emlő bizonyos daganatai ellen rövidesen alkalmazni tudjuk. Reméljük — fejezte be nyilatkozatát dr. Mester Endre, — hogy a lasersugarat a jövő esztendő második felében már az ember gyógyítására is hasznosíthatjuk. Nem fontos, de érdekes i hogy nagy az önbizalom a jö- Braziliában működik a vőre vonatkozéan is. Minden “Futball Szálló”. Három sza- eefezes 90 va§y 45 Perci§ tart’ Ionja van: “Svédország 1958”, tehat annyi idei§’ mint “Chile 1962”, “Anglia 1966” mérkőzés vagy egy félidő és — emlékeztetvén az eddigi vi- — a portás síppal ébreszti a lágbajnokságokra és hiretvén, vendégeket! Az uj “Miss America” Jane Anne Jayroe, Laverne, Okla.-ból meg­kapja a koronát elődjétől, Debbie Bryant-túl Atlantic Cityben. I

Next

/
Thumbnails
Contents