Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-07 / 27. szám

Th« Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $8.00 EGYES SZÁM ÁRA 20c BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $0.00 A YEAR SINGLE COPY 20c Official Organ at the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. Second Claaa Posta?« Paid in Bethlehem. Pa. VOL. 44. ÉVFOLYAM No. 27. SZÁM BETHLEHEM. PA. Szerkesztőnk Magyarországon és Erdélyben járt Lapunk szerkesztője, Dié­nes László 30 év után meglá­togatta szülőföldjét. Junius 7-én a l-apvállalatunk rende­zésében 21-napos túrára in­duló clevelandi Donó-csoport­­ta-1 utazott át, repülőgéppé] közvetlen New Yorkból Bu­dapestre, ahol — mint már multheti számunkban ké­pünk is mutatta — megkoszo­rúzták a budapesti Városli­getben 55 éve álló Washing­ton szobrot, amelyet a cleve­landi Szabadság napilap kez­deményezésére amerikai ma­gyarok adományából állítot­tak ott fel. Szerkesztőnk on­nan továbbutazott Erdélybe, ahol szülőföldjén, Háromszék megyében töltött el kedves és kellemes napokat, rokonok, valamint régi isikolatársalk és barátok társaságában. Látoga­tást tett Bálványos-fürdőn, az egyik Jókai regényből ismert hires Bálványosvár aljában, valamint Sepsiszentigyörgyön, ahol felkereste az egykori Szé­kely Milkó Kollégiumban azt az osztálytermet, amelyben az első román szót kellett egy­kor tanulnia . . . Autóval haj­tott Brassón át Segesvárra, majd Marosvásárrelyre, Tor­dára és Kolozsvárra s útjuk­ban megálltak a Fehérégyhá­­zi síkon azon a helyen, ahol Petőfi Sándor 1849 júliusában az életét adta hazájáért s ahol “’habtestén át fújó pari­pák száguldottak a kivívott diadalra” — orosz katonák fújó paripái akkor is, később is ... (A sors kegyetlen iró­niája, hogy a helyet megjelö­lő táblán nemcsak magyarul, de idegen nyelven is ott áll a felírás.) Rákosi Viktor magyar írónk “korhadt fakeresztjei” és “el­némult harangjai” jelezték mindenütt Erdélyben lapunk szerkesztőjének útját . . . Öreg temetőikben sírkövek el­mosódó betűi között kereste őseinek nevét s talált rá sok­sok rokonára. A felsőtorjai vártemplom kerítésén belül elhelyezte egy sima, édesany­ja sírjára azt a parányi kis ró­zsát, amit amerikai családi házának udvaráról vitt magá­val; a budapesti, rákoskeresz­túri temetőben pedig egy má­sik sima, édesapja sírjára tet­te annak párját . . . A három hét, amit Diénes László szerkesztő Európában töltött, három évtized távlatá­ból hozott vissza sok-sok drá­ga emléket, emlékek olyan tömkelegét, hogy az három hét éjjel-nappalába alig-alig fért el . . . Három hónap is kevés lett volna egy ilyen látogatásra . . . A hatóságok részéről a szer­kesztő a legnagyobb udvarias­ságot és előzékenységet ta­pasztalta úgy Magyarorszá­gon, mint Romániában. Sehol semmiféle zavar, akadály, vagy okvetetlenkedés nem volt, amit már csak azért is meg kell említeni e helyen, hogy mindazok, akik hasonló rokoni látogatást, emlék-kuta­tó utat terveznek az óhazába, első forrásból tudják meg, hogy amennyiben a vízumot ELADÓ fűszer és hentesáru üz­let New Brunswick, N. J. terüle­tén, teljes felszereléssel. Ára $12,000. Évi bruttó bevétel $75,000. Conrad Kuhllhau Realtor. Tel.: KI 5-4131 és CH 7-2243. Kérje Mrs. Cantwel-t. ezekbe az országokba meg­kapták, sehol semmi bántódá­­suk, kellemetlenségük nem lesz. Aki a száját befogja és nem beszél olyant, -ami bántó az ottani hatóságok felé, vagy nem kritizálja a rendszert, nem csinál semmiféle kihágást vagy törvényellenes dolgot, nem csempész be vagy ki sem­mit, annak semmi bántódása nem lesz. Azért írhatjuk ezt le ide ilyen biztonsággal és nyugodtan, mert hiszen isme­retes az, hogy a mi lapjaink szókimondóan és kereken megírnak mindig mindent a kommunistákról s lapjaink cikkeiért a szerkesztő az egye­düli felelős. A szerkesztő pe­dig -el mert látogatni a kom­munista Magyarországra és Romániába, mint magánem­ber végiglátogatta szülőföldje különböző helyeit és városait és sehol senki meg nem állí­totta, meg nem kérdezte, hogy miért jött, mit akar, mit fényképez. Nem kémkedni ment oda és semmi más célja utjának nem volt, mint az, hogy még egyszer lássa azo­kat a helyeket ,ahol gyermek volt és ahol férfivé serdült... Sikeresen és szerencsésen tet­te meg ezt, az útja- pontosan az volt, aminek tervezte, semmi más! Kolozsváron, a házson­­gárdi temetőben megállt Re­­rnényik Sándor sírja előtt s halkan elmondotta örökbecsű, hires sorait: “A lelked csilla­puló viharának észrevétlen ezer uj hangja támad ... sü­völt, sikolt ... S az emlékezés keresztfáira téged feszit a honvágy ... és a bánat . . .”. (Ezért az egy délutánért, ez­ért az -egyetlen egy emlékért is érdemes volt hazalátogat­ni . . .) Brassó felett, a Oenk tete­jén hűvös nyáreleji szél süví­tett, amikor az ezeréves Ma­gyarország -emlékoszlopának helyét kereste -a messziről jött utas . . . Sepsisztengyör­­gyön a régi gangos lépcsőház mennyezetén még ott találta a szántóvető emberes, pacsir­­tás festményt a tízéves kis­fiúból nagyapává lett szer­kesztő. Kolozsváron Mátyás király szülőházának udvarán leült egy félezredéve, vagy még annál is több ideje ott fekvő faragott kőre a hajdani nagy idők Ikései csodálója . . . Budapesten, a Szent István bazilika vasárnapdélelőtti áhí­tatában könnyes szemmel osz­tozott nemsofcadmagával az amerikai magyar . . . Ennyi volt, annyit jelentett ez az ut . . . s megérte minden cent­jét a vele járó költségeknek... Néhány apró emléktárgy között amit Diénes szerkesz­tő visszahozott magával, ott van egy, egyik legbecsesebb: annak a Székely Újságának, annak a kézdivásárhelyi heti­lapnak a cimfejéből a nagy ólom “S” betű, amelyben első írása 1932 tavaszán megje­lent ... A láp egykori szer­kesztője, Kovács J. István, egy hónappal odaérkezése előtt ment el az örök hazába, vele már nem találkozhatott. Találkozott azonban sok-sok rokonnal, régi jóbaráttal, is­merőssel, akik mind igaz sze­retettel fogadták s látták vi­szont ... Az ősi ház küszöbé­ből egy forgács, temetők hant-Medicare premier Julius elseje varázslatos dátum millióknak, akik ezen a napon már -elérték 65-ik szü­letésnapjukat, de azóknaik, áki!k csak ezután lépnek a b-ü vös korba. Ez a nap be lesz írva az amerikai történelem­be, mint a ‘Medicare kórházi és orvosi majdnem-i-ngyeines biztositás első napja és — en­nél sokkal több. Mert tudni kell, ha ma még politikailag nem ajánlatos -erről hangosan nyilatkozni; hogy ez csak a kezdet, utána az egészségvé­delemnek újabb és újabb fá­zisai következnek. Éis már ma i-s v-am egy Medicare, amely a 65 -éven aluliakról gondos­kodik, amennyiben “orvosilag szegényeknek” tekinthetők; ezekről az egyes államok gon­doskodnak, reszten -többet is nyújtanak, mint a (Social Se­curity keretébe tartozó orszá­gos Medicare. (Orvosi sze­génység azt jelenti, hogy az egyénnek vagy családnak ele­gendő jövedelme van, általá­ban szegénynek nem minősit­­he-tő, de nagyobb o-rvosi kia­dásókra nem -telik a jövedel­mükből) A 6'5-ein felüliek Me­dicare egészségvédelmién kí­vül vannak további biziositá- 5ok és gondoskodások: Vete­ránok és családjaik csaknem teljesen ingyenes kórházi és orvosi -szolgálatot kapnak. Kö­rülbelül hiélt millió -azoknak a száma, aikiik a fcorm-ányallkal­­mazottalk biztosítási rendsze­rében vannak és biztosítási dijaik egy részét a kormány fizeti. Julius 1 után mindezek az egészségvédelmi intézmé­nyek összesen 55 millió sze­mély j-avára működnek. Ez azt jelenti, ho-gy minden négy amerikai közül egy valami­lyen formában- részesedik a “népjóléti állam” áldásaiból. Ilyen széleskörű -egészség­­védelem billiókba kerül. A mostani pénzügyi évben, jú­lius 1-től a jövő évi junius 30- i-g, az előrelátható költség 16 billió dollár les-z. Részletezve: 2.4 billió a Social Security adókból, 550 millió dollár a Medicare-t helyettesítő kor­­mányalkalmazott biztosítás­ból, a többi — a költségek túl­nyomó része — az országos, ál­lami és helyi kormányzatok kincstáraiból kerül elő. * * * És mindez — nem titok Washingtonban — csak kez­det. Nem álmodozók, hanem csendben tervezők mondják, j-aiból néhány porszem, az öreg diófa levele, mely alatt mint kisgyermek játszadozott egykor, régi perga-men-tek, megsárgult irá-sok, kottiala­­pók, levelek, szalagra vett h-angfosZlányok . . . meg any­­nyi drága emléktárgy, ami egy amerikai otthonban félt­ve őrzött kincs lesz . . . (Szentimentális, nagyon is személyes és magánjellegű ut volt ez, amiről csak így, szen­timentális stílusban lehet ír­ni és beszámolni ... Akit nem érdekel az ilyesmi, az már régen abbahagyta ennek ol­vasását, akit azonban érdekel és akinek van érzéke hozzá, az jól tudja, mit jelent egy ilyen 30 év utáni hazalátoga­tás és megérti e sorokból és e sorok közül mindazt, amit írója megpróbált elmondani... S ha megértette, érdemes volt megírni . . .) t hogy a végsői cél: adópénzeik­kel alátámasztott általános egészségvédelem. Máis szóval: a dolgozó és kereső generáci­óik újabb és újabb megterhe­lése. A 65-ön aluliak már ma i-s ihorzzáj árulnak a Medicare kórházi biztosítás költségei­hez, amennyiben a Social Se­­omurity adó egy része Me-di­care-re megy. A Medicare által fedezett 65-ön felüliek is az állami és helyi programok által fede­zett “orvosilag szegények” sokmilliós csoportjai közt fog­lal helyet egy ugyancsak sok­milliós csoport — azok, akik -még nem -érték el a Medi­care életkort és jövedelem te­kintetében nem érik el a rela­tiv szegénységi szintet. Ezek (■főleg a módosabbak) miaguk fizetik -a kórházi és orvosi költségeket, vagy privát biz­tosításuk (Blue Cross, stb.) van, egyénileg drágábban, csoportban olcsóbban. * * * Mi következik ezután? D-enticare — ingyenes vagy kedvezmény es fogkeze-lés. Előbb gyermekei, aztán orvo­silag szegények részére. Már a jövő é-vbein a kongresszus elé kerül erre vonatkozó tör­vényjavaslat. Katonai Medicare — aktiv -és tartalékos, .veterán kato­náknak és családjuknak. Özvegy-Medicare — 60 és 65 közti nőknek. Ha 60 éves kor­ban jogosultak Social Securi­ty nyugdíjra, miért nem ré­szesülnének Medicare ked­vezményekben is? — kérdik és a kérdésben már benne van a felelet. Medicare nem gondoskodik a 6-5-ön felüli férj fiatalabb feleségéről. A feleség kórházi és orvosi költségeit vagy pri­vát biztosítását a férj jöve­delméből kell fizetni, amely jövedelem esetleg nem több, mint a nyugdíj. Munkásnak 62 és 65 közt le­lhet nyugdija., de nincs miég jogosultsága M-edicare-re. Sokan vannak, milliók, akik rendszeresen használnak or­vosszereket (például szívbaj ellen, inzulint, stb.) — -ezt sa­ját zsebükből kell fizetni. Legalább azok orvosságait kellene fizetni, alki-k a Medi­care biztosításban vannak. fokról fokra kiszélesedett a biztosítási alap, bevettek újabb és újabb csoportokat, önálló foglalkozásúakat, mun kaképt'eleneket, lesziéállitot­­ták a korhatárt, előbb nőiknél, aztán férfiaknál is, legújab­ban rákapcsolták a Social S-e­­curityra a M-edicare-t. Ter­mészeti jelenség törvénysze­rűségével a honatyák és a haza bölcsei minden választá­si évben javítottak egyet­­mást a nyugdíjrendszeren és a múlt évben elsőizte-n a fi­nanciális fedezet terhét kis részben (Medicare) átvette a kormány, a kincstár, egysze­rűbben szólva: az adófizető közönség. Ha számbavesszük am/nthogy számba kell venni, a kormány ihozájárulásain kí­vül -az állami és helyi kor­­m-ányaztok idevágó költsége­it, arra a (némelyeket nyug­talanító) megállapításra ju­tunk, hogy ma az -egészségvé­delem összes költségeinek 32 százaléka az általános költség­vetésből jön. * * * A U. S News, cimü folyó­irat a fejlődés eddigi utj-át a következő szántaiatokban fog­lalta össze: Az egészségvé­delmi szolgálatok (az államok és Városok részéről) a Medi­­crae előtt évi 11 billió dollár­ba kerültek. A Medicare és az orvosilag szegények gondozá­sának költsége ebben a finan • dália évben 16 billió dollár les-z. És ha megvalósulnak az álmodozók és tervezők álmai és tervei, és a Medicare-t ki­terjesztik az egész lakosságra, az évi költségek 48 billió dol­lárt tennének ki. Amit a gaz­dag Amerika ma tehet, azt teheti majd -egy gazdagabb Amerika ... Nem leéli a népnek az uj állami adó Julius 1-én lépett életbe New Jersey államban az uj forgalmi adó és máris nagy felháborodás észlelhető a nép köréten. Minden 17 centen felüli áru után adót kell fizet­ni; 17c-nél 1 cent az adó, 41 centen felül 2 cent, 71 centen felül 3 cent és így tovább. Ki­vételt képeznek a különböző élelmiszerek, az éttermekben és más fogyasztási helyeken És igy tovább. Addig lehet­ne folytatni az óhajokat és terveket, -amiig eljutunk a végállomásra: egészségvéde­lem, kórház, orvos, gyógyszer ingyen mindenkinek! * t * Ha csoda történnék és mindezek az óhajok és javas­latok és követelések máról holnapra valósággá — leg­alábbis törvényi valósággá — válnának, fel kellene teni a kérdést: honmn “vesszük” a szükséges sz-ám-u orvosokat, ápolókat, -technikusokat, gon­­d-özióotthonokat Először ele­gendő tapasztalaitokat kell nyerni arra nézve, hogy a Medicare milyen módon és milyen mértéiben nyilvánul kielégitőnek. Tudjuk, ho-gy merre fuj a szél. A Social Security nyug dij biztositás, amelyet har­minc évvel ezelőtt borzalmas financiális veszélynek mond­tak sokan, mai szemmel néz­ve csupán csontváz volt: nyugdíj, semmi más. Aztán eladott élelmiszer -azonban szintén forgalmi -adó alá esik. Bizonyos szervezetek máris petíciót köröznek aláírásra s mihelyt tesz vagy egymillió ilyen aláírás, benyújtják az állami törvényhozáshoz, hogy az u-j forgalmi adót szüntes­sék meg. Az egyik állami kép­viselő -helyesen jegyezte meg az uj forgalmi adóval kapcso­latban, hogy “New Jersey egy gazdag állam lesz, sze­gény lakossággal.” Valóban, az uj forgalmi -adó a kiske­resetű embereket sulytja leg­inkább és ezért igazságtalan. Gazdag embereiknél nem szá­mit az a néhány cent, vagy dollár forgalmi -adó, a kis em­ber azonban nagyon megérzi ezt, különösen az, aki nyugdi­"AVON CALLING!"—az Avon jut nyomban eszébe a nőknek, amikor kozmetikai cikkekre gon­dolnak. Látogassa meg az erre váró ügyfeleket szabad idejében! Otthonában történő megbeszélé­sért telefonáljon KI 5-1345 vagy Hl 2-2462 .számra, Allenlown- Bethlehem környékén hívja 432-0916 számot. Thursday. July 7, 1966 A Viet Conggal vívott csata után amerikai katonák a segélyhelyre visznek egy sebesült vietnami gyereket. A Tanulmányi Alapítvány him NEW BRUNSWICK, N. J. — Az Amerikai Magyar Ta­nulmányi Alapítványt, mint emlékezetes, a néhány -év előtt elhunyt nagy amerikai ma­gyar fizika tudós, repülés­technikai és űrhajózási úttö­rő Kármán Tivadar végrende­letében örökösei között sorol­ta fel, most megkapta a ha­gyatékból a 30,000 dollár kész­pénz adiamányt. Azonkívül az Alapítvány kapta az örökha­gyó apjának, fivérének és nő­vérének sók könyvét é-s kéz­iratát. Az elhunyt apja, Kár­mán Mór, a budapesti egye­tem tanára volt, főleg a köz­oktatás elmélyítése és mo-der nizálása terén alkotott mara­dandó értékeket. Az Alapít­vány tervbevette Kármán Mór főbb müveinek amerikai for­dítását és kiadását s ezek költségeit fogja az örökség jö­vedelméből fedezni. Az A. M. T. Alapítvány né hány év óta minden évben George Was-h-iin-gtom érmet és elismerő oklevelet az ameri kai magyarság kimagasló sze mélyiségeine'k, -valamint ame­rikaiaknak, akik a magyarság érdekében érdemes tevékeny­séget fejtettek ki. A jövőben az Alapítvány Lincoln Award érmekkel fog érdemes egyé­neket megtisztelni. Az else Lincoln Award kitüntetéseket november 10-én fogják kiosz­tani -Chicagóban. * * * A Tanulmányi Alapítvány egyik fontos legközelebbi programja; -Hungarian Béri tage House megteremtése. Ügy képzelik el, hogy ez amo­lyan muzeum, könyvtár és történelmi kutató intézmény lenne, amely nagy fontosság gal birna a magyarság fcul turális értékeinek az amerikai közönség körében való nép szerüsitésé-re és, persze, az jából, vagy Social Security járulékából él. Ajánlatos, hogy a petíciói mindenki írja alá, hogy a tör­vényhozás ezt az adót vesse el és keressen más forrást, az állami kasszia megtöltésére. Ahol látjuk kitéve a petíciót, Írjuk bátran alá és követel­jük törvényhozóinktól, hogy szavazzák le az uj adót. Ellen­kező esetben nem fogunk rá­juk szavazni a legközelebbi választáson! amerikai magyarok ismeretei­­melk gazdagítására. A Hunga­rian Heritage House -építési alapjára már kapott az Alapít­vány nagyobb adományokat. Kas-ser Sándor és neje, Kell­ner Pál és neje egyenként 150-0 dollárt adományoztak. (Mrs. Kasser elnöke és Mrs. Kellner tagja volt az, idei George Washington Award bankett-bizottságának.) Ste­­van Dohamos (Dohányos Ist­ván) és felesége 10-00 dollárt ajánlott fel iaz épdtósi alapra. M-edgy-esy L-ászló-n-é 500 dollár értékű részvényekkel gazda­gította -az alapot. 50-0 dollárt ad tak az igazgatóság volt tag­ja, néhai Kovács A. Pál ba­rátai. * * * A newbrunswicki Rutgers állami egyetemen ősszel kelet­­európai osztály nyílik meg, amelynek élén Joseph Held cog állni. Az uj program ma­gyar nyelvi tanfolyamot fog, egyebek közt, elindítani. * * * Egy n-ewyorki ügyvéd érte­­ifette az A.M.T. Alapítványt, h-ogy végrendeletet készített, amelyben a Tanulmányi Ala­pítvány egy legalább 50,0-00 ioilárnyi örökséggel szerepel. REGI ADÓSSÁG LAROHiMONT, N. Y. — John H. Moran, ,a Manhattan College tanára, in-tő levelet ka­­oo-tt a városi könyvtártól: Nem hozott vissza egy 194-5- h-e-n kikölcsönzött könyvet s most köteles késedelmi birság és késedelmi kamatok címén 1288 dollár 3 centet fizetni. Mór an professzor a fejét ’csóváiba. Hogyan lehetséges, ú-szen ő 1945-ben még nem s lakott Lairc'hmo-ntban. A lönyvtárban nem tudják meg­mondani, hogyan volt ez le­hetséges. Talán egy régi di­ákja, akit el-b-uktatott, ezzel 3. rossz tréfával akarta leróni adósságát... NE CSAK ÓHAJA LEGYEN! CSELEKEDJEN! Vegye meg mindazt, amit megérdemel! AZ "AVON" ÜGYNÖKEI $2-$3-ai megkeresnek óránként, részidő­ben. Otthonában történő megbe­szélés végett telefonáljon 642-5146 számra. New Brunswick körzeté­ben hivja: KI 5-1345, Perth Am­boy környékén Hl 2-2462, Allen­­town-Bethlehem környékén hiv­ja 432-0916 számot.

Next

/
Thumbnails
Contents