Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-17 / 11. szám
Thursday, March 17, 1966 BETHLEHEMI HÍRADÓ 7-IK OLDAL A rózsa és a szegfű bejutott a nemzeti VB-mérkőzés döntőjébe WASHINGTON. - Amikor az első világháború váraivátarja után Wilson elnök hoz zálátott élete nagy müvéhez a demokrácia örök időkre való biztosításához, akkor indull meg Amerikában a harc a nemzeti virágért is. Múltak a? évek, az évtizedek, és Ameíú kának még ma sincs nemzeti virága. A kongresszus egyik bizottsága előtt fekszenek év tizedek óta javaslatok, a bi zottság időnként megtárgyal ja a nagy problémát, de i döntés még egyre késik. Még csak ott tartunk, hogy sok se lejtezés után két virág jutott be a Virág Bajnokság döntő jébe: a rózsa és a szegfű. Hogy a probléma komolysá gát megértsük, tudnunk kel! hogy Amerika az egyedüli nagy ország, amelynek nin csen nemzeti virága. Angliában a rózsa a nemzeti virág a napraforgó minden oroszok saját virága, a benszülött no pal kaktusz Mexico népének szimbolikus növénye, a kana daiak annyira büszkék a föld jükön termő sugar maple fá ra, hogy annak levelét nemrég felvették az uj nemzeti lobo góba. Legfőbb ideje, hogy ne künk is legyen nemzeti virá gunk. Melyik legyen? Legtöbb hive a rózsának van amely az amerikaiak verse nyen kívül legkedveltebb vi rága. A texasiak a rózsa fő szurkolói, reménykedve tekin tenek a Fehér Ház felé. A li liom párt kétkedve tekint a rózsára. Azt mondja a párt szószólója: A rózsa, tisztesség ne essék szólván, nyomorék ha nem gondozzák nagy gond dal, elpusztul. Iowa népe tér mészetesen a kukoricaboj mellett tör lándzsát. “A kuko rica Amerika!” — jelen tette ki a kongreszusban a> egyik iowai honatya. A Little Flowernek elneve zett newyorki polgármester Fiorello LaGuardia, az északi közepi és déli Amerikák szó lidaritásának jelképéül Ave nue of the Americas névre keresztelte át a nagy város egyik utcáját. Ilyesféle elgon dolás vezérli a poinsettia nevű szép virág híveit, akik ezt v versenyben benevezték. A po insettia Mexico szülötte, töbi mint száz év előtt J. R. Poin sett mexieói U. S. nagykővel hozta onnan. Latinamerika: virág, mint az Északamerikai Egyesült Államok nemzeti vi rága, sokat tenne az Észak Óriás népszerűsítéséért a dél -’zomszédok körében! Amerika virágszakértőineltáborában tábornoki rángó' visel a Pennsylvania Burpee dinasztia mindenkori feje. A mostani uralkodó, David Bur pee, a marigoldot tűzte ki a harci lobogóra. A legerősebb versenytársát, a rózsát, nerr ócsárolja, csak azt veti eile ne, hogy az American Beauty és több más rózsafajta mái több államban hivatalosan ki nyilatkoztatott állami virág nem lehete gyben nemzeti vi rág is. A kukoricabojt? Óh akik benevezték, a naiv iowai ak, ha tudnák, hogy a kukori cabojt nem is virág, hanem csak fele, hímje, egy virág nak! Marigold- Gyönyörű vi rág, aranysárga, de lesz an nak még fehér változata isi 10,000 dollárt kap az, aki el :önek ki termeszt egy fehé marigoldot! ... A marigold ki válóan alkalmas nemzeti vi ágnak azért is, mert egyet len államnak sem állami vi rága! Nem hinné az ember: virá gokról, színes, illatos, szivde •itő természeti szépségekrő blyik a vita és a kongresz -.zusi bizottságban közgazda ági szempontokat is mérle ge’.nek. Mint a fenti példák el árulják, gazdasági érdekek i: fűződnek a Virág Bajnoksá eldöntéséhez. Kukoricatermesztők terme ■iztesen a kukoricát propagál ják. Pennsylvaniai és califor. niai rózsakertéraek saját ga7 lasági érdeküket is védik miikor a rózsát propagálják Az ökörfark-kórónak nincse nek kongresszusi kereszteslo vagjai... Azt mondja tehát Luther Burbank, aki 3000 uj növény- és virágfajtát terem tett meg a keresztezés mód szerével: válasszunk meg nemzeti virágnak egy olyar virágot, amelynek alig van ke reskedelmi jelentősége s igy a helyi önös érdekek nem érnek fel hozzá. Válasszuk meg i szebbnél szebb margaréták legszebikét, a Shasta daisy-t amely igazi amerikai virág: amerikai kertmüvész terem tette meg! Ha a nagy versenyben végül a Shasta daisy győz, a nemzetnek egyetlen rétege egyetlen állama sem jut meg nem érdemelt előnyhöz. Én nek az igazi amerikai virág növénynek még az a nagy elő A jet-kiképzőgép. mely a két Gemini űrrepülőt vitte, Charlas A. Bassett-et (lenn( balra) és Elliot M. See., Jr.-t. A gép lezuhant St. Louisban. Egy hajó súlyosan megrongálta a Raritan folyó fölött átvezető vasúti hidat, melyen a Jersey Central és a Pennsylvania Railroad vonatjai mennek keresztül South Amboy, N. J.-ben. nye is van, hogy mind az ötven államban növeszthető ér ncvénybetegségektől mentes termesztése könnyű, hiszen évelő, nem kell minden évben újból ültetni. A Shasta daisy nek oly sok előnyös tulajdonsága van, hogy joggal lehet íz “amerikai olvasztótégely hez” hasonlítani: nemzeti egységbe olvasztja a legkülönbözőbb világok különleges sajátságait. Az édesillatu szegfű, hogy úgy mondjuk, magabiztosar hallgat. Úgy érzi, nincs szűk sége lármás versenytéri ki kiáltom, énekes TV-hirdetés ■e, kongresszusi védőügyvéd •e. Ugyan ki mondhat valami rosszat a szegfűről? Ki merné azt mondani, hogy a szegfű nem is virág, hanem parfüm? ... A Florists’ Telegraphy De livery Association, a virágkö szöntéseket közvetítő virág árusok országos szövetsége legjobban tudja, hogy mely virágokat szeretik legjobban szerető szivek, jó emberek, jé amerikaiak. A szövetség országos szavazást szervezeti meg s az eredmény ez volt: Az amerikaiak első számú kedvence a rózsa, második a szegfű. Az állítólag legameri kaibb Shasta daisy a 17-ik helyre szorult. A többiek? “Futottak még ...” A rózsa és a szegfű futót tak be a döntőbe. Ismerve a; amerikai demokratikus nem zeti szellem egyik fő sajátos ságát, a kompromisszumra hajlamosságot, nem fogunk csodálkozni, hogy amikor el következik a döntő harc, a. utolsó nagy csata, az nem százszázalékos győzelemmé1 és unconditionnal surrende) vereséggel fog végződni, ha nem kompromisszummal: nem egy virágot, hanem egy virág csokrot fognak a honatyák éf a haza bölcsei nemzeti virág nak proklamálni. Lesz abban a csokorban rózsa és szegfű de lesz marigold, margaréta (Shasta daisy) is, talán még olyan virág is,a mely csak fé1 virág. .. Gerald R. Ford republikánus kongresszusi képviselő Washingtonban bemutat egy paradicsom konzervet, melynek ára 5 év alatt 20 centről 39 centre ment fel. KÁNIKULA HAVAZÁSSAL Mária Terézia 1751 augusztusában meglátogatta Gödöllőn Grassalkovich Antal grófot. A nábob példátlan fénnyel fogadta a királynőt; a kastély tündéri fényben úszott, egymást érték a pazar tűzijátékok és az állatviadalok, melyekben — ama kor furcsa Ízlése szerint — vitézeknek öltöztetett medvék viaskodtak egymással. Szökőkutak tiszta óbort löveltek, minden nap tiz ökör forgott a nyárson. A nép közé zsákszámra szórták az aprópénzt. De a legniagyobb pompa, a leghatalmasabb tékozlás mégiscsak az volt, hogy Grassalkovich Pesttől Gödöllőig sóval hinttette be az országutat, hogy a királynő a nyár derekán szánnal mehessen e kirándulásra. A lombos fák alatt, a virágos mezők közötti téli fehérben csillogott a négy mérföld hosszúságú országút; az ezüstcsörgőket rázó hat lótól vont aranyos szán szédítő sebességgel csúszott a magas nyári havon; nyomában csakúgy porzott, szikrázott a kristályos hó. Forró nap volt, de Mária Terézia — mondják — mégis drága prémekkel takarózva ült a bíbor csigát ábrázoló szán-hintóban, mert a mesterséges hó látása azt képzeltette vele, hogy kemény tél van. Grassalkovich grófnak ez az elmés tréfa egész vagyonba került, mert a nyári hó fölemésztette a máramarosi sóbányák egész évi termését. G^a/ már? . . . hogy a kátrányozást és tollazást nem a Ku Klux Klan találta ki, hanem Oroszlánszívű Richard. Rablók büntetése volt ez. . . . hogy a chicagói rendőrség 243 rendőrének és tisztjének college végzettsége van. . . . hogy az elefántoknak elég két óra alvás. Ezekk őzül többen, feletteseik engedélyével, mint kisegítő tanítók tanítanak chicagói is kólákban, legfeljebb heti 2C órát. .. . hogy az amerikai postának 540,000 alkalmazottja van t ezeknek 90 százaléka unióba van beszervezve. . . . hogy tornádó akkor kelet kezik, amikor különböző hő mérsékletü légtömegek talál koznak, összeolvadnak. . . . hogy Massachusetts első puritánjai 1659 és 1681 közt tiltották a karácsonyi ünneplést. . . . hogy a moszkvai Krem’ első épületeit a 15. század vége felé építették. . . . hogy a liliom, a hagyma és a spárga egy család sarjai . . . hogy egy kutyaév hét em berévnek felel meg. . . . hogy a régi világ Hét Cső iája közül ma csak az egyip tömi piramisok és szfinkszek léteznek. . . . hogy Perzsia ősidők óta létező császárság nevet csak nemrég, három évtizeddel ez előtt választották hivatalosan Irán-ra. Ez volt az ország ere deti neve, a perzsa nép görög származású. De hiába a hiva talos névváltoztatás; a per zsák, ha angolul vagy fran ciául beszélnek, hazájukat to vábbra is Perzsiának nevezik NŐI RUHAPROBLÉMÁK PÁRIS. — Egy francia szó ciológus véleménye: “Annak a nőnek, akinek csak két ruhája van, nincs problémája A nehézségek 12 ruhán felül egyre súlyosabbak. Akkoi már a nő állandóan azt han goztatja, hogy nincs mit fel vennie.” KELL A PÉNZ KOPENHÁGA, Dánia. -“Pénzre van szüksége? Juj jön hozzánk-’’ — hirdette egy kopenhágai bank. Plgyik reg gel a kifosztott pénztáron a következő felirásu papírlapot találták: “Eljöttem. A pénzt küszö nettel átvettem.” 1200 fehér elefántot hozott magával a látogató buddhista szerzetes LUDD, Izrael. — A béke és a szeretet üdvözletét hozom Buddha és nagy tanitómeste rém, Mahatma Gandhi névé ben —- mondotta Kaman Lal buddhista szerzetes, amikor kiszállt a repülőgépből. A ko paszra borotvált, sárga csu hába öltözött 62 éves budd hista pap az utóbbi hetekben Londonban járt, a British Mu zeum könyvtárában kutatott az India és európai államok ókori kapcsolatait bizonyitú okmányok után. — 1200 fehér elefántot i: hoztam magammal — mondta mosolyogva a buddhista paj — és remélem, hogy ezekkel az elefántokkal megajándé kozhatom itteni barátaimat 12 kis plasztikpoharat húzótelő, amelyek vallása szerin' fétisként szolgálnak: úgy hí szik, hogy minden pohárkában száz elefánt szelleme hu:ódik meg. A buddhista vallás fontosságot tulajdohit a fehér elefántoknak, amilyeket szentekként tisztelnek, mert a hagyományok szerint Buddha édesanyja azt álmodta, hogy egy fehér elefánt költözött testébe, mielőtt vallásalapitó fiát megszülte. Kaman Lal tiz évvel ezelőtt magára a buddhista szerzetesek csuháját és a tibeti határon, a Himalája hegyláncaiban eldugott kis faluban lakik. A Kolostorban töltött tiz ív óta 38 könyvet irt, közöttük filozófiai müveket, valamint ipari és mezőgazdasági szakkönyveket. Izráeli utján főleg a mezőgazdaságot és. a különböző települési formákat tanulmányozza. Egy orvos — egy kórház CAMPTON, Ky. - Dr. Paul F. Maddox 40 éves orvosró' ízt mondják, hogy ő Amerika legtöbbet dolgozó orvosa. A rendelője a városban valóságos kórház, ahová 25 mérföldes körzetből jönnek betegek — az Appalachia szegényei. Kívüle nincs más orvos ilyen nagy körzetben. Dr. Maddox valósággal futószalagon vég :i valóságos tömegek vizsgá 'atát és kezelését. Kórházá nak egyedüli orvosa ő, de van kisegítő személyzete: ápoló nők, technikusok, gépirónők, Összesen 2 személy. A váró szoba oly tágas, mint egy au tóbusz állomás, onnan három ajtó nyílik a rendelőszobák ba. Dr. MaddoX nem megy házhoz, arra nem ér rá. A nagy váróterembe kora reggel kezdenek özönleni a betegek s c senkitsem küld el megvizsgálás nélkül. Ha szükséges akár éjfélig is a betegeivel foglalkozik. Reggel 8-tól éjjeli tv 12-ig! A hétnek minden napián ! Honoráriumát appalachiái mértékben szabta meg: 2 dollár, injekcióval 3 dollár. Az egyedüli orvos, aki 1 dollárért1 Injekciót ad! Gyakorló orvos és specialista egy személyben. Minden' bajt, betegséget kezel; gyermek lábából szilánk kiszedését, fejfájást és gyomorrákot, uj állampolgárok világráhotását is. Szülés orvosi dija 30 dollár. Házának emeleti részében van a lakása. Oda megy fel rövid pihenőre, feleségéhez és 5 és 13 közti négy fiához. A múlt évben Dr. Maddox körülbelül 40,000 pácienst kezelt. Azt hinné az ember, hogy ez több mint foglalatosság. Nem. Dr. Madoxnak jut ráérő ideje egyébre is: tagja a megyei iskolaszéknek, titkára i Kiwanis klubnak, scoutmaster, egyideig a város'polgármestere is volt. NEVESSÜNK A gazdag ember felbontj; a táviratot,a mely úgy szól, hogy lump unokaöccse meghalt. így morfondírozik: — Most meg a temetésre akar pénzt kicsikarni tőlem... ❖ ❖ ❖ — Az én apukám nagyon fé lös ember — meséli az egyik gyerek a másiknak. — Mitől fél? — Azt nem tudom. De akár hányszor az anyuka nincs itt hon este, ő átmegy a szom ■zédasszonyhoz aludni, meri fél egyedül lefeküdni. ❖ * # A társaság tulajdonosai azon vitatkoznak, hogyan ke'L betanítani az uj szép titkár nőt. — Mindenekelőtt meg kell őt arra tanítani, hogy fiatalsá gával és szépségével könnyen visszaélhetnek az emberek tehát azt kell neki megma gyarázni, hogy mit szabad és mit nem — mondja az idősebbik főnök. A fiatal ezt feleli: — Rendben van. Te tanítsd meg őt arra, hogy mit szabad tenni... — Látom uj titkárnőd van, i régit elbocsátottad ? — Dehogy bocsátottam el. Elment. Miért? — Rajta kapott, amint meg'sókoltam a feleségemet. * * * A penzió halijában mindig i zongoránál ül az egyik venlég. Hozzálép egy másik ven- Jég: — Úgy látom, őn nagyon muzikális. — Én? Nem is tudok zongorázni. — Hát akkor miért ül ide mindig a zongora mellé? Nehogy más üljön ide. Gallinburg, Tenn.-ben az autó áttörte a híd karfáját és felefuródott egy vendéglő tetőzetébe. A vezetőnek csak a kisujja sérült meg.
