Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-03 / 5. szám
I BIt OLDAL ________________ 32 fog — évezredek problémája BETHLEHEMI HÍRADÓ A.heroin útja: Egy ópium-mákföld Törökországban. Innen Szíriábadöllár értékű heroint találtak egy autóban. )bal lent). Jobb fent; csempészik és morfiumot készítenek belőle. Azután Lebanonbólmarijuana növényt koboztak el New Yorkban (jobb fenn). Johh Olaszországba és Franciaországba csempészik és heroint készítenek lenn: Marijuana cigaretták és kis heroin csomagok, belőle. (Felső bal). A mexicoi határon, Laredo, Tex.-ban 33 millió Elemezve a kórházak és az orvosok fokozott igénybevételét, az egészségügyi hivatal a következő tényezőkre mutat rá: Az emberek tovább élnek és éppen a hosszabbéletüek szorulnak fokozottabb gondozásra és kezelésre — négyszerannyi az idős betegek száma, mint a fiatalabbaké, és betegségük általában hosszantartó. A kórházak túlzsúfoltságát fokozza az a körülmény is, hogy nincsen elég gondozó intézet s emiatt sok esetben kórházbank ell tartani betegeket, akik számára gondozóba való felvétel megfelelne. Mindenki, fiatal és öreg egyaránt több orvosi szolgálatra tart igényt, mert azért nem kell vagy csak részben kell fizetni. Egy privát biztosítási igazgató megjegyezte: Amíg fizetni kellett, csak tüdőgyulladás ijesztett, rá az emberekre, most már náthával orvoshoz szaladnak ... GENF. — Az Egyesült tartalmú anyagot, azóta egy Nemzetek Világszervezetének megállapitása szerint a fog szuvasodás ma a legelterjed tebb betegség a világon. Tiz ember közül kilenc bizonnyá ismeri a fogfájás gyötrelme it. De hát. ki, vagy mi a bü nős? Elsőszámú bűnös a szénhidrát. Amig az ember nem fogyasztott annyi cukrot, sok kai kisebb arányú volt a szuvasodás. A két legfontosabb szénhidrát, a cukor és a liszt sajnos, túlságosan is nagy szerepet játszik háztartásainkban. Elsősorban a cukor nak vannak olyan alkotóele mei.a melyek nemcsak a fogzománcot, hanem még enné) keményebb anyagokat ip ké pesek oldani. (Ismert eset, hogy egy városka hídjának egyik betonpillérét évről évre javítani kellett, mert sulyo san rongálódott. Amikor ke lesni kezdték az okot, kiderült, hogy a hidpillér mellett áramlik ki a közeli cukorgyár ból a melaszos melléktermékeket elvezető csatorna. A bőm ló szénhidrát még az erős betont is szétmarta.) :’í :Jí A civilizált ember mindjobban leszokik a rágásról. Aki több rágásra késztető nyers ételt fogyaszt, annak kevésbé romlanak a fogai. A rágással a fogak kopnak, de az a kopás előnyös fogszuvasodás ellen, hiszen a bajt okozó szén hidrátok nem maradnak ott a fogakon. A fogak romlását elsősorban helyes fogápolással előz hetjük meg. Sajnos, akár mennyire is emelkedett az életszínvonal (mint ezt éve kig például a cukorfogyasztáson is mértük), őszintén tneg kell mondani, nem emel kedett ezzel párhuzamosan az alapvető kulturhigiénia. A gyerekeket legjobb esetben iskolás kórban szoktatják a Rendszeres fogápolásra, holott ez legalább ilyen fontos Í2-—3 éves korban, amikor a tejfogak már kinőttek. A gyerekek nem is szeretnek fogat mosni. A fogbetegségek megelőzésének, a fogak épségben tartásának fontos eszköze: megfelelő mennyiségű fluort juttatni a szervezetbe. Általános vélemény, hogy a legideálisabb mód az ivóvíz flourizálása. Jelenleg a világon több mint 2500 város és község lakói fogyasztanak mesterségesen fluorizált ivóvizet. (Egyes vidékeken természetesen fluortartalmu viz is előfordul.) Amióta Horace Wells 1844- ben felfedezte a kéjgáz (nitrogénoxidul) fájdalomcsillapító hatását, s alig félévszázad múlva Halstedt az injekciózásra is alkalmazható kokaintüszúrással elejét lehet venni a foghúzás fájdalmainak. A fogkezelés talán a legkel lemetlenebb része a fogak re szelése, a fúrás. Ez sem u tudomány. Egykori feljegyző sek maradtak fenn példáu arról, hogy V. Károly orvosa Vesalius kis reszelőkkel, kézi kaparókkal kezelte a király fogait. Később fedezték fel ; lábbal hajtott fúrógépet, é szinte forradalmat jelentett a fogorvoslásban, mikor megszerkesztették az első — 6—8 ezres fordulatszámú — elektromos fúrógépet. Ma már ezt is kezdi kiszorítani a légturbinás, percenként háromszáz ezres fordulatszámú gyémánt furós készülék. Itt a nagy fordulatszám biztosítja a gyor saságot s a közben alkalmazott lég- vágy vizhütés nem engedi a fogat felmelegedni igy a művelet valóban ali'j érezhető. Újabban az ultrahang s a lézer-sugár fogászati alkalmazásával is kisérle teznek. A fogak ápolása és gondo zása elválaszthatatlan egész, szervezetünktől. Számos betegség (szív, iziilet( stb.) forrása lehet a rossz fog. A rákos megbetegedések 5 százaléka a szájban, vagy az ajkon keletkezik. “Egy jó fohászt Szent Appocniához” — tanácsolta a fog fájós hívőknek egy levelében XXI. János pápa. 1643-ban Ferdinánd császár és a császárné kápolnát építtettek fogfájósok védőszentjének tiszteletére, mert fiukat, Lipótot megszabadította a kinzó gyötrelemtől. Nagy Kata-: in cárnő naplójában igy írja le egy foghúzását: “A földre ültem, Boerhaeve az egyik, a kamarás a másik oldalamra állt és Gyón kihúzta a foga . mat. A k^vstkező pillanatban a számból vér és szememből viz patakzott. Gyón a fogammal együtt ertv darab álcson :ot is kitépett”. Mindez már csak a kínos múlt. De a fogfájás még nem a múlté. Minden korszerű mód és eszköz megvan arra, hogy minél tovább “32 maradjon a 32”. REGI BAJ HARRISBURG, Pa. — A környékbeli Amish közösségoen egy ritka vérbetegség szedi áldozatait s Dr. Herbert Bowman vérspecialista,' aki évek óta nyomon követi ezeket a megbetegedéseket, azt állítja, hogy ez a betegség, a vérszegénység egyik formája, öröklött baj — az Amish szekta tagjai egymásközt házasodnak s ez a magyarázata egy és ugyanazon betegség gyakori fellépésének, nemze-V. . ..v. :v>; • .• .v} : ...• . A Northern Illinois Conservation Club tagjai versenyhalászatot rendeznek, a jégen vágott nyílásokon keresztül, a Channel Laken, Antioch közelében. Medicare - milyen lesz, amikor lesz? Még csak fél év múlva megy át gyakorlatba a Medicare biztosítás. Papíron jól fest, de azt senkisem tudja megmondani, hogy a -gyakorlatban mennyire fog beválni, menynyire fogja ígéreteit betölteni, mennyire lesznek elégedettek és elégedetlenek az idős férfiak és nők és a kórházak vezetőségei, az orvosok, az öreggondozók, stb. Majd eldől. Mindenesetre érdekes azonban már most is egy hasonló biztosítási rendszerrel való megismerkedés. Svédországban, amely éppen olyan népjóléti állam, mint az Egyesült Államok, most érkezett el 10-ik évfordulójához az , általános kórházi és orvosi biztosítás rendje s igy az ottani tapasztalatok elég meggondolnivalót szolgáltatnak nekünk is. Ismertetjük tehát röviden a svédországi Medicare biztosítást. Svédországban a biztosítás általános, mindenkire kiterjed, nem úgy, mint az amerikai Medicare, amely csakis 65 éven felüliek javát lesz hivatva szolgálni. Úgy, mint itt, a biztosítási költségeit jórészben a dolgozók és a munkaadók hozzájárulásaiból fedezik, azzal a különbséggel, íogy ott az összes költségekre történnek együttesen a bedékről nemzedékre átöröklődésének. Dr. Bowman mult időkre is kiterjesztette vizsgálódásait és arra a megállapításra jutott, hogy ez a sajátos vérszegénység 1742-re vezethető vissza. Ugyanis ab- 3an az évben vándorolt be merikába egy Jacob Yoder nevű Amish, aki abban a betegségben szenvedett. fizetések, nálunk pedig csak a kórházi biztosításra és fele részben az orvosi biztosításra. De — a munkás-munkaadó be; fizetések Svédországban nem elegendők s a hiányt az állam ■ kasszából pótolják. * * * Az első tiz év tapasztalatai Svédországban azt mutatják hogy hiába pótol a kormány akármennyi hiányt, az ottani Medicare nem felelt meg a várakozásnak. A főbb napaszok: Nehezebb orvost találni, mint régebben. Tovább kell várni kórházba való felvételre. A kórházból sokszor elbocsátják a beteget, amikor még kezelésre lenne szüksége. Az orvosok munkával túl vannak halmozva, évente ezrekre megy a betegek száma, akik nem jutnák orvosi kezeléshez. Az ápoló-hiány is érzékeny. Az orvosi biztosítás, éppen úgy, mint az amerikai, nem fedezi a teljes orvosi számlát. A hivatalosan megszabott orvosi kezelési dij nem kötelező, az orvos annyit számit fel a páciensnek, amennyire szolgálatát taksálja, és ez a gyakorlatban a hivatalos díjszabáson felüli ráfizetést jelent a betegeknek. így van ez az amerikai orvosi biztosításban is; itt a Medicare csak a!z “ésszerű” orvosi dijat fize: ti, a magasabb dij fizetésének kötelezettsége a betegre hárul. ❖ ❖ :!*• Néhány adat bevilágít a svédországi helyzetbe: Egyedül Stockholm fővárosban körülbelül 4000 beteg vár operációra, a vidéken a várakozási listán állók száma aránylag ugyanilyen nagy. Egyes kórházakban a reménytelenül beteg embereket, a halódókat a folyosókon felállított ágyakban gondozzák. Különösen kritikus az oly betegek helyzete, akiknek speciális kezelésre lenne szükségük; közülük sokan meghalnak, mielőtt orvos keze alá keriilnének. Nagy a személyzethiány. A betöltésre váró ápolói állások 10 százaléka betöltetlen. A közegészségügy szolgálat alkalmazott orvosi karánál a hiány 9 százalék. Különösen távolabbi, határszéli vidéke ken az egészségügyi szolgálat hiányos. Egyes kórházakban megengedik külföldi diplomával rendelkező orvosok munkáját, ami egyáltalán nem nyugtalanító, mert nemcsak Svédországban képeznek ki jó orvosokat, de — foglalkoztatnák orvostanhallgatókat is, ami már kevésbé nyugtathatja meg a betegeket. :Jí :Js; ❖ Miért a sok baj és sok panasz? A felelet erre a kérdésre Svédországban kézenfekvő és előreláthatólag ugyanúgy fog hangzani Amerikában is: Többen, sokkal többen veszik igénybe a kórházi és orvosi szolgálatokat,a melyek vagy ingyenesek vagy bargain árakon kaphatók. Ez a kedvezőtlen, káros helyzet annál meglepőbb, mert Svédországban 1950 óta az orvosok száma megduplázódott, hasonlóképpen kétszerannyi ápoló van és a kórházi ágyak száma 25 százalékkal nagyobb. Ugyanebben az időszakban az ország lakosságának száma alig 10 százalékkal nőtt. És mégis, a hiány érzékeny. Az országos egészségügyi hivatal úgy véli, hogy a válságos helyzet még körülbelül 1970-ig fog tartani. Akkor aztán, remélik, a Medicare meg fog felelni a várakozásoknak. Thursday, February 3, 1966 FEBRUÁRI MAGYAR ÉVFORDULÓK Február 1.: 20 éve kiáltották ki a Magyar Köztársaságot. — 135 éve indult Pestről Bécsbe az első gőzhajó. — 5 éve halt meg Csók István (1865—1961) festőművész. Február 2.: 95 esztendeje halt meg Eötvös József (1813- 1871) iró és államférfi. Február 3.: 85 éve halt meg Tóth Kálmán (1831—1881) költő, aki megindította a “Fővárosi napilapokat”, az első szépirodalmi napilapot. Február 11.: 155 éve született Teleki László (1811— 1861) államférfi és drámairó. Február 12.: 15 éve halt meg Bajor Gizi (1895—1951) színművésznő. — 150 évé született Sárosi Gyula (1816-1861) költő, az 1948—49-i szabad ságharc krónikása. Feburár 14.: 135 évvel ezelőtt tartotta a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia elődje) első nagygyűlését Pesten. — 160 éve született Batthyány Lajos (1806—1849), az első felelős magyar kormány elnöke. Feburár 20.: 170 éve szüle tett Mészáros Lázár (1796— 1858) emlékiratiró, honvédaltábornagy, hadügyminiszter. Február 22.; 105 éve született Ambrus Zoltán (1961— 1932) iró és kritikus. Február 24.; 155 éve halt meg Bessenyei György (1747- 1811) iró, filozófus, kulturpolitikus, a magyar felvilágosodás első szakaszának vezető alakja. — 130 éve halt meg Berzsenyi Dániel (1776-1836) a magyar költséezt kimagasló alakja. Február 25.: 60 éve halt meg Prielle Kornélia (1826— 1906) drámai színésznő. Február 26.: 90 éve halt meg Tóth Ede (1844—1876) szinmüiró. Február 28.: 10 éve halt meg Riesz Frigyes (1880— 1956) korunk egyik kimagasló matematikusa. — 80 éve született Rácz Aladár (1886-1958) cimbalom-művész. — 100 éve halt meg Gaál József (1811-— 1866) iró, a Március Tizenötödike szerkesztője, aki ‘Szirmay Ilona’ című regényével hozzájárult a magyar történeti regény kialakításához. Egy délvietnami lány virágkoszorut akaszt a 25-ik gyalogos hadosztály Hawaiiból érkezett 2-ik brigádja egyik katonájának mellére. VALÓDI repülő tányér CANBERRA, Ausztrália. — Évek óta sokan láttak ég és föld között lebegő tányérokat, csillagászok, fizika tudósok, hadvezetőségek a vasfüggöny két oldalán tanulmányozták a rejtélyes égi jelenséget, de a titkot mindmáig nem tudták felfedni. Eddig még senkinek sem jutott a kezébe égi tányér. De most már kézről kézre járhat. Mert egy ausztráliai tudós, R. M. Rabbidge, elkészített egy repülő tányért és — szabadalmat kapott találmányára, már a múlt évben. — Hát ha már tavaly szabadalmat kapott rá, miért titkolta eddig? Erre az ésszerű kérdésre a tudós okos feleletet adott: — Azért, mert úgy véltem, hogy a dolog nyilvánosságra jutása bajba fog hozni, az emberek azt fogják, suttogni, hogy bolond lyukból bolond tányér bújik elő. Az ausztráliai tudós találmánya akkor került nyilvánosságra, amikor az amerikai lapok jelentették, hogy a California! Egyetemen Paul S. Möller professzor olyan tányért készít, amely hosszabb időn át a levegőben lebeg, forog, majd eltűnik a mindenségben. Az ausztráliai ennek a hírnek hallatára megszólalt, hogy megvédje elsőbségét. Egy U.S. marine katona vezeti a bekötött szemű gyereket és a nagyapját egy a Viet Congtól elfoglalt faluból. Még nem tudni Viet Congok-e.
