Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-16 / 24. szám

6-IK OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ Thursday, June 16, 196S WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR Japán és amerikai pacifis- jén is. A riporterek Foch ták ara kérték Johnson elnö­köt, hogy halassza el Luci augusztus 6 ra kitűzött eskü­vőjét, mert — augusztus 6 a hároshimai atombombatáma­dás 21-ik évfordulója. Hí H* H« Leon Keyserling, aki Tru man elnök gazdasági tanácsi adója volt, azt mondja, hogy teljesen alaptalan az a meg lehetősen általános felfogás', hogy némelyek azért adják fe , kormányhivatalukat, mert ál­lásukra ráfizetnek. Szó sincs róla! Az a Ikormányhivatal na­gyon jó reklám, hivatali mű ködösük során felfigyel rájuk az ipari és üzleti világ s ami­kor kilépnek a közszolgálat­ból, üzleti elnöki és igazgatói állásokat kínálnak nekik ma gas fizetéssel. Legújabb pél da: Valenti, Johnson elnök hűséges titkára, elment a Fe­hér Házból és azonnyomban kapott 175,000 dollár évi fize téssel járó állást a filmipar­ban. S*C ;}! H5 Az 1964. évi kampányok ban a két párt összes (orszá­gos, állami és helyi) kam pánykiadásai 200 millió dol­lárral rekord magasságot ér­tek el. Ez szavazó-fejenként 3 dollár. Megért mindenkinek 3 dollárt, az összességnek 200 millió dollárt, hogy nem ez, hanem az a jelölt győzött? A, Citizens Research Foundation elemzés alá vette a választási eredményeket és arra a meg állapításra jutott, hogy a be­fektetett tőkék nem hozták meg a kellő profitot. A két párt majdnem négy millió dol­lárt költött TV reklámra és a TV hallgatókat szómon tartc vállalatok feljegyzései szerint a szavazópolgárságnak fele sem hallgatta azokat a prog ramokat és rövid jelszavas be mondásokat. 29,300 ilyen po litikai hirdetés volt s azt le hét mondani, hogy felerészben kidobott pénz volt az a négy millió dollár. A demokraták két millió dollárt költöttek At lantié Cityben tartott jelölt: konvenciójukra, amely megle betűsen hatástalannak bízó nyúlt. Miért költenek mégis oly sok pénzt ? Talán csak azért mert a pártok, a pártszerve zetek a szokás rabjai. A Fehér Ház és a Capito' tájékán sürgő forgó politikai riporterek serényen kémlelőd nek a vietnami helyzet kulcsa után. Ott fent biztosan tud ják, hogy mi van és mik a ki látások, de, hogy, hogy nem senkisem nyilatkozik félreért hetetlen nyíltsággal. így volt ez régebben is. Pél­dául az első világháború ide­francia tábornok főhadiszál iásán összebarátkoztak a mim .lentudó főparancsnok soffőr jével, lesték annak minden szavát: hátha kikotyogja azt, miit legfelülről hallott. De a soffőr minden alkalommal kö­zömbös Jelentéktelen dolgok­ról beszélt. Egy alkalommal aztán büszkén közölte az uj­­ságirákkal, hogy Foch tábor­nagy bizalmasan beszélt vele. Mit mondott? “A tábornagy ur szólt hozzám: Pierre, mit gondolsz, mikor lesz vége en nek a háborúnak?” * * * A múlt évben csaknem egy és egyiharmad billió adóval maradtak adósok hanyag vagy bűnös adóalanyok, jelentette a szenátus előtt Williams dela Nevezetes dátum a magyar zene történetében 1906 de eembere. Akkor jelent meg Bartók Béla és Kodály Zol tán közös kiadványa, a nép­zenei gyűjtőmunka első ered­ménye a “Magyar népdalok”. Húsz népdal, énekhangra., zongorakisérettel. “Találná­nak bár népünk lelkének ezek a sokszor őseredeti megnyi lakkozásai feleannyi szeretet re, mint amennyit érdemel nek” — irta az előszóban Ko­dály Zoltán. “A magyar tár­sadalom túlnyomó része még nem elég magyar, már nem -lég naiv és még -nem elég nüvelt arra, hogy ezek a da­lok közelebb f érkőzzenek a szi­véhez ... De megjön az ideje annek is . .. Mikor nemcsak i ritkaságok kedvelője tudja majd, hogy másféle “magyar népdal” is van a világon, mint i “ritka búza” és az Ityóka pityókát”. A magyar közvélémény ab bán az időben és még hosszú -íveken át az olyan dalokat /élte népdalnak, mint a “Rit ca búza” s ezeket tartotta gazán magyarnak. Bartók és Kodály hatalmas népzene gyűjtő munkája, életének ja /a része a magyarahb és mü vészi szempontból értékesebb népzene érdekében vívott küz leiemben telt el. Amikor ők I. romantikus, szentimentális álmagyarság, művészi igény­telenség és a zenei művelet lenség ellen, az ősi magyar népdalokért fölvették a faar­cot, szembe találták magukat a “cigányzene” és a “magyar nóták” híveinek ellenségeske­warei szenátor, a szenátus “főügyésze”. Az adóhivatal, ileltőleg a kormány több mint 328 millió dollár adó-adóssá­got; mint behaj ihatatlant, le irt * * * Johnson, Rusk, McNamara és egyáltalán Washingtonban mindenki, akinek nincs szük­sége newyorki szenátori ta­nácsra, tudja, hogy a remény­kedés, hogy Mao Ce-tung után jobb, liberálisabb politikusok jutnak hatalomra, öncsalás. A liberális elemek mostani tisztogatása előkészület arra, hogy ez ne következzék be. * * * A dominika szabad válasz­tást Washingtonban Johnson elnök számlája javára írják. Az intervenlió szükséges volt közben Bartók és Kodály a népdalban nemcsak a magyar ság hamisítatlan zenei örök­ségét, hanem a magasabb :endü művészi értéket is föl­fedezte, a magyar közvéle­mény zöme magyarságban és műveltségben is megrekedt valahol a félúton s elszán! makacssággal védte a saját illúzióit. Ebben a megreke désben elsősorban a dzsentri a. bűnös, az akkori idők lecsú­szott nemese, aki fölfelé ka­paszkodva sokszor külföldi — elsősorban német — divatokat utánzóit, ugyanakkor elúszott földjét és vagyonát siratva valamiféle hamis busmagyar­­kodásba menekült. “Szövege czikornyás, dalla­ma német”, — mondja Arany lános is, amikor gyermekkori lallamemlékeit idézi. De szól másféléről is: “régi dal,'csu­da hangmenettel”, jellemezve egyúttal a kettő közötti kü lönbséget. Már Liszt Ferencet is kisértette az a gondolat hogy batyuval a vállán neki vág a magyar falvaknak s fel kutatja a magyar népzene kin ’seit. Liszt, aki akkor már az európai hangversenytermek közönségének dédelgetett ked vence volt, sohasem indult e! erre az útra. De ha elindul aligha jutott volna továbh azoknál a dallamoknál, ame lyeket általában “magyar nó ták” néven emlegetünk: az úgynevezett cigányzenénél. A múlt század társadalmi viszo nyai között Liszt nemigen ju tott volna el a parasztházak ba, ahol az ősi népzenét meg­találhatta volna. Voltak ezeknek a daloknak ismert, népszerű szerzői. Olya nők mint Szentirmay Elemér, Szerdahelyi József, Egressy Béni vagy Dankó Pista, akko riban közkedvelt népszínmű vek dalszerzői, akiknek dalia > mai közül jó néhányat Liszt Ferenc a hires Magyar rap jzódiákban is feldolgozott. Da Iáik között akadnak értékes, szép dallamok, amelyek még ma is joggal népszerűek. De ük sem tartoztak a jelentős muzsikusok közé, alkotásaik a nagy mesterek mértékével nem mérhetők. Ezért is mond ta némi gúnnyal Liszt Ferenc, amikor Szentirmayról úgy be izéitek előtte, mint a “magyar Schubertról”. “Még sohasem hallottam, hogy .Schubertét úgy emlegették volna, hogy 5 az osztrák Szentirmay.” Olyan dalok, mint Szentir maynak “Csak egy széplány van a világon” című dala (ez később “Csak egy kislányára módosult), vagy Szerdahelyi nótája, a “Magasan repül e daru”, avagy Egressy dala, a “Ne menj rózsám a tarlóra”, , annák megakadályozására, hogy Latin-Amerikában ne le gyen több Bay of Pigs ka tasztrófa; ezt most már be látják ázol is, akik az inter­venciót elhamarkodottnak vél­ték. * * H« Ócskaautomobil-temetési biztosítás törvénybehozását javasolta faul H. Douglas il linoisi szenátor a szenátus köz­müvekkel foglalkozó bizottsá­gának. Minden uj autó vásár­lásánál ki ’tellene venni ilyen biztosítást, és az eredmény az lenne, hogj gondoskodás tör­ténnék az ccska autók eléget é síéről s a megmaradt ócskavas árt ékesi t és éröl. Tartha t at lan állapot, mondta a szenátor, hogy az ejész ország szélié­ben hosszában autóroncshe­­gyek csúfítják el az ország­utakat, de a városokban sem szép látvány -az ócska-autó­­temető. Több mint húsz mil­lió használatlan tragacs van az országban; ezeket el kell Híven őrzik a romantikának, a 19. századbeli magyarság nak az ízlését. Ezeket és a nyomukban ezrével feltűnő di lettáns dalszerzők nótáit tar­tották Bartók és Kodály fel. lépéséig magyar népdaloknak, Dallamaik főként az utánzó ké — nem élnek önálló életet, egy-egy harmóniát írnak kő rül, hangszeres elképzelésű ek, édeskések, cikornyásak, diszitésük nem disz, hanem cicoma. A nyugati hatásokon kivid azonban sokat felsziv tak magukba a népzenéből, az igazi népdalokból is. Ezért ne vezi őket Bartók “városi nép­zenének, más néven népies müzen ének”, majd megállapít­ja: “Szerzőik nyugateurópai dallamfordulatokat kevernek bizonyos parasztzenei sajátsá­gokkal ... .Valószínűleg szer­zőinek izléshiánya miatt sok itt a mindennapi és a Nyugat tói kölcsönzött zenei közhely.” Hogy mégis tovább élnek, an­nak nyilvánvalóan nem zenei értékük a magyarázata, ha FUNCHAL, Madeira. — An­tonio Abreu Madeira szigetén élt egy kis helységben. Mint gépész jól keresett, és szé­pecskén volt már megtakar!­­ott pénze is a bankban. Sze­retett volna megnősülni, de nem ismert egyetlen olyan ányt se, aki megfelelt volna igényeinek. Elhatározta, hogy apróhirdetés utján keres fele séget. Kapott is rengeteg ajánlatot, köztük egy rendki vüi kedves, intelligens levelet, amelyre azonnal válaszolt is a megadott jeligére, poste restante, Spanyolországba. A második levél után már fényképet kért a lánytól és c is elküldte a magáét. Izgatot­tan bontotta fel a válaszleve­let, és amikor meglátta a lány fényképét, meglepetésében fel­kiáltott : a kedves levelek író­ja minden képzeletet felülmú­lóan szép volt. Azonnal bele szeretett és elhatározta, h,ogy el fogja venni feleségül. Csakhogy a megoldás nem volt egyszerű, őt még kétévi szerződés kötötte Madeira szi getéhez, a bűbájos Dolores pe iig közölte, hogy nem hagy­hatja ott öreg, beteg édesany­ját. Levelei tele voltak panasz­­szal. Olyan szegények, hogy sokszor napokig csak száraz kenyeret esznek, és egyetlen Villanyossági vállalatok együttműködése PHILADELPHIA. - Há­­"om nagy villamossági válla lat azzal a tervvel foglalko zik, hogy tervezési, mérnöki ás más szolgálataikat egybe­hangolják anélkül, hogy önál lóságukat feladnák. Ezek a vállalatok: Philadelphia Elec­tric Company, az igazgatóság elnöke R. G. Rineliffe; Atlan­tic City Electric Company, James P. Hayward elnök; Del­­marva Power & Light Com pany, Frank P, Hyer, az igaz gatóság elnöke. A három vál lalat bevételei a múlt évben 465 millió dollárt tettek ki, együttesen 1,560,000 otthont vagy vállalatot látnak el vil ’anyerővel. MINDEN szóra érdemes ma gyár esemény hü krónikása lapunk. Rendelje meg' nem az, hogy sok embert — és különösen az idősebb nemze­­lékek tagjait — a színvonala­sabb müdalokkal vegyesen ezekhez is kedves emlékek fű­zik, rajtuk nevelődtek. Azóta már azonban tért hódított az a felismerés, hogy van a ma gyár zenének olyan dallam kincse, az igazi népzene, mely ezeknél a művészi szempont ból értékesebb is meg magya­­rabb is. Ezt az ősi népzenét a ma­gyar parasztság őrizte meg, ezért is nevezi Bartók pa rasztzenének. A -magyar nő. ák szerzőit ismerjük: dalaik már csak emiatt sem lehetnek népdalok. Mert az igazi nép­dal szerzőjét nem ismerjük. Egy-egy dallamot évszázado­kon át megőrzött a nép emlé kezete, és mint a követ a fo !yó, úgy csiszolta, tökéletesi tette. Bartók is azt mondja hogy “a népzene olyan dalla­mokból tevődik össze, ame­­yeket sokan és sokáig énekel vek”. S egyúttal a természeti erők munkájához hasonlítja kialakulásukat. "A szükebb értelemben vett parasztzene Öntudatlanul működő termé jzeti erő átalakító munkájá nak eredménye: minden ta nultságtól mentes embertö­meg ösztönszerü alkotása. En nek folytán egyed ei - -az egyes szegeket a lánynak, akit már menyasszonyának tekintett. Szerelemtől és hálától túlára­dó leveleket kapott válaszul, sőt már azt is irta Dolores, hogy jó lenne kelengyéről, la­kásról és bútorról is gondos­kodni. Antonio kivette a bankból megtakarított pénzét s elkf e menyasszonyának, hiszen néhány hónap múlva lejár a szerződése, és végre személye jen is találkozhatnak. Erre a pénzküldeményre azonban nem érkezett válasz. Hiába küldte a táviratokat, exipresszleveleket, a meny­asszony hallgatott. Nem volt más hátra, még szerződése lejárta előtt eluta­zott a kis spanyol városba, hogy eltűnt menyasszonyát megkeresse. A rendőrséghez fordult. Néhány nap múlva legnagyobb megdöbbenésére közölték vele, hogy ilyen nevű nő a városban nem létezik. — De kérem, ilyen ne mond janak, hiszen itt a fényképe! A rendőrtiszt megnézte a képet és felkacagott. — De hiszen ez Audrey Hep­burn! Maga nem szokott mo ziba járni? Ezzel azonban a becsapott fiatalember ügye nem fejező­dött be. Miután elmondta, Az olasz köztársaság születésének 2Ó-ik évfordulóján katonaság vonul fel Róma utcáin, felette jet repülőgépek. ruhája van csak. Ettől kezdve Antonio állan­dóan küldött tekintélyes ősz-1 hogy az elmúlt hónapok fo­tüntetni. A Bartók-Kodály népdalgyiijtemény 60 évvel ezelőtt jelent meg désével, a magyartalanság, a 19. század jellegzetes ma sőt a hazaárulás vádjával. Mi- gyár müdalai közé tartoznak. A magányos fiatalember beleszeretett Audrey Hepburn filmsztár fényképébe Szomszédok panaszt emeltek, amint a 21 éves Mrs. Maria Hood ebben az öltözetben dolgozott előkertjében. dallamok — a legmagasabb művészi tökéletesség példái. Kis arányaikban éppoly töké­letesek, akárcsak a legna­gyobb szabású zenei mester-s mü. Valósággal klasszikus példái annak, miként lehet le­hető legkisebb formában, leg­szerényebb eszközökkel vala­­melyen zenei gondolatot a ma ­ja frissességében arányosan, i lehető legtökéletesebb mó Ion kifejezni.” A legszebb népdalok a nagy zeneszerzők mesteri dallamai val érnek fel, hiszen ők if arra a sallangmentes egysze rüségre, tömör kifejezésre, a kicsiben is megmutatkozó mü vészi formálásra törekednek, ami a népdalok tömörségért jellemző. Hogy miért értéke lebbek a népdalok, mint a mii dalok, a magyar nóták ? össze hasonlításuk már a dallam esztétika, a zeneesztétika te rületére vinne bennünket. Dt elég talán, ha olyan ismer, aépdaitíkra hivatkozunk, min! i Tavaszi szél vizet áraszt Elmegyek, elmegyek. Hej ha l'ászok, halászok, Elindultam szép hazámból, vagy a Béres legény, jól megrakd a széké rét, hogy még a zeneileg kép zetlen fül is megérezze ben nük azt a művészi értéket, amely például egy Petőfi ver set a silánytól, megkülönbőz tét. A magyar népzene é3 mü­­zene dolgát bonyolitotta, hogy cigányok játszották és játsz­­szák ma is. Ezért terjedt el az a vélekedés, hogy a magyar zene azonos az úgynevezett cigányzenével. Ezt a zenét azonban helytelenül nevezik cigányzenének. Mert a cigá­nyok nem a saját zenéjüket játsszák — ahogyan a múlt 3zázadban még Liszt Ferenc is gondolta —, hanem népies nüdalokat, magyar nótákat, A tájékozatlan külföldiek még na is a cigányzenekarok elő- Másában megismert népies magyar zenét vélik magyar népzenének. E cigányzeneka­­*ok zenélésének is megvannak i maguk értékes múlt század­beli hagyományai. Ők voltak erjesztői a katonai toborzás­­ioz kapcsolódó verbunkosnak: Bihari, majd Csermák, La­­votta dallamai az ő révükön jutottak el az európai zene nagy mestereihez is. Ezt az írtékes. múlt századi müzenei örökséget idézi például Kodály a "Galántai táncok” zenéjé­ben. » -A népzene és népies müze­­ne, müdal, cigányzene határ­vonalai világosan megvonha­tok. A magyar népdalok ma már kezdenek az egész ország ialaivá válni. A felszállás és visszatérés előtt a két ürpilóta gyakorlatokat végzett. lyamán minden pénzét erre a Doloresre költötte, megindi tották a nyomozást. És kidé rült, hogy a bűbájos meny-: asszony, aki a vilgáhirü film­színésznő képével hódította meg Antóniát, nem is egy, hanem két — férfi. Két mun­kakerülő ifjú igy akart pénz­hez jutni.

Next

/
Thumbnails
Contents