Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-02 / 22. szám

6-IK OLDAL Thursday, June 2, 1966 Tiltakozás a román kommunista párt nyilatkozata ellen WASHINGTON. - Ceau­sescu a román kommunista párt főtitkárának sovinisz ta és történelemhamisitó nyilatkozatát a New York Times vezető helyen közölte. Az Amerikai Magyar Sző vétség teljes egészében ma­gáévá tette Dr. Czikann Zichy Móric egj^etemi tanár, az AMSz külügyi bizottsági tag tanulmányát s azt til takozásának kifejezéséül beküldte a New York Ti­mes szerkesztőségének. A tárgyilagos tanulmányt a világlap szokatlan sajtóeti- Lit követve, még szemeivé nyeiben sem közölte. Czi kann-Zichy tanulmányát az alábbiakban adjuk. Levél a Szerkesztőhöz. Ceausescu Nicolae, a román kommunista párt főtitkára nak legutóbbi beszéde ismét Közép-Európa felé irányította a világ közvéleményének fi gyeimét. Románia nyilvánvalóan la; zitani kívánja kapcsolatait Szovjet Oroszország felé, de ugyanakkor, amint azt Mr. David Binder, az Önök béig rádi tudósítója helyesen álla pitja meg, Ceausescu beszédé bői az is kitűnik, hogy a kom munista uralom előtti harci as román sovinizmus ismét felujult. Romániát ebben min­den valószínűség szerint a vö­rös -kínai kommunista ideoló­gia nacionalizmusa irányítja. Á román sovinizmus látha tóan főleg Magyarország és a két millió magyar ellen irá­nyul, akik az ország legna gyobb kisebbségi csoportját alkotják. A trianoni, az Egye sült Államok által sohasem ratifikált békeszerződés sz-a kitotta el ezt a nagyszámú magyarságot anyaországától és kényszeritette arra, hogy idegen uralom alatt éljen. Az Amerikai Magyar Sző vétség, a magyar származású amerikai polgárok nevében szeretne két történelemhami­­sitásra rámutatni, hogy ezzel is bebizonyítsam a rQmánia: “nemzeti kommunizmus’’ so viniszta szellemét. Ceausescu azt állítja, hogy a román nép évszázadokon ke resztül idegen uralom alatt volt kénytelen élni, Havasai földön, Moldvában és Erdély­ben. A két elsőnek említeti tartományra vonatkozóan ái litása megfelel a valóságnak Ezek a 13. század folyamát nyerték el önállóságukat, dt már a 15. században török fennhatóság alá kerültek. Tel jes függetlenségüket csak a múlt század második fel éber kapták vissza. Az erdélyi ro mánság településének történe te más. Erdély a magyarok honfoglalása óta szerves ré szét képezte Magyarország­nak és semminemű történeti bizonyíték nincs arra nézve, hogy ott a honfoglalás előtt egy román államalakulat léte­zett volna. A tárgyilagos tör bénészek többsége, akiket nem befolyásoltak a román nem Jet eredetére vonatkozó kü lönböző romantikus elméletek megegyeznek abban, hogy a románok beszivárgása Erdély­be a 13. században vette kéz detét és erősen felfokozódott akkor, amikor a török ihóditás veszélyeztetni kezdte Moldvát ás Havasalföldet. E két tartó mány lakossága egyrészének szabad elhatározásn múlott, hogy a biztonságot nyújtó Er­délyben magyar fennhatóság alatt kívántak élni, mintsem a zavaros havasalföldi és moldvai körülmények között. Még súlyosabb történelem hamisitást követett el Ceau­sescu főtitkár akkor, amikoi azt mondotta, hogy 1940-ben német-náci nyomásra hazája kénytelen volt Erdély egy ré szét átengedte a “fascista Ma­gyarországnak”. Ha 1940-ben egy közép-európai ország fa sisztának volt minősíthető úgy ez Románia volt. Mái 1937-ben, amikor a német nyo más még nem nehezedett tel jes erejével Közép-Európára II. Károly király végét ve tett a parlamentáris uralom nak Romániában és Goga Ok taviánt, egy antiszemita cső port vezetőjét nevezte ki mi niszterelncknek. A zsidók ül dözése már akkor megkezdő dött. 1938-ban totalitárius jel legü egypártrendszer alakuH ki Romániában és egy évve később Horia Sima, az összes nemzeti szocialista pártok leg radikálisabbjánaik, a Vasgár Iának vezére helyet foglal! .II. Károly kormányában. Eb ben az időben aligha lehetett a román nép széles rétegeinek körében ellenállást észlelni ezen totalitárius törrekvésel ellen. Csak 1943-ban, amikoi Hitler veresége nyilvánvaló volt, fordult a román közvé 'emény a Szövetséges Hatul mák felé. Amikor 1940-ben a román is nem a magyar kormány kérte a német—olasz döntőbí rósági Ítéletet a tulnyomóar magyarlakta erdélyi területek hovatartozandóságának ügyé ben, Magyarország miniszter elnöke az a Teleki Pál volt aki 1939-ben először tartott titkos, demokratikus alapokon választásokat hazájában és aki, mint köztudomású, később saját kezével vetett véget éle bének a német-náci nyomás el­leni tiltakozása kifejezésekép­pen. Románia jelenlegi politikája semmiképpen sem járul hozzá David A. Kirkwood amerikai repülőtiszt, aki az 1964-es tokioi olim­­piászon ezüst érmet nyert penlatlonbon, Dél Vietnamban, Pleiku­­ban gyakorol, szolgálatonkivüli idejében . a közép európai helyzet eny­hüléséhez. Ellenkezőleg, fo kozhatja a szovjet-orosz befo­lyást és Közép-Európa újabb sztálinista jellegű szorosabb el 1 enőrzését e 1 őmozd i th atj a. Dr. Czikann-Zichy Móric, a közgazdaság és történe­lem tanára — Immaculate College. A német nyelv a latinból át vett szavak nagy részét úgy fogadta be, hogy levágta lati nos végzdéösüket. A philoso phus-ból philozoph lett, az ar cheológus-ból Archaelog, a normalis-ból normál, a libera­­lis-ból liberal, stb. Kazinczy ék hatására egy időre nálunk is elterjedtek ezek az alakok, de azután — sok korábbi la tin jövevényszavunk mintájá­ra — eredeti, teljes alakjuk ban honosodtak meg. A melléknevek esetében is megőrzi nyelvünk a latinos végződéseket: kulturális — nem pedig kultur-, szociális. —■ nem pedig szociál- forrná lis. — nem pedig formál, origi nális — nem pedig original, stb. Sajnos még mindig so­kan akadnak, akik a nyelvünk­ben idegen csonkított rofmá­­kat használják: az Élet és Irodalomban pl. nemrégiben ezt olvashattuk: a “formállo­­giika szabályai szerint”. A so­kat — és joggal — hibáztatott kultur- is sok összetételben uralkodik még ma is. A III. BETHLEHEM1 HÍRADÓ A 45 éves Paul Joseph Chartier, volt idegbeteg ápolt, sajátkészítésű bombát robbantott fel Ottawában, a kanadai parlament mellékhely­ségében. A bomba csak őt ölte meg. osztályos gimnáziumi történe­lemkönyvben kulturközpont okról, egyik főiskolai tanköny­vünkben kulturfok-ról olvas­hatunk, kulturális V. művelő­dési fokok, ill. központok he lyett. A normális helyett elterjedt normál, sajnos már nagyon erős gyökeret vert: normál film, normál koszt, normál méret, stb. hallhatjuk, olvas­hatjuk naponta. Ez már nem helyettesíthető a normális-sal, de a szabvány(os) vagy a szokvány (os) vagy egyszerű­en a rendes jól pótolhatja ezt az idegenszerü alakot. A kultur, a szociál, a formál nem illeszkedett be, nem él önállóan nyelvünkben, helyte­len hát az összetételekben is használatuk. Dr. Szilágyi Ferenc (Budapest) A királyok borát töltötték tokaji butéliákba “Ez a borok királya, a ki­rályok bora” — e szavakkal kínálta a tokaji aszút már XV. Lajos francia király Ma­dame Pompadournak. De To­kaj hegyalj a hire kelet felé is bejárta a világot. A 18-19. században a lengyel, a német és az orosz borkereskedők gyakran fölkeresték Tokaj vidékét. Nagy Péter orosz cár, majd Erzsébet és Kata­lin cárnő megbízásából állan­dó “Borvásárló Bizottság” működött Tokajban 1733 — 1798 között. Ez szőlőket vá­sárolt, pincét tartott fenn és beszerezte a legjobb borokat a cári udvartartás számára. Évente átlagosan 50—60 ezer litert szállítottak Oroszor­szágba. A lengyelek 1746— 1751 között 539,000 liter bort vásároltak a Hegyalján. A lengyelek a tókaji borok nagy barátai, különösen kedvelték sokkor használtak. A pince­tokba, ebbe a rendszerint fá­ból készült, bőrrel bevont, rekeszekkel ellátott ládába helyezték el a szögletes boros­­üvegeket és a poharakat A regéci uradalom az év­századok során sokszor cse­rélt gazdát, de ama ritka ma­­nufacturák közé tartozott, amelyek hosszú ideig megma­radtak. Az üzem megszakítás nélkül 1916-ig működött. Mes­terei az ősi technikával, egy­szerű eszközökkel, fuvással készítették a különféle ház­tartási edényeket, borospalac­kokat. A regéci hutában több mint két évszázadon át folyamato­san készültek a borosüvegek a sárospataki és a regéci ura­dalomnak, a tarcali királyi szőlőknek, valamint az egyéni bortermelőknek. A sárospa­taki uradalom pincészetében 1827-ben csaknem kétezer bu­velüt csak újabban palackoz­zák, mégpedig hosszú nyakú, karcsú testű, 7 decis üvegek­be. Ez a palackforma a 20. század elején a rajnai boros­üvegek mintájára készült és terjedt el. A tokaji aszus és szamorod­­nis üvegek 18. századbeli jel­zését hosszú időn át megtar­tották. Akadnak jelzetlen da­rabok is. Ezek régi voltát kez­detleges alakjuk, primitiv szájformáiásuk bizonyítja. A magánpincékben töltött üve­geken gyakori a tulajdonos nemesi cimerrajza, de legálta­lánosabb az ovális alakú bé­lyegzővel jelzett, TOKAJ fel­iratú, sötétzöld vagy fehér szí­nű palack. A régi sötétzöld színűeket ugyanis a 19. szá­zad végén általában fehér, át­látszó palackok váltották fel. Jobban érvényesült bennük a bor aranyló színe, még akkor is, ha a pincében tárolt üveg mohotkás, penészes volt. Vol­tak Tokajer jelzésű darabok is. Az ilyenekben Ausztriába ín Németországba s:.*11 Ütöt­ték a tokaji bort. Néha a TO KAJ jel helyett hitelesítő pe­csét, az üveg tartalmát jel­ző bélyegző, vagy a tulajdo­nos neve található a butélia nyaka alatt. Például: “Bódogh Károly bortermelő Sárospa­tak”. Egy palack megmaradt azokból is, amelyekben Me­­zőssy László tolcsvai szőlőbir­tokos az emigrációban élő Kossuth Lajosnak küldte — minden évben — a bort Tu­­rinba. Nyaka alatt Kossuth­­cimeres tulajdonjegy látható. A tarcali királyi szőlők, illet­ve pincészet számára “Kir. Szőllőgazdaság” felirattal ké­szültek a fiaskók. A regéci huta hajdani mes­terei helyett napjainkban a sajószentpéteri üveggyár au­tomatikus gépsorai notják ma­gukból a tokaji borospalacko­kat. Ezek a különböző pincé szetekben megtöltve a világ minden tájára elkerülnek. A múzeumba került régi. üres butéliák és a korszerű eséközökfeel kásrflteitt, aszú­val, szamorodnival töltött pa­lackok egyaránt a legzamato­sabb magyar bor hirnevét nö­velik, miként ezt Petőfi Sán­dor 1847-ben úti leveleiben megírta: “E hegyekben lakoz­nak az öröm istenei, innen a túlzottan óizü, elaggott bo­rokat. Gyakran a seprővel együtt vették meg a hegyalj ai borokat, és maguk érlelték, ápolták őket évtizedekig. Ér­tették is kezelésükhöz. Erre utal a tőlük származó elisme­rés is: “Csak az a bor, amely Magyarországon született és Lengyelországban nevelke­dett.” A kereskedők nagy tételek­ben vásárolták a tokaji aszút és szamorodnit, hogy aztán 136 literes gönci hordókban vagy a kb. 75 literes átlagok­ban — fahordókban — szállít­sák külföldre. Kisebb tételek­ben, főleg a belföldön, a to­kaji aszú palackozva került forgalomba. Tokajhegyalja szőlőtermő vidékét a Zempléni hegység­ben levő regéci huta látta el a szükséges mennyiségű pa­lackokkal. E hutát 1698-ban II. Rákóczi Ferenc alapította. Az alapítólevél értelmében Hutnik Tamás, a műhely első lengyel származású bérlője az ablakokra való üvegkariká­kon, poharakon kívül “pince­tokra való sotos eövegh pa­­laczkokat” is köteles volt a fe­jedelem számára készíteni. A “sotos” — vagyis formába fu­­vott, préselt díszítésű, pince­­tokba való — palackokat a 17- 18. században hosszabb utazá­télia kiváló minőségű bort Ír­tak össze, 1842-ben pedig 5675 üveg állt a pincében. E i nagy számok hallatán önkén­telenül fölvetődik a kérdés: (vajon megmaradt-e valami ezekből a régi tokaji borospa­lackokból? Sajnos, mindössze néhány darabot sikerült összegyűjte­ni a sárospataki Rákóczi Mu­zeum számára. A regéci huta nemcsak az uradalmak számára készített borospalackokat. A hegyaljai bortermelők ,nagyobb szőlő­­birtokosok külön — saját tu­lajdonjegyükkel ellátott - üvegeket rendeltek. Tokaj­­hegyalján már évszázadokkal ezelőtt szokásban volt, hogy i a szőlősgazda egy-egy jobb j évjáratú borból palackozta­­| tott és ünnepélyes alkalmak­­! ra: keresztelőre, esküvőre ’ ajándékozásra félretett ma­gának. A 19. század második felé­ben a széleskörül kereskede­lem, a szállítási módok bővü­lése — a vasút, a hajó tér­hódítása —, a biztonságos cso­magolás kedvezően segítette a palackozott borok elterjedé­sét. A regéci üveghuta ter­melése tehát föllendült és a tokaji aszú és szamorodni pa­lackjai akkoriban kapták napjainkig is megmaradt for­májukat. Az olcsóbb tokaji borokat, a furmintot, a hársle-A Szabadságharcos Szövetség Országos Intézőbizottsági ülése CLEVELAND, O. — A Ma­gyar Szabadságharcos Szövet­ség Országos Intézőbizottsá­ga évente négy-öt ülést tart a fontos teendők megtárgyalá­sára s egyike ezen üléseknek folyt le most Clevelandban május 27-én, 28-án és 29-én, a West Sidei Magyar Reformá­tus Egyház Kálvin Terme fö­lötti tárgyaló-termében. Az Országos Intézőbizott­ság vezetői közül résztvettek Ft. Vitéz Baán a Szövetség elnöke Barberton, Ohioból, Pásztor László főtitkár Pitts­­burghból, Gereben István pénztáros Washingtonból és Baltimore-ból, Dr. Szimonisz László Buff áléból, majd az Országos Intézőbizottság tag­jai: Nagy György a Kana­dai Magyar Szövetség főtitká­ra, Dr. Kovács István a Kana­dai Szabadságharcosok főtit­kára Torontóból, Soós József Baltimoreból, Dr. Zsédely Miklós New Yorkból, Dr. Je­­nőffy Nándor New Bruns­­wickból, Lehotay Attila Buf­­falóból, Vudy József Youngs­­townból, Dr. Debreceni Jó­zsef Ákronból és a helyi veze­tőség: Iráti Géza, Lőte Pál. Ilkanics Ferenc, Szilágyi Pál, Ekker László, Szentéi Nándor és mások. Szombaton este a Clevelan­di Szábadságharcos Kör dísz­vacsorát rendezett az Orszá­gos Intézőbizottság tiszteleté­re a West Sidei Magyar Re­formátus Egyház Kálvin Ter­mében, melyen a felsoroltak közül valamennyien résztvet­tek, a következő meghívott vendégekkel együtt: Godány Ernő, az MHBK országos ve­zetője. Dr. Eszterhás István, a Felszabadító Bizottság elnö­ke. Dr. Nádas János AMSZ országos alelnöke Sir­­sich László, a Felvidéki Fel­­szabaidtó Bizottság elnök­ke. Dr. Lelbach Antal a Dél vidéki Felszabadító Bizott­ság elnöke a feleségével, Vo­­losin Lili, Dr. Balló István és felesége, Gobóczy Zoltán a feleségével, Tarján István Márton János Katzky Károly a feleségével, Hunt Béla vá­rosi szerkesztő a feleségével és sokan mások. Az asztali áldást a bankét díszvendége Nt. Elek Áron lelkipásztor mondotta el, aki a feleségével vett részt — és akiknek 15 éves házassági év­fordulóját — mely erre a nap­ra esett — a jelenlevőik lelke­sen megünnepeltek. A programot a díszvacsora után Iráti Géza nyitotta meg rövid beszéd kiséretében, majd Ft. Vités Baán nagyha­tású beszéde következett. Általános tetszésnyilvánítás fogadta Gereben István a Washingtoni Szabadság har­cosok elnökének beszédét, melyben felszólította a ma­gyarságot, hogy teljeszszen feliratot a kongresszushoz, hogy az utasítsa el a kor­­mány-törvényj avaslatot, mely a nyugat-keleti kereskedelem megkönnyítését célozza. Gereben István a Westing­house Baltimore telepének óceanografusa, aki mint szak­értő volt jelen a spanyol par­tokon az elsülyedt hidrogén­bomba kiemelésénél. Gereben elmondotta, hogy a kommunista csatlós orszá­gokkal való amerikai keres­kedelem ismét alkalom lesz arra, hogy a kommunista kor­mányok elrejtsék uralmuk­ban rejlő alapvető hibákat és hiányokat. Idézte beszédében, hogy amikor Kruscsevet 1958-ban meghívták a Fehér Házba, Ma­gyarországon éppen akasztot­ták a szabadságharcosokat, akik akkor lettek 18 évesek, tehát nagykorúak. Idézte Ni­kita Kruscsev azon mondását is, hogy a kommunista többel való kereskedelem megterem­ti az Egyesült Államok lélek­tani és katonai vereségének alapjait. Pásztor László főtitkár be­széde után a közönség lelkes hangulatban még sokáig ma­radt együtt . Vasárnap délután 3-kor az Országos Intézőbizottság és a helyi szervezet tagjai gyüle­keztek a University Circlen, a Kossuth szobor előtt és meg­koszorúzták azt. A rövid meg­ható beszédet Dr. Szimonisz László mondotta. Az Országos Intézőbizott­ság itteni gyűlésének az volt a célja, hogy megtárgyalja az Északamerikai Szabadsághar­con Kongresszus elokészitő mukáit. A kongresszust To­ronto, Kanadában fogják tar­tani. Nguyen Cao Ky miniszterelnök csapatai Da Nangban megakadá lyoztak egy sztrájkot és három buddhista szerzetes önégetését. NEVESSÜNK A hollywoodi sztár pan a szolja pszichiáterének, hogy nyugtalan, depressziói van nak. Az orvos megvizsgálja, majd azt javasolja neki, hogy változtasson életmódján. így kiált fel: küldik szét a világba aposto­laikat, a palackba zárt arany­színű lángokat, hogy prédikál­ják a népeknek, miszerint e föld nem a siralom völgye.” — Mit változtatni ? Az utób­bi években hétszer cseréltem kocsit, ötször lakást, hétszer hajszint és hatszor férjet! $ -I' $ Nagy és Kiss találkoznak a pesti Hungária kávéház előtt, Nagy rászól Kissre: — Hogy mondhatta maga tegnap a Hungáriában egy csomó ember előtt, hogy én hülye fráter vagyok? — Bocsánat — mondja Kiss — nem tudtam, hogy ez titok.

Next

/
Thumbnails
Contents