Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-14 / 15. szám

Thursday, April 14, 1366 BETHLEHEMI HÍRADÓ 7-IK OLDAL Száz shüingért ás négy kecskéért Pinté megvásárolta Apát NAIROBI, Kenya. — Pin álja nekik Ajoma felneveléséi Elsöprő győzelme után Harold Wilson angol munkáspárti miniszterelnök sugárzó arccal emeli fel karjait Huyton, Lancashireben. Teller Amerika szövetségesei nukleáris védelmi rendszeréről WASHINGTON — Edward Teller, a kiváló fizikus, aki­nek főrésze volt a hidrogén­bomba létrehozásában elmon­dotta az Egyesült Államok ve­zető köreinek, légyen segít­ségére szövetségeseinek, hogy felépítse védelmi rendszerét ballistikus rakéták ellen. Teller azonban kihangsú­lyozta, hogy a nukleáris vé­delmi rendszernek teljes égé szében a védelmet kell szol gálnia és nem használható fel offenziv, vagyis támadó cé lókra. Jelenleg az a helyzet, hogy bárhol a világon, ahol az Egyesült Államokban atom­fegyverei vannak, egyedül maga ellenőrzi azokat. — Azt hiszem, hogy nem lehetséges, hogy bárki is el­lenőrizzen védelmi fegyvere­ket, atomrakéták ellen — mondotta Edward Teller a CBS télevizió-rádió progra­mon, a “Face the Nation” pro­gramján. — Egyrészt nincs arra idő, Hogy a szóbanforgó ország felhívja telefonon Washing­tont, azonkívül egyetlen egy sem fogja kívánni más legyen országa területén, mely meg­kísérli, hogy megvédje jogai­kat. És mi nem is akarunk ilyenfajta felelősséget. — Mindenkinek saját ma­­gának kell megvédenie magát — mondotta Teller, aki jelen­leg professzora a California University-nek. —És a védel­mi fegyveréket csak az indít­hatja útjára, aki saját népét védi meg és nem másnak. Kijelentette Teller, hogy korántsem arra gondol, hogy az Egyesült Államok adjon nukleáris fegyveréket szövet­ségeseinek azzal a joggal, hogy korlátlanul használhat­ják azokat, Azt kívánja, hogy Amerika adjon rakéta-ellenes védelmi fegyvereket szövet­ségeseinek, akik azokat szük­ség esetén használják. Ezek a fegyverek úgy hasz­nálhatók, hogy kizárólag vé­delemre szolgálnák és csak a megvédett ország légterében robbanak fel. Ezek a védelmi fegyverek egyébként olyan jellegűek, hogy könnyen ellenőrizhetők, nehezen szerelhetők le és vi­hetők máshová és ha ez mégis megtörténnék, az azonnal meg lesz állapítható. ót szerda estére várták. Ajoma minden lépésére vigyá­­:ott ezen a napon. Mert a lou törzs ősi szokásai szerint ezen az estén elrabolja őt a vőle gény. Pintó négy nappal ko rabban járt Ajoma szüleinéi és átadta az ajándékokat: száz ihíllinget és négy kecskét. Eb bői mindenki tudta, hogy í negyedik napon eljön majd a vőlegény a menyasszonyért. . . . Ajoma ápolónő volt, Pin tó pedig tisztviselő az egész s'égügyi hivatalban. így ke rültek közel egymáshoz. Sze relem szövődött, esténként együtt rótták Kisumu, a Vic­­toria-tó menti kisváros sötét utcáit, azután Pintót Nairobi­ba helyezték. Akkor született az elhatározás: Ajoma is a kenyai fővárosba költözik, de előbb összeházasodnak. A leány a legcsinosabb luó lányok közé tartozott, s kü­lönösen hófehér ápolónői fej kötőjében csavarta el a férfiak fejét. De amióta együtt járt Pintóval, sohasem látták más fiúval. Mindketten iskolát járt, modern embernek szá­­mitottak. Ajoma el sem tudta képzelni, hogy őt valaki fele­ségül “vásárolja’’, de idős szü­lei ragaszkodtak az ősi szoká­sokhoz. S ehhez hozzátarto zott, hogy a vőlegény rneghá­:s ‘kártérítést’ fizessen azért, mert elviszi a háztól a dolgos ás jól kereső leányt. Hiába til­takoztak, Pintónak, ha jelké­pesen is, vallania kellett a “mekó” — a lányrablás szer­tartását és ami ezzel járt, a szülök megajándékozását. Egy szombati napon azután Pintó átadta az ajándékokat > a család szerdára várta Ajo­­ma elrablását, Ajoma azön a napon nem ö1 Lőtte magára a hófehér ápoló­női öltözetet. A ház körül se­gített anyjának, bizonygatta, hogy nem akar elkerülni a szülői háztól. Még sirt is, aho gyan ilyenkor illik, de közben állandóan az utcát és a ház körüli kertet leste, vajon mi­kor jön érte vőlegénye a ba­rátaival? Kis húgát a szón szódba küldözgette, hátha lát ták a vőlegényt, talán ott le­selkednek rá, mikor megy az utcára — hogy elraboljak ... A szomszédból az asszo­nyok, lányok, mind felkeres ték Ajomát és búcsúzva biz­tatták; milyen jó dolga lesz majd, ha férjhez megy! A család férfi tagjai pedig őr­ködtek Ajoma felett, bár egyi­kük sem akarta megakadá­lyozni a lány elrablását. Dí felkészültek arra, hogy játé kos harcot kezdeményezzenek és megismerjék a jövendő, ro­konok. erejét. Ajoma hiába várta Pintót Már sötétedett, a .- vőlegény azonban még mindig nen. idolt hii t magáról. Későn fc küdt, le a család, ám alig o! ották el a petróleumlámpát — csendben kinyílt a kis há; ajtaja. Azután három férfi surrant be és Ajomát felkap va szaladtak ki a házból. Amire a férfiak felkeltek Ajoma az udvaron magára kapta ruháit és vőlegényével együtt sietett a városka má­sik végébe... A régi szoká sok szerint Ajoma barátnői nek követniük kellett volna őket, s az éjszakát az uj há­zaspár háza, kunyhója közelé­ben tölteni, hogy másnap hoz­nék a hirt — elégedettje férj i feleségével? A “meko” nak ezt a részét azonban < el­hagyták. És három nap n üva \joma szüleinek házába) bő­séges lakomával ünnepe ték az uj házaspárt. .. Ajoma és Pintó a fővé 03- ba kerültek, lakást bérelte k és mindketten nagyon boldogok. Együtt járnak moziba, az esti sétára — egymásba karolva. Nem úgy, mint ahogyan az Kenyában általában szokás, hogy a férfiak külön az asszo­nyoktól ... Ők már a huszadik századot képviselik az ősi ha­gyományok földjén. Fiútestvérei figyelik, amint a 13 éves Brenda Sharp kegyelmi kér­vényt ir Henry Bellmon, Oklahoma kormányzójának. Atyjukat, a 34 éves Dallas.Sharpot halába ítélték, mivel ittas állapotban agyon­verte feleségét. WASHINGTONI LEVÉL Dr. Possony a kommunizmus valódi arcának ismertetéséről STANFORD, Calif. — Dr. Stefan Possony, a “lélektani hadviselés” specialistája kije­lentette, hogy különösen a fő­iskolákon a kommunizmus behatóbb és részletesebb ta­nulmányozására van szükség, hogy csökkenteni lehessen a kommunista párt befolyását az amerikai egyetemi hallga­tók körében. Dr. Stefan Possony, a San­ford University Hoover-in­­tézetének professzora elmon­dotta, hogy szervezett kom­munisták a maguk javára használják fel a fiatalság ide­alizmusát. — Fiataljaink, közülük pe­dig különösen azok, akiket a kommunisták már-a “bűvkö­rükbe” vontak, azt hiszik, hogy ők az első, akik észre­vették, hogy nem minden ha­lad a helyes irányban és ők az elsők, akiket aggaszt a há­ború — mondotta Possony professzor. — A kommunista ügyekkel foglalkozó jelenlegi, tanulmá­nyok és adatok felsorolása nem elegendő’, vagy kielégitő. Mindez rendszerint a szovjet ideológiáról szól és az affe­­letti vitáról, szigorúan aka­démikus meghatározásban, de sehol sem tanítanak ismerete­ket a szovjet titkos rendőrség tevékenységéről, a tisztogatá­sokról. politikai gyilkosságok­ról, földalatti tevékenység­ről, a kommunisták össze pisz­kos trüikkjeinek alkalmazásá­ról, a kommunizmus ember­telenségéről és általában a kommunizmus gyakorlatáról és külön mint egy elvonat­koztatott ideológiáról. Elmondotta Dr. Possony, hogy a kommunizmus számos területen tan ulmányozható, mint a politikai tudományok, összehasonlító korm ányzás, nemzetközi kapcsolatok és történelem keretében. — A fontos dolog az volna —- mondotta— hogy a való­ban lényeges tényeket tanít­sák és hogy senki se féljen részletekbe bocsátkozni a kommunizmus felől, melyek közül sok — bevallom — olyan hátborzongatói hogy nem teljesen alkalmas iskolai tanteremben való előadásra. Kijelentette Possony, hogy a diákoknak tudomásul (kell venniük, hogy a Vietnam há­ború nem egy “kis nemzeti véletlen eset”, hanem a vi­lágforradalmi mozgalom egy szerves része, melynek végső céljta a világ meghódítása és diktatúrák felállítása az egész világon, melyet kiterjeszte­nének az Egyesült Államok­ra is. — A problémának ez utóbbi vonatkozását igen ritkán ta­nítják — mondotta Dr. Pos­sony. NEVESSÜNK Évike szőke, kékszemü és ki­lenc éves. Egy nap gyönyörű képeslapot kap Rómából, Ist­ván aláírással. — Ki ez az István? — kér­dezi az anyukája. — Az osztálytársam. A Fe­kete Pista — feleli Évike. — Az udvarlóm. Republikánus berkekben sut­tognak: A múlt sok példája tanúsítja, hogy az amerikai nép, a szavazópolgár nem tud allenállni egy győzelmes had­vezér egyénisége varázsának Ha Westmoreland tábornok áp. bőrrel és. jfes rekorddá) tér vissza Vietnam őserdeiből és rizsmocsaraiból, miért ne ő legyen a republikánus párt zászlóvivője a következő, vagy az utánakövetkező elnökvá­lasztási kampányban ? Miért ne? Talán elfelejtették mái az emberek, hogy — nem is olyan régen — egy győzel­mes hadvezér kétszer is legyő­zött egy jelöltet, akinek negy­— Az udvarlód? — csodál kozik az anyukája. — Sose láttam veled. —»Csak a sarkig szokott ki­sérni. Nem akarom, hogy azt mondják a házban, hogy ko rán kezdem. Pistike rossz fát tesz a tűz­re, a papája jól elveri. Pistike egy darabig tűri, de aztán két­ségbeesetten feljajdul: — Megverhetsz, papa, de a saját unokáidon fogom ezt megbosszulni-Vadlibák elsötétítik az eget a Forney Lake felett, Thurman, Iowa-ban, amint innen Kanadába repülnek. írja: SPECTATOR venszer annyi esze volt, mint. neki? * * * Mi-. Walter Tellier newyor­­ki tőzsdei ügynök részvény­­csalásokat követett él, négy és fél évi börtönre és 18,000 dollár pénzbírságra' Ítélték. Hiábavaló volt á 23,000 dol­lár ügyvédi költség, amit a védőj ének fizetett. Mr. Tellier a kárbaveszett 23,000 dollár ügyvédi költsé­get jövedelmi adó bevallásánál levonásba hozta, mint “rendes és szükséges üzleti kiadást”. Az adóhivatal ezt a levonást nem ismerte el jogosnak. A közérdek megsértése lenne ilyen levonás elismerése, mon­dotta Sheldon Cohen országos adóhivatali főnök. Most azonban a Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntéssel kimondta, hogy a levonás jo­gosult, a közérdek sérelmé­nek nem tekinthető, mert a védelemről való gondoskodás az alkotmányban biztosított jog. * * * Még az éber, jó szimatu wa­shingtoni riporterek figyel mét is elkerülte egy csendes kis ceremánia: Johnson elnök átnyújtotta az Országos Biz­tonsági Érem kitüntetést egy ősz, nyugalomba vonult kor­mányhivatalnoknak. Frank B. Rowlett — a riporterek soha­sem hallották a nevét. Bizto­san sok évi hü szolgálatáért kaptaa kitüntetést... kapta a kitüntetést... F. B. Rowlett 25 évvel ez­előtt megfejtette a japán tit­kos Írást, igy az amerikai had vezetőség a háború idején “ol vasni tudta a japán hadveze­tőség üzeneteit, utasításait és parancsait s ez az ameri­kai flottának megkönnyítette hadműveletek tervezését, kri likus pontokra nagy tengeri haderő összpontosítását. A ja pán “code” ismerete nagyban hozzájárult győzelmes tenge ri ütközetek, igy a japán ten veri fölényt megtörő Midway ütközet megvívását. Amit ez az ember adott a hazájának, az megért egy tucat csataha­jót. * * * Elhamarkodott, szükségte­len, jogtalan volt egy évvel „ , ... ■ ., ,, , , , . x , . , ., T-, . . a képét egy repülő tárgyról — melyet gyanúsnak tartanak — ezelőtt az intervenció Donum- egy helyettes sheriff készítette, Ann Arbor, Mich.-beti egy íariiion. kában? Soká, de nem későn, a dominikai kommunisták kő vették Castro példáját : őszin tén megmondták az igazat. A World Marxist Réview cimü nemzetközi kommunista sajtó orgánum két dominikai elv társ, Que-llo és /Cohde, ilyes­miket irt: “A dominikai forradalom újabb fegyverrel gazdagitot ta a forradalmi szellem arze nálját ..... Csak külsőségekben különbözik a kubai forrada lomtól, de teljesen egyezik an nak szellemével: értelmével és tanulságaival... Tapasztala taink arra ianitanak bennün­ket, hogy fegyveres felkelés esetén a mi feladatunk annak irányítása. Evógből a domini kai felkelőkhöz csatlakoztak fegyveres kommunisták Csak az Egyésült Államok fegyveres beavatkozása tudta megakadályozni a forradalom kifejlődését... További f egy ve rés harcra való felkészülés a kommunisták legközelebbi feladata... A közvetlen cél: az Egyesült Államok kiűzése az országból...” Ezek szószerint fordított mondatok a két dominikai kommunista vezér cikkeiből. " * * * Bizalmas értesítés Plavaná­­ból. . . Castro ellen oly han­gosan tüntettek az egyetem Rákjai, hogy a körszakállas nagyvezér kénytelen volt ka­­tónaságöt kivezényelni a rend Ss csend helyreállítására ... A diákok uj becenevet adtak Castrónak: a Ló. És egy üres telken felállítottak egy Ló-pla­­kátot, ezzel a vén gebe szá­jába adott írással: “Ne tolj argem, én magamtól le fogok bukni!” * * Johnson elnök postájából... Az arizonai Pima megyei bör­tön egyik bennlakója levelet irt az elnöknél:; azt panaszol­ta, hogy a cellájának nincsen ablaka és levelét ezekkel a szavakkal fejezte be: “Én még soha életemben nem éreztem magamat annyi­ra elzárva, mint most. Ha El­nök ur nem tesz ez ellen sem­mit, én lemondok amerikai állampolgárságomról.” YERDUNICSATA PARIS. — A legvéresebb csatát az első világháborúban a franciaországi Verdun mel­lett vívták: 11 hónapig tar­tott és 2 millió áldozata volt. A csata 50. évfordulóján Fran­ciaországban ünnepségeket és m e ce m lé k e 7 é s p.k p f tart ni fa k

Next

/
Thumbnails
Contents