Bethlehemi Hiradó, 1965. január-június (43. évfolyam, 1-25. szám)

1965-06-10 / 23. szám

The Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE »5.00 EGYES SZÁM ÁRA 10c BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $5.00 A YEAR SINGLE COPY 10c Second Cl as* Postage Paid in Bethlehem. Pa. Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. betIlehem. pa. VOL. 43. ÉVFOLYAM — No. 23. SZÁM Thursday, June 10, 1965 MADARAK A LEGIFORGALOMBAN A repülőgépeknek először a világháború végén gyűlt meg a bajuk a madarakkal. Az Egyesült Államok a Japán el­leni légitámadások bázisául a Csendes-óceán északi részé­ben levő Johnson-szigeteket választotta ki, mert onnét a japán szigetország már elér­hető volt. Az amerikaiak 1943- hajtották végre első lé­gi tevékenységeiket. Csakha­mar rájöttek, hogy a lapos te­tejű, meredek falu, lakatlan sziklaszigetek bármennyire alkalmasnak látszanak is a fel- és leszállásra, az ott fész­kelő töméntelen vizimadár mi­att ez nagyonis veszélyes. A Csendes-óceánról oda sereglő sirályfélék makacsul ragasz­kodtak az ősidőktől fogva megszokott fészkelőhelyeik­hez. Nem kisebb gondot okoz­nak a vonuló madarak sem. Ezek főleg a földrészek szé­lén elhelyezkedő repülőterek forgalmát veszélyeztetik. Lon­don, Hamburg, Amszterdam, New York, Vancouver, Sid­ney repülőterein különösen a fel- és a leszállás jelent ve­szedelmet. A madarak, úgy látszik, nem ismerik fel az uj gépek nagy sebességében rej­lő veszélyt és nem félnek tő­lük. Általában csak a zajos, lassan közeledő vagy szokat­lan mozgásokat végző tár­gyaktól ijednek meg. Ha vala­mi messze van tőlük, azt tel­jesen figyelmen kivül hagy­ják. A jet repülőgépek fülsi­pülőgépet! A katasztrófák vizsgálata megdöbbentő adatokat tár elénk. Egy óceánrepülőgép, amely London és Kanada kö­zött közlekedett, 1962. febru­ár 5-én a skóciai Prestwick repülőtere fölött beszivott két sirályt és 118 utasával össze­­zuzódott a leszállópályán. 1962. május 20-án a Lon­don—India járat egyik angol jet repülőgépe az isztambuli repülőtéren kényszerleszállást végzett. Amikor újra fölemel­kedett, egy sas került a tur­bóreaktorba és a gép lezu­hant. A Boszporusz a nagy sasok hires átkelőhelye Európából Ázsia felé. Ki hitte volna, hogy a békésen vonuló raga­dozók évezredek óta megszo­kott repülőút ja valaha keresz­tezni fogja az ember repülő­­útjait? 1962. október 4-én egy négy­­turbinás repülőgép Boston re­pülőteréről fölemelkedve va­lósággal felrobbant. A vizsgá­lat megállapította, hogy sere­gély-felhőbe ütközött: 15 ma­dár maradványait találták meg a roncsok között. Tizen­öt seregély — hatvan halott-Mindez egyetlen év szomo­rú adata! A tragikus példák hosszú sora arra kényszeritette a re­pülés szakembereit, hogy ösz- 3zeüljenek az ornitológusok­kal és megkíséreljék közös erővel megtalálni az ilyen lé­gikatasztrófák elkerülésének lehetőségét. Az ornitológusok véleménye szerint a madarak­nak időre volt szükségük ah­hoz, hogy saját biztonságuk szempontjából helyesen értel­mezzék a propelleres gépektől eredő látási és hallási jelen­ségeket, de ugyanígy hosz­­szabb időre lesz szükségük ah­hoz is, hogy a jet repülőgé­peknek merőben másfajta ve­szélyét is időben felismerjék. A jet gépek süvítő hangjával járó veszéllyel nincsenek tisz­tában. Azt azonban nem várhat­juk meg, hogy a jet gépeket is megismerjék, tehát egészen más módszerekhez kell folya­modnunk, mint amilyen a hangokkal, a mozgással vagy a tárgyakkal való riasztás. Ma már sok ismeretünk van a madarak “beszédével” kap­csolatban. Tudjuk, hogy a ma­iarak nemcsak énekelnek vagy hívogatják egymást, ha­nem igen sokféle érzelem ki- ' fejezésére van elkülönült . hangjelük. Sőt, arról is hal- ' ottunk már, hogy vannak ] dyan hangok, amelyeknek az ] írtelmét idegen fajú madarak s képesek fölfogni. A szén ve- ] lést, az éhséget és a veszélyt , ielző hangok sokszor nagyon j s “intemacionálisak”. Elsősorban angol, amerikai, ( randa és holland kutatóké \ íz érdem, hogy sikerült elké- | iziteni néhány madárfajnak i “szótárát”. Ma már sok ma- * lárfajnak különféle érzelmek- j )ől fakadó hangját vették fel ] nangszalagra. Vannak ezek ] főzött riasztóhangok is. Sok , dsérlet azt bizonyítja, hogy s i fajok nem egyformán reá- j fáinak a félelmet keltő ban- , fokra. Úgy is mondhatnánk, } íogy vannak erre érzékeny ( aj ok. A repülést leginkább - írintő madarak közül a varju­­élékkel — köztük a vetési ! __________________ e r 3 SZOBÁS földszinti lakás ki- 1 dó. Cim: 236 Somerset Sl„ New 6 írunswick, N. J, I A tornádó Addison, 111.-ban egy háztetejét lesodorta és a szomszédos urvarban tette le A magyar bevándorlás történetét kutatja Minnesota állam egyeteme MINNEAPOLIS. — Érdekes dalmi, egyházi, fraternális, A NAGY AMERIKAIAK sem figyeltek a madarak. Hiába lőnek ki világitó ra­kétákat, hiába használnak va­kító tükröket, vagy fülsiketí­tő. szirénákat, a madarak, mintha nem is látnának vagy hallanának. Próbálkoztak már mindenféle kereplővel, madár­­ijesztővel, ragadozó madara­kat utánzó sárkányokkal: semmi sem segít! Mindez kiszámíthatatlan ve­szélyt jelent a jet repülőgé­pek korszakában. A nagy se­bességgel induló és leszálló gép képtelen az utolsó pilla­natban fölrebbenő madárse­reget kikerülni, és a vak sze­rencsétől függ, hogy nem ke­­rül-e be egy seregély, vagy valamilyen más apró madár a hajtómű szívótorkába. Ha pe­dig bekerül, ez végzetes le­het, mert vagy a hajtómű áll le, vagy — ami még roszabb — a gép megsérül és lezuhan. Amikor a propelleres repü­lőgép a madarakkal való ta­lálkozás következtében 100— 120 kilométeres sebességgel ért talajt, kivételes eseteket nem tekintve csak másodla­gos veszélynek volt kitéve: betörött a szélvédője vagy megsérült szárnyának az éle. A propeller egyszerűen elvág­ta az elébe kerülő madarat, ha pedig madárcsapatba üt­között bele, valósággal össze­kaszabolta őket, anélkül, hogy valami kára lett volna belőle. A jet repülőgépek sokkal sebezhetőbbek. A legcseké­lyebb összeütközésnek a hatá­sa is megtizszereződik rajtuk és a turbinák annyira töréke­nyek, hogy semmiféle idegen test véletlen bekerülését nem tudják túlélni. Egyetlen apró madár feltartóztathat egy 120 tonnás, négyreaktoros jet re-KÖZÉPKORU házvezetőnőt ke­resnek, jó otthonban, jó fizetés­sel^ saját szoba, Metuchen kör­nyékén, 2 felnőttnél. Telefon: 2-6994, este 5 után hívja: Hl 2-3897. UNIVERSITY PARK, Pa. - A Fizikai Embertan Kutatói­nak Országos Szövetsége a napokban itt, a Pennsylvania állami egyetemen tartotta 34- ik évi konferenciáját. Dr. Al­bert Damon, a Harward egye­tem tanára, érdekes összefog­laló jelentést tett sok éven át folytatott vizsgálódásokról az amerikai férfiak körében, a testmagasság alakulásáról. A fő tudományos megállapítá­sok: 1. Az amerikai férfi ma­gassága és testsúlya nagyobb, mint bármely más tudomá­nyosan megvizsgált nép fér­­fiaié. 2. Az amerikai férfiak az utóbbi évtizedekben nőt­tek. 3. A testmagasság növe­kedésének határa van. Néhány érdekes részlet: A 18 és 79 év közti ameri­kaiak átlagos magassága 5 láb 8 és két tized incs. De ha eb­ből a nagy csoportból kive­szünk egy kisebb csoportot, a 18 és 24 év közti férfiakat, az átlagos magasság. 5 láb 9 incs. Annak, hogy az amerikai férfiak ilyen magasra nőnek, valószínű magyarázata ez: Minden ember hord magában bizonyos fokú növekedési kő­vár juval, a dolmányos varjú­val és a hollóval — már szinte tökéletesen “szót tudunk ér­teni”, azaz visszajátszott han­gokra fejvesztetten menekül­nek közelből távolból. Nagyjából igy vagyunk a seregéllyel is. De még hátra van a sirályfélék elriasztásá­nak feladata. Ezek nem is annyira riasztóhangj aiknak az utánzásával távolíthatók el valamely területről, hanem sokkal inkább az olyan han­goknak a keltetésével, ame­lyek valahol másutt élelmet jelentenek számukra. Olyan természetű hangok ezek, mint a baromfiudvarban a kakasé, amikor kotyogó, élelmet je­lentő hangjára közelből-távol­­ból összeszaladnak a tyúkok. Úgy látszik, hogy a sirályfé­lék családjában az élelem sza­vának nagyobb hatása van, mint a félelemnek. Persze sok biológiai megfi­gyelésre és kísérletre tesz még szükség ahhoz, hogy csalha­tatlan hatású hangokat talál­junk minden olyan madár számára, amely a repülőterek biztonságát veszélyezteti. Je­lenleg még csak az bizonyos, hogy elindultunk egy jó utón; nem kell megvárnunk azt a sok madárnemzedéket, amely fokról fokra felismeri majd a jet repülőgépekben rejlő, rájuk nézve is halálos vesze­delmet. pességet és az életkörülmé­nyek határozzák meg, hogy ez a növekedési képesség érvé­nyesülni tud-e vagy sem. Nos, az amerikai férfiak — általá­ban az amerikaiak, nők is, gyermekek is j— oly kedvező életkörülmények közt élnek, hogy ami növekedési kapaci­tás van a szervezetükben, az kifejlődhet a legteljesebb mértékben. Az közismert tény, hogy az Európából jött bevándorlók itt született gyermekei ma­gasabbak teszlek. De eddig nem volt ismeretes az, hogy általában az amerikai férfiak aránylag rövid idő alatt, 30 év alatt, 2,1 inécsel magasab­bak tettek. | Az amerikai »edvező élet­körülmények elemzésénél a Harvard egyetem kutatói egy olasz közösség összegyűjtött adataiból indultak ki. Boston közelében van egy gyár, amelyben évtizedek óta igen sok olasz dolgozik, idősebbek és fiatalabbak, apák és fiaik, 59 és 20 év között, nagyobbá­­ra Nápolyból jöttek, nápolyi bevándorlók fiai. A második generáció férfiai magasabbak, mint a bevándorlott apák. Lényeges embertani, alkati, szervezeti változás 30 év alatt, rövid idő alatt elképzelhetet­len; ily okokra tehát a test­zethető vissza. A kizárólagos ok nem lehet más, mint a jobb életviszonyok, jobb táp­lálkozás. Önként adódik a kérdés: Ha az amerikai kedvezőbb élet­­körülmények megteremtik a magasodás előfeltételeit, med­dig tarthat ez a magasodási fejlődés? Van-e a testmagas­ságnak felső határa? A vizs­gálatok eredménye szerint kétségtelenül van határ, mondják Dr. Damon és mun­katársai. A harvardi egyetemen sa­ját “házi vizsgálódásokat is folytattak és mégegy érdekes megállapításra jutottak, ösz­­szehasonlitották az 1930-ban beiratkozott diákok testma­gasságát, és a mérések ered­ménye az volt, hogy azok a diákok, akik nyilvános isko­lákból jöttek, nagyobb mér­tékben nőttek, miint a privát iskolák növendékei. Az utolsó szó az amerikai férfiak növekedéséről ezen a tudós konferincián igy hang­zott: Minthogy az ismertetett esetekben a legkedvezőbb élet­­körülmények hatása mutatko­zott meg, valószínű, hogy a szervezetben rejlő növekedési lehetőség már nagyjában ki­értékelődött és igy az ame­rikai férfiak további maga­­sodására aligha lehet számi­­tani. Valószínű, hogy végül 5 láb és 10 incs átlagos ma-ÉDESANYÁK! Szükségük van külön keresetre? Kezdjék el és élvezzék majd az AVON karácso­nyát! Otthonában történő szemé­lyes megbeszélés végett hívja 642-5146 számot. Allentown-. Bethlehem környékén 432-0916. magasság növekedése nem ve- gasság fog kialakulni. Sóhajok Szigete volt Ellis Island - Szabadság Sziget lesz az uj neve NEW YORK. — Aki a múlt század végén, /agy ennek a századnak első leiében beván­dorlóként az Egyesült Álla­mokba érkezett azt Amerika partjain két nevezetes és jel­képes látványosság fogadta: a fáklyáját magasba tartó Sza­badság-szobor és Ellis Island szigete, ahol ac újonnan ér­kezettet, hogy így mondjuk: -‘anyakönyvezték;”. Jelképes­nek mondottul; mindkettőt, mert egyformái intézményei voltak az uj életnek, amely a bevándorlót ezen a földön fogadta, a szabadságnak, amelynek itt részesévé vált. A két jelkép most közigaz­gatásilag is szoros összekötte­tésbe került egymással, mi­után hivatalosan Ellis Islan­­dot a Szabadság-szobor szige­téhez, a Liberty Islandhoz csatolták és igf a nevezetes nemzeti emlékmű egyik része lett. Ez alkalomból a kongresz­­szusban benyújtottak egy ja­vaslatot, hogy Ellis Island ne­vét “Freedom Islandra” vál-KIADó szép 5 szobás földszinti lakás, bútor nélkül, Somerset Sl. 250 sz. alatt. Lakatos Béláéknál. Telefon: CH 7-6127. toztassák, emlékezetből arra, hogy 1891 és 1954 között, több mint 20 millió minden­féle nemzetiségű emigráns lé­pett a szigeten keresztül Amerika földjére, akik nagy­ban hozzájárultak az Egye­sült Államok felvirágoztatá­sához. Az ő emlékük megörö­kítését is jelenti az uj név, amellyel a történelmi neveze­tességű szigetet díszíteni akarják. Robert F. Wagner, New York város polgármestere, úgy is mint az All Americans Council elnöke, felhasználva a sziget nemzeti emlékművé nyilvánításának alkalmát, el­ismerő szavakkal szólt a be­vándorlók nagy érdemeiről. “Ezek a bevándorlók egyetlen poggyásszal érkeztek — mon­dotta — : álmaikkal: De se­gítették naggyá tenni az or­szágot kulturálisan, iparilag, anyagilag és segítettek egy uj Amerikát teremteni”. ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484. történelmi kutató programot indított meg a University of Minnesota Bevándorló Levél­tár Bizottsága: az a terv, hogy egy Bevándorló Levéltárban egyesitik mindazt a levél-, do­kumentum- és egyéb érdekes anyagot, ami a magyarok Amerikába és Kanadába való bevándorlásának történetét tükrözik. -Számon tartva a kü­lönböző amerikai, kanadai és magyarországi levéltárak és gyűjtemények anyagát, a be­vándorlás teljes képét igye­keznek megrajzolni. A prog­ram kiterjed a magyarságon kivül más népekre is, ame­lyekből nagy számban jöttek ide bevándorlók. Ami minket, magyarokat érdekel, az a kü­lön magyar kutatás, és ezzel a Minnesota állami egyetem egy magyar származású profesz­­szorát bízta meg. Albert Tez­­la, az egyetem az angol nyelv és irodalom tanára, junius 1- én már el is utazott Magyar­­országba, ahol a magyar kul­turális kapcsolatok intézmé­nyének vendége tesz a nyári hónapokban. Amerikába visszatérve, Tez­­la professzor fel fogja keres­ni az itteni nagyobb magyar kolóniákat, a magyar társa MASOK ÍRJAK... A “St. Louis és Vidéke” c. hetilap — amely néhai Kál­­dór Kálmán halála óta Dr. Dénes Lajos kitűnő szerkesz­tésében jelenik meg — május 21-i számában az alábbi ked­ves sorokat hozta: 'DIÉNES LÁSZLÓ EZÜSTJUBILEUMA Nagy örömmel olvastuk a Diénes László kollegánk szer­kesztésében megjelenő ma­gyar újságokban, hogy Isten jóvoltából 25 év óta szerkeszti ezeket a magyar újságokat és hogy odaadó, nemes és önzet­len munkája elismeréseként jubileumi bankettét szérvez­­nek tiszteletére. Hogy mit je­lent magyar újságot fenntar­tani Amerikában, azt igazán csak egy másik, hasonlósorsu magyar újságszerkesztő tudja. Ismerve a nehézségeket, a leg­jobb esetben közönyös magá­­rahagyottságot, de leginkább gyülöltségig menő irigységet, úgy érezzük, hogy vannak mégis kivételek. Ez a felisme­rés késztet bennünket arra, rogy elküldjük őszinte üdvöz­letünket, nemcsak a magyar újságszerkesztő kollégának, hanem azon magyar honfitár­sainknak is, akik felismerve a magyar újság, a magyar be­tű fontosságát, még arra is tudnak időt és fáradságot sza­kítani, hogy egy ilyen nemes, szép felemelő testvéri szeré­téire mutató bankettet ren­dezzenek. ' Kívánunk Diénes László kollegánknak további sok sikert, hogy mindazokkal együtt, akik az ünneplésben most élenjárnak, még sokáig szolgálhassa újságjával az egyetemes magyar ügyet , itt, a messze idegenben.” (Dr. Dénes kollegánk jókí­vánságait, őszinte sorait hálá­san megköszönjük s ugyan­azt kívánjuk neki is: további sikereket, kitartást, hogy még sokáig szolgálhassa uj- Ságjával az egyetemes ma­gyar ügyet! — Szék.) •| jótékonysági és egyéb intéz­ményeket, a helyszínen fogja tanulmányozni az amerikai magyar napi és hetilapokat, folyóiratokat, könyveket, röp­­iratokat és kéziratokat a Be­vándorló Levéltárban való megörökítésre. A program fő célja, hogy a Bevándorló Le­véltár a jövőben adatforrásul szolgálhasson történelemku­tatóknak. Tezla professzor, másodge­­nerációs amerikai magyar, South Bend, Ind.-ban szüle­tett, a chicagói egyetemen szerezte filozófia doktorátu­sát. Már kétizben járt Ma­gyarországon, egyszer Fui­­bright ösztöndíjjal, egyszer az Egyetemközi Bizottság ösz­töndijával. Ezekről az útjai­ról értékes magyar irodalmi gyűjteménnyel tért vissza. A múlt év decemberében Tezla professzor “Bibliography of the Study of Hungarian Lite­rature” cimü magyar irodal­mi adatgyűjteményének első kötete; mostani magyarorszá­gi utján a mü második köte­tét fogja előkészíteni. Szerencsevadászok LONDON. — Hogy Angliá­ban mennyién szaladnak a szerencse után és mennyi pénzt költenek mindenféle szerencsejátékokra, azt az anglikán egyház Szerencsejá­ték Tanácsa a saját gondjá­nak tekinti és állandóan figye­lemmel kiséri. Most azt jelen­ti az egyházi Tanács, hogy a múlt évben angolok legalább 905 millió font sterlinget (kö­rülbelül 2 és fél billió dollárt) áldoztak Fortuna istenasz­­szony oltárán — 112 millió fonttal többet, mint 1963-ban. A 2 és fél billió dollárból 1,680,000,000-at lóverseny fo­gadásra költöttek. Második helyen áll a listán a football fogadás és harmadik helyen a bingó, amely Angliában nem tilos játék. Cowboy is volt... NEW YORK. — Edward Everett Cauthorne 103-ik szü­letésnapját ünnepelte meg Queens városrész egyik öreg­gondozó otthonában. A neve­zetes alkalomból üdvözlő táv­iratot kapott Johnson elnök­től és hat jókora steaket Con­­laly texasi kormányzótól. Mert az öreg Missouri állam­ban született, de élete virág­korában texasi volt — cow­boy, tanító és bírósági jegy­ző. ő jegyezte fel a bírósági tárgyalás lefolyását, amikor a hires bandita, Jesse James kevésbé hires fivére, Frank állt bírái előtt. Nevezetes személyiség Ed­ward Everett Cauthorne azért is, mert kimutathatóan legidősebb öregdiákja két egyetemnek; Texasban 1891-, ben végezte az állami egyete­met, a Harvard egyetemen a következő évben végzett. BONN GYÁRTHATJA WASHINGTON — Az ame­rikai honvédelmi minisztérte um hozzájárult ahhoz, hogy az uj, “UH1D” amerikai heli­­coptert, Nyugat-Németország; gyárthatja. KIADÓ 6 szobás emeleti lakás. 61 Louis St., New Brunswick. Telefon: VI 6-0174.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents