Bethlehemi Hiradó, 1964. július-december (42. évfolyam, 27-53. szám)
1964-09-10 / 37. szám
?' 6. OLDAL BETniJTREMl HÍRADÓ Thursday, September 10, 1964 amíg a búzából kenyér lesz ^ Mi történik, amig a búzából kenyér lesz, hogyan alakul ki a kenyér mai formája ? Az ősember a gabonamagvakat egy lapos kőre szórta, s egy hengeralaku kővel megőrölte. Az igy nyert lisztet vízzel összekeverte, s megette. Hosszú ideig ez volt a kenyér. Egyszer a tűz mellett felejtették, s megsült. Lepény lett belőle. Már jobban hasonlított a kenyérre, s jobban is ízlett a kásánál. Ezért hamarosan sütőeszközt is készítettek. A lapos kőre parazsat szórtak, majd amikor az átforrósodott, a lesöpört hamu helyére öntötték a kását. Megszületett a malom és a kemence őse, vele pedig az emberiség legfőbb tápláléka: a kenyér. A lapos kőből idővel örlőtál, majd mozsár lett, az ókorban pedig megjelent az első malom. Az egyik lapos kő fölé egy hasonló nagyságú kerek követ tettek, amit tengelyen forgattak. A munka a család nőtagjainak, később a házi rabszolgáknak adott örökös elfoglaltságot. A középkorban már kevés volt a kis kézimalom. Nagyobb kellett, ezért megszerkesztették az első valódi őrlőmüvet. Szárazmalomnak nevezték, állatok hajtották. De ezek a kövek miég mindig lassan forogtak. Ezért a természet erőit, a szelet, a vizet hívták segítségül az emberek. A vízimalmokat sebes folyású patakok, folyók partján építették fel. Az ügyes szerkezet nemcsak több, hartem jobb lisztet is őrölt, mint elődei. Ahol nem volt viz, a szelet fogták munkába. Az első szélmalom úgy ezer éve kezdett kelepelni, s néhány századdal később már a magyar Alföld síkságain is megjelent ez a különös építmény. Ez is, akár vizi testvére, gyorsan terjedt, bár korántsem dolgozott olyan jól, mint amaz. Legnagyobb baj az volt, hogy a szél erejét nem tudták szabályozni. Sokszor a vihartól sebesen forgó kövek szikrát vetettek, s leégett az egész fából épült malom. A gőzmalom feltalálásával még szebb lisztet őröltek, mint azelőtt, s szebb lisztből szebb kenyér is sült a kemencékben. Az ősember lapos kövét az őskorban a sütőharang váltja fel. A kenyeret ekkor már nem a szabad ég alatt, hanem a 'harang alatt sütötték, amit már találkozhattunk a valódi kemencével is. A múlt században nagy lendülettel fejlődött tovább a kemenceépités. Ebből gőzkemencét, majd gázkemencét építettek a régiek helyett. Legújabban elektromos kemencékben sülnek a ropogós kenyerek. A kemencékkel együtt megváltozott a kenyérgyártás is. j Nem is olyan régen még emberi erővel készítették a kenyeret. Kézzel szitálták a lisztet, dagasztották a tésztát, tették kemencébe, gyjtottak tüzet benne. A nagyváro-1 sokban a kenyér ma ugyan-; úgy gépek segítségével készül mint bármelyik más ipari tér- j mék. Gépek szállítják és szi-1 tálják a lisztet, dagasztják a - kenyeret, adagolják a vizet, ! formázzák a tésztát, s végül teszik a kemencébe. Az ember j csak irányítja, ellenőrzi munkájukat. Ezekben a kenyérgyárakban már hiába keres-1 ' sük a hosszunyelü péklapátot.1 Munkáját az örökké mozgó szállítószalag végzi el, ame- ' lyen szép sorjában fekszenek - a kenyerek és ott is sülnek ’ meg.. Az ilyen mindent-tudó , gépek között 40 percig utazik a kenyér a kemencében, s kétpercesként érkezik egy-egy ^ megsült cipó a végállomásra.1 ^ De ez még nem az igazi ; végállomás. Hátra van még a ; kenyér hűtése. A forró kényé- ] reket csempézett falu alagút- i ba viszik s itt ventillátorok 1 szívják el a kiáramló gőzt.: Két óra múlva azután előáll- j hatnak az autók, högy elszállitsák a friss kenyeret. Vájjon mindenütt búzából 1 készül a kenyér? A világ sok 1 helyén fogyasztanak búzáké- i nyeret, de nem mindenütt. 1 Sok országban a kenyér árpá- í ból, zabból» kukoricából készül 1 legtöbbször azért, mert ott a 1 búza nem terem meg. Sok he- 1 lyen egyáltalán nincs kenyér. 1 Az emberiség nagy része rizst i sszik helyette, s vannak olyan ; részei földünknek, ahol a kü-j lönböző pálmák gyümölcséből ^ készítenek valami kenyérfélét. Máshol egy-egy növény gumó- , ját termelik, abból sütnek ragy éppen főznek valami ke-; , nyérfélét. 1 I Az uj kenyér születése min- < dig és mindenütt ünnep. Azt s jelképezi, hogy az emberek nehéz munkája nem volt hiá- 1 bavaló. De az ünnep emléke- ] zés is. Olyan időkre,, amikor ’ kisebb is, feketébb is volt ez i a mai, szép, fehér mosolygó : cipó. 1; Nóber I. Budapest 1 A Demokrata konvenció színhelyén, az Atlantic City, N. J.-i Convention Hallban beszerelik a; egyes államok jelképeit. Az egyik legérdekesebb jelkép: a texasi torony. SÁROSPATAK OSI DICSŐSÉGÉ Alig van Magyarorszagnak még egy városa, ahol a történelmi levegő olyan sürü lenne, mint Sárospatakon. Patak már az Árpádok alatt királyi,! majd királynői város; várát IV. Béla emeltette, itt született Árpádházi Erzsébet. ,A későbbi időből a templomban megmaradt ■— most a várkápolnában van — Pálóczy Antal síremléke, aki, gondos ember lévén, előre kifaragtatta a hatalmas kőlapot, rajta saját képmását, de soha nem került a síremlék alá, mert ottmaradt sokakkal együtt a mohácsi csatamezőn. A látogató, amint végighalad a városon, lépten-nyomon a magyar múlt emlékeibe üt- ^ közik: Ebben a földszintes házban, a filozófia tanárának • I hajlékában lakott Erdélyi Janos, ebben a másikban 1847- ben Petőfi szállt meg, a harmadik épület a fiatal Kossuthot mondhatta lakójának. —I Innen a vártemplomból ragad-1 ta el egy baljóslatú napon Ba- j lassa Bálint Dobó Krisztinát; itt fogadta Bocskay a török szultán követeit. A várnak ebben a szárnyában élt, ott kertészkedett naponta a szigorú Lórántffy Zsuzsanna, aki hozományul vitte Patakot a Rákóczinknak. Ebben a szobában szövögették, az asztalra könyökölve, összeesküvésük szálait Wesselényiék. Patak környékén lobbantak fel a 17-ik század végén a népi felkelések lángjai is. Itt nevelkedik a kis Rákóczi Ferenc, ide tér mindig vissza; ebben a teremben ülésezett 1708-ban az országgyűlés, amely szabadságot itrért vvőzelem cselére a felkelt jobbágykatonáktak. Ebből'az ablakból nézi Rákóczi a kezdetben hűséges, le később hűtlenné vált Beserédi Imre kivégzését, aki ailincses kezét felemelve hiá)a kiáltott érdemeiről, mielőtt leje lehullott volna. A magyar művelődésnek mi:soda kohója izzott itt százalokon keresztül, s Patak miyen készségesen fogadta be a eghaladóbb kulturális áramatokat! A templom gót csucsvei, a Perényi család reneszánsz-építkezéseinek csodás ■mlékei, Coméniusnak itt tarózkodása alatt irt tankönyvei, Simándi professzor fizikai kísérletező eszközei, Ka;inczy levelii, Móricz Zsignond diákkorának emlékei ippugy erről vallanak, mint i kollégium nagy könyvtárerme, amely Pollack Mihály erve szerint épült és könyvmyagát még Erdélyi János alkotta rendbe.. Mint a fák évgyűrűiből,.^gy olv.ostoató ki ’atak emlékeiből a haladó nagyar művelődés egész meíete. De csak a múlt ilyen fényes, 3atak ma inkább egy régeb>en nevezetes szerepet játszó, am lassanként háttérbe szoruló emberhez hasonló, aki ritka kincsek birtokában van, múltja drága emlékeit melengeti, de ruhája kopottas, az inge ujját szemérmesen húzogatja vissza a kabátujjba, mert kézelői kissé foszladoznak. A vár előtti nagy kert pázsitja perzselt, az utakon szemetet kerget a szél, a városban a magyar paraszt-barokk korszak nevezetes emlékei közül nem egy düledezik. A csatornázás elmaradott. Az idevetődött igen poros utakon halad végig, a két vendéglő színvonala is bizony elég kívánnivalót hagy maga után. A vár termei, bútor-, viselet-, szőttes-, cserépedény-kiállitásai ugyan valóságos iskolái lehetnének a magyar ifjúságnak —, az iskolán kívüli népművelés, a könyvtár azonban albérletben tengődik és a régi gimnázium sem tölti be valóban országra szóló hivatását. m. Minderről a patakiak csendesen, tartózkodással, szégyelősen beszélnek, de lehetetlen észre nem venni azt a lassú hanyatlást, amelyből Sárospatak most kezd csak felemelkedni. Pamlényi E. Budapest "Bűn és bünhődés” régi recept szerint a Szovjetunióban Ez volt a felülnézete a teljes és delegátusokkal megtöltött demokrata konvenciós halinak, Cityben. Aatlantic MOSZKVA. — Ludmilla Petrunina, 21 éves áruházi kiszolgáló lány epedve várakozott a Bolsoj-Színház oszlopokkal díszített bejárata előtt, mely a moszkvai “aranyifjúság” kedvenc találkozó helye. Nem sokáig kellett várakoznia — lovag közeledett: Monsieur Gérard, a fess autótulajdonos, egy NATO hatalom diplomatája. Egy hosszú és lágy pillantás a hosszupilláju lányszemekből és Ludmilla boldogan süllyedt a kényelmes autó párnáiba. Amint Ludmilla másnap reggel elhagyta a diplomata fényűző lakását a Kutushowski Prospect-en, egész sereg tapasztalattal volt gazdagabb: A világ legjobb pezsgőjébe kóstolt bele, a legfinomabb tortákkal ismerkedett meg, megtanult twistet táncolni és . .. mint később a “Leninskoje Snamja” (Lenin Lobogó) elítélően megállapította, “eladta egy fiatal orosz lány erényét, egy külföldi nylonsálért.” Ludmilla moszkvai éjszakáinak egyenes folytatása volt egy népbirósági tárgyalás a fővárostól 50 mérföldnyire északra eső kisvárosban, Kimben. A vád igy hangzott: — Társadalomellenes, élősdi élet. — A tárgyalás 1000 néző előtt Kiin üveggyárában zajlott le, azért az üveggyárban, mert csak ide fért be, az elriasztó példának szánt 1000 néző. Shatalin népbiró először is hátborzongató erkölcsi képet festett, a közeli fővárosról, Moszkváról, elmondta, hogy nyaklónélkáli partik játszódnak le külföldi diplomaták lakásain, ahol a gonosz külföldiek kiskorúak becsületébe gázolnak s kihangsúlyozta, hogy Ludmilla egyik barátnője 16 éves volt, amikor megismerkedett egy bizonyos Monsieur Michelle], azonkívül, hogy hogyan vettek fel róla pornografikus felvételeket egy külföldi magazin számára. ' Majd rátért a biró a még ennél is súlyosabb vádra: Ludmilla és barátnői coctailt szűrésűitek és kölcsönösen orrhangon Marta, Lucy és Yvonnenak nevezték egymást, a diplomaták lakásán. Ludmilla közelebbről meg nem határozott nyugati barátai Gerard és Michel a hatóságok részéről békében maradtak. ő maga Ludmilla azonban hosszú útra indult: Öt évi kényszermunkára — Szibériába! ... Pazarlásban nem maradnak hátra a takarékos angolok sem LONDON. — Az alsóházban vita'kerekedett egy jelentés körül, amelyet egy páriamenti vizsgáló bizottság terjesztett elő a katonaság körében mutatkozó pénzpocsékolásról. A 297 oldal terjedelmű jelentés bővelkedik ijesztően tanulságos részletekben. Több külföldi katonai bázist rövidesen bezárnak s mégis, ezeken változatlan hévvel folyik a költekezés. Singapo- i reban az angol kutyaállomás 115 kutyának viseli a gondját évi 110,000 font sterling (300 ezer dollár) költséggel, köny- ^ nyü kiszámítani, hogy egyegy kutya eltartása évi 1000 fontba kerül. Hong Kongban az angol katonaság egy nagy telket nagylelkűen átengedett a városi kormányzatnak s ez nemsokára egy akert egymillió font sterlingért eladott a Hilton Hotel vállalatnak. Gibraltárban, amely bázis a mai világhelyzetben alig ér valamit, csak egy légi osztag van készenlétben, mégis 1200 repülőt tartanak ott Malájországban az angol légierő katonabandájának évi kiadásai 85,000 font sterlinget tesznek ki. Az angol hadihajókon fe-, les számú személyzetet tartanak, túlsók tengerész újoncot toboroznak. A hadihajók sokszor befutnak — kisebb javítás ürügye alatt — Hong Kong kikötőjébe, mert ott a tengerészek jpl kimulathatják magukat. Most már csak az a kérdés, — írja a Daily Mirror —, hogy mindezekért kiket fognak felelőssé tenni. FINOM CSEMETÉK SMITHTOWN, L. I., N.Y. - A rendőrség elcsípett egy betörőbandát, amelynek tagjai közt volt 12 éves fiú és a legidősebb 15 éves volt. Mind “jó családok” gyermekei, a szüleik igazgatók, mérnökök, tanárok. Családi otthonaik a 30,000 dolláros osztályba tartoznak. Kihallgatásuk során kiderült, hogy azért követtek el, heteken át betöréseket, hogy egymásközt dicsekedhessenek hőstetteikkel. A pénzt, amit szereztek, baráti összejövetelek rendezésére fordították. A 60 éves Samuel Halvern Lóng Island, City, N. Y.-ból, parkolóhelynek nézte a Presidential Motor Lodge úszómedencéjét Hyannis, Mass.-ben és belehajtott a 12 láb mély vizbe. KONGÓ-TAKTIKA LEOPOLDVILLE, Kongó. — Megoldódott a kérdés, hogy mi volt az oka a kongói kormánycsapatok, rebellisek elleni első sikertelenségének. Kiderült az, hogy a lázadó csapatok vezére, a Lurnumba-ütód, Gaston Soumialot kitűnő üzleti érzékkel rendelkezett. Mielőtt egy-egy várost megtámadott, követeket küldött az egyes városok helyőrségeihez, akik felajánlották, hogy a kormánycsapatok fegyvereit jó áron megvásárolják. Azonkívül párhuzamosan megigérték. hogy a város elfoglalása után rádióbejelentéseikben rendkívül nehéz ütközetekről fognak beszámolni, — hogy kiemeljék a kormánycsapatok “hősiességét”. A BÖRTÖN SZABAD LAKÖIA NEW YORK. — Alabamában történt két évvel ezelőtt. Edmund L. Elliot 22 éves festősegédet forgalmi kihágás miatt 60 napra a megyei börtönbe csukták. De nem sokáig maradt becsukva, nemsokára mint jóviseletü fogoly rövid időre kimehetett. Egy ilyen rövid kimenőt arra használt fel, hogy egy fogolytársa elmére jött kormánycsekket a név meghamisitásával beváltott a közeli bankban. 61 dollár 80 cent ütötte a markát. Elég volt az útiköltségre, s amikor letelt a 60 nap, Elliott New Yorkba jött. Itt most megtalálta őt a posta egyik nyomozója és bíróság elé állította a két év előtti levéllopás és csekkhamisitás miatt. A szövetségi biró megértő volt: tekintettel arra, hogy két év óta becsületes életet élt, csak feltételes büntetést szabott ki rá, egyévi próbaidővel. BIBLIAS BETÖRŐ LONDON. — Egy garázsban betörő járt, elvitt annyi pénzt, amennyit talált és otthagyott egy medáliát, amelybe ez a parancsolat volt belevésve: Ne lopj! L .u*. -■ •• . —-i . Lloyd Cuff-ot Jamaicából, deportálták Miami, Fla.-ból. Mikor meg- I bilincselve a repülőtérre vitték, hirtelen kirántotta az egyik rendőr | táskájából annak revolverét és mindkét kísérőjét agyonlőtte. Vad I revolvercsata' után fogták el. A gyilkos a főidői fekszik.
