Bethlehemi Hiradó, 1964. július-december (42. évfolyam, 27-53. szám)

1964-08-13 / 33. szám

g. oldat; ' BETTTLEFTM1 FTTRADÜ Thursday, August 13, 1964 Magyai Lajos turista Svájcban negyven év előtt jégbe fagyott ZÜRICH — Néhány nap­pal ezelőtt a svájci Alpokban, Zermatt közelében egy glees-» cser zöldesfehéren áttetsző jegébe belefagyott emberi: holttestet találtak. Kivágták, a jégtömegből a teljes épség-» ben megmaradt tetemet és a halott zsebében talált iratok­ból, amelyek tökéletesen ob vashatók voltak, megállapí­tották, hogy a gleccser áldo­zata Magyar Lajos volt s 40 évvel ezelőtt járt szerencsét­lenül. A gleccserek alattomos el­lenségei a hegymászóknak, nemcsak embeheknek, hanem állatoknak is. Az alpesi völ­gyek falavinak lakói állan­dóan figyelik, mit hoz a jég. Hoz jégbefagyott zergéket, rókákat, ritkábban embere­ket is, évtizedes tragédiák ál­dozatait. Legtöbbnyire neves alpinisták holttestei kerülnek, elő a jégsirból. De Magyar Lajosról senki sem tud sem­mit, a 40 év előtt megjelent svájci lapokat már átkutat­ták,, de azokban egy szót sémi találtak egy Magyar Lajos nevű turista szerencsétlensé­géről. Egyike volt tehát a névtelen, ismeretlen hegymá­szóknak, nem is maradt utá­na más, mint most felfedezett neve. Hogyan történik gleccser­­halál? A gleccserek hatalmas jégtömegek, valóságos jégfo­lyamok, amelyek a hegyte­tőkről, meredek hegyoldalak­ról csigalassúsággal leeresz­kednek a völgybe. Útjukban a talaj egyenetlensége foly­tán széttöredeznek, nagy ré­seik, szakadékok nyílnak a jégtömegben és ezeket a sza­kadékokat aztán a nagy ha­vazások idején betemeti a hó. Ez a hó idővel puhává, sziva­csossá válik. Az ember ezt nem veszi észre, rálép, a hó beszakad alatt, ő pedig be­süllyed a 20-30 méter mély szakadékba és onnan nincs menekülés. Megfullad és ami­kor a hótömeg jéggé fagy, a jéggel együtt megfagy a holttest. Évtizedekig is eltart sokszor, mig egy gleccser a hegyoldalról lejut a hegyek lábáig, a falvakig és akkor megindul a keresés: mi van a jégsirban? Most Magyar Lajos holtteste volt benne. BUDAPEST — A magyar­­országi lapok és a rádió fel­szólították a lakosságot, í hogy jelentkezzék, aki tud' valamit Magyar Lajosról. De' senkisem jelentkezett eddig.! Sem ismerőse, se rokona nem akadt még. Bucsek Henrik, a Magyar Természetbarát Sző-* 1 * * * vétség hegymászó osztályá-^ nak elnöke hiába kutatta az 1924 évi magyar turista szak-1 lapokban, nem talált híradást Magyar Lajos svájci tragé­diájáról, hegymászásnál tör­tént eltűnéséről. New yorki cipőpucoló kislány felfelé ívelő kairiérje NEW YORK — A déli és esti forgalmas órákban a Broadwayn és a 40-ik utca sarkán a járókelők valami ! újat látnak, ami még nem volt a Nap alatt: Egy csinosan, tisztán öltözött kislány cipő­pucoló poszton áll, illetőleg ül és szaporán pucolja a férfiak cipőit. Gyorsan dolgozik, sok cipőt pucol, 25 cent a rendes díjszabása, de borravalókkal a heti jövedelme valamivel meghaladja a 100 dollárt. Az átlagos heti bevétel 103 dol­lár, mondja ő, Lillian Reyes 12 éves puertoricói lányka. És aiki ráér kérdezni és meghallgatni, az megtudja, Lillian közelítés későbbi jövő terveit. “Amikor együtt lesz 1000 dollár, megnyitok egy rendes cipőpucoló szalont. Abban csakis lányokat fogok alkal­­lmazni és nem 25 centet, ha­nem 50 centet fogok számita­­n|i egy cipőpcolásért. Még nem tudom, hogy hol lesz a szalonom, de annyit mondhatok, hogy gazdag ke­rületben lesz”. Hát egész életében cipőpu­­colás lesz a foglalkozása? “Oh nem, mondja Lillian, én or­vos vagy ügyvéd akaróik len­ni, vagy valami ilyesféle.” (Mostani posztja nem az el-RUHA KÉPVISELI A NEMZETET LONDON — John Newton az angol szabók szakszerveze­tének főtitkára úgy véli, véli, hogy Nagy-Britanniának ma sürgős szüksége van — divatügyi minisztériumra. Az öltözködés sem kevésbé fon­tos a táplálkozásnál és lakás­nál. Van kormánybiztossága a lakásügyeknek és van mi­nisztérium, amely egészség­­ügyi szempontból ellenőrzi az élelmiszereket. Az. uj minisz­tériumnak elsősorban arra kellene gondot fordítania, hogy mit hordanak a külföld­re utazó angolok, mert: “az angolok általában Ízléstelenül öltöznek. Ezt még el lehetné viselni, ha átlagemberekről lenne szó, de legalább az ál­lamférfiaknak és a parlament , tagjainak kellene arra tőre- j „kedniök, hogy ruházatukkal is minél méltóbban képvisel­jék hazájukat.” John Newton néhány ' ja­vaslatot is tesz. Létre kelle­ne hozni bizonyos fajta ellen­őrzést, olyasfélét, mint ázok­­| nak az altiszteknek szerepe, akik a kaszárnyában kimenő .előtt ellenőrzik, hogy az ujon­­| cok öltözete megfelel-e az elő­írásoknak. Ilyen ellenőröket kellene kihelyezni a repülő­terekre és a kikötőkbe. így például a parlament tagjai­nak ki kellene nyitniuk bő­röndjeiket és megmutatniuk az ellenőrnek, milyen öltönyö­ket visznek magukkal, milyep szinü nyakkendőjük, milyen, bő a nadrágjuk szára stb. Az Isten Kardja és a Hadak Útja (Folyt, a 6-ik oldalról) aztán meghódítod az egész vi­lágot. Alighogy végezé a szavait Torda, szalad nagy lelkendez­ve feléjük egy pásztorfiu, vil­logtat kezében egy kardot s pelenti: —- Felséges királyom, a pusztán egy kardot találtam, ihol, elhozám. Nézi Attila a kardot, meg­forgatja, villogtatja s ég, föld megrendült belé, akkorát ki­áltott nagy örömében: — Ez az Isten kardja, em­berek! Nézik a táltosok, nézik Szittyaországbul jött öreg emberek s mondák ezék is: Ez az Isten kardja, ez! Kérdi Attila a pásztorfiut: — Hol találtad ezt a kar­dot, fiam ; Mondá a fiú: — Amint a nyájam után mendegéltem, látom, hogy egy tavalyi üsző “sajnálja a lábát”. Nézem, mi baj lehet s hát vérzik az utó bal lá­ba. Tűnődtem magamban: ugyan mi vérezheté meg, mi­kor gyenge hajlós fűnél nincs egyéb a pusztán. Nézek erre, nézek arra, s ihol egy kard hegyét pillantom meg a föld­ben. Fogom, hogy kihúzzam s hát abban a pillanatban láng csap ki a kard hegyé­ből. Én bizony megijedtem s elszaladtam, de ahogy vissza­nézek, látom, hogy a kard csak kipattan a földből s fo­rog, forog, mintha szél forgat­ná. Egyszerre csak ellobban a lángja s a kard elterül a föl­dön. Én aztán nekibátorod­tam, visszamentem s fevet­­tem a kardot.-- Ez az Isten kardja, ez! kiáltották a népek! Attila pedig mindjárt ki­próbálta. Háromszor vágott vele a négy anyaszélnek, hogy csakúgy zúgott belé. — Ez az, az az! örvendezett Attila. És tüzet gyujtának az ő parancsolatjára mindenfe­lé, tüzet Istennek, aki kard­ját visszaadta a hun nemzet­ségnek. És beteljesedók a táltosok jövendőmondása, mert Atti­la csakugyan meghódította I az egész világot . . . (FOLYTATJUK) olasz törvény szerint a teher­ben lévő nőt nem szabad bör­tönbe vinni. Négy év alatt, négy terhes­ség után gyermekeinek szá­ma hétre nőtt s ő úgy vélte, hogy hét gyermek épp elég. Irt tehát Segni köztársasági elnöknek, bocsássa meg neki kegyelmezési jogán a bünte­tést, nehogy megint gyerme­ket kelljen szülnie. Az elnök még nem határozott, mitevő legyen ebben a büntetőjogi s népszaporodási ügyben. ső. Először tavaly, november­ben a Times Square egyik sarkán kezdte. Ott is csinos tippeket kapott, a legtöbbet, 3 dollárt, egy rendőrtől kap­ta, aki ráadásul még komoly intelemmel látta el: “Most pedig takarodj innen és menj haza a mamádhoz!” Lillian hazament, de nem azért, mert a rendőrbácsi ezt taná­csolta, hanem azért, mert hi­degre fordult az időjárás. Most újra kezdte és az üzlet jól bevált. Jó tippeket kap, mert leány. Bizonyos, hogy azért, mert lány. A bizonyíté­kot a fivére, Mike szolgáltat­ja. Mike a szemközti utcasar­kon pucol cipőket, vele keve­sebben szolgáltatják ki magu­kat és ő kevesebb borravalót kap. Mike is szebb jövőről ál­modik. Ő pszichiáter akar lenni, hogy meg tudja magya­rázni, mi baj van az egész vi­lággal és hogyan lehetne az embereket boldogabbá tenni. Lillian és Mike papája egy brooklyni textilgyárban dol­gozik, a mama is hoz néha pénzt a házhoz, ápolónői meg­bízásokat vállal. Az egész csa­lád elégedett, nem panasz­kodnak, hogy arcbőrük színe miatt megkülönböztetésnek lennének kitéve. ESKÜVŐ Az anyakönyvvezető a há­zasulandó felek kölcsönös fe­lelősségéről beszél: .—- Amikor önönket ezennel házastársaknak nyilvánítom, felhívom figyelmüket arra, hogy a most kimondott ‘igen’ j egy életre szóló vonzalom és elhatározás. Sohasem próbált ut áll önök előtt. Az ifjú pár összemosolyog. A férj most áll harmadszor, j a feleség másodszor az anya­könyvvezető előtt. KIGYUL AZ OLIMPIAI LÁNG Eddig és nem további NÁPOLY. — Pesqualina Sacco 35 éves asszonyt ciga­retta csempészés miatt négy­hónapi börtönre Ítélték 5 év­vel ezelőtt .Az Ítélet végre­hajtására azonban nem ke­rülhetett sor, mert valahány­szor érte mentek, a signorina áldott állapotban volt s az NEW YORK. — Ez a kér­­lés — az emigráció nemzeti >olitikai célkitűzéseinek kér-! lése — szüntelenül foglalkoz­atja a külföldre szakadt ma- j jyarságot, főleg azokat, akik nár korábban, az óhazában s politikai téren működtek. Nemrég megjelent egy Hungarian Symposium cimü ^ :anulmány s azt a Magyar | Bizottság kritika tárgyává tét ;e. A Symposium szerzői az­­án kétnapos vitát rendeztek Hillsdale-en és ezen többek cözt résztvett Szent-Miklóssy István, magyar katonai dip­­omata is, aki most körlevél­lel fordul a magyarsághoz, kifejtve nézeteit a lehetősé­gekről és tennivalóikról. Az a meggyőződése, hogy a világ- j aolitikában beállt eltolódá­sok sürgető szükségessé te­szik a cselekvést. A fő tény, amelyet ki kell használni, a szovjet-kínai konfliktus mely máris a kelet-nyugati feszült­ség enyhülésére vezetett, va­lamint az ugyancsak erre az okra visszavezethető liberali­zálódás megindulása. Az a kérdés, mennyiben lehet eze­ket a folyamatokat kívülről befolyásolni. Ez a munkás­ság senkineik sem monopóli­uma és senkisem zárható ki belőle. Szent-Miklóssy István," a magyar vezérkar tisztje volt s végiglküzdötte a második vi­lágháborút. 1944-ben a ma­gyar nemzetbiztonsági tanács tagja volt s októberben Hor­thy kormányzó megbízásából fegyverszünieti tárgyalást folytatott Mialinovszki szov­jet tábornaggyal, a jelenlegi hadügyminiszterrel. Kevés­sel utóbb a Gestapo letartóz­tatta és csak 1945-ben szaba­dult, amikor bevonultak az amerikai csapatok. Később a kommunisták börtönébe ke­rült, melyből az 1956 őszi ok­tóberi szabadságharc szabadi­például eddig éppen hatan ér­tek el 10.- mp.-es időt: két trinidadi, egy-egy japán,, amerikai, kubai és kanadai. A 200-asok közé az olasz Ot­­tolina férkőzne be 10.4 m-el, 400 m-en két európai kerülne döntőbe. Feltűnő, hogy 800 m-en négy amerikai áll az élen egy jamaikai és egy ja­pán előtt, -500 m-en pedig öt amerikai vezet (O’Hará, 3-38.1), a hatodik ujzélandi. 5000 m-en két, 10,000 m-en öt európai kerülne be. Gátfu­tásban nagy az amerikai fö­lény. Az ugró- és dobószámok ban már kedvezőbb Európa számára a helyzet. A listave­zetők: Magasugrás: Brurnei 224 cm, távolugrás: Boston 829 cm, rúdugrás: Hansen 528 cm (még a nyolcadik is 5 métert ugrott!), hármasug­rás: Tien Csao-csung 16,58 m, sulylökés: Long 20.68 m, diszkoszvetés: Danek 64,55 m, gergelyhajtás: Pedersen 87,12 h (az első tiz európai!), kalapácsvetés; Connolly 69,24 m. A nőknél 9:3 az arány az európaiak javára. MtklötnCtárfS°úk rnegmenlésére * nincs* °r e mény ^ 3 kÓrház erkélyén- Nemsokára elhagyják a kórhí Magyarok az atlétikai világranglistán atodik helyen áll. A nők köaül Antal Márta ge­relyhaj itásban 55,45 m-rel negyedik, Kontsek Jolán disz­koszvetésben 55,22 m-rel ha­todik. A dobók közül az első tiz között szerepel még Zsivótz­­ky Tizedik) és Bognár (ki­lencedik) Az ügyességi számokban nincs magyar a ranglistán, a futók közül Mácsár 3000 m-es akadályfutásban kilencedik, Markó a 100 m-es síkfutás­ban tizedmagával holtver­senyben kilencedik, 800 m-en Nagy másodmagával tizedik. Ha a mai napig elért ered­mények alapján alakulna a döntő mezőnye a férfiaknál, elsősorban ,a tengerentúli at­léták versengenének egymás­sal. A 100 m-es síkfutásban BUDAPEST _ A vilá^ .egyetlen sporteseményén, a> 1 olimpián történik csak meg i hogy az atlétika még a láb­­, darugást is háttérbe szorítja |Az olimpiai esztendőben ál­landó a figyelem az atlétik: iránt, s ilyenkor hatalmas a* előrelendülés a sportágban j Világszerte nagyszerű ered­­mények születnek, megdőlnek a régi rekordok. A világranglista legjobbjai közé csaik kivételes teljesít ményekkel lehet bekerülni Ha az eddigi eredmények alapján állítanák össze’ az olimpiai hatos döntők mező­nyét, öt magyar atléta ver­senghetne az elsőségért. Sulylökésben Varjú 19,18 m-rel. Kalapácsvetésben Eck­­schidt 67,90 m-rel, gerelyhaj­tásban Kulcsár 82,24 m-rel a laz. Egyre-masra gyártanak Colákat és egyéb ízesített vi­zeket, amelyeket cukor he­lyett szacharinnal vagy más kémiai anyaggal édesítenek. Az édesital ipar nagyságá­­fogalmat ad, hogy csak egy példát említsünk, az, hogy Pepsi Cola év ente 30 millió dollárt költ hirdetésre. Első helyen áll Coca-Cola, amely elsőnek hódította meg a népet és tette az édesital rabjává. Coca-Cola tavalyi be­vétele 637 millió dollár volt, de nem egyedül italból, ha­nem más termékekből is. Az édesitalosok rószaszint látnak a láthatáron. Úgy sej­tik, hogy a következő tiz év­ben hat millió szomjas ujdon sült teen-ager fogja ellepni az üzleteket. SZOMJAS AMERIKA - NAGY ÜZLET , IN Ili VV ± \JxYjv ----- /\.K1 l yOCcl' . Colát vagy akármi más édes 5 italt iszik, nem is tudja, hogj szerény összeggel ugyan, d< 5 mindenesetre hozzájárul a: i amerikai nemzeti jövedelen gyarapításához. A múlt évber l a nemzet összjövedelméből a: , édesitalokra esett két és egy harmad billió dollár — több mint egy és más nagyobb eu rópai ország évi költségveté se. Az édesital kedvelői eg} évben átlag 227 üveg tártál mát hörpintik fel. És akii . ekyiik vagy másik italt ked vélik, azok nagyon el fogna! csodálkozni, ha olvassák ’ hogy ma Amerikában 800 kü • lönféle édesital van forga i lomban. És jövőre még töb! i lesz, mert az édesital piaco: is fellépett a soványitó diét ián, ae most enymtetteK az ilőirásokat. így engedélyez^ ék, hogy a sportolók és a ve­­etők személyenként 30 üveg >ort, 30 üveg sört, 90 üveg isványvizet, hét és fél üveg vhisykyt, 1200 cigarettát, >00 szivart vihetnek be ma­sukkal, ha legalább 30 napot öltenek Japánban. Úgy számolták ki ezeket az idatökat, hogy naponta telje­sen elegendő egy embernek ;gy üveg bor, egy üveg sör, három üveg ásványvíz, né­gyed üveg whisky, 40 cigaret­­:a és 10 szivar. Pisztolyt, lő­fegyvert is be lehet vinni Ja­pánba, de a számát felírják 23 kiutazáskor be kell mutat­ni a pisztolyt a vámőröknek. .Augusztus 14-en, pentexen c Olympiában, a görög királyit — a római olimpia egyik vi- j t toriázóbajnoka — jelenlété-' z ben meggyujtják az olimpiai 1 lángokat. A fáklyát staféta á viszi az athépi repülőtérre. A | \ láng szeptember 6-án érkezik' í Okinawába és október 9-én f Tokióba. Japánban 99,820 fu- t tó vivő váltókban. Október j 10-én az olimpiai stádionban | í gyullad ki a láng és lobog t majd a játékok idejie alatt, !t egész október 24-ig, a záró- ] ünnepélyig. s ❖ ❖ ❖ i -j Az olimpiára különleges 1 | vámszabályokat léptettek ] | életbe. A behozatali vámok < máskor igen szigorúak Japán- i tóttá ki. Amerikába jött, itt a newyork; Columbia egyete­men doktorátust5 szerzett és jelenleg a Paterson State Col­lege és a newyorki Queens College tarára. Amerikában 1957-ben jelent meg az első könyve, a Rand Corporation megbízásából, a kommunista hatalomátvétel technikájá­ról. 60 DOLLÁROS LIDÉRCNYOMÁS PHILADELPHIA. — Ve­rejték ült ki a homlokára ál­mában Mr. X öreg nyugalom­ba vonult tanítónak. Megszó­lalt nyugtalanítóan a lelkiis­merete. Eszébe juttatta, hogy egy délután, 1942-ben, sem­mi hasznos dolgot nem csi­nált, lustálkodott. Lelkiisme­retének parancsára most J. H. Labru miskolaszéki elnök­nek 60 dolláros csekket kül­dött régi mulasztásának jó­vátételére. Miért éppen 60 dollárt? így számította ki tartozását: Akkor 10 dollár 25 cent volt az egy napra eső fizetése. En­nek a fele^az elfecsérelt dél­utánért 5 dollár 12 és fél cent. Az azóta esedékessé lett ké­sedelmi kamatok és kamatos­­kamatok évi 6 százalékkal számítva, adósságát 59 dollár ! 39 centre növelték. Ezt az összeget 60 dollárra kikere­­kitve, elküldte a csekket az iskolaszéknek. MIT LEHET AZ EMIGRÁCIÓBAN TENNI A MAGYAR FELSZABADULÁS ÉRDEKEBEN? A Delta Daggers repülőgépek felsorakoznak Saigon repülőterén. Ezek képezik egy részét Dél Viet­namban, a haderő megerősítésének, amelyet Johnson elnök rendelt el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents