Bethlehemi Hiradó, 1964. július-december (42. évfolyam, 27-53. szám)

1964-08-13 / 33. szám

The Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $5.00 EGYES SZÁM ÁRA 10« BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $5.00 A YEAR SINGLE COPY 10c Second Class Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. Postage Paid in Bethlehem, Pa. VOL. 42 ÉVFOLYAM No. 33. SZÁM. BETHLEHEM. PA. Thursday, August 13, 1964 A KÓRHÁZ DRÁGUL, DRÁGUL CHICAGO.— A szeles városban van az Amerikai Kórházak Szövetségének köz­ponti irodája. Ezért hát aki tudni akarja, hogy a jövőben hogyan fognak alakulni a kórházi ápolás és a kórház­­biztositás költségei, innen kaphatja a legmegbízhatóbb •— de legkevésbbé sem biz­tató értesüléseket. Azt, hogy a kórház évek óta egyre drágult, mindenki tudja rásából: a kórházi és a biz­tosítási számlákból. De ha tudni akarjuk, hogy mi lesz jövőre, a következő évek­ben, mégiscsak a Chicagói Szövetséghez, annak igaz­gatójához, Dr. Edwin L. Crosbyhoz kell fordulnunk felvilágosításért. Nos, mit mond Dr. Crosby? A kórházi költségek foly­tonos emelkedése uj prob­lémát teremtett: Ma már nemcsak az szükséges, hogy a beteget meggyógyítsuk, ha­nem elejét kell vennünk a meggyógyult beteg újbóli megbetegedésének, ami könnyen beállhat akkor, — amikor megkapja a kórházi, illetőleg a kórházbiztositá­­si számlát. Ez talán első ,tekintetre vicces megjegy­zés, de nem vicc az, amit Dr. Crosby mindjárt hozzátesz: hogy tiz évvel ezelőtt az át­lagos idejű kórházi ápolás 148 dollárba került, ma pe­dig 274 dollárba kerül és jö­vőre még többe fog kerülni. A kórházi számlák persze nem tréfából, nem is a kór­házigazgatók rosszindula­ta folytán emelkednek, ha­nem abból az egyszerű okból, hogy a kórházak költségei egyre növekednek. 1946 óta a kórházi költségek meg­négyszereződtek. Ijesztő számadat ez. De talán még ijesztőbb az a statisztikai adat, hogy a kórházi költ­ségek háromszorta nagyobb mértékben növekedtek, mint a megélhetés költségei ál­talában. Miért a kórházi költségek­nek ez a nyugtalanító emel­kedése, átlag évi 7 százalé­kos drágulás? Több oka van ennek. Egyre javulnak a betegségmegállapitás (diag­nózis) és a gyógyítás mód­szerei, egyre jobb gondozást nyújtanak a kórházak és — minden, ami jobb, drá­gább is. És persze nagyban hozzájárul a dráguláshoz az is, hogy a kórházi alkal­mazottaknak egyre több fi­zetést kell adni, ha azt akar­juk, hogy a személyzet el nel néptelenedjék. És nemcsak több fizetést kell adni, több alkalmazottat kell foglal­koztatni. Tiz év előtt minden 100 betegre 150 alkalmazott esett, ma 100 páciens gon­dozásához 237 alkalmazott­ra van szükség. Minthogy a kórházi költségek 70 száza­léka fizetésre és munkabé­rekre megy, ez a kórházi költ­ségvetés legnagyobb tétele. A személyzeti kiadások 1946 óta 333 százalékkal növe­kedtek. Ezek a megállapítások an­nál meglepőbbek, mert köz­tudomású, hogy az ápolók, ápolónők és internista or­vosok fizetése egyáltalán nem magas. De ezek az aránylag szerény fizetések is folyton nőnek. Például a chicagói Michael Reese kór­házban az intern orvosok a teljes ellátáson felül csak havi 15 dollár készpénzfize­tést kaptak 10 évvel ez­előtt, ami összesen havi 75 dollárnak felelt meg; ma az orvosok összes havi já­randósága 2Ö0-300 dollár. Vannak az örökös drágu­lásnak további okai is s ezek közt első helyen említendő, hogy egyre több pácienst utalnak be kórházba az or­vosok. 1952-ben 19,500,000 volt a kórházi ápoltak szá­ma, 1062-ben 26,500,000. Ma kórházba megy sok be­teg, aki korábban nem volt abban a financiális hely­zetben, hogy kórházi ápolást vegyen igénybe. És az orvo­saik szívesen küldik őket kórházba, mert jobban jár­nak, ha betegeiket a kór­házban kereshetik fel, ahe­lyett, hogy a rendelőben vagy a háznál kezelnék őket. A kórházban fél tucat pá­cienssel végezhetnek annyi idő alatt, amennyi időbe ke­rül egy házi látogatás. EGY EMRER NYOLC MILLIÓ ELLEN A világ legnagyobb és legkisebb teherautója egyik kereke nehezebb, mint az egész kisautó. Akron O.-ból. A nagy, 100 tonna szen'et tud vontatni és Aranyláncokat veszíthetnek a detroiti autós proletárok Amerikai és kanadai magyarok látogatóban a szülőföldön BUDAPEST.— A Magyar Nemzet jelenti: Az utóbbi időben ugrás­szerűen megnőtt az érdeklő­dés a külföldön élő magyarok körében a szülőföld iránt. . . 1963-ban 40,000 idegenbe szakadt magyar kereste fel az óhazát. A jelekből ítélve az idén ennél is jóval többen látogatnak haza. A legnagyobb érdeklődés a tengeren tulon tapasztalható, hiszen ott él a legtöbb ki­vándorolt magyar. Kanadá­ból a múlt esztendőben jött első ízben látogatóba egy csoport, a 35 évvel ezelőtti alakult Kossuth Betegsegély­­ző Egylet tagjai. Ez év első hat hónapjában viszont a tavalyinál háromszor népe­sebb csoport jött Magyaror­szágra. Calgaryból és kör-HÁZTETŐ készítése, uj és ja­vítás; pala, zsindely és kátrány, vagy meleglető. Kémény, csator­na, lefolyó és újfajta tető-világí­tó és szellőző ablakok készítését olcsón vállalom. Lehet részletre is. Adam Tuszinger. Hívja este 7-10-ig CH 7-5522. nyékéről augusztus első he­tében csaknem százan in­dulnak haza, régen nem lá­tott rokonaik, barátaik meg­látogatására. Az Egyesült Államokból már az elmúlt esztendőben is szép számmal érkeztek egyénileg és csoportosan is ott élő magyarok. Az idei forgalom minden bizonnyal jóval felülmúlja az előző éviekét. 1964 első felében már 9 csoport, 800 személy kereste fel az óhazát. A kö­vetkező hetekben, hónapok­ban, az eddig befutott érte­sítések szerint, további 9 csoportos utazást szervez­nek a kinti magyar egyesü­letek. Használja ön az AVON KOZ­METIKAI cikkeket, miket a nők mindenütt nagyon kedvelnek? Nagyszerű alkalom kínálkozik most az ön számára, hogy képvi­selője legyen az AVON-nak ezen a környéken, a karácsonyi szezon alatt. Az ön házában történő sze­mélyes megbeszélés végett tele­fonáljon MI 2-5146 számra. Penn­­sylvániában hívja 432-0916 szá­mot. DETROIT — Több mint 100 évvel ezelőtt Kari Marx, a sokak által, így a szovjet, nagyurak által is megtagadott kommunista apostol kimond­ta a nagy szót, hogy a prole­tárok, ha lázadoznak balsor­suk ellen, nem sokat kockáz­tatnak, csak láncaikat veszít­hetik el. Azóta sokszor meg­fordult “keserű levében” a földgolyó és sokminden meg­változott. Ma Detroitban, az automobilipari munkásság körében az az uj jelszó járja, hogy a jómódban élő prole­tár, ha sztrájkba lép, nem rozsdás vasláncait veszítheti el, amik nincsenek a lábára csukva, hanem inkább arany­láncaiból vészit, amiket hét­­ről-hétre a vállalati pénztár­ból utalnak ki neki. De legyen elég ennyi elmé­leti elmélkedés. Nézzük a té­nyeket és számokat, számol­juk a dollárokat, amiket, pl­­dául, a General Motors mun­kásai számlálnak pénteki na­pokon. A U. S. News cimü komoly gazdasági és politikai folyó­iratban olvassuk, hogy a G. M. munkások átlagos évi ke­resete 7500 dollár. Ez azt je­lenti, hogy a detroiti prole­tárnak 20 százalékkal több jövedelme van, mint a tipi­kus, átlagos amerikai család­nak. Marxi szóval: a G. M. munkás nem is igazi proletár, hanem inkább a polgári kö­zéposztály tagja. Nem legfelsőbb népbizto­si rendelkezés biztosítja a detroiti nem-proletárnak a jó­létet. Azt a szervezkedés ere­jével, az unió segítségével harcolta ki magának az utób­bi egy-két évtizedben. Szá­mok, dollárok beszélnek: 1947-ben az átlagos G. M. munkás órabére 1 dollár 37 cent volt. Ma 3 dollár és 1 cent az órabér. Az időnkint felemelt munkabéreken felül a G. M. munkás a drágulás mértéke szerint extra java­dalmazást kap, minek folytán a megélhetés költségeinek emelkedése nem sújthatja. A munkabéréken felül a G. M. munkásnak kedvezményei (fringe benefits) is vannak. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakitásál vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. Ezek dollárokra, illetőleg centekre átszámítva 1947-ben órán.kint 18 centet tettek ki, újabban 94 cent értékben kapnak a munkások minden­féle “iringókét” — biztosítás, nyugdíjalap, fizetett vaká- I cick, fizetés betegség idej é­­re, stb. Mármost, ha össze­gezzük a béreket és a fringe­­ket, arra a meglepő ered­ményre jutunk, hogy a G. M. munkások órárJkint 3 dollár 95 centet kapnak — szemben az 1947 évi 1.55-el. Fringe — valóságos varázs­szó ez. Azt jelenti, hogy a G. M. munkás nemcsak jó munkabért kap, hanem jólé­tről, jövőjéről is bőségesen történik gondoskodás. Van átlag 6500 dolláros életbizto­sítása (baleseti halál esetére 10,000 dollár.) Betegség vagy baleset folytán beálló mun­kaképtelenség esetében 26 héten keresztül heti 65 dol­lárt kap, azon felül, ami a törvényes baleseti segélyzés címén jár neki. A vállalat fedezi a kórházi és orvosi biz­tosítás költségeit. Ha uj mo­­delre való átállítás folytán időlegesen “leteszik,” a G. M. munkás állami munkanélküli segélyt kap, amelyre csak a munkaadó fizet be — dollár­­milliókat, és a vállalattól kap ráadást. Mindezek a fringe benefitek, nyugdíjalapra va­ló befizetések, stb. G. M.-nek munkásonkint és évenkint 10000 dollárjába kerülnek. Azt sem szabad elfelejteni — és a detroiti aranyláncos proletárok bizony nem felej­tik el —, hogy G. M. mun­kásainak nem kell tartós munkanélküliségtől tartan i­­ok. G. M. nem milliókat, ha­nem billiókat költ egyre újabb -üzemek létesítésére, fennálló üzemek bővítésére, modernizálására, és mindez állandó foglalkoztatást bizto­sit a vállalat munkásainak. Nem csoda ily körülmé­nyek közt, hogy G. M. mun­kásai nem lelkesednek sztrájkért. Tudják, hogy sztrájk-okozta munkanélküli­ség érzékeny veszteséget okoz, amelyet nehéz behozni. Töibbet veszítenek, mint amennyit nyerhetnek. A U. S. News munkaügyi szakértő­je kiszámította, hogy a tipi­kus automobil-ipari munkás, akinek heti keresete most 138 dollár és sztrájkkal ki tud erőszakolni 10 cent órabér­emelést, igy jár: Ha a sztrájk egy hétig tart, elveszít 138 dollárt és ezt a veszteséget 34 heti munká­val kell behoznia. Ha a sztrájk két hétig tart: 276 dol­lár a veszteség és 69 hétig tart a pótlás. Három heti sztrájk: 414 dollár vesztés, 103 hét visszanyerés. Négy heti sztrájk mérlege: 552 dol­lár vesztés, 138 heti munka és elmélkedés, hogy érdemes volt-e sztrájkolni. És elmél­kedhet — és a feleségével diskurálhat — arról, hogy ily hosszú “várakozási idő” alatt a lakbér vagy a mortgage fi­zetéseket teljesíteni kell, a családi automobil és egyéb szükségleti és fényüzési tár­gyak vételárának részletei nem halaszthatók el, és ha fiukat vagy lányukat college­­ba akarják küldeni, bizony hiányzik az a pár száz dollár, ami elveszett. Igaz, az unió isztrájksegélyt nyujft, de ez már hosszabb idő óta nem elegendő, nem pótolja telje­sen a hiányt. Augusztus 31.-én lejár az automobilipari munkások kollektiv szerződése és a megújítási alkudozásoknál mindez komoly megfontolás tárgya lesz. Rendőri fizetés: 42,000 dollár BROOKLYN,N.Y.- — A brooklyni rendőrség több tucat detektivje ellen vizs­gálat folyik, az a gyanú ellenük, hogy rendszeresen, “védelmet” nyújtottak sze­rencsejáték üzéreknek, fo­gadási irodáknak és törvény­­sértő alvilági alakoktól rend­­! szeres havi fizetést kaptak. ( Már a vizsgálat mostani stá­diumában megállapitást nyert, hogy ezek a vesztege- * I NEW YORK —< Herbert Callender, a bronxi négervé­delmi szervezet vezére, egy­millió dolláros kártérítési pert indított New York vá­ros, a városnak nyolc millió lakosa ellen. Azért, mert öt napon át a Bellevue kórház elmeorvosi osztályán tartot­ták s ez “nevetséges, megalá­zó, rosszindulatú üldözés volt s nemcsak lelki szenvedést okozott neki, hanem megsér­tette az alkotmányban bizto­sított jogát, hogy amerikai polgárt szabadságától csak rendes peres eljárás utján szabad megfosztani. Miért csukták be a Belle­­vie bolond-osztályába? Azért, mert julius 15-én megfelelő hirharangozás után pontosan délelőtt fél 11-kor, amikor Wagner polgármester a hi­vatalába szokott jönni, oda­­állt a City Hall bejáratához azzal a szándékkal, hogy a ci­tizen’s arrest jogszokás alap­ján letartóztatja a polgár­­mestert közhivatali pénzek elsikkasztása címén. Ugyanis Callender szerint Wagner polgármester városi lakóhá­zak építésénél nem gondos­kodott arról, hogy a lakóhá­zakban négerek ugyanolyan számban kapjanak lakást, mint fehérek. Ezt nevezi Mr. Callender hivatali sikkasztás­nak . . . A polgármester letartózta­tása azonban elmaradt, mert Callender a City Hall kapu­jában nagyon el volt foglal­va a köréjé sereglett újság­írók kérdéseire való válaszo­lásokkal. Wágner polgármes­ter akadálytalanul bejutott a hivatalába, ellenben Callen­­dert a rendőrség őrizetbe vet­te nyilvános helyen való bot­rányos viselkedés címén és első útja a rendőrségtől a Bellevue kórházba vezetett, ahonnan öt nap után mint épeiméjüt elbocsátották. Ez a nem éppen humoros história uj bizonyságául szol­gált annak, hogy sok régi és ősrége törvény idejét múlta és legfőbb ideje, hogy fele­désbe merüljön, a történelem lomtárábe kerüljön. A citi­zen’s arrest a középkori Ang­liából származik. Akkor nem volt az országban rendes biz­tonsági szolgálat ,sok bűn­tény szemtanúi voltak, üldö­zőbe vehették és elfoghatták a tettest. Idővel Angliában javultak a közbiztonsági és rendőri védelmi állapotok, különösen 1829 óta, amikor Sir Robert Peel kormánjya megteremtette a modern lon­doni rendőrséget. Azóta a bű­nözők letartóztatását hivatá­sos, egyenruhás rendőrök és civilruhás detektívek végzik. Az egyenruhás, sisakos rend­őröket éppen azért nevezik DR. W. ZOLTÁN, Optometrist, magyar ssemésü. 133 Albany St. I New Brunswick, N. J. Tel. , KI. 5-4828. tési dijak legalább duplá­ját tették ki a rendes rend­őrségi fizetésnek — 7808 dol­lár az átlagos évi fizetés—, de egyes detektívek, akik magasabb állásban fonto­sabb “védelmet” tudtak az üzéreknek biztosítani, tisz­tességes fizetésükön felül, hatszoros összegű tisztesség­telen mellékkerestre tettek szert, vagyis évente 42,000 dollárt is kerestek. Többet, mint a Legfelsőbb Bíróság, a kormány és a kongresszus tagjai. ELADÓ egycsaládos, 8-szobás téglaház. 2-kocsira való garázs­­zsal. Cim: 24 Prospect St. New Brunswick, Tel. CH 9-4071. 'még ma is Bobby néven, mert Bob volt a beceneve Sir Robert Peel miniszterelnök­nek. A citizen’s arrest ennek el­lenére nem ment ki a jog­szokásból és fennáll még ma is Anglián kívül Amerikában, Franciaországban, Németor­szágban, Japánban. Amerikában a citizen’s ar­rest azt jelenti, hogy bárki elfoghat egy büntevőt ,aki a jelenlétében vagy személyes tudomása szerint követett el egy bűncselekményt. Ez — tekintettel arra, hogy bűnö­zőik nem rendőrök jelenlété­ben szoktak lopni, rabolni, ölni — nagyon hasznos, de egyben veszélyes polgári jog. A polgár, aki polgárt letar­tóztatott, nem mondhatja, ha bakot lőtt, hogy “sorry, I made a mistake.” A rendőr mondhatja, a civil nem mond­hatja. A civil akárhányszor kártérítési pernek teszi ki magát, ha hibát csinált. Tiz évvel ezelőtt Los An­gelesben a harcias Finn fivé­rek, Charles és George, bir­tokba akartak venni egy, a háborúból visszamaradt re­pülőgépet, de a szövetségi bí­ró eltiltotta őket ettől. Mit csináltak a Finn fivérek? A citizen’s arrest jogán letar­­j tóztatták a szövetségi ügyész, aki “megsértette alkotmány- i ban biztosított szabadságjo- i gaikat.” Ma hasznuk volt ab­ból, hogy éltek a polgári le­­tartóztatási joggal? Kaptak egy-egy évi börtönt. Másik c. a. história, fris­sebb, 1963-ból. Dr. Harvey' Jackson texasi birtokost az országos adóhivatal értesítet­te, hogy mivel az adófizetés­sel hátralékban van, a birto­kát lefoglalták az adó-adós­ság fedezetéül. Jött az adó­szedő és ki akarta függeszte­ni a birtok kapujára a lefog­­kVlási végzést. Dr. Jackson revolverrel a kezében letar­tóztatta az adóhivatalnokot. A citizen’s arrest jogával élt és kapott ennek a jogának gyakorlásáért egy és fél évi börtönt. Többé-kevésbbé veszélyes, de sokszor elkerülhetetlen a nem-hatósági közeg által tör­ténő letartóztatás. Például nagy üzletekben, supermar­­ketekben, bankokban, őrök, házi rendőrök, házi detektí­vek azért vannak ott, hogy tettenért áruházi tolvajokat, holdup rablókat lefüleljenek, de mindenkinek joga van nyaikoncsipni betörőt vagy besurranó tolvajt, aki a laká­sába behatolt. A chicagói rendőrség élismerőt oklevél­lel tüntetett ki nemrég 24 polgárt, akiik rablókat és erő­­száktevőket elfogtak és rend­őrkézre adtak. Mindent egybevetve, azt lehet mondani, hogy a citi­zen’s arrest veszélyes: nem­csak büntetés járhat érte, ha­nem megtörténhet, hogy a rabló vagy más bűnöző lelö­vi a törvénly civil őrét. Jobb az ilyen “businesst” a rend­őrségre bízni. A civil ember inkább siessen a rendőrségre telefonálni, nem úgy, mint legutóbb történt New York­ban, ahol több ház lakói az ablakokból tétlenül és érdek­telenül végignéztek egy bor­zalmas gyilkosságot és egyi­küknek sem jutott eszébe, [hogy a rendőrséget értesitse.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents