Bethlehemi Hiradó, 1964. július-december (42. évfolyam, 27-53. szám)

1964-12-10 / 50. szám

The Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $5.00 EGYES SZÁM ÁRA Hk BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $5.00 A YEAR SINGLE COPY 10c Second Class Postage Paid in Bethlehem. Pa. Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. VOL. 42 ÉVFOLYAM No. 50. SZÁM BETHLEHEM. PA. Thursday, December 10, 1964 AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG KARÁCSONYI MADÄCH EMLÉKBÉLYEGEI WASHINGTON.—Az Arne rikai Magyar Szövetség min den év vágefelé levélzáró bé­lyegeket nyomtat és azok fe­jében adományokat kér az amerikai magyarságtól, a Szövetség anyagi támogatásá­ra. Az idei, a karácsonyi sze­zon megnyíltával szétküldés­re kerülő bélyeg Madách Im­iét, “Az ember tragédiája” nagy költőjét ábrázolja, mű­vészi kivitelben, halálának 100-ik évfordulója alkalmá­ból. Az Amerikai Magyar Szö­vetség vezetősége — Király Imre elnök, Keéskemiéthy Jó­zsef ügyvezető igazgató és Eszenyi L. László Pénztár­nok — arra kérik a magyar testvéreket, hogy ezekből a Madách emlékbélyegekből még többet vásároljanak, — mint tették korábbi években. | Azért van a szövetségnek most több bevételre szüksé­ge, mert a jövő év elején tar­tandó országos közgyűlésen alapvető átszervezésre kerül sor s a megerősödő szervezet az eddiginél is eredményeseb­ben igyekszik majd ellátni a magyar egyletek, egyházak, a magyarság egészéinek érde­keinek képviseletét Washing­tonban, az amerikai központi főhivatalok székihelyén. A fo­kozott munka fokozott anya­gi erőt igényel. Minden magyar jóakaratá­ra és segitőkészségére szük­ség van. Minden magyar vá­sároljon minél többet a Ma­dách emlékbélyegekiből, küld­je be adományait erre a cím­re: American Hungarian Fe­deration, 1346 Connecticut Avenue, N. W., Washington, D. C. 20036. Mr. Espe, acélöntődéi munkás PITTSBURGH. — Bemu­tatjuk Harold K. Espe urat, a U.S. Steel Corporation wes­­miffli.nl acélöntőjének hen­gerelő munkását. 'Pápaszemes kis ember, gyen­ge legénykónek vélné, aki nem ismeri. 58 éves. Nagypapa. 6 szobás téglaházban lakik fele­ségével. 2 automobiljuk van. Pár évvel ezelőtt egy hónapi vakáción voltak Európában, de mi ez ahhoz képest, hogy jövőre a kollektiv szerződés alapján 13 heti fizetéses va­kációt kap s azt Hawaiiban fogják tölteni. Tavaly körül­belül 17,000 dollár volt a jö­vedelme. Ebben az évben ta­lán többet fog keresni, jövő­re biztosan többet, mert uj béralku lesz nemsokára és az alku vége béremelés lesz. Acélipari munkás $17,000- os évi jövedeleméi! Ne higy­­je el senki, hogy a U.S. Slééi­nél ez a tipikus jövedelem. Az egész amerikai acélipar­ban csak 10 munkásnak van ilyen jövedelme, amely a 32 számú minősítésnél jár. Hogy mit jelent ez a 32-es szám, azt nem tudnék megmagyarázni, még ha tudnánk is, hogy mi az. Nem lenne itt hely a mi­nősítési számok ismertetésé­re, amelyek egy 597 oldalas kézikönyvben vannak lefek­tetve. Legyen elég itt ennyi: Mr. Epse kollektiv szerző­dés szerinti alapbére 4 dollár 20 cent. Túlórákért másfél­szeres bért kap, éj jeli munká­ért ráadást, aminek shift dif­ferential a neve. De fizetésé­nek oroszlánrésze egy kompli­kált j utalomrendszerből szár­mazik, amely a fősulyt a ki­termelt acél mennyiségére és minőségére helyezi, die szere­pet játszik a minősítésnél az KORUNK IPARI RARLÓLOVAGJAI hatalmas Boeing 707 jet-utasszállitó 72 személlyel a fedélzetén felrobbant Róma Fiumieino re­­ilőterén. A gén Kansas Citvbol indult el. általa kezelt gép értéke és produkciója, a gyakorlottság és hozzáértés mértéke, a gép­kezelés biztonsági falca. A gép, amelyet Mr. Epse kezel, — negyedmérföld hosszú, 80 incs széles hengerelő — 1938- ban 17 millió dollárba került, pótlása ma több mint 100 mil­lió dollárba kerülne. Egy egyszerű munkáshá­zaspár 17 ezer dollárt aligha tudna egy évben elkölteni, Espe keresetének nem kis ré­szét mutual fund értékpapi­­rokba fekteti. Nem részv I nyekbie. “Óh nem, a világért se vennénk mi részvényeket — mondja az asszony —, mi élénken emlékezünk az 1929 évi tőzsdei kraehra!” A LIBERATION VEGE PÁRIS. — A Liberation cí­mű kommunista napilap be­szüntette megjelenését — anyagi okokból. Kevés volt az előfizető; még kevesebb a hir­dető. A Liberation (Felszabadu­lás) 1942-ben mint a francia náci-ellenes ellenállási mozga­lom lapja indult meg s> mind­végig a békemozgalom. és a militarizmus elleni harc — vagyis a Moszkvából dirigált propaganda — szócsöve volt. ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak építéséi és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezés’ kölcsönöket elintéz: Fenyő »ósset. Telefon: CH 7-8484. Habsbuig Ottó útlevelet kéi BECS. — Habsburg Ottó— mint bácsi ügyvédje közli — Münchenben az osztrák fő­konzultól osztárk útlevelet kárt és erről értesítette az osztrák külügyminisztert és belügyminisztert. E két, azo­nos szövegű levélben Ottó megindokolja, hogy miért kért osztrák útlevelet. Eddig másféle papírral utazott. Most azonban, miután Ausztria leg­felsőbb bírósága a Habsburg kérdést tisztázta és a főbiró­­sági döntés nyomában az egész világ figyelme az ő sze­mélye felé fordult, nehezére esik másféle papírok haszná­lata. így hát elhatározta hogy mint osztrák, ausztriai útle­velet kér. De hozzáteszi, -hogy ha ;az útlevelet megkapja, azt nem fogja azonnal Ausztriáiba való beutazásra használni, ha­nem -ezt a hazautazását elha­lasztja addigra, amig a Habs­burg kérdéssel kapcsolatos tárgyalások folynak, legké­sőbb azonban az osztrák par­lament mostani ülésszakának végéig. A KÖZÉPNYUGAT ORVOSAI MINNEAPOLIS. — A Me­­dical Economics szaklap köz­lése szerint a Középnyugat or­vosainak “median” átlagos jö­vedelme a múlt -évben megha­ladta a nyugati parti államok orvosainak jövedelmét és leg­magasabb lett az országbán. ‘Median” a statisztikában azt WASHINGTON. — Több mint 75 millió dolgozó, férfi ss nő, keresetének néhány százalékát befizeti a Social Security biztosítási alapba és csaknem 20 millió azoknak a száma, akik nyugdijat vagy más kedvezményt kapnak az alapból. Ezek a számok mu­tatják azt, hogy a lakosság­nak fele közvetlenül érdekel­ve van a Social Security biz­tosítás .jövőjében, de közvet­ve (érdekelve van- a lakosság másik fele is — majdnem mindenki. Kivételt főleg csak két csoport képez: a kormány alkalmazottai, akiknek más biztosításuk van és az önálló gyakorlatot folytató orvosok. Nem csoda ilyen körülmények között, hogy sokan, egyre többen féltéseik a kérdést: biztos-e a Social Security biz­tosítás ? Megvan-e kellőkép­pen alapozva tartalékkal? A befizetések mindenkor ele­gendők-e a nyugdíj igények fedezésére ? Robert M. Báli, az orszá­gos Social Security hivatal igazgatója, megfelel minden kérdésre, ami e problémával kapcsolatban felmerül. A Social Security program biztonságát garantálják az alkalmazottak és az alkalma­zók befizetései és a tartalék­ból származó kamatok. A Social Security biztosí­tást a kongresszus törvény utján szabályozza és minden alkalommal, amikor a nyugdi­jakat és egyéb juttatásokat felemelik, gondoskodás törté­nik a megfelelő fedezetről a befizetések felemelésével. A befizetések és kifizetések egyensúlyán állandóan őrköd­nek nemcsak a Social Securi­ty alap igazgatói, hanem a kormánytól független tanács­adó testület is. Ha a rendszeres befizeté­sek lépést tartanak a kifizeté­sekkel, miért van mégis szük­ség sokbillós tartalékalapra? Erre két okból vana szükség. Először azért, mert átmeneti­leg megeshet, hogy a munka­nélküliség okából a befizeté­sek annyira csökkennek, hogy jelenti, hogy az embereknek — ebben az esetben az orvo­soknak — egyik fele egy bizo­nyos összegen felüli, másik rém elegendők g kifizetések- < *e, másodszor asért, mert a i :artalékalap kamatokat gyű- ; mölcsöz és ezzel megkönnyíti 1 i kifizetéseket. ;: A tartalékalap ma 22 billió ' iollár. Korábbi években több 1 tolt, 1958-ban volt legmaga­sabb: 24 billió. Miért csőik­ként az utóbbi években a tar­talék? Azért, mert átmeneti­leg több volt a kifizetés, mint i befizetés, például akkor, mi­kor a nők már 62 éves korban igénybe vehették a nyugdijat, j Minthogy azonban a korábban igénybevett nyugdijak alacso-j nyabbak, mint a 65 éves kor­­ban megkezdődött teljes So­cial Security nyugdijak, ez az átmeneti megterhelés pár év alatt kiegyenlítődik. A köz­benső években kisegít a tar­talékalap és annak kamatjö­vedelme. A tartalékalap a jö­vőben gyarapodni fog a ma­gasabb befizetések révén. 1966-tól kezdve, még inkább a további években. Arra le­het számítani, hogy 1975-ig a tartalék 65 billió dollárra fog megnőni és a század végén pe-1 dig már 100 billió dollár lesz. A megnövekedett tartalék az­tán lehetővé fogja tenni a ki- ^ fizetések (nyugdijak, stb.) , emelését a befizetések emelé­se nélkül. Ne tévesszük azon­ban szem elől, hogy a nyug­dijak legnagyobb része a befi­zetésekből ered és csak 10-15 százalékban a tartalék kama­taiból. Ezért a tartalékalap nagyságának nem szabad túl- ^ nagy jelentőséget tulajdoni-j tani. A nyugdijak kifizetése biztos, akármennyi pénz van. a tartalékalapban. Sokszor felvetették a kér­dést : Hol v an a tartalék ? Ren­geteg pénz óriási ládákban felhalmozva? Az igazság, ami az első tekintetre meglepő, az, hogy az imigyen elképzelt pénztartalék nem létezik. Az' a 22 billió dollár kormány- J kötvényekben, adósságleve­lekben, borútokban van. A So-Okos asszonyok készpénzre váltják az AVON televízió és rá­­dióhirdetéseil! Használja fel sza­bad idejét ön is arra. hogy áru­sítja az AVON csodás kozmetikai és nipere-cikk választékát. Állag­ban 2 dollárt és többet kereshet óránként ezzel. Saját otthonában történő személyes megbeszélés véaetl hívja: MI 2-5143 szádot. Be'hlehem-Allentown környékén hívja 432-031G számot. A technikai fejlődésnek ér- 1 dekes és gazdaságilag jelen­tős kísérője az ipari kémkedés j í és lopás. Az uj, jobb gyártá- < si módszereket, laboratóriumi ] kutatási eredményeket a gaz-,: dasági élet parazitái a szaba- t dalom megsértésével titkon 11 kopiroznak és ilymódon má- j < sok kutatásainak és kisiérle- : telnek — sokszor éveken át nagy költséggel végzett kuta­tásoknak és kísérleteknek — gyümölcsét learatják. Az uj kor rablólovagjai! Nemrégiben érdekes kiálli-J tás nyílt meg Tokióban, a ja- j pán kereskedelmi kamara ren-' dezésében. Az ügyesen csopor- j tositott anyag (főképp motor­­kerékpár, fényképezőgép, és tranzisztoros rádió, valamint kisebb jelentőségű tömegeik-, kék) az ipari kémkedés és sza­badalombitorlás jellemző pél­dáit tárta a látogatók elé. A bemutatott gyártmányok ere­deti és lemásolt példányai egymás melett szerepelnek. A beavatottak persze tud­tak arról, hogy a japán kor­mányzat bizonyos nyugati po­litikai és gazdasági szervek erélyes nyomására és ismé­telt sürgetésére volt kényte­len kipellengóreztetni az el­burjánzott szabada lomb i tor-j lás eseteit, annál is inkább, j imivel az elmúlt esztendő fo­lyamán csaknem kétszáz per ( indult japán vállalatok ellen, j A kiállítás azonban egyálta­lán nem elégítette ki a nyu­gatnémet, francia, angol, arnie- i rikai tiltakozókat. Valóságos I pergőtűz indult meg a japán gazdaságpolitika ellen. A tá­madások közül figyelemre­méltó volt a nyugatnémet Münchner Merkur “Doktorka­lap a kémeknek” cimü lelep­lező cikke, a Tokióban alapi­­j tott különleges célú “Iparvé­delmi Intézet” működéséről. A négy évfolyamos, egye­temi ranggal büszkélkedő in­tézménynek Tafcedo Ishida asszony, második világhábo­­! rus japán hírszerző az igaz­gatója. Kétszáz hallgatóját gondosan válogatták ki, főleg a nagyvállalatok küldötteiből,! a fővárosban működő három­­szá.z magánnyomozó iroda al­kalmazottaiból, a rendőrség kiszemelt detektív jelből s ma­gánosok seregéből. A tanrend felöleli a modern ipari kémkedési technika és az ipari elhárítás módszerei­dnek egész területét, megis­mertet a mikrofotografálás, i a lehallgatás, a rádiótechnika, j a titkosírás, a code-fejtés, az ■ | álcázás, a maszik-készitéis, a nyomonkövetés fogásaival. A •. második év végén ipari szak- i mák szerint specializálják, • I majd a záróvizsgák előtt ta­­l nulmányi utazásra küldik a i! hallgatókat, lehetőleg abba az . országba, ahol majd működni fognak. A japán szabadalombitorlá­­si és kémkedési tevékenység Jelien megindult nyugati kam­pányban természetesen keve­­; sebbet beszéltek arról, hogy más országok között, sőt egy országon belül is ipari kém­­| és elháritóharc folyik. Ez ma már szerves és minden részt­vevő által elismert része a pia­cokért vívott Itüzdelemnek. Angol lapok ismételten fi­­gyelemzitettek arra, hogy a j csendes laboratóriumok közt I valójában elkeseredett küzdel­­mek dúlnak. Megvádolták az amerikai nagy ipari vállalato­kat, hogy egyszerűen megve­szik a szakembereket, akik nem egyszer milliós kutatá­sok tudományos titkait viszik I magukkal az Egyesült Álla­mokba. S. O. Astor, a mewyorki ma­nagement safeguards Inc. el­nöke az angol vádakra igy vá­laszolt : “A szakemberek elszerződ­­tetése nem kémkedés. Tessék jól megfizetni őket. Egyéb ként az amerikai ipar fanati­kusan sok pénzt költ részben kémkedésre, részben elhári­­tásra. A tolvaj, ha megszerzi a drága kutatási anyagot, Mil­liós hasznot juttat a konkur­­renciának, mert az olcsóbban hozhatja forgalomba az új­donságot ... Hogy mi’a meg­oldás? Ebben az őrült ver­senyben el sem tudom képzel­ni ...” A Nemzetközi Kereskedel­mi kamara meg is szólalt és újból a nyilvánosság elé vitte már két esztendeje holtpon­ton levő javaslatát, hogy a nyugati országok hangolják össze törvényhozásukban az ipari és kereskedelmi kémke­déssel kapcsolatos kérdéseket, hozanak uj, szigorú törvénye­ket. A tervezet. A tervezet egyik paragrafusa szerint a vállalatok szakembereinek tudása, éppúgy a cégek ma­gántulajdona lenne, mint a szabadalmak. Persze, csak ad­dig, amig a vállalat szolgála­tában állnak. ANGOL EXPORT LONDON — Hivatalos kor­mányjelentés közli: julius és október között Anglia export­ja csökkent, importja viszont változatlanul magas maradt. AZ ESTES ÜGY WASHINGTON — A US Legfelsőbb Bíróság úgy dön­tött ,hogy megtárgyalja Billie Sol Estes, volt texasi pénzem­ber, fellebbezési kérelmét. szus leszállította és nyugod­tan lehet mondani: a jövőben sem fogja leszállítani. Vala­hányszor több bevételre volt szükség, a kongresszus a befi­zetések (Social Sec. adók) felemelését határozta el és igy fog tenni, ha a szükség felmerül, a jövőben is. Nemcsak az biztos, hogy a nyugdijak dollárban nem fog­nak csökkenni, hanem az is, hogy vásárlóképességben sem fognak csökkenni. Mert a kongresszus mindedkor meg­felelő összegben szabná meg a befizetéseket. Még egy utolsó kérdést: És ha minden kötél szakad, ha a IRANI SÁSKÁK TEHERAN, Iran — Iran délkeleti területein hatalmas sáska járás volt. és teljesen el* pusztult a vetés. gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása, például hosszantar­tó krizis, vagy nagyfokú in­fláció folytán a Social Securi­ty a nyugdijakat nem tudná kifizetni, a befolyó befizeté­sekből és a tartalékokból, va­lamint annak kamataiból — mi lenne akkor? A nyugdijakat még akkor is megkapná mindenki — a kincstártól, a kormány általá­nos adóbevételéből. Egy szó, mint száz; a Social Security biztosítás a legjobb, legol­csóbb, legbiztosabb biztositás: Kiadó 4 szobás emeleti lakás, jó helyen. Telefon: KI 5-S762. riál Security a pénzt kölcsön­­adja a kormánynak, a kor­mány azt elkölti, de — tar­tozik azzal és arra még soha­sem volt példa, hogy Ameri­ka kormánya bármilyen finari- j citál is Ikötele zetts égének ne tett volna eleget. A tartalék-: nak ilyen kezelése célszerű, mert a tartalékalap ilymódon kamatokkal gyarapodik. E kamatok hijján a Social Se-' curity befizetéseket (adókat) enrrini kellene. Erre a kérdésre is sokan szeretnének feleletet kapni: Amit befizetünk, azt idővel nyugdijak és egyéb juttatá­sok formájában visszakap- j juk? A felelet: Igen. A (Social Security mindent, amit a dol­gozó emberek befizetnek, visz­­sza tud fizetni, mert — sok­kal többet vesz be, mint amennyit ki kell fizetnie. Elő­ször is, a Social Security a munkaadóktól is kap ugyan­annyit, mint a munkásoktól és másodszor, a tartalékalap ka­matjai külön jövedelmi for­rást képeznek. Az utóbbi években a Social Security törvény-módositások nyugditaikat fizetett olyanok­nak is, akik vajmi keveset fi­zettek be; egyes esetekben nem lehet azt mondani, hogy a munkás megkapja azt, amit befizetett, hiszen sokkal töb­bet kap, mint amennyit be­fizetett. Ez igaz, a kongresz­­szius ezzel lehetővé akarta ten­ni, hogy nyugdijakat élvezze­nek olyanok is, akiknek nem volt módjukban elegendő be­fizetéseket eszközölni, például azért, mert foglalkozásukat csak újabban vonták bele a Social Security biztositásba. Az ilyen kedvezményes nyug­díj kifizetésiek jórésze a mun­kaadók befizetéseiből szárma­zik. Kérdés: Kaphat-e a mun­kás olcsóbban biztosítást pri­vát biztositó társaságtól? — : Nem, már csak azért sem, mert a privát biztosításra az egész biztosítási dijat neki magának kellene fizetnie, míg a Social Security biztositásra a munkaadó is befizet. Megtörténhet, hogy vala­mikor, a jövőben a Social Se­curity kénytelen lesz a nyug­dijak összegét leszállítani ? Nem. A múltban soha nem fordult elő, hogy a kongresz-BUTUS A SOCIAL SECURITY BIZTOSÍTÁS?

Next

/
Thumbnails
Contents