Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)
1963-11-08 / 45. szám
The Only Hungarian Nexcspaper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit szolgáló f üggetlen társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYE-LVBBEN iVlAGYAK—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as ^Second Class Matter May 18, 1933, at the Rost Office at Bethlehem, Pa., under the Act of M&reh 3, 1879’ ’. AMERICAN IN SPXBIT—HUNQABIAN IN LANG DA UK PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth• lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar n-jság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 45-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 NOVEMBER 8 Egyes szám«* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR DALLAS városiban, Texasban ahol Adlai Stevensont minap leköpték és pikettáblával fejbever- Jték, mert az Egyesült Nemzetek. 18-ik születésnapján meghívásra beszédet mondott az E. N.-ről, mint a nemzetközi béke megőrzését elősegítő “ eszmecsere alkalomról”, Edwin Walker volt tábornok, az ismert szélsőjobb oldali demagóg, (aki legutoljára néger diákoknak az egyetemen \aló tanulása elleni keresztény télén tüntetés vezetőjeként brillírozott), gúnyosan nyilatkozott arról, hogy Dallas városa megbotránkozását és sajnálatát fejezte k- Stevensonnak, a város vendégének az öt ért durva inzultus miatt. A N. Y. Herald Tribune közh Walker nyilatkozatát, amel ben kijelenti, hogy nem osztja Dallas város vezetőinek nézetet, mert szerinte “Stevenson csak azt kapta, ami kijárt neki." Hozzátette, hogy Dallas város vezetőinek nőm kell szégyenkezriök, ellenben az országnak igen, mert átengedtük Cubát, gabonái adunk el a Szovjetnek és “Viet pamban épp úgy plüre esünk, mint ahogy Laosban estünk.” A new yorki lap bemutatja Walker dallasi villáját is, amely előtt nagy árbocon a csillagsávos amerikai lobogó látható, — lefelé fordítva. Erről is nyilatkozott Walker: a lefelé fordított zászló remzetközi jel. Azt jelenti, hogy “a nemzet veszélyben van”. És Walker Cubára és Mme Nhu látogatására hivatkozott, mint a nemzeti veszély bizonyságára. Walker nyilatkozatában nincs egyetlen reális, épitö gondolat, konstruktiv eszme. Csak kritizál vaktában és amit mond, sokban hasonlít a pikettáblák hangjához. Nem véletlen, hogy Dallasban, Walker lakhelyén érte Stevensont az inzultus. . . Walker ezzel nem lett nagyobb, sem Stevenson kisebb. Walker nem mondta mez, mit tett volna Kennedv elnök helyett Gubában, ahol a Szovjetnek bázisa van, miként Amerikának nem is egy a Szov’et közelében és Eurooa különböző ponriain. . Talán atomháborút kellett volna kezdeni Cuba miatt avagy Vietnam és Laos miatt? Milliók pusztuljanak? Mi azt a száz amerikai katonát is sajnáljuk, aki Vietnamban életét vesztette, nem is szólva dollárbilliókról, amibe néhai Diem köztársasági elnök kétes értékű uralmának idáig való megmentése került az adófizető amerikai polgároknak. Mennyi jót lehetett volna építeni ennyi dollárból, kórházakat, iskolákat, tudományos kutató intézeteket. — Nem sajnáltuk a pénzt, mert a szabadságfosztó kommunizmus visszaszorítására áldoztuk, de mit akar Mr. Walker, mit akar még? Milliók halálát, atomháború tüzével játszást, világpusztulást, amely pedig Dallast sem hagyná érintetlenül, — vagy csak szájalni, hogy hatalomra jusson egyszer? S ha hatalomra, felelős pozícióba futná, akkor megkockáztatná-e a milliók vágóhíd jának, nyilván az előbb utóbb atomháborúvá válló világháborúnak veszélyét,— megölelné a tűzés kályhát? * * * WALKER ÉS TÁRSAI csak azok né'rés gárdájához tartoznak, akiknek ftlelötlen ellenzéki skedő pozíciójában a kibicről szóló példabeszéd szerint “semmisem drága”...... Ez a rovát sohasem lelkesedett az Egyesült Nemzetekért, amely kivált a magyar ügyben szánalmas elvetélő szerepet játszott, de nem kíván szembeszáll | ni azokkal, akik azt tartják, hogy jobb, ha van egy hely és alkalom, ahol az emberek beszélhetnek,— mielőtt az embergyilkos fegyverek kezdenek beszélni. . . Stevensonról megirtuk itt, amikor elvállalta az E. N. amerikai fődelegátusának állását, hogy r.em őrülünk ennek, men egyrészt gyarországi helyzetét. Igaz, hogy az atomkorszakban nem lehet a ! v égsökig elmerni, de, úgy hiszszük az emberiség történelmének még nincs vége és egy régi mondás szerint csak \z veszett el, ami- j í tői magunk mondunk le. . . Az j j amerikai magyar papság hűsége- j . sen és dicsőségesen teljesíthet 'j! emberi és magyar hivatását — !x | anélkül, hogy belenyugodna a [ | Magyarirszágon történt, tömeg- !tV (gyilkos erőszakija, kommunista ál j iamkapitalista diktatúrába. Nem ^ kell hogy azt srabadvilági kény- j szer nélküliségéből amerikai ma- r gyár fémjelzéssel lássa el. . . J, I Az óhazai magyar nép többsé- k ■ ge ennek éppeh az ellenkezőjét! várja tőlei r. o. ! PÁL PÁPA A TEMETŐBEN JÁRT MINDENSZENTEK ÜNNEPÉN VI Pál pápa Mindenszentek ünnepén felkereste a római temetőt, najd a temető mellett levő Szent -őrmez Bazilikában beszédet nondott, amelyben a holttak iránti hálára és irgalmasságra hívott fel. Többszáz főnyi tömeg fordult neg az öt hónap előtt elhunyt Jáíos páoának sírját rejtő templomi kriptában. * * * Pál pápa a vietnami események kapcsán szózatot intézett Délviet:am népéhez és az uj megpróbálatásokban való kitartásra buzdiotta őket. A szózat nem emlékizik meg közvetlenül a múlt heti mécsről, de köztudomású, hog-7 -*ál pápa helytelenítette a buddíisták elnyomását s néhánv hét .-lőtt az egyik Romába érkezett létvietnami főpaonak figyHmezetést adott, hogy tartózkodjék a politikától. A római Vdá^zsinaton elfogadók egv elvi határozatot, amelv » jövőben több befolvást biztosit i bíborosoknak a pápa elhatárolásaihoz. Elhatározták a zsinaton, hogy nint megfigyelg gt ng is résztvelet az üléseken. SZOVJET ÖNKÉNY A BERLINBE MENŐ AMERIKAI AUTOKARAVÁNOKKAL SZEMBEN A Szovjet katonai ellenőrei november 5-én este már 36 óra óta r.em engednek át egy USA convoyt az amerikai zónából Nyugat Berlinbe. A Szovjet, úgy látszik, valamely uj ellenőrzési módszert akar bevezetni, Jhogy éreztesse berlini, képzelt hatalmát Amerikával. , Lapunk zártakor Kennedy elnöknél tanácskozás folyik, mi történjék a békés húrokat pengető és amellett Berlinben önkényes akciókkal provokáló Szovjet erélyes megszabolázására. Ez már másodszor történik. A multáor a Szovjet tévedésnek mondta az akadékoskodást. Noha az angol és francia convoyokat nov. 5-én hallogatás nélkül átengedték, megállapodás jött létre Washingtonban, hogy USA, Anglia és Franciaország egységesen lép fel e jogtalan zaklatás ellen. ' * « • Lapzárta után jelentik, hogy az croszok átengedték az amerikai convoyt. Washington azonban nem hagyja annyiban az ügyet és követeli, hogy ily önkény többé ne forduljon elő.-------------------OOO———— A MUNKAPIAC HELYZETE A washingtoni munkaügyi minisztérium közlése szerint a munkanélküliség szept. 1 5 és okt. 1 5 okozott 5.6 százalékról 5.5 százalékra csökkent, főként az ipari állásokban. Az állásban levők ttlj«« síámt 69,891,000 veit, rezsim je erősen korrupt volt. — Emiatt nem kedvelte sem a nép, sem a hadsereg és ez volt az oka, hogy a nép kedvetlenül állt. szemben a Vietkonggal és a hadsereg kedvetlenül harcolt, Diem egymás ellen igyekezett kijátszani a generálisokat, de végeredményben csak azt érte el, hogy majdnem valamennyien ellene fordultak a forradalomban. Diem "personalismusnak” ■ nevezte rendszerét, ami alatt a nép azt értette, hogy a Nhu család, Diem és rokonsága a maguk személyének sajátítják ki az uralmat és a tömegek ezért nézték lanyhán a kommunisták elleni harcot. Ehhez járult a buddhisták üldözése miatti ellenérzés. (Pál pápa tudvalévőén nyilatkozatban Ítélte e- a buddhisták üldözését és nem fogadta a Romába érkezett délvietnami püspököt hasonlókép Kennedy elnök is ismételten elítélte a buddhisták elleni rendőrál • lami tenort.) A buddhisták elleni üldözés májusban kezdődött, amikor betiltották egyházi zászlóik használatát. Tüntettek ez ellen, de Diem közéjük lövetett és tizenegy buddhistá meghalt. Ezt követte a buddhista papok és velük rokonszenvező diákok tömeges bebörtönzése. Diem, aki mögött az ország lakosságának alig tiz százaléka állt, végig razziaztatta a buddhista templomokat, pagodákat, elfogja a buddhista vezetőket és statáriumot hirdetett. Azzal is meggyartu sitotta őket, hogy kommunista be folyás alatt allnak, holott magatartásuk főleg Diem tetteinek visszahatása volt. ■ A3. Washington szerepe Washington kategorikusan cáfolja, hogy a puccs felidézésében része volt. De kétségtelen, hogy Kennedy elnök és mások nyilatkozatai, valamint Diem makacssága teremtette meg azt a légkört, mely a forradalmi felkelést szülte. A nagy kérdőjel: az uj kormány képes lesz e maga mögött egyesíteni a nép zömét, győze • lemre vinni a kommunisták elleni fegyveres harcot és együtt nyújtani a szabadságot a népj óléttel? DÉL-VIETNAM FORRADALMI DRÁMÁJA Délvietnamban, november 1 -én katonai forradalom tört ki, amely győzelmesen magához ragadta a közhatalmat. A generálisok yuntájának élén Van Minh tábornok áll, aki eddig Diem elnök katonai lanácsadója volt. Hir szerint ve- ’ eyes kormánv alakul polgári és i catonai személyekből, a hatalmi ársák, hadügy stb. a tábornokok tezáben lesznek. Az Egyesült Államok elismerni j vészül a forradalmi kormányt, »mely azt Ígéri, hogy hat hónap múlva választásokat ir ki, a kínai ss északvietnami kommunista ^ormányoktól támogatott Viet- - ■Cong kommunista guerillákkal sarcban álló országban. (] Diem és Nhu legyilkolása Mintegy ötven személy esett a | Forradalom áldozatául, köztük Diem elnök és fivére Shu, a poli- ! tikai rendőrség vezetője is. Mme. Nhunak szerencséje, hogy az Egyesült Államokba jött propa- ( ganda körútra a Kennedy kor- j mány ellen, amelyet dacára, hogy j 14,000 katonát tart Délvietnamban és óriási áldozatokkal meg Diem személyi testőr gárdájának , fenntartását is fizette, a kommunistákkal szemben puhának becsmerélt, noha a Kennedy kormány csak azt kívánta, hogy ne nyomják el továbbra is az ország lakosságának 70 százalékát alkotó buddhistákat, hanem összpontosítsanak minden energiát a Vietkong legyőzésére. Diem azonban r.em hagyott magának magyarázni és nem ■. Sítoztatott erőszakos módszerein, mire Kennedy elnök j némileg csökkentette az amerikai dollársegélyt. A forradalmat katonai csapatok kezdték a generálisok parancsára és Saigon fővárosban miha- j mar elfoglalták a minisztériumokat és rendőrséget. Diemet és Nhut megadásra szólították fel azzal, hogy szabad elvonulást biztosítanak számukra, de elutasító választ kaptak. Egyik forrás sze nnt egy földalatti alaguton át el- | menekültek de egy temnlomban, ahol bujkáltak, elfogták őket és atban a forradalmi főhadi szállásra Diemet agyonlőtték, Nhut pedig agyonszurták. Van Minh tábornok állitólag nagy népszerűségnek örvend és 1 Washingtonban is jó hire van, jvyszintén miniszterelnöke Ngoc Tho, aki eddig alelnök volt Diem mellett. A forradalmi kormány j első intézkedése a Diem által be- j börtönzött buddhista papok, diákok és más politikai foglyok sza-1 badombocsáitása volt. Uey Van Minh, mint Tho buddhisták. Mme Nhu Los Angelesben értesült az eseménvekről, közte féríe és sógora haláláról. Elkeseredett nyilatkozatokban Washingtont vádolta a puccs értelmi szer- | zcségével. Három gyermeke meg Delvietnamban van. A washingtoni külügyminisztérium biztosiotta arról, hogy mindhárom biztonságban van. Valószínűleg Romába viszik őket, hogy ott talál- j kozhassanak Mme. N’huval, aki oda készül emigrációba. , Mme. Nhut, az öt ért családi | csapásért az amerikai nép sajnálata kiséri, miként általános vélemény, hogy a gyilkosságok elke | rülésével a forradalom több ro- j konszenvet tudott volna kelteni maga iránt. . . De Mme. Nhu Amerika ellenes hangjával nem sok népszerűséget szerzett magának az amerikai népnél különösen s metsző gúny volt visszatetsző, amellyel buddhista papok tüntető j öngyilkosságáról beszélt. Tüzhalálukat megrendezett "barbecue"nak, úgyszólván kirándulási pe- C3enyesütésnek próbálta lekicsinyelni és azt állitotta, hogy nem is voltak öngyilkosságok, hanem leitatták az áldozatot és aztán be- Ickték a lángokba. ‘ ‘Personalizmus” Diem egyes források szerint ígtn önkényesen uralkodott és ELMÚLTAK A VÁLASZTÁSOK ! Elmúlt kedden, november 5-én, lezajlottak a főválasztások. Bethlehem városában és a Northampton megyében, majdnem a teljes demokrata párti lista győzött. Bethlehemben egy városi tanácsos jelölt kivételével (Anthony Sacarakis) a teljes demokrata lista győzött. Northampton megyében az összes demokrata jelöltek győztek kivéve a kisebbségi j “County Commissioner” jelölt, a volt Henry E. Ragot helyére, Mr. Hemstreet rep. jelölt került ki győztésen.-----------OOO ....... » ......— A LENGYEL KORMÁNY BE• VONULTATJA A KISPAPOKAT A lengyel kommunista kormány katonai szolgálatra hívta be a négy legnagyobb papnövelde növendékeit. Wyszynski bíboros prímás kérte, hogv adják meg ugyan azon katonáskodási kedvezményeket, amelyeket a hetenként esvszer gyakorlatozó egyetemi hallgatók kapnak, de Gomulka miniszterelnök ezt elutasitotta. — Azzal vádolja, az ország népe 95 százalékát képviselő, katolikus naosávot, ho~v a reakciót seiriti elő. Az egyházak és a kormány közti viszony az utóbbi hónapokban jelentékenyen rosszabbodotv. ' I I OOO .... HALLOWEEN ESTI TRAGÉDIA INDIANAPOLISBAN Halloween napján az indianapolisj State Fair Coliseumban nagy ié^ballettet rendeztek 4.0.00 főnyi közönséggel. Az előadás már vége felé közeledett, amikor a nézőtérnek mintegy ötven lábnyi része gázrobbanás következté ben a levegőbe repült. Hatvannégy ember meghalt, 385 megsebesült. A 24 éves epület egy millió dollár kárt szenvedett, j A nyomozás szerint a tribün alatti kukorica-pörkölő gépből kiillanó gázok okozták a város történetében legnagyobb katasztrófát.--------------ooo ........ KÉMKEDÉSÉRT ELÍTÉLTÉK EGY PÉCSI HÁZASPÁRT Budapesti hivatalos jelentés szerint Csorna Sándor üécsi lakost nyolc feleségét pedig három évi börtönre Ítélték.^ mert állandóan , kémjelentéseket küldtek egy nyuj gatnémet kémszervezetnek maffyaremfai katonai titkoktól KENNEDY SAJTÓKON FERENCIÁJA Kennedy elnök az okt. 31 - :ajtókonferenciáján hangoztatta :ogy továbbra it hat amerikai diúzió marad Nyugat Németország >an, amig a nyugatnémet kor nánv ennek szükségét látja. A avalv küldött további megerósi ések is ottmaradnak, noha mind z valutáris terhekkel jár. Az elnök ezt a németek meg íyugtatására, nyomatékosan han soztatta. Csak kisebb, nemharc sgységeket hozunk vissza., \ holdrepülés Kijelentette az elnök, hogy Krus :cvnek a holdrepülésről legutóbb ett kijelentései nem jelentik szűk iégsszeriien azt, hogy a Szov’e ‘nincs többé benne a holdrepü esi versenyben.” ,Kruscsev sza /ai, úgymond az elnök, óvatosai mltak megfogalmazva és mindéi el arra mutat, ho'-y a Szóvje agy súlyt helyez ür-programmjá a. Nem hiszük, bogy a Szovje lállt a holdrepüléstől. (Pénteken, november 1 -én i izovjet egy vezető nélküli, alul ól irányítható újfajta rakétát kül iött a világűrbe, amelynek nagj ontosságot tulajdonítanak a hole épülés szempontjából). A rákét? dinditását maga Kruscsev kő :ölte a nyilvánossággal és kijelen ette, hogy a Szovjet érdeklődés el látja Kennedy elnök azon ja -aslatát, hogy holdrepülés legyei JSA és a Szovjet közös vállalko :ása. Mosolyagva azt inditványo; a, hogy a rakétán egy orosz fér i és egy amerikai nő repül-’ör igvütt a holdba. De nem mondté rifejezetten, hogy magáévá tesz íz elnök javaslatát és Washing ónban ezt nem is remélik. Várható, hogy a kongresszu: iOO millió dollárt fog törölni a; írprogrammból és csak 5.2 bil lót szavaz meg. Ez a holdpro ,ramm rovására történne s a hole épülés elhalasztodna 1968 vágj >9-re, ami közel esik a Kennedj Ital kijelölt 1970-es repülési tér ninushoz.) \ Szovjet búzavásárlása Az* elnök kijelentette, hogy « izovj eltel most vannak dönti tádiumban az alku tárgvalásol s hagyni kell, hogy a tárgyalói árgyaljanak. (Az ellentétek tudvalévőén a lörül vannak, hogy Washingtoi agaszkodik ahhoz, miszerint í :uzát amerikai hajók szállítsák < izovj etbe, de ezek 1 0—1 3 dől árral drágábbak, mint más szálli ók. Most folyik az egyezkedés éi :ir szerint, ott tartanak, hog; tmerikai hajók a búzának csal nintegy 20—30 százalékát szálli andk leszállított tarifával, a töb lire nézve Washington nem ra aszkodna ahhoz, hogy amerikai ik végezzék a szállítást.)-----------—ooo 76RÖS KÍNA LELŐTT EG1 u-2 hírszerző gépet A kommunista Kína hivatalo elentése szerint lelőtt egy nemze I kinai U-2 kém-repülőgépet, tmely Sanghai közelében, a kina zárazföld felett repült. (Washington elismerte, hogj J-2 gépeket adott el a kinai nem éti kormánynak-) j: társaság államával lojális, jó vi-l, szonyban van, hitbeli erkölcsi kö- |, telességének tesz eleget, hiszen az I egyház tagjai ennek az államnak,] a polgárai. Harmadszor azt kivá- | f nőm hangsúlyozni — mondotta j j — bogy a mi szemünkben nincs j földalatti egyház. S még ha lenne, s akkor sem kívánnánk az ilyennel ^ kapcsolatot tartani. Ezt nagyon | becsületesen ki kell fejeznünk, ha i uj alapokra fektetve, .folyamatos ! barátságban testvéri párbeszédbe kezdünk." * * * NEM, NEM SOHA — volt a válaszunk Hamza András állítólagos nyilatkozatára. Mindössze csaá ennyit mondottunk arra nézve, hogy véglegesnek ismerjük e c el a Szovjet fegyverek vérfürdő j. jcvel hatalomra jutott kádári! kommunista erőszakuralmat és ^ többet nem is kívántunk meg-! f egyezni, mert be akartuk várni, 11 mit mond Rev. Hamza és mert 11 r.em szeretünk egyházi személyek- i € kel, mint politikusokkal vitába szállni. . . Most meg is szólal Rev. Hamza a "Magyaroszági Hírek" legújabb november elsejei számá- ' ban és nyilatkozata szóról szóra igy hangzik: “A "Magyarországi Hirek" október 25-i száma idéz a Buda- ;c r-esten megjelenő "Reformátusok t Lapia” október 6-i számából, s amely a következő állítólagos ki \' jelentést adja a számba: A Ma- i gyarországon kialakult p'litikai s í társadalmi helyzetet véglegesnek 1 tekintjük. Ez a kijelentés igy a j valóság elferditését jelenti. Amit i valóban mondtam, az igy hang r zott:. . . ha a magyarországi egy- t házzal éoitő és zavartalan dialó- j gusba kívánunk lépni, a Magyar- S országon kialakult pol'tikai és r társadalmi helyzetet nem tekint- c hetjük átmenetinek. Jegyzeteim-, f ben a "nem átmeneti" kifejezés1 r kétszer fordul elő, a ‘végleges’ e egyszer sem. Ebben az összefüg- -/ gésben a ‘ ‘végleges’’ szót abszur- t dumnak tartom mind theológiai, s mind filozófiai szempontból. — s Október 14-én levélben tiltakoz- ( tarn Szamosközi István püspök 2 í rnál és egy ugyanilyen helyesbi- t tés közlését kértem Hamza An f dárs, református Llái ásztor." e * # * 1 NEM TARTOZUNK azok kö- a zé, akik másokat letromfoló, non 1 plus ultra antikommunizmusukból csinálnak olcsó erényt és ezért _ csak tárgyilagosan megjegyezzük, ^ üogy a “végleges” és a "nem át- 1 meneti" kifejezés között nem Iá- ® tunk lényegi külcmbséget. Egy r rendszert “véglegesnek” vagy pe- ; dig “nem átmenetinek” tekinteni, a szerintünk ugyanaz akár politikai, 11 skar más szempontokból nézzük, j Nincs és nem is lehet beleszólá-.i sunk innen,s több ezer mérf' ldnyi | távolságról bármely óhazai egy- 5 ház tevékenységébe, de elvi ala- s pon szólva, nem rajongunk azért, ^ hogv a mellnek szegzett fegyver ti tel felkényszeritett, paDi lojalitást i bárki erkölcsi kötelességnek tart-! I sa egy idegén fegyverek terrorjá- r val, az emberi ésnemzeti önren- 1 delkezés vérbegázolásával szabad J pártalakulások lehetősége, szabad 1 sajtó és gyülekezési jog valamint t szabad, titkos választások nélkül 1 létrejött, kisebbségi kommunis- a ta erőszakkormánnval és annak r “alkotmányával” szemben. t A nyilatkozat nemcsak a "vég- b leges” szón fordul meg, hanem g fiz azt követő, lojális hangnemen e a földalatti egyház gondolatának megtagadásán, vagyis a kommunista erőszakuralommal szem- h beni illojálitás elitéi ésén is. Ezekről Rev. Hamza nem látja szükségesnek nyilatkozni.Vájjon azért-e, mert azt tényleg úgy közölte a . lap ahogy mondta és mert — ez fedi is az álláspontját? Ismételten kifejtettük, hogy ^ nem osztjuk némelyek rezignált hangulatát, pesszimizmusát és most is fenntartjuk, hogy nem l érezzük véglegesnek a mai ma- x többé kevesbbé csak Washington szócsövének, hogy ne mondjuk kifutójának szerepét játszhatna ott és az atomkorszakban Amerikának is megvannak a nagy külpolitikai megkötöttséger, a kormánynak az uj világháborús tömegmészárszéket nem kívánó amerikai többségi népakarattal szemben nem lehet tulmenni a “meredeken”, hiszen boldogult Dulles republikánus külü gyérünk is csak “a meredek széléig" való elmenésről beszélt, de ténylegesen még odáig sem ment el soha...... (Lásd 1956 októbert). Másrészről, mint azt szintén megirtuk, Stevensont “displacednek” Érezzük ezen a helyen, ahol az atomkorszakban nem lehet nagyot alkotni, a nép hasznára dicsőt produkálni, miként azt a leg jobb szociális érzékkel eltelt srivember Stevenson kétségtelenül szeretné...... Azt irtuk, hogy inkább a nép Jeléti tárca élén szeretnénk látni. Még most sem volna késő ha cdaáerülne. De sa;nos ott meg az e baj, hogy a demokrata p'rtban nincs pártfegvelem és a pártnak nincs olyan haladó szellemű több sége, amely szükséges volna például oly reformok nyélbe ütéséhez, mint a három éve kongreszszusi bizottsági sZabotálás miatt megrekedt aggsági kórházi kedvezménv (a Social Securityn belül), — hogy arról ne is beszél lünk, hogy Angliában, sőt Nyugat Németországban ez a kedvezmény nemcsak a 65 évesekre és üregebbekre, de minden dolgozóra kiterjed. . . Az atomkorszakban az igazi harctér a szociális reformok terén van, abban, hogy szabadságban több népj ólétet tudunk e nyújtani, mint a kommunista országok? Igen szomorú hogy Stevenson a népjóléti tárca élén nagv, g'tló nehézségekkel találná magát sz m ben. . . De még igy is őt tartjuk srre az állásra a legjobbnak és r.agy örömünk volna, ha végre oda kerülne. * * * MÚLT HÉTEN említést tettünk Rev. Hamza András new yorki ref. lelkésznek egy, a néhány hé1 előtti budapesti tartózkodása alatt egyik beszédében tett kijelentéséről, amelyben állitólag azt monlotta, hogy ő és a vele együttérző társai a kommunista Kádár rezsi met véglegesnek tekintik. Tettük ?zt a Free Europe Committee ‘Magyarországi Hirek" ciimü heti ájékoztátó kiadványa alapján, ímely szószerint a következőket tözölte: "A magyarországi reformátu sok hetilapjának. Reformátusok -apjának, október 6-iki száma cözli: , A dunamelléki egyházkerület ssperesi és előadói szeptember 26-ikán tartották ez évi első őszi értekezletüket. A vendégként jelenlevő Hamza András new yorci lelkipásztornak adta át még a püspök az esperesi kollégium és íz egyházkerületi elnökség testvéri üdvözletét, felkérve őt arra, oogy egyrészt az értekezlet során szólaljon fel, másrészt az esperesi kollégium köszöntését visszatértében vigye magával a tengeren túlra. Hamza András lel'ipásztor felszólalásában — egyebek közöt. — a tengeren túli és az óhazai magyar reformátusság szükséges is lehetséges kapcsolatainak j óvóiéról szólva, hangsúlyozta azokat az elveket, amelyeket amerikai részről, nézete szerint elsőrenden figyelemben kell tartani ahhoz, hogy ez a kapcsolat építő és zayaralan lehessen. — Először is azt kívánom kifejezésre juttatni — úgymond — bogy én és a velem egyetértő lel készek társasága a Magarországon kialakult politikai és társadalmi helyzetet véglegesnek tekintjük. Másodszor — immár tapasztala taimra is építve — úgy gondoljuk, hogy amikor a magyar reformátu« egyház § Magyar Népköz
