Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)
1963-11-01 / 44. szám
The Only Hungarian Ne weint per in Lehigh Falley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVEBEN MAGYAR— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési’díj ej?y évre ...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as ^Second Class Matter May 18, 1923, at tbe l”c»t Office at Bethlehem, Pa., ander the Act of March 3, 1879’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBUSHED EVERY FRIDAY Subscription one year.......................... $5.00 official Organ of the IIungarian Churches and Societies of Hethic Item and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében ■ ''^inVolume 41-ik Évfolyam 44-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 NOVEMBER 1 Egyes szánta ára 10 cent VILÁGTÜKÖR i I Kedden, nov. 5-én van a; 9 őszi városi és megyei ál ■ j taláncs választási nap » . Kedden, november 5-én fog rak végbemenni az őszi nagy választások, amelyekben minder szavazó polgárnak kötél rssége részt venni. Alkotmányos jogaink ! gyakorlása legfontosabb teendő ink egyike és azt elmulasztani semmi körülmények között serr, szabad. A mi részünkről csak azt hangsúlyozhatjuk,, hogy városi és tne| gyei életünk biztonsága függ Icittól, hogy a polgárság hűséges | sáfárokat válasszon meg a köz* lélet vezetésére, akik eddig is he I bizonyították, hogy telkükön vií selik az összesség érdekeit. Fzejket illeti a közbizalom, mert I hosszú éves munkájukkal tanusá got tettek rátermettségükről. A HETEDIK BUDDHISTA ÖNGYILKOSSÁG DÉL-VIETNAMBAN A . Délvietnam fővárosában Saigonban okt. 27-én, a hetedik buddhista szerzetes követett el öngyilkosságot; feig-u:totta magát a nyilt utcán, a buddhisták j elleni üldözésekkel szembeni tiltakozásul. (Pál páoa tudvalévőén é^p v.gy mint Kennedy elnök erélyesen tiltakozott a buddhist'k üldözése ellen és nem Fhet kétség az bánt, hogy e kérdésben sokkal jobban vannak informálva, mint a youngstowni magyar újság san franciscoi rüriW.ja, aki azt irji cikkében, hogy "nem létező’ buddhista üldözésről hazudnak" I és akinek szerfölött illenék respektálni Pál pápa tiltakozását.) Washington jelentéstételre várija haza Cabot Lodge délvietnami követet, hogy aztán megfelelő lépéseket tegyen a délvietnami kommunista guerillaháboruva! kapcsolatos kérdések helyes és gyorsabb megoldására. Mme Nhu, | Diem délvietnami elnök sógornője még mindig USA-ban rontja a j levegőt éz azon az alapon akar még több segítséget kieszközölni a Kennedy kormánytól, a kommunisták helyett elsősorban a buddhisták ellen hadakozó kormány számára, hogy a Kennedy kormány különben nem jó anti kommunista. Ez a legújabb zsarolási módszer. i ---------------ooo--------------KOMPROMISSZUM A NÉGEREK EGYENJOGÚSÁGA ÜGYÉBEN Kennedy elnök és a re~ublikánus vezetők között me-eo'yezes jött létre, amely szerint a négerek egyenjogúságának ügyében b*ter jtsztett javaslat helyett olyan ui javaslat kerül tárgyalásra, amelv egyes pontjaiban valamivel kevesebb haladást jelent az egyenjogusitás felé, mint az eredeti javaslat. Az elnök attól félt, hogy az eredeti javaslat nem ka^ná meg a szükséges kongresszusi többséget. Ennek elkerülésére szorgalmazta a kevésbbé radikális iavaslatot, amelyet az Emmanuel Celler new yorki kongreszman elnöklete alatti képviselőházi igazságügyi bi zottság október 29-én már jóvá Is hagyott. Remélik, hogy a kébviselőház cs szenátus is el fogja fogadni. A néger érdekvédelmi szervezetek eddig nem foglaltak állást és várható, hogy egyesek elégedetlenek lesznek a felvizezett javaslattal.----------------OOO................FRANCIA—NÉMET RAKÉTA Párizsban kiállítottak az Európa-Alpha rakétát, amely közös francia-német terv alaDján épült fel. A modell kitünően sikerült, úgy hogv a széria-gyártás már ez év végén, leekémbb a övő év elején megkezdődik. M AMERIKA! PÜSPÖ KÖK JAVASLATA A VILÁGZSINATON WASHINGTON: AZ ATOMEGYEZMÉNY SEMMIT SEM VÁLTOZTATOTT A SZOVJET CÉLJAIN - ENGEDÉKENYSÉGRE SEMMI OK I TITO KELLEMETLEN LÁTOGATÁSA A USA-BAN gyütt a holdrepülés nagy világtörténelmi expedícióját kijelentette, ahogy a Szovjet nem rendez holdrepülést, hanem bevárja az amerikai kísérletet és átveszi majd tudományos eredményeit, j Az amerikai holdrepülés tudvalévőén I 9 70 körűire van tervbe I véve és Kennedy és az illetékes amerikai tényezők tiz évre elosztva nem kevesebb, mint 35 billió dollárt irányoztak elő reá. A Szovjetnek a tervtől való mostani visszavonulása a giganti kus mérvű kiadások ellenzőit erősíti, kiknek véleménye tudvale vően az, hogy a billiókat népjóléti célokra kellene inkább fordítani mert a holddal és lakóival ráérünk törődni majd akkor, ha a földi emberiség minden bajának, nyomorának problémáját "már megoldottuk. (A republikánusok persze nem tartoznak e nézet lelkes képviselői közé, ellenfelei a holdrepülésnek, mert elvből ellenzékiek, ahol ellenzékieskedni lehet, de nincs is szándékukban a holdrepülés tervének elejtése esetén megtakarítandó billiókat népjóléti célokra fordítani. Washingtonban máris hallatszanak hangok, hogy ha a Szovjetnek nem sürgős a holdrepülés, jó volna a hold programmot lelassítani és a milliókat sürgősebb célokra forditani. Mások kételkednek Kruscsev szavai őszinteségében és azt hiszik, Kruscsev ezt csak azért mondja, hogy végül megelőzze Amerikát a holdban. Kruscsev lehűlés! időszakot javasol Kínának , u Kruscsev okt. 26-án Moszkvában kijelentette a külföldi újságírók előtt, hogy a Szovjet és .* a kommunista Kina közti elméleti vitákat be kellene szüntetni és “lehülési időszakot" kellene beiktatni a két kommunista ország viszonyába, hogy a kedélyek kellően lecsillapodjanak. E kijelentések ímegoszló véleményekre találnak. Egyesek a Szovjet és Kina közti . átmeneti fegyverszünetről szóló jóslataik megerősítését látják benne. Mások szerint az csak utolsó alibi figyelmeztetés kíván lenni a kommunista Kina számára, hogy annak elutasitása esetén a november 7-én, a bolsevik forradalom évr fordulójára Moszkvába érkező kommunista pártküldöttségek éles, esetleg kizáró határozatot hozzanak a makacs kínaiak ellen : Mao nem Vilmos császár A kinai kommunisták múlt héc, végén azzal támadták Moszkvát: hogy felujitja Vilmos német császárnak "a sárga faj veszedelemről szóló blöffjet” és légből kapott fajpolitikai vádakkal illeti a kommunista Kinát. Peiping lapjai azt állítják, hogy “a Szovjet vezetők ezzel minden imperalizmus legreakciósabb blöff jéig züllöttek le" és legélesebben elutasítják a faj politikai vádakat. A peipingi People’s Daily Krus— csevre célozva azt Írja, hogy "Vilmos császár nagy legény volt a maga idején, de végül elolvadt, mint a hóember a napon. . . Hihetetlen, hogy vannak még emberek, akii: az ő rögeszmeit kisajá-. titják és csizmáját húzzák magukra". A cikk további részei vádolják Kruscsev rezsimjét, hogy megtagadva, Marxot és Lenint, "puha" a kapitalista országokhoz. * ’ * * Washingtonban némelyek rugalmasabb amerikai politikát kívánnak a Vörös Kina irányában, hogy ezzel sakkban lehessen tartani Kruscsevet. MEGHALT ADOLPH MENJOU Adolph Menjou, 73 éves korában okt. 29-én elhunyt Hollywoodon. Félszázadnál tovább működött mint színész és filmművész. Amerikai születésű volt, de sokait tévesen hitték nevéről és külsejé -ől, hogy francia származású. KLININÍiDi ELNÖK, a magya ságot közelről érdeklő beszedi mondott Washington1'an, azon banketten, amelyet a Free Euroj szervezet fentartására nagyol összegeket adományozó amei kaiak főként a gazdasági él prominensei t’s teleiére rendo tek. A bankett a Fehér Házba folyt le és a Radio Free Europ Alap hatvanhét tag:a vett rész zömükben a legnagyobb ipa cs kereskedelmi válla’atok ké v selői. De úgy halljuk hory nag munkásunionok is igen tekintély« összegekkel támogatják a kon munista erőszakuralem alatti o szagok felé propagandát sugárz szervezetet és részükről is többe voltak jelen. A vendégek küzö volt Theodore C. Strribert, Free Europe Alap elnöke, val: mint John Richardson ír., a Fre Europe Committee elnöke is. Kennedy további nagy adom: nyok és ui adományozók jeleni kezése érdekében jött el és tartó ta meg mondanivalóinál fogy politikailag is jelentős beszédé De maga az a tény, hogv ezt tett eléggé beszédes cáfolata azo reakciós és szélsőjobboldali pol t’kaí menekültek ki e^enteseme és cikkeinek, akik szer’nt Kenne dy “nyakába boru’t" Kruscsrv nek és úgyszólván odadobta ne! Magvarországet, egyben pedig többi keleteuropai eroszakuralor alatti országokat is. * * * AZ ELNÖK a legmelegeb szavakkal hivta fel a nag ' i-zlel embereket a Free Europe fámuga tására és többi közt, kije'entette hogy “a Szabad Furooa Radí azt a sajUs-o’gálatot pótolja amellyel e néoek re”delk"zn-!nel( ha szabadok v-Tnának. Ez a Iea-h állomás sze’lemi fegyverekké folytat harcot a kommunista - i'á ellen, amely a Nyugat szabad vi lógóból iövő tájékoztatások ele elzárkózik." "A Free Fúródénak eg-es üz letemberek és üzleti vállalat-k "1 tál történő támogatása, <folyt" tt további ie'kéne az amer’kai né] erkölcsi elkötelezettségének, hog Europa másik felében, ahol ; »érnek nincs önr-nJelkezése, az megvalósítva kivágja látni.” Végül ezt a kiváltó kép fonto kijelentést tette: Az Fvyesült Á’lamoV kormány; üdvözöl minden adjustment (kiigazítást iavitást, r-nd~zésO amely ez országok kormánymegértőbbnek (more responsive] mutatja néoeik akarata ir'nt. — Mi-iden rendelk-z's-’inkre állé békés eszközzel k“sz vág—urk tá mogatni a szabadságnak ebb"i az eo-ész kői—etben való nagyob1 kiterjesztését.” * * * EZ KORTFSFOG 4STÓL ME'1 T~S, ŐSZINTE kijelentés. Nen Ígér békés felszabadítást, min Ígért Eisenhower és DulLs é korteshaduk az 1952-es választó sokon, amivel akkor Iángbahoz ták nemcsak a szőbanlevő euro pai országok Amerikába szakad fiait, de az Európában, a Vasfüg gönyön innen szétszórt többnyin menekült magyarokat is, akik mint akkor laojaik és levelei! mutatták, szurkoltak Eisenhowe győzelméért és már ragyogábrandképeket szőttek arról, hogj ha Eisenhower bejön, nemsokár; mehetnek haza. A Free Europ, propagandája is megerősített! őket akkori illúziójukban, — hogy többet ne mondjunk. . . Amerikában, kissé tulkerair már javában dúlnak az 1964-e; elnökválasztás előcsat'rozásai, d( Kennedy nem igér felszabadítás a nemzetiségi szavazatokért, nen igér többet, mint amit becsülete sen be tud és reané’jük, be is fog tartani, akármennyire megnehe zült is az atomkorszakot és rake tako’-szakot reánkhozott időkber a jogért, a népek belső és külse demokráciájáért folyó harc, ak4r mennvjre is a békés módszerekre korlátozódtak annak lehetőségei r Az egyik reakciós ujságir (akinek Nagy Ferenc és Ková a Imre is tulradikális, mert vissz, e akarják állítani az 1945-ös fc b dosztást, nem pedig a régi szi- gabiró és zse'lérvilág t), megá :t lapítván azt hogy — szerinte - !- a Kennedy kormány egyszerű« n a nyakába borult Kruse.sevne] e holott, oktatgat, atomháború és t, nyakbaborulás között még se ri jó közbenső lehetőség áll feni i- a magyar ügy ele;tésév 1 vád 1 7 a kormányt. Kell e erre igazaM s tárgyailagosabb cáfo'at, mii i- Kennedy fenti kijelentése? * » • n AZT SE KELL MAGYARÁi t NI azon amerikai magyaroknak ’ akik ha nem is vak, fanatikus r. jongói Kennedynek, de elismer: e őszinte jóakaratát, jchiszem"si gét, komoly népbarát, halad törekvéseit, hogy Ken nedvre nemcsak a szája jár, de igyekszi >s békás eszközökkel javulásoka kiigazításokat elérni á nép jávár; miként azt az 1956-os forradi r lom bebörtönzött résztvevői égi részének szabadonbocsájtása mi 1 . tatta, aminek fejében nem te ^ többet, mint hogy hat év utá az Egyesült Nemzetekbe nem szorgalmazta tovább azol ( nak az évről évre megismétlőd szégyenletes papiros határ~zatol nak további szégyenletes meg:: métlését, amelyeket Kruscsev < Kádár semmibevettek és legfe jebb papirosértékét vették figyi 3 lembe. . . Tette ezt amikor má • az a veszély fenyegetett, hogy- nem annvira nemzeti, mint os, • tályhárcos kategóriákban gonöo 5 kodó uj ázsiai és afrikai népe • együtt a .Szovjetblokkal leszava: zák vagy pedig legjobb esetbe > egy két szó többséggel engedi 1 dicstelenül kereszt"I a népszabad r ságot követelő javaslatot. És tett anélkül, hogy eismerte volna 1 K ádár féle kisebbségi erőszal kormányt. az orosz tankokat mir ' magyar alkotmány ózó tényezőt é a nemzetakarat ersatzát. 1 • • * ’ NEM borult Kruscsev és Kádá ' nyakába, nem fek'dt le és Kádá 1 még a nyáron hiába kérkedetl hogy három hét alatt újra ámen kai követ fog ülni a budap^s Szabadságtéri USA palotában máig sem ül, mert Kennedy ra 1 gaszkodik azokhoz, a nép és a egyházak helyzete számára nénr ' javulást, kiigazítást jelentő köve ' telményekhez, amelyeket feláll: tott és amig azt Kádár nem telje siti, addig nem is lesz követkül 1 dés, — ami voltakén nem is hnn oly nagy engedmény Kenned; 1 részéről, hiszen sajnos a magyai országi és más europri ország k teli kommunista kisebbségi erő szakkormánvokat már a negyve • nes évek végén és az "tven~s éve! 1 elején elismerte Amerika és a Egyesült Nemzetek, amikor Ken 5 nedy elnökségének még hire ham va sem volt. Kennedy fiatal elnök Amerik; • fiatal nép. Nincs különösen nag' fogékonyságuk a történelmi szim bolumok iránt, a gyakorlati elöbl rejutás. a realpolitika iránt töb • az érzékük és valljuk be, a tény hogv Amerika ma a világ gazda ságilag legerősebb, leghatalma 1 sabb szabad állama őket igazolja Vegyük végre tudomásul, hogy a atomkorszakban a reálpolitikánal ; nincs alternatívája. A reálpolitiká nak lehet és Kennedy politik'já ' Lan van is számos árnyalata, vál tozata, de a vi'ágpusztitó atom háborúig nem lehet elmenni, mm ; azt az am-rkai és amerikai ma ; gyár szélsőjobboldal, valószínüle$ nem is őszintén, hanem csak su perhaza fiúi tullicitálásból, a veze tés demagógiával való magához ragadása céljára világgá száj alj £ azzal, hogy "vannak nagvobb ér tékek is mint az emberélet”. . . ! » » A^I IGAZÁN szereti a magva népet és sorsa, mai kiszolgóltatot sága legalább némi javulását sze retné látni, tudja, hogy Kenned; Harriman helyettes külügyi államtitkár egy okt. 27-i beszédéiben kijelentette, hogy az atombomba kísérletek korlátozásáról szóló egyezmény nem jelenti azt, hogy a Kelet és Nyugat közti ellentétek ügyében enyhülést mutatna és ártalmas volna .emiatt téves illúziókat táplálni róla. Hasonló értelemben nyilatkozott Rusk külügyi államtitkár is és nem kétséges, hogy kormánykörökben nyoma sincs semmiféle indokolatlan engedékenység! hangulatnak. Kormánykö: ök’: en általános vélemény, hogy a Szovjet külpolitikája lényegben semmit sum változott és ehhez mérten kell folytatni Amerika magatartását. , Egyesült Europa és atompartnerség Rusk a múlt hétvéget Bonnban töltötte, ahol Erhard uj kancellárral tárgyalt és közös nyilatkozatot adtak ki, amely az Atlanti Egyezmény országai felkészültségének minél erősebb tételéért emel szót. Azon jóslatok, hogy Erhard inkább fog huzni Amerikához, mint De Gaullehoz, az első jelekből igaolódnak, de be kell várni a későbbi helyzeteket. Rusk újólag célzott beszédében arra, hogy ha megalakul az Egyesült Nyugateuropa, USA esetleg le fog mondani a közös atomvé delmi tervben eddig felállított, követeléséről, hogy csak vétó joga legyen az atomfegyverek igény bevétele kérdése esetén. Rusk megnyugtatta a nyugatnémet kormányt, hogy annak dacára, hogy az amerikai katonaság külföldön való állomásozása óriási valutáris terheket ró USA-ra, Washingtonnak nincs szándéka nyugatnémetországi és nyugatberlini csapatainak létszámát jelentékenyen leszállítani. lErhard kancellár november második felében (Washingtonban tárgyalni fog Kennedy elnökkel. Lord Home, uj angol minisztereirök későbbi időben látogatja meg Kennedyt. Jövő év elejére várják De Gaulle elnök washingtoni látogatását. A buzaszállitás A Szovjet amerikai nagy ga bonvásárlása még távolról sincsen nyélbeütve, de Magyarországgal már megvalósul az első egyezség. A kereskedelmi minisztérium kiadta a szállítási engedélyt a ma gyár kommunista kisebbségi kormány által rendelt 4.3 millió dollár értékű kukorica szállításra. A 250 milliós buzaszállitás ügyében a rendelés kérdése még függőben van. Ez a búza a Szovjetnek és a Szovjetblokk egyes országainak, közte Magyarországnak is menne, de mint .megírtuk, a Szovjet kifogásolja azt a feltételt, hogy a búzát csak amerikai hajók szállíthatják.Ezek tarifájától d Szovjet azt állítja, hogy negyven százalékkal drágább, mint más szállitőké. Washington ezt kétségbevonja, mert kivált a Szovjetnek legutóbbi canadai bu-1 zavásárlásai óta a szállitmányo | zók állandóan emelik tarifájukat, így hogy márcsak csekély külömb , légről van szó. A legutolsó moszkvai kijelentés így szól, hogy az egész rendelés tervét elejtik, ha Washi ngton enn tartja a feltéttlt, hogy amerikai hajókat kell igénybevenni, mert Argentínából is kaphatnak búzát és Canada hajlandó a rendeknél jóval többet is szállítani. Politikai megfigyelők azonban nzt hiszik, hogy a szállítási költség végül nem fogja lehetetlenné tenni az együttlétezési irányzat izempontjából mindkét oldal szánára fontos vásárt. Nem les*-Szovjet ___ ________ hold repülés? Kruscsev nyilatkozott a holdreülésről is és mellőzve Kennedy elnök azon ajánlatát, hegy USA k a Szovjet rendezzék meg eA római Világzsinaton október 24-én Robert Emmett Tracy ame- ]1 i ikai püspök (Baton Rouge, La.) 11 javasolta, hogy az "Elcclesia" ci fc mü deklarációba, amely a katoli-1 s kus egyház alapelveinek ünnepé- h lyes történelmi foglalata lesz, 1« azon mondat helyett miszerint t; | "Krisztusban és Egyházában nincs ti egyenlőtlenség nemzetiség, társa-! dalmi állás és a személy neme te- z kintetében bevétessék, hogy faji é tekintetben sem ismer el megkü- k lönböztetés az egyház. ir A iavaslatot, amely az Ameri- p. kai Püspöki Karnak a né-zerkér- \í désben és általában a fajpohtika k kérdésében elfoglalt álIésDontját sí kívánja kifejezésre az erkölcsi vi- k lág színe előtt, 178 Egyesült Ál a- sí rr.okbeli püspök irta alá, akik Romában tartózkodnak a Zsinaton, E de a javaslat az Egyesült Álla- a moknak mind a 240 kát.püspöke nevében történt. -^. A további zsinati tárgvak között van a házassági törvények li- ^ beralizálása, változások a katolikus egyházinak imásvallásuakka 1 szembeni magatartására nézve, a zsidók Jézus halála kapcsán tör- ^ tent megvádolásának a lithurgiá- j. hói való kihagyása, a helvi n"elv I. használat a szertartásokon a latin p helyett, a Husvét minden évben i egyfoimán ugyanazon napon való I megtartása és más olyan nagvje- ,B] lentőségü kérdések, amelyeknek a sl Zsinat napirendjére vételét már c »1 T # r 1 • # t fi Tito jugoszláviai kommunista diktátor elhagyta USA területet és j ennek Amerikában mindenki j őrül, többi közt mert fennállt a veszély, hogy merényletet követnek el ellene. Két embert elfogtak a new j yorki Waldorf -Astoria szállóban lévő szállása közelében s az egyik j az apját emlegette, akit Tito ki- j végeztetett. Ma'd más alkalommal verekedés támadt Tito kisé-.1 rétének két tagja és az utcán Tito allen piketelők között. A iugosz- ' láv követség e tüntetek, hatása alatt lemondta a Tito tiszteletére J rendezett fogadást, melyre 1600jr személyt hivták meg. !r Hir szerint Tito ellen főként azelőtti ellenlábasának, Mihalovics £ ezredesnek hivei és horvát fasc!s- g :a-barátok tüntettek. j Tito október 22-én beszédet J mondott az Egyesült Nemzetek közgvülésén és sürgette, hogy az i E. N. államfők részvételével tar- | Lőtt csúcskonferenciát, amelyen j Fektessék le a világbéke kódexé { nek pontjait és készítsék elő álta- t ános leszerelést. A javaslatot ba £ rátságosan fogadták, de folytató- t sa aligha lesz. Inkább Tito béke- ] szándéka kifejezésének tartják. ít A tüntetők között magyarok is ^ toltak, akik elsősorban amiatt r öntettek, hogy Tito kiadta Nagy 1 Imrét, az 1956-os forradalom « választási kabinetjének elnökét 2 ördultak és ezzel kiszolgáltatta z őket Kádár és Kruscsev hóhérai- u :ak. i. - > ... s Tito nagyon ragaszkodott ah | íoz, hogy USA-be jöjjön látoga- u :óba. Sokan furcsáivá kérdik, m t mit ez ambíciója mögött? Talán .f, :sak nem azt remélté, hogy még r :öbb segélymilliókat szőrit ki t JSÁrból, a Jugoszláv kommuniz- fc mis alatámasztására, Reméljük, c -.ogyha ezt remélte, alaposan F csalódott. , a---------------ooo-------------- s MEGINT ELUTASÍTOTTÁK * VÖRÖS KÍNÁT AZ E. N.-BEN * Az Egyesült Nemzetek közgyü- ■ j ése 5 7- szavazattal 41 ellen elfő- ■ íadta az USA javaslatát, hogy a i communista Kina tagsági fel’été-1 ét ne vegvék tárgyalás alá a je- p lenlegi közgyűlésen. Tizenkét or- e zág tartózkodott a szavazástól ,é 'mégha köt is kisebb javítások ér dekében egyezséget Kádír által is helyesen meg és elitéit kormá i.yával, azt nem a maga érdeké ben, hanem a mag ar níp és egyházai javára teszi és akkor serr adja fel a békés harcot a magyai nép önrendelkezéséért, folytatj. tovább újabb javításoké 't, kiigazitásokért, miként az a Free Europe banketten tartott beszédéből min 1 öenkétséget kizáróan kio! ashatt és miként az egyébként nem is az c találmánya, hanem a republikánus Dulles öröksége, aki az 1956 os, szerinte tuimesszement farra- I dalom után állította fel a tételt, hogy belpolitikailag kell fokoza tos javulást elérni, mert az atomkorszakban nem lehet, nem sza tad világháborút kockáztatni. Aki igazán szereti a mag"a’ i.énet, azt kiván'a, hogy Kennedj minél több javítást, kiigazítási tudjon szerezni számára és nem arrogálja magának a jogot, l og reakciós érzülete ki“’ég;tésére be lerúgjon a mérsékelten haladé Kennedy kormányba, amiért az atomkorszakban nem lehet egycsapásra kivivni a teljes magyai önrendelkezést, hanem aoránkén* akar jobb helyzetét biztosítani az otthonlevő' testvér'inknek. Ivag, hogy az önrendelkezést, szabad választ:sokat és a kommunizálások, az ember államosít" tt sága .megszüntetését iqy egyelőre nem lehet elérni, de nincs jo gunk feladni a remén' t és “vég legesnek” tekinteni a rendszert, amelv ma a magyar nénen uralkodik, mégha a legutóbb Hazalátogatott és talán végleg is haza menni szándékozó Rev. Hamza András a dunamelléki ref. egyházkerület ésperesei és előadói őszi gyűlése előtt, budapesten a maga és a “vele egyetértő” ame rikai magyar társai nevében tett és ily kijelentést. 1 Kennedy fenti beszéde és javító kísérletei, akciói nyomán rendületlenül kell remélnünk s nem tekintjük “véglegesnek” a mai helyzetet, a mai rendszert. Nem, nem soha! • * * FOKOZATOS REÁLPOLITIKÁT hirdetett Robert Wagnei polgármester is azon a new yorki október 23-i gyűlésen, amel. re diszszonokul hivták meg és ő el is ment mert a Free Furope támogatásával, — és mindenki tud1 a hogy ez mit jelent, — tartották meg azt a Hunter College nagytermében. Ez volt az egy’k eml kgy"!is, amelvről két héttel ezelőtt azt irtuk, hogy azon magukat demokratáknak mondó szervezetek, közös gyűlésen ünnepük meg Októbert olyan szervezetekkel amelyek szélső jobbolda’i beállt tottsága, már némely h-n~adóiuV és vezetőjük által'k maiz is iga zoltnak tartott múltja miatt serr kétséges és amelyek magukhoz akar’ák ragadni Magvar Amerika és majdan egy nagy fordulat esetén Magyarország vezetését. Nem ment"nk el erre a gyü'ésre, mert elitéltük ezt a furcsa á-^vast'rsi csszeá’lást és most azt is elitél’ük hogv ehhez a Free Europe támogatását adtat Sem a munkás unionok sem az rmerkai üzleti világ amerikai demokratikus és emberbar't’ .«z°llemii tagjai nem azért ad:ák tö’^bnullás dolláradományaikat, hogy a Free Europe a fascizmusra és szálasizmi's’-a gyanús elemeknek u.n. amerikai magvar demokraták kai és szervezeteikkel való természetellenes “egységét” támogassa és ezzel megcsufola úgy az amerikai ideálokat, mint 1956 október 2,3-ának emlékét. * * * CÉLZOTT erre Wagner polgármester is, aki beszédének egyes lapok által elhallgatott, egyik részében többi közt arra figyelmeztette a jelenlevő szélső jobboldaliakat, hogy Hitler üldözésednek áldozatai épp úgy a legele(Folytatás a 4-ik oldalon)
