Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-09-13 / 37. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELV’EBEM 41AU YAÄ— bZKI. LEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Afetter May 18, 1923, at the fost Office at Bethlehem. Pa., utder the Act of Mareh 3, 1879’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGDAUS PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében ■F Volume 41-ik Évfolyam 37-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 SZEPTEMBER 13 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR 1 KENNEDY LEVELE A Í SZENÁTOROKHOZ X \ !| A szenátus szept. 9-én kezdte X meg az atomkisérletek részbeni beszüntetéséről a Szovjettel és ° Angliával kötött szerződés jóvá­­a" hagyása tárgyalását. Az első szónok FulbrUht dem. A. szenátor, a szenátus külügyi bi­­r" zottságának tlnö-ke volt, aki kije­­£ | lentette, hogy a szerződés hátrá- JS í.yai sokkal kisebbek, mint elő­­nyei és ezért a jóváhagyást java­­a solja. a A katonai vezetők n?gyrésze zt ellenzi a javaslatot és a szenato­­rck közül mintegy 20 fog való­­szinüleg ellene szavázni a jövő hét elején, amikor szavazásra ke­­>r rül a sor. a Goldiwater rep. szenátor han­­b goztatja álláspontját, amely sze­­; rint a szerződést csak azon eset­­; ben szabad megszavazni, ha Krus­­*> csev minden nukleáris fegyvert és sl Szovjet katonát visszavon Cubá­­rt bcL Maga mondja, nem reméli, hogy ezt meg is szavazzák. i. 1 Goldwater már megkezdte z" nagyszabású és költséges kam r- pányját, hogy mint pártja “kon­­»t zervativ” szárnyénak vezetője el­­-- nyerje a republikánus elnökjelölt* i- régét és általát an csak kortesfo­­k gásnak, választási trükknek tart­­i- jak javaslatát. ö Kennedy elnök a legközelebbi 1- napokban levelet intéz a szenátus i- tagjaihoz és abban biztosítja őket, i- hogy USA védelmi felkészültése b változatlanul a szükséges legna­­íyóbb mértékben tovább fog . folyni, tekintet nélkül a szerződés­­r- íe, vagyis szó sincs a fegyverke­­k zés csökkentéséről vagy lelasasi­­t, tásáról a szerződés miatt. ir Az elnök remeli, hogy nagy k kétharmad többségnél jóval na­­k gyobb fogja euogadni a jóváha­­it gyást és azt nem fogják oly fel­­>1 tételhez kötni, amely az egyez­ni mény újbóli tárgyalását tenné I- szükségessé a Szovjettel és An It gliával. y Egyházak állásfoglalása a A U. S. Committee for the ^ United Nations bizottság deklará i ■ ciót adott ki, amelyben a szerző­­dés jóváhagyását kérik. A dekla j, lációt számos egyházi férfiú irta t alá, közöttük Cushing és Ritter I katolikus bíborosok, Lichtenber­­-j ger, a Protestant Episcopal church k egyház püspöke, továbbá szá­­[. mos más felekezet központi szer­­^ vezete, igy a Lutheran Church a of America, a United Presbyte­­a rian Church of America, stb. A deklaráció hivatkozik a World Council of Christian Church előző heti határozatára, ' amely szintén a szerződés jóvá­hagyása mellett foglalt állást és üdvözli a szerződést, mint "első ............................... ... UJ ORSZÁGOS FŐ­POSTAMESTER Edward J. Day országos fő postamester lemondott és helyé be Kennedy elnök John Gronous ki wisconsini 4.3 éves adó-com missionert nevezte ki, aki lengye származású. Day a magén gaz dasági életbe vonult vissza. Kommentárok szerint a kor n:ány Gronouski kinevezésé, el í hét millió amerikai lengyel kép viseletéi által lengyelek sz'márs felhőzett állásigénylésnek akar eleget tenni. HOLTPONTRA JUTOTTAK A TÁRGYALÁSOK WASHINGTON ÉS KÁDÁR KÖZÖTT Titc Amerikába jön 19-25 éves férjeknek nem kell bevonulni ciai kapcsolatoknak a régi forrná- I ban való helyreállítása, a Mind* ^ szenty ügy és számos más a di­plomáciai viszonyok megjavítása kapcsán megoldandó problémák |ügyében. j A tudósítást Max Frankel, a N. Y. Times Pestre küldött utazó liportere, irta és kitűnik belőle, hogy Kádár és nyilván mögötte Kruscsev, sokkalják a Mindszenty bíboros és az egyházak szabad­sága ügyeben Amerika részéről felállított, “realpolitikai" követe­léseket is és azt sem lehet tudni, hogy a holtpontra jutott tárgya­lások mikor és hogyan fognak előbbre jutni. A tudósítás szerint Kádárek azon is fennakadnak, hogy Wash­ington meg n em szüntette meg az utazási korlátozásokat, ame­lyek a washingtoni Kádár követ­ség személyzete számára fennáll­nak és azt gyanítják, hogy bizo­nyos befolyások érvényesültek Washingtonban a Kádár kormá­nyával való diplomáciai viszony felvétele ellen, főleg az 1956-os forradalommal rokonszenvező nmkrika-i személyiségek és ténye­zők részéről. Vörös Kína és az 1956-os forradalom A nemzeközi politikai színen lovábbfolynak a kommunista Kí­na és a Szovjet közti szóharcok. A legújabb kínai bomba az, hogy a Szovjet habozott letörni az 1956-os magyar forradalmat és Kinának kellett kapacitálnia arra, hogy azt vérbe gázolja. (Mit szól ehhez az egykori amerikai szójeő jcbbrddali lapnak volt munkatársa és Vágó Pál, Ar­gentínában élő volt nyilasvezér országgyűlési képviselő, akik mostanában Írták, hogy a magyar népnek — a kommunista Kina felé kellene orientálódnia? . . . ) Azt irja a kínai kommunisták lapja, hogy Kruscsev annyi szennyes árulást követett el kom­munista szempontból, hogy “a Volga folyam minden vize sem volna elég annak lemosására".—­­Kruscsev sem marad adós és rá­galomnak és hamis beállításnak mond minden kínai vörös táma­dást. , USA vietnami keservei A vietnami helyzetre nezve Kennedy elnök nyíltan elitélte. hogy Diem elnök üldözi a budd­histákat és ezzel mellékvágányra tereli a kommunista lázadók el­leni harcot. Nagyobb változáso­kat szeretne elérni Diem kormá­nyában, de noha. 14,000 ameri­kai katonai vietnami ellátása és az egyéb segély napi egy millió dollárba kerül a USA-nak, — mint szept. 9-én kijelentette, — nem kívánja megvonni a segélyt, mert ha Délvietnam kommunista kézre kerülne, egész Délkelet Ázsia a kínai kommunisták ural­mának veszélyébe kerülne. Három Németország , Kruscsev és Gromyko kijelen­tettek Dehmelnek, a nyugatnémet parlament Moszkvában vizitelő alelnökinek, hogy három Német­országot kívánnak, Nyugat-Né­­metországot Kelet Németországot ét független Nyugat Berlint és ebbe bele kell nyugodni.” Kelet Berlint önmagától a Szovjet zónába tartozónak tekin­tik. Gromyko ez alapon fog tár­gyalni Kennedy elnökkel az Egye­sült Nemzetek new yorki közgyű­lésének szept. 18-i megnyitása után. Moszkva továbbra is a 3aját egyoldalú feltételei alapján akar "békés közeledést”... a tigris nem változtatja foltjait, átütnek a báránybőr maszkon is.--------------ooo-------------­LEEGYSZERŰSÍTETT MÓD­SZER NIGÉRIÁBAN A nigériai kormány hivatalos lapjában közzétették a feleségek maximális árát, amely pontosan 105 dollárnak felel meg. Az egész piacra kötelező a »gabett ár. KEZD KIBÚJNI a szög a zs'k­­bcl. A new yorki magyar kom­munista lap, amely hetek és hó-| l apok óta ismételt felhívásokban1 ar amerikai magyarság és sajtója közreműködését kéri a Kád'r Já j nos diktatórikus osztál harcos héhérkorm'nya és az Egyesült Ál­lamok közötti barátság kialakitá-; fához, a szeptember 5-i számá­ban már kesdi e'árulni az akció materiális utógondolatát. Egyelő­re csak a “kereskedelmi és kultu­rális kapcsolatok kiszélesítését” emlegeti, de nem kétséges, hogy a külföldi segély és kölcsönben való részesedés a cél Kádár ugyan azon kedvezésekben szeretne ré­szesülni, mint amelyeke'- Gemul­­ka lengyelországi kommunista kormánya élvez, a lengyel nép többségének végtelen bosszúságá­ra és a lengyel kommunista ki­sebbség kaján örömére, még Eisenhower és Dulles adminisz­trációja óta. Nem lelkesedünk semmiféle olvan kormánnyal való kereske­delmi kaocsolatért, oly kormány profithoz juttatásáért, amely be­csületes, titkos szabad választás nélkül erőszakkal jutott hatalmá­hoz. Hc!ytelen;tü-k bár.mifé'e ke-! reskedelimet e bitorló kisebbségi! kormányokkal. Nem tart'uk illő­nek, hogy a Nyugat legnagyobb demokratik”s hata'ma támogassa a nép többségével szemben és ezzel elősegítse uralmának meg­maradását és politikai és gazda- j sági megszilárdulását. Különösen ; áll ez Kádár Tános ezrek legyilkol iásával a néo fiai emberi és nem-| zeti szabadsága legbrutális'-bbj vérbegázolásával urálomra került ko-mmy'ra, amely mmt Magyar­­ország egyetlen munkaadója, ver­senytárs nélküli monopol bérek -, kel zsákmányolja ki a népet cs| ezzel örök proletársorsra kény-; szeriti. * * * A KULTURÁVS kapcsolatok-' la ugyanez áll. Ezt emlegetni is nevetséges, hiszen a külföldön megjelenő magyar szellemi tér-, mékeket nem engedik be Magyar ' országra, ha nem felelnek meg a kommunista szellemiségnek, nem is szólva a külföldi mag ar de-i mokratikus sajtéról J'. . E téren baleki egyetlőtlcnség áll fenn , Amerika rovására, mert dacára, hogy állítólag a postai dijak fe-. lemelése alkalmával kimondták a kongresszusban, hogy a külföl­di kommunista propaganda nyom tatványokat (és mimás bármely magyarországi napi vagy heti új­ság?) nem szabad továbbra is beengedni, — a magyarországi kommunista újságok, köztük a hírhedt "Magyar Hirek” a vörös­re átmazolt Magyarok Világszö-^ vétségének hazacsalogató és dől j , lár felhajtó lapja változatlanul és kéretlenül el;ut sok amerikai ma­­gyárnak cimére. , E helyzetnek megszüntetése, nem pedig a "kulturális kapcso-; latok kiszélesitése" volna észsze-| rü. Nem mintha félni kellene itt . attól, hogy ily propaganda soka . kát hatása alá kerít, de már azért , gyenletes együgyüségnek látszik . j - gyenletes együgyüségre vall. —; Miért segítsük a kommunista pro-; paganda terjesztését, mikor nem-| ] csak nem engedik iv.agyarországra , a demokratikus szellemű lapokat, de demokratikus szellemi moz­­galmat sem tűrnek, nincs meg az a kölcsönösség, amely , csak minimálisan is indokot ad-( hatna ily kapcsolatok fenntartó-! , súra. i Nekünk éppen elég, sőt még- , sok is az a kommunista propagan- ; da, amelyet Kádár gyilkos kor ] mánya érdekében a new yorki magyar kommunista lap terjeszt az Egyesült Államokban, nincs 1 szükségünk importra, — ellenke-, . züleg azt sem bánnánk, ha a new yorki magyar kommunista lap j szerkesztőit hazaexportálnák Ma- • gyarorzságra, hadd élvezzek ott a Kádár fele kommunista üdvözülés boldogságát *— az amerikai Ml < vidualista eletrend "balsorsa” he­lyett ... * * * AZ ELLEN PEDIG, hogy se géllyel, vagy kölcsönnel támo­gassuk a Kádár rendszer létét, minden követ meg kellene moz­gatni. Meg vagyunk győződve, hogy ez a magyar nép többségi­nek leghatározottabb ellenzésé­vel, viharos rosszalásával talál­kozna és nem ismételhetjük elég gé, hogy ez mily szörnyű baUk­­stg volna. Mégha igaz is, hogy a forrada­lom Amerika előzetes -megkérdő zése és hozzájárulása nélkül, há­­zárd módra tört ki. kétségtelen, hogy az amerikai kormánnyal kapcolatos rádiószervek és titkon Magyarországra beküldött pro­pagandisták bátorítást adtak a forradalomra és úgy érezzék, Hogy nem szabad megtörténni'', hogy ezzel csufolják meg az 1947—48 -es -emigrációt és az 1956-os forradalom emlékét. Éppen elég, hogy a forradalom bebörtönzötteinek amnesztiája ér­dekében kormányunk eltűrte a Kádár delegációnak az Egyesült Nemzetekben való diplomáciai elismertetését. Idáig és nem tovább! Kivált nem, amikor Kádár ed­dig a legcsekélyebb érdemleges engedményt sem tette sem ? kommunista államosítások, sem i sajtó és gyülekezési szabadság, szabad pártalakitások és szabad választások terén, sőt mégcsak egyházi téren sem hallandó sem­miféle komoly engedményre; az internált püspököket sem engedi vissza egyházmegyéjük élére, még kevésbbé Mindszenty bibo­­íőst, aki csak antikommunisU élű szónoklatokat tartott és ar­­lól ábrándozott, mi történjék, ha a kommunista rendszert külső beavatkozás megbuktatná (ahogy akkor még sokan hitték) de sem­miféle fegyveres összeesküvést nem tervezett. Kifejtettük már itt, hogv ha csak Washington nem akar feles­legesen kedvében járni a kinai kommunisták és az at onkorszak által teremtett adottságok közt a Nyugattal való együttlétezésre ma amúgy is rászorult Kruscsev­­nek, semmi szükség n:ncs tov’bb­­engedményekre, kedvezésekre a Kádárék javára. Nem lesz ui világháború belő­je. ha a kormány megőrzi a szo­lidaritást a magyar nép önrendel­kezési jogával. E'lenkezőleg, ha azt elejti, sokkal többet árt vele saját tekintélyének, mint amennyi elismerést és ellenszolgálatot re­mélhet érte Kruscsevtől. E kérdé­sen igazán nem fordul a viUg bé­kéje. De Amerikának a szabad­ságszerető emberek előtti preszti­­zse bizony nagyon. . . Kádárek segélyezése e szem­pontból nagy históriai bakk'övés volna. Kádár esete imég súlyosabb mint Gomu’káé, aki nem gyilkolt és nem akasztatott. . , (Nem sz4mitíuk Kádár kontójá­ba a 86.000 állítólag 1956-ban Szibériába elhurcolt magyar for­radalmárt, sem pedig az 1958- ban állítólag kivégzett 150-300 56-os gyerekharcost, mert ezekre nézve a USA külügyminisztérium­nak mindeddig semmi konkrét bi tonyitó anyaga nincsen. Elég annyi, amennyi tényleg biztosan igaz.. . ) Kádárnak épp úgy nem szabad dollármilliós segélyt adni, mint ahogy nem szabad olyan kölcsö­nös meg nem támadási szerződést kötni, amelyet Kruscsev állan dóan sürget és amely végleg be­fagyasztaná a mai igaztalan euró­pai helyzetet. • » * KADAR JANOS, ha a magyar népnek a termelésben, az ország gazdasági létfeltételeiben való jobb koo"erációját ábitja, maga űánti érdeke, hogy az eddig tett jelentéktelen, inkább a közhangu­latot, légkört 'avitó terror enyhí­téseket fenntartsa és ne térjen vls«» » régi M«U**!rek'- heZ, amelyek Stalinnal és R ko I rival együtt annyira lejárták ma ! gu-kat és azon országokban, ahr felerőszakolták a kommunizmust köztük a Sovjetben és Magyaror , szagon ma már kevésbbé "szűk • ségesek”, mert a kommunizmui mai szakaszának a múltak bűne ■ feledésére mérsékelnie kell i • hangot és módszereket, hogy c ■ konszolidálás sikerüljön és ez annál inkább teheti, mert a rend szer nyiltszavu ellenfeleit már zo műkben kiirtották vagy börtön ■ büntetésekkel és egyéb terro: : módszerekkel elhallgattatták, s többiek pedig tudják, hogy jobl: hallgatni és várni, hátha tulélhe ! tik a rendszert. Ez a mai “szakász” taktikája, ahol a kommunizmus erőszakka; -megvetette a lábát. Kruscsev' ezérl dobatta ki Stalin koporsóját a Lenin Mauzóleumból és azt hiszi, ; hogy ezzel kidobta a kommuniz ; raus megvalósításának, a terror- 1 vérengzéseknek tömege korszakál a vérengző “első szakaszt” a vé­rengzést minden formában ellen­ző emberek, valamint a tcimegek emlékezetéből. Tévedés! Az em­berek, kivált akik a saját börüko érezték azt nem felejtik a balol­dali rémuralom rémtetteit, mi­ként nehezen felejthetik az igaz­­talanságot azok is, akik a jobb oldali rémuralom véletlenül túlé­lő, szenvedő áldozatai voltak . . . De nersze vannak, ak’k köny­­nyen felejtenek és vannak, akik régi baloldali tarsutasok és most, hogy Amerika tárgyal Kádárek­­kal és hivatalosan is befogadták őket az E. N.-ben, elérkezettnek látják az időt, hogv nyíltan szint vallanak szimpátiáikkal. És jól megfigyelhető most azok cnyhülé se is, akiknek belső antikommu­­rista meggyőződése sohasem volt tulerős és akikban titkos honvágy él... * * * AZOK KÖZÖTT, akik régóta elárulták, hogy nem nagy ellen­felei Kádárnak, van Tarczai La­jos is a clevelandi hetilap szer­kesztője, aki valamikor több mint felszázad előtt már nagy szerepet játszott a magyarországi szociál­demokrata párt vezetésében. Ő -egyike azoknak, akik fel vannak hr-bor'-dva, hogy vannak, akik nem akarják észrevenni.hogy “Ká dár alatt megsz"nt a terror” és '’“öös azokra, akiknek ez nem elég és akik továbbra sem ha ­landók elfogadni Kádárt és a kommunista diktatúrát. Tarczai a N. Y. Times azon aug. 9-i vezércikkére hivatkozik, amely Kádárt pártfogolta és nme- i Ivet e rovatban már helytelenni- i tettünk. Hosszan idéz belőle és I hivatkozik más amerikai cikkre is, amelyek mind azt állították, j hogy Kádár alatt nincs többé i terror. Mindezek tudom"s’dvéte­­lét kivánja olyan hangnemben, mintha azzal, hogy Kádár alatt ‘‘megszűnt a terror”, m'r minden a legfenségesebb rendben volna. Kezdhetnők azon, h"gy a ter­ror nem szűnt meg, hiszen az utóbbi években is két ‘‘összees k.iivés" részeseit zárt~k be, (az egvik Lenárd Ödön katolikus pap, a .másik világi ember köré cso­­l portosuk ártatlan, fegyvertelen ! vágy álmosok néhány tagú kis társasága volt), de mint fentebb lómutattunk ez a kommunizmus- i nak már azon szakasza amelyben sikerült már kurta ni vagy börtön­nel és más eszközökkel ártalmat lanná illetve legalább is óvatosan hallgatóvá tenni azokat, akiknek bátorságuk volt kinyitni a száju­kat. Ha uoy látszik minthanem vol I na terror Kádár Magyarországán, | csak azért van, mert úgyszólván nincs “szükség” reá, hiszen Rá­kosi rémuralmának éveiből és az , 1956-os nemzet tragédia sors'ból már szinte mindenki megtanulta, hogy legfőbb dolog túlélni a ielent és megfogadni Sik Sándor hires költeményét: “Messze néz zen, aki élni akar", (FólytaUU i 4-ik oldalén) Külföldi magyar körökben nagy feltűnést keltett, hogy Kru^­­csev a mostani jugoszláviai láto­gatása alkalmával, egy munkás­­gyűlésen teljesen rendbenlevónek mondotta Titónak Moszkvától független irányzatát és gyári mun­kástanácsi rendszerét, amely utóbbi eltér a Szovjet rendszeré­től. , KülI inüsen a Moszkvától való függetlenedés kérdésében látnak precedenst Kruscsev e nyilatkoza­tában, amely egyébként “felüle­tes és elenyésző" kifejezésnek mi­nősítette a “Szovjetblokk" szót. S ezt némelyek úgy vélik értel­mezhetni, hogy Kruscsev e füg­getlenséget elismerő deklarációja nemcsak Jugoszláviára, de a Szovjetblokk elnevezés alatt összefogott keleteuropai, kommu­nista erőszakuralom alatti orszá­gokra, Magyarországra és társaira Í3 vonatkoztatható. A Szovjet haderő kivonulása A külföldi magyarság körében ennek nyomán felmerült a kíván­ság oly nagyszabású magyar ak­­rió érdekében, amely odahasson, hogy Washington a Kádárral fo­­ló tárgyalásokon. Magyarország­nak a Szovjettől való független­sége megfelelően biztosítsa és ennek első és legfőbb módjául azt tekintenék, hogy a Szovjet haderő végre hagyja el Magyar országot. Szükségesnek tartják, hogy a Washington és Kádár között fo-| íyó tárgyalásokba, Kruscsevet u vonják be, mert tőle függ a Ózovjet haderők kivonulása és jgy vélik, bármi íegyen is állá3-| rontja, szavánál kell fogni, Ma-j jyarországra is vonatkoztatni! íell szavait, amelyekben “teljes -»értékben elismerte Tito kemmu­­űsta országának függetlenségét és üggetlen országokként beszélt a Szovjetblokk országairól' . SÍódár jelentős engedményre lem hajlandó E messzemenő, jogos kívánsá­gokkal szemben, miként a N. Y. rímes szept. 9-i első oldali, buda­it esti cikkéből kitűnik, Washing­­on és a Kádár komány között íoltpontra jutottak a tárgyalások » követküldes, vagyis a diplomá • Kennedy elnök rendeletét adott ki, amely szerint 19-25 éves nős férfiak csak akkor sorozandák bo, ha nőtlen újoncok nem akadnak kellő számban. Mivel a helyzet az, hogv nőt­lenek bőven vannak, a rendelet egyértelmű a 19-25 éves férjek felmentésével. (Vájjon hány nőt­len fiatal ember fog ennek kö­vetkeztében korábban nősülni?) Tito jugoszláviai kommunista diktátor a közeljövőben, valószí­nűleg októberben tál’lkozni fog Kennedy elnökkel Washington ban vagy New Yorkban, aho.1 aj Egyesült Nemzetek fogja tartam üléseit. Jugoszláviát legutóbb megfi­gyelőnek hívták meg a Szovjel blokk országai gazdasági szer­vezetéhez, a COMECOS-hoz. Az! hiszik, Tito USA-lótogatása ellen­súlyozni kivánja azt a látszatot, mintha Kruscsev legutóbbi ju­goszláviai látogatása alkalmával j Tito teljesen átállt volna a Szov­jet oldalára. Titónak ez fontoä, mert Jugoszlávia az amerikai se­gítséggel támasztja alá kommu­nista, szabadságfosztó rendszerét. Itt említjük meg. hogy Kádái János a legközelebbi napokban látogatást tesz Titonál. Megfigye­lők ezt annak demonstrálásául tekintik, hogy Kádár is meg akar­ja erősíteni Magyarország barát­ságát a kinai kommunistákkal szemben Kruscsevhez hajló Titó­­val. , i Az útlevelek kiadására sokáig íell várni. A pestiek megőrizték régi humorukat és egyik utlevél­­kerő a kérdésre hová akar utaz­ni, kijelentette, hogy a holdba. Amikor azt a választ kapta, hogy i holdba még nem lehet utazni, izt válaszolta: — Nem baj. Mire megkapom \z útlevelet, már biztosan lehet! ' Sokkal több útlevelet adnak íi, mint az utóbbi években. A udósitó szerint ezévben havonta mintegy 400 útlevelet adtak ki USA-ba utazóknak, mint mig ta­valy csak húszat. De most is még i helyzet, hogy a Szovjetblokkon kívüli utazásra főleg akkor adnak útlevelet, ha az illetőnek fontos • noZzátartozója marad otthon, úgy nogy hazatérése biztosra vehető. , 3em helyeznek erre súlyt oly munkaképtelen öregeknél, akik- < nek távozásával lakás üről meg. , Látogatóba utazóktól megkö­vetelik, hogy minden utazási és ( ígyeb költséget a külföldi rokon , iáját valutájában fizessen és a ] .iztimkérönek meghívó levelet , cell felmutatni, a melyben a ro- , ion minden költséget vállal. Havonként 80 a száma azok- , iák, akik 1956-ban emigrált . ímerikai hozzátartozóikhoz akar­lak kivándorolni és kivált ha megüresedő lakást hagynának létra megkapják az engedélyt, de íz amerikai bevándorlási törvény i rendkívül alacsony kvótája miatt sokáig kell várakozniok a Muta*ásr*. Jelenleg 4,000 esek* itk i isimé.. i?je * MicUé« A N. Y. Times az utóbbi idő ben több olyan tudósítást közölt amely rózsasrinben látta a buda pesti állapotokat. E cikkeket Bu dapestre beengedett munkatársa iiták. A lap szept. 8-i száma uj ból ily tudósítást közöl, de ezutta megállapítja azt is, hogy nerr minden fenékig tejfel Kádár alatt noha mondja, akadtak öreg em berek, akik azt mondták neki hogy Magyarországnak Ferenc József óta nem volt oly jó ural kodéja, mint Kádár János. Biz tosan nem volt nyugdíjas, mert i nyugdij nagyon csekély!) Budapest csak kirakat Mások úgy nyilatkozták eiőtte hogy Budapesten mesterségeser tartják fenn azt a látszató hogy csaknem minden árucik kanható; a vidéken sokkal kedve zötlenebb a helyzet, télen pedig fűtőanyag és élelmiszerhiány var Budapesten is. Nincs munkakedv Egy kormánytisztviselő panasz kodott a tudósitónak, hogy i munkafegyelem gyenge és az em berek többet törődnek a szóra hozással, mint a munkával. Elmondotta, hogy Kádár in kognitóban, váratlanul megjeleni az egyik nagy gyárnál, megkér dezte a kapust, hányán dolgoz nak a gyárban és ezt a válasz; kapta; »* A M«* * Kpest a DeKe rete. NEMZETKÖZI KONTEREN ! CIA A DOLLÁR ERŐ­SÍTÉSÉRE 1 Szeptember 30-án Washington ban a nyugati világ pénzügymi niszterei konferenciára gvülne! össze, amely rendkívül nagy je lentőségü kérdésekkel fog fog lakkozni a nemzetközi valutapia szilárdságának fenntartása ügyé ben. Mint ismeretes, a Washington kormány különböző intézkedése két tett a külkereskedelmi mérlej feljavítása érdekében, főleg « dollár kiáramlása ellen. Mivel i legtöbb nyugati országnak nag; érdeke van a dollár értékénél fenntartásában, a konferencia ar l iá fogja a legnagyobb súlyt he lyezni, hogy olyan határozatoka hozzon, amelyek a dollár erősö | dósét segítik elő.--------------ooo-------------­A KREBI0ZEN “ÉRTÉK­­TÉLÉN" A Krebiozen nevű állitólago rák gyógyitószer körüli tizenké éve húzódó vitában a Food am Drug Administration illetéke szervei megállaoitották, hogv tel ; jesen értéktelen szer és a rákbe tegség gyógyítására egyáltalái nem bir « legciekélyebb értékke Mff» A MUNKÁSOKNAK CSAK A FELE DOLGOZ» IGAZÁN, ÍRJA A TIMES PESTI TUDÓSÍTÁSA

Next

/
Thumbnails
Contents