Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-08-30 / 35. szám

i-nWirrtM»»! The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. I magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAO Y AB—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered »s Second Class Matter May IS, 1923, at the Rost Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, !Sf0’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGB PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year .........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 35-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 AUGUSZTUS 30 Egyes szám»* ára 10 ceni VILÁGTÜKÖR ígéreteit egyaránt, — bebizonyi tani, hogy nincs szükség terrora diktatórikus rendszerre, rendőrál lami kényszerekre, az egyéni kéz deményezésnek, gazdasági sza badságnak és mindennek, ami a. életet fűszeressé, egyénileg ízessé színessé teszi, a megszl'níetésére i dolgozók által'nos, tisztes jólété nek megteremtéséhez. Sőt a kom munizmus amely a maga mono pol államkapitalizmusával és me nopol szükségbéreivel, lehetetlen né teszi az anyagi tartalékok létbiztonsági alapok gyűjtését, erre sokkal kevésbbé alkalmas mint az osztályuralcm nélküli, szabad, polgári népjóléti állam, amelyben szabad a munkapiac, szabadok a szakszervezetek, e szabad verseny határozza meg a béreket és munkafeltételeket, nen; pedig az állam monopol kizsák mányolási diktatúrája. Kennedy kormánya nem vala ni radikális követője az FDR vo­nalnak, ajkára sem veszi a Név; Deal folytatása célját, amely lel pedig el lehet mondani, hogy korunk emberileg legigazabb eszméje az egyéni szabadság vi­lága erkölcsi és gyakorlati meg­mentésére. * * # KENNEDY szerény a szociáli: haladást illető kívánságaiban. — Példa reá, az aggok k 'rházi ked­vezményeiről szóló, egyáltalán nem radikális javaslata, amely messze mögötte marad annak, ami Angliában és az európai kon­tinens haladó országaiban, a skan dináv országoktól Nyugat Német­országig és Ausztriáig már régen megvalósult. Meg Nyugat Német­országban is nemcsak a 65 éve­sek és öregebbek, de mindenki számára a legmesszebbmenő egészségügyi kórházi és gyógyszer kedvezmények állnak rendelke­zésre, mert ezt követeli a dolgo­zóknak az orvosi, kórházi és ezer százalékos hasznú gyógyszeripari kizsákmányolással szembeni vé­delme és ezt követeli nem utolsó sorban a polgári és emberi sza­badság államának a kommunista veszéllyel szembeni védelme is. A kongresszusi reakciósok, akik évek óta a bizottságokban gátol­ják Kennedy javaslatát és nagy­részt az orvosok testü'etének be­folyása alatt mindent elkövetnek az eltemetésére, nem akarják tu­domásul venni, hogm a szabad­ságnak ára van korunkban. Ára van többféle vonatkozás ban. örvendetes, hogy a kollek­tiv szerződések annyi munkásnak biztosítanak polgári életviszonyok szerinti megélhetést, de ez nem minden. A szabadság árába bele tartozik az is, hogy a dolgozók ne legyenek a kórházi uzsora és más egészségügyi szabadrablási lehetőségek áldozata, amelyekre rémegy az öreg napjaikra fél retett centjeik java. El kell ismer­ni, hogy számos üzleti vállalat c téren is tisztességes és előnyöket biztosit a kollektiv szerző elésben a munkásai számára, — de miért nem tud annyi törvényhozók is, az emberi belátásnak e magasla­tára emelkedni, holott nekik ál­lítólag világpolitikai tájékozottsá­guk van és illenék észrevenni, hogy ami ma a világban folyik, a szabad szociális individualizmus és a kommunizmus közti élethalá! harc. Ha valóban okos antikommu­­n:sták, volnának, nekik kellene szorgalmazni, hogy az egészség ügyi kedvezmények kiterjedjenek nemcsak a kollektív szerződéssel védett nagyvállalati munkásra, hanem a 65 évesekre és időseb­bekre, ha már a "bölcsőtől a ko­porsóig” mindenki számára egész­ségvédelmet biztositó rendszert, umely Angliában a munkáspárti kormány alatt megvalósult és rmelyet Churchill és Macmillan is okosan meghagyott, nincs kedvük megvalósítani. . . Az Egyesült Államokban régi baj, hogy a párttöbbség nem je­lent világnézeti többaéget is. — Kiknek nem keli jővejei- KENNEDY ELNÖK GROMYKÖVAL FOG TÁR­I! mi adót fizetn* Kennedy javaslata szermt A jól tájékozottságától ismert U. S. News and Report hetilap közlése szerint a jövedelmi adó- i leszállítás, melyet a kéoviselőhái i ügyviteli (Ways and Means’ bi­zottsága elhatározott, ha minden fórumon keresztülmegy, két év ! alatt átlagban húsz százalékkal fogja csökkenteni az adófizetőül jövedelmi adóját. A közlés meg­erősíti, hogy mintegy másfél mil-j lie eddigi adófizető nem fog jö-| védelmi adót fizetni. A kisembereket leginkább ér- J deklő pontja a cikknek az, amely szerint az elfogadott javaslat úgy szól, hogy “akik nem részletezik jótékony célokra stb. adott és le­vonható költségeiket az eddigi 1 0 százalék helyett 300 dollárt és eltartottanként 100 dollárt von j hatnak le a fizetendő adó össze-i géből maximum 1,000 dollárig."; A tudósítás megjegyzi, hogy a; másfél millió eddigi adó.izető, akii nem fog adót fizetni, legnagyobb­részt ezekből fog kikerülni. Ezen kívül több kisebb kedvez­ményt is tartalmaz a javaslat kü-. Ionosén 65 éven felüliek számára.! Sürgető közgazdasági helyzet A lap szerint a szenátus való­színűleg csak kisebb változtatáso kát fog eszközölni, nem érintve a lényeget, az elfogadás áthúzó-j dik a jövő évre. A törvény 1964 január 1 -ig visszaható erejű lesz. (A most folyó évről 1964 április 15-ig benyújtandó adóvallomásra még ne,r fog vonatkozni.) J Kennedy ellök az aug. 20-ij sajtókonferenciáján kijelentette,' hogy az üzleti helyzet valamivel jobb, mint a kormány januárban jósolta és a külkereskedelmi mér­leg is javulni fog az év végére, de aggályát fejezte ki a jövőre néz­ve, ha a kongresszus késlekedik az adóleszállitással. i---------------ooo--------------­Nem lesz vasutassztrájk Lapzárta után jelentik: A washingtoni szenátus kedden el­fogadott egy javaslatot, amely a vasúttársaságok és a munkások közti ellentéteket döntőbíróság (arbitrate) elé utalja. Ugyanezt a javaslatot a képviselőház a sür­gősségre való tekintettel még szerdán elfogadja és Kennedy el­nök aláírja, hogy a szerda éjfélre behirdeiett sztrájk elmaradjon. (Kennedy elnök Labor Day pro­­klamációt adott ki, amely a né perek egyenjogúsága mellett száll síkra. ■ ooo AZ ÁTKÉPZŐ TANFOLYA­MOK SIKERE ; William Wirtz, munkaügyi á’­­lr-mtitkár közlései szerint a Man­power Training Act törvény értel­mében 1963 augusztusi 43.000^ munkanélküli kezdett meg vagy fejezett be átképző tanfolyamot. További 23,000 van előjegyezve átképzésre. Az első évben vég­zett 8,000 átképzett közül 70, százalék helyezkedett el uj állás­ba. Itt arra akarunk röviden kitér­ni, hogy a véreskezü Kádár kor­mánynak az Egyesült Nemzetek­ben történt elismerésétől megmá­morosodott és győzelmi mániába esett kommunista lap nemcsak az ? merik a i magyarságot szólítja fel a Kádár kommunizmusa előtti behódolásra, de az amerikai ma-j gyár sajtóval is foglalkozik 0s( azt Írja, hogy “az amerikai ma | gyár újságok nem követhetnek továbbra is MEGBUKOTT néze­teket." Itt most csak azt kivánjuk meg­állapítani, hogy mi a fentiekben vázolt szociális individualizmusj politikáját követjük, amely nem­csak nem bukott meg, és nemcsak e másfél évtizedes rovat régi pro-j grammja, de Amerika legjobb szabadságbarát cs igazi népbarát fiainak is őszinte jövőbeli céljaj és forró reménye. r.o.j GYALNI TOVÁBBI EGYEZMÉNYEKRŐL LABOR DAY napja alkalmá­ból szivünk minden melegévei üdvözöljük Amerika dolgozóit, szellemi és fizikai munkásait egy­aránt és köszönjük nekik, hogy elősegitik ennek a hatalmas or-j szágnak még nagyobb, még szebb virágzását, amely a helyes vonalat követi társadalom politikai ténykedéseivel — ha nem is oly tempóban, mint a kor világpoliti-j kai adottságai a két világnézet mérkőzése megkövetelné. Az egyéni szabadság és a népjólet összetétele, a szabad, polgári nép­jóléti állam, amelyben nincs osz­tályuralom, hanem az osztályok egyenrangúan élnek egymás mel­lett, egyik sem a másik felett és, méltányos szociális törvények és kollektiv szerződések biztosítják minden dolgozó számára a pol­gári viszonyokat, a tisztességes életszinvonalt, a proletársorsbólj ■való felemelkedést: ez az az irány, amely felé az Egyesült Ál-; lamok halad és ennek az irány-1 nak domináns felülkerekedését látjuk mindinkább kialakulni Europa nyugati országaiban is.— Ezé kell legyen a jövő, ha — ami iránti reményünket sohas-'im ad­juk fel, — egyszer fordulna a szelek járása Europa keletén, ar­rafelé, amane magyar szülőföl­dünk szive dobog. . . Még jócskán van teendő ezen a oolit’kai ir'nvvonalon az Egye­sült Államokban is. De hálával kell megemlékeznünk ezen az ün­nepen Franklin D. Roosevelt egy ■kori elnökünkről, aki elindította az Egyesült Államokat a szociális belátásnak, kölcsönös méltányos­ságnak útjára, megadta a munkás érdekképviseleteknek, un:onok­­nax aZt a tiszteletet és akc’ólehetö séget, amely a köz érdekében és a kommunizmus osztályuralmi diktatórikus törekvéseinek propa­gandájával szemben oly régóta t zükségcs és esedekes volt. A So­cial Security, a Wagner Act és mr's munkásügyi és népjóléti tör­vények keresztülvitelével örökre beírta nevét Amerika történelmé­nek legszebb lapjaira, amelyeken .i Lincolnok, Jeffcrsonok neve diszlik. | FDR becsületes, meleg huma­nizmusa, amely egyben bölcsen kifogta a szelet a kommunista agitáció vitorláiból, oly útmutatás volt, amelyre emlékeztetni kell e napon, hogy örökérvényű igazsá­gát megszívlelj ék azok, akik Amerika mai politikájút építik. . Labor Day napján legillőbb tisztelegni FDR emléke előtt és kifejezést adni az amerikai sza­badság azon legjobb barátai ér­zésének, hogy folytatni kell mun­káját, a rövidl'tó, megcsontoso­dott őskonzervativok által már dörén eltemetett New Dealt.N~gy szükség van rá most, amikor a nagy háborúknak a nukleáris fegyverek miatti lehetetlénülése következtében az individualizmus éc a kommunizmus háborúja min­dinkább szellemi és erkölcsi térre tolódik át és ott is fog eldőlni! * * * | AZ AMERIKAI törvénvhozás­­ban sokan ülnek, a republikánus pártban többen, a demokrata pártban kevesebben, akik nem akarják észrevenni, hogy ami a világban szinre kerül, voltakéo­­pen aZ, hogy szabadságban tud­juk e megadni minden dolgozó­nak a polgári é'etvisz'-nyok-’t és. ezzel hatálytalanitani a kommu­nisták rohamát, Kruscsev és Mao Nincs pártfegyelem, amely kötné a párt törvényhozóit, hogy híven kövessék a programmot, amelyet j a párt vezetője, aki jelenleg az c Inökkel, Kennedyvel azonos,' hirdet. Ez a kerékkötője annak, hogy Amerika gyorsabb tempo-: ban, olyan iramban haladhasson előre a társadalmi felelősségnek a szabad egyéni életrenddel való összeegyeztetése, egy szociális in­dividualizmus utján, hogy mint az individualizmus vezető hatalma' ne maradjon el például a kis Svédország és Ausztria mögött, hanem méltóan reprezentálja azt rz életformát, amelynek első, legnagyobb és leghatalmasabb bajvívója a kommunizmussal szemben, a világ előtt... » * * . AZ IDŐK KEREKÉT azonban nem lehet tartósan megállítani. A forradalmakat mindig a túlságos sokáig halasztott reformok okoz­ták, de az Egvesült Államokban rém fesz forradalom, mert az alól az FDR által kezdett New Deal irányzat végleg kihúzta a gyé­kényt; emberségével meghiusitot-; ta, hogy a kommunista irányzat, osztályharcos izgatás itt talajra találjon. De ahhoz, hogy világpo­litikai viszonylatban a szabad in­dividualizmus fölébe tudjon ke - rekedni a kommunista világnézeti imperializmus propagandájának, feltétlenül szükséges, h~gy .Ame­rika ovább haladjon FDR utján, minél előbb és minél hatékonyab­ban. FDR korában is az akkori reakciósok sápitoZtak ájuldoztak, j hogy vége a világnak, ha a So-j cial Security és m~s szociális re­formok megvalósulnak s — most is hadakoznak a saját gazdasági szabadságuk megmaradásának ér­deke ellen, most is lakkcipőben nem szívelhetik, hogy a mezítlá­basoknak legalább tisztességes lábbeljük legyen. . . Senkisem irigyli a lakkcipőjüket, még kell hagyni a számukra, de mikor jön­nek rá, hogy akkor biztosítják maguknak legbiztosabban, ha a mezítlábasokat törvényhozói hi­vatásuk emberi és észszerű átér­­zcsével hozzásegítik, hogy ne le­gyenek többé mezítlábasok. A szélsőséges társadalmi ellentétek áthidalásánál, mérgező hatásuk okos és emberséges k'küszöbölé­­°éné' nincs jobb védelem az in dividualista szabaJság életrendje és az általa szerzett nagyvagyo­­nok számára! Milliomosnak lenni nem bűn, de éhezőneá nem szabad lenni Kennedy szerény reformj~i meg fognak valós"loi sőt remél iük, mint azt a világnézetek mai harcinak kilélesedett helyzete megkívánja, jóval több is, mert az idők követelménye az, hogy Kniscsevék háború nélkül, szelle­mi párviadalban, a nyu'tott elő­nyök versenyeben se temethessél! el Amerika szabad életrendjét, Erkölcsileg Amerika és az in­dividualizmus egész világa ezen áll vagy bukik. | Labor Day napján Amerika szellemi és fizikai dolgozói ujrij cl jegyzik magukat a szociális in­dividualizmus eszméiével és bí­zunk abban, hogy bármily nagy problémákat is hoz még a jöven­dő a technika tökcletesbbülése, az automation és az atomerőnek bé­­kecelokra való felhasznál'sa stb. utján, hogy az FDR. New Dealjel vonalán továbbhaladó Amerika ezekkel is meg fog küzdeni, anél-l kül, hogy akár szabadságeszméit akár népjóló-ti eszmeit fel kellene adnia. A jövő csillaga a szociális individualizmus lesz, ha akiket az amerikai törvényhozásban illet, | ráocsudnak a végzetterhes törté­nelmi szerepre amelyet a sors ki­jelölt számukra cs idejében asze­rint is cselekszenek . .. . * * * A NEW YORKI MAGYAR KOMMUSISTÁK lapja augusztus 1 3-i számának élén ,‘Az Amerikai Magyarsághoz-” címmel kiá'tvány! jelent meg, amelyre még bőveb­ben vtozaterünk. is rájön. De ezzel szemben szá­mosán a kísérletek teljes szabad­sága fenntartását változatlanul helyes álláspontnak tartják. Az ellenkező vélemény szerint a szer­ződ és csak egy békés közeledési szándék kifejezése és ha a szán­dékkal ellentétes dolgok történ­nének, USA-nak joga van azt felmondani. De nem jelenthet ez végzetes időveszteséget? Kruscsev újra temetésről beszél Kruscsev két hetes látogatáson van Titonál Jugoszláviában. Nagy barátkozás folyik köztük, de Kruscsev csak azt tudja elérni, hogy Tito közelebbnek mutatja magát hozzá, mint a kínai kom­munisták "állandó világíorradal­­mi” nyughatatlanságához. Biztos­ra vehető azonban, hogy Tito to­vábbra is fenntartja úgy a Nyu­gat, mint a Kelet felé való barát­­kozása dollái-billickat és a jugo­szláviai kommunizmust segítő ed­digi politikáját. . . Kruscsev Tito kíséretében kö­rül járt az országban. Az egyik nagy gyárban újból "imperialis­táknak” nevezte a Nyugatot cs gúnyos célzásokat tett a kommá nista Kina ellen is, hogy szidják a Szovjetet, de kölcsöneiböl él­nek. Majd kijelentette, hogy át kell venni a Ford féle futószalag ter­­tselési módszert a kapitalistáktól, hogy a kommunista országok 6-7 év alatt uolérhessék . 1 98-0-ra pe­dig túlhaladhassák Amerik —Der-' melését. Kruscsev egyben újra előhozta ez amerikai rendszer eltemetésé­ről szóló hires mondását, de ezúttal úgy módosította, hogy munkásosztályuk fogja eltemetni őket!” “Békés” egyuttletezés, oh! Pál pápa és Kennedy a vietnami vallásüldőzés ellen Dél Vietnamra USA eddig több mint két billió dollárt áldo­zott, 14,000 katonája van ott, akik közül kilencven már életét vesztette a kommunisták kezétől. USA-nak napi egy millió jóba ke­­rál Del Vietnam kormányának megmentése, de ez a kormány Diem elnökkel az élén kétfront­­harcot folytat, mégpedig a budd­histák ellen nagyobbat, mint a kommunisták ellen. Üldözi a buddhistákat, akik ragaszkodnak egyházi zászlóikhoz és egyházi törvényeikhez. Ez az üldözés már annyira elfajult, hogy Pál pápa is elítélően szólt bele, Washing­ton pedig fel van háborodva és Cabot Lodge volt Egyesült Nem­­zetekbeli fődelegátust küldte oda követnek, hogy térítse észre Die­­niet és kormányát, különben olyan helyzet állhat elő, amely csak a kommunistáknak lesz öröm. A 2 HAZLETONI BÁNYÁSZT SIKERÜLT ÉLVE KIMEN­TENI A HARMADIKNAK SORSA BIZONYTALAN Lapzártakor jelentik: A Hazle­­toni bányából sikerült kedden, augusztus 27-én hajnalban élve kimenteni Henry Throne és David Feliin bányászokat, akik hánya­­omlás következtében majdnem teljes két hétig 308 láb mélyen el voltak zárva a külvilágtól. Előbb a 28 éves Throne, majd az 58 éves Feliin került felszínre. Állapotuk jó. Egy harmadik bányászt a bá­nya más pontján ért a beomlás. úddig nem tudtak összeköttetést alálni vele és a mentő akció ve­zetői bizonytalannak tartják, óogy életben van e még? Melegszívű országos érdeklő­dés fordult a szerencsétlenül 'árt bányászok sorsa felé és me­nekülésük öröme még teljesebb volna, ha a 42 éves Lou Bova-t is sikerülne kimenteni, amire azonban, sajnos, kevés a remény. gyárak ellen tett panaszt és a; egyhangú határozatból, követkéz tetve, hasonló Ítélet várható a: Amerikába szállító francia, nyu gatnémet ós japán gyárak ellen felhozott panaszok ügyében is Kennedy ekiök abban állapi dott meg a két acélipari vezető vei, hogy e kérdésben tovább érintkezésben marad velük. Blough utóbb kijelentette, hogj sokkal hatékonyabb, szigorúbb védelemre van szükség, mim amennyit a 42 év előtti dumping ellenes törvény nyújt, amelynél rései sok alkalmat adnak a kiját­szására. E rések megszüntetésé: » több javaslat fekszik a kongres. ■ szus előtt. * * * Acélipari körökben sok kom­mentárra ad okot az is, hogy i washingtoni kormány acélgyár ( tervez Indiának, hogy ezzel segi' se Nehru kormányát, amelyet erő­síteni akar a kommunista Ki r.óval szemben. BLOUGH ES McDonald az elnöknél a kül j FÖLDI ACÉLGYÁRAK DUMPINGJE ELLEN Roger Blough, Amerika legna­gyobb acéltermelő vállalatának, a ~ U. S. Steelnek elnöke és David J. r- McDonald, az acélmunkás union elnöke múlt héten együtt felkeres­­ték a Fehér Házban Kennedy el-, i- nököt és kérték tegyen valamit az a ellen, hogy külföldi acélgyárak z “nevetségesen alacsony” áron­­;1 adnak el Amerikába acélt és a bel Li földi gyárak ez alálicitálásávai i-| kiütik az amerikai munkás szájá­ig’ ból a kenyeret. Adat becslésük i-j szerint 37,000 acélipari munkás k' vesztette el munkáját e tisztes­­ségtelen külföldi konkurrencia miatt. >' Blough rámutatott arra is, hogy n, e külföldi gyárak a hazájukban IS| sokkal magasabb áron adják cl L' az acélt, mint amennyiért külfci!­­h dün “damping áron” odaadják. ''j McDonald szóvá tette, hogy a b külföldi gyárak Amerika számára 'éj számított árai ügyében a U. 3. Tariff Co.nrr ission elutasította az egyes belgiumi és luxemburgi azt védő diktatórikus egypárt rendszerből. Ezt Gerharc'sennek is tudnia kell, aki egyébként rö­viddel e beszéde után miniszter­­elnökségének I 9-ik évében meg­bukott és jelenleg kormányválság van Norvégiában. Szenátusi kihallgatások A szenátusi bizottságokban vé­géhez közeledik az atomstop­­szerződés ügyében folyó kihallga­tások sorozata. Újabban kihall­gatták Harold Braun egykori né­met atomtudóst, aki Washington egyik legfőbb atomszakértője most és a szerződés mellett nyi­latkozott. Lewis Strausz altenger­­nagy, az Atomenergia Bizottság volt elnöke erélyesen kikelt az egyezmény ellen, Willard F. Lib­by, az Atomenergia Bizottság volt tagja azt mondotta, hogy! csak kénytelen kelletlen törödikl tele az egyezménybe és nyug­talanítja, hogy Amerika nem robbantott 50 és 100 mega­ton között crejübombát, mig e. Szovjetunió ezt megtette. — (McNamara hadügyminiszter e ki­fogásokra azzal rcfelektált, hogy több, kisebb hatóerejü bombával ugyanazt a hatást lehet elérni. Érint a száz megatonossal.) Strausz, aki 12 évig játszott szerepet Amerika atomfegyverke­zésében, főleg arra hivatkozott, hogy az oroszok a múltban már egyszer megszegték a hallgatóla­gos atom-tilalmi megállapodást.1 Ezt a szerző, őst, mondott, ugyan­az a Gromyko irta alá,aki a cubas válság idején szemérmetlenül fél-j re akarta vezetni USA korúja-, nyát. A szerződésben világosan meg kell mondani, hogy USA-' nak joga van atomfegyveieket bevetni bármely szövetségese vé­delmére. Eisenhower tábornok, exelnök aug. 26-án levelet intézett a sze-^ nátushoz, amelyben pártolja az atomegyezményt, de annak kikö­tését kívánja bevenni, hogy USA háború esetén atomfegyvereket használhat. (E kérdést a szerző­dés szövege nem is érinti) . A legújabb kihallgatásokból kitűnik, hogy dr. Teller Edmund, a budapesti származású világhírű alomtudós távolról sincs egyedül a szerződést ellenző, kemény ál­láspontjával, amely szerint Ame-. t ikának a kommunista világural­mi törekvésekkel szamben telje­sen szabad keret kellene magának fenntartania az atomprabáknak bárhol, ahol a célnak legjobban, megfelel, lefolytatására és atom­fölénynek elérésére. Walter Lippman a hires köziró szerint atomfölény nem lehetsé­ges, mert amit az egyik oldal fel­fedez, arra előbb utóbb a másik Dobrynin washingtoni Szovjet ; követ aug. 25-én tisztelgett Ken- i nedy elnöknél és utóbb közölték, i hogy az elnök szeptember folya-, i mán fogadni fogja Gromyko « Szovjet külügyminisztert, aki az l Egyesült Nemzetek közgyűlésé- \ nek szeptember I 8-i megnyitására érkezik New Yorkba. S Hir szerint az atom egyezmény! után kötendő további ímegállapo-' cások ügyében fogja közölni ° Kruscsev ajánlatait az elnökkel. ^ Ezek közül első helyen állna köl csönös megbízottak küldése a ^ Szovjetbe, USA-ba és a többi na- r gyobb országba, akik a helysz-- C nen megfigyelnék nincs e élőké- j szülét hirtelen támadásra. Kennedy elnök legutóbbi saj- v tókonferenciai nyilatkozata sze- c lint azonban ez a kérdés, noha ^ a Genfben folyó atomkonferen­­cián közeledés történt benne, tá- c veiről sincs oly előrehaladott stá- j. diumban, mint a Szovjet feltün- t, tetni kivánja. Ellenben az u. n. r forró vonal (hot line), amely ti közvetlen telefoni összeköttetést ,, jelent a Kreml és a Fehér között ^ sürgős problémák megoldására,1 j­­készen van és szeptember elején t( helyezik üzembe. u 21 Szoo4ern. hang a garancia szerződésért 3: Kruscsev azon kiváns’va kö- z rül, hogy a NATO és VARSÓI h Egyezmény országai között köl-j c csönös garancia szerződés jöjjön g létre, a múlt héten nem történt L jelentős uj hozzanat, hacsak nem a vesszük figyelembe, hogy v NAT'O-ba tartozó Norvégia szó- j r­­cíáldemokrata miniszterelnöke, n Gerhrdsen beszédet mondott a in Nemzetközi Szociálista Ifjúsági n Szövetség oslói kongresszusán, b melyen 75 országból 200 delegV d tus vett részt és állást foglalt ily| kölcsönös biztonsági egyezmény a érdekében. “Az önrendelkezésü- n két vesztett népek felszabaduló- a sónak belülről kell bekövetkeznie,1 t, mondotta, mert minden kisérlet, h hogy azt diplomáciai vagy kato- h nai nyomással kikénvszeritsük,! d csak növelne a nemzetközi ellen-^ téteket és csak megkeményitené k a keleteuropai országok jelenlegi a hatalom birtokosainak gerincét és a keményebb módszerek újbóli be- a vezetésére indítaná őket.” j 1; Gerhardson ez álláspontjának r 1 ékés reálpolitikai szándékát sen-. n kisem vonja kétségbe, de megfi-1 s­­gyelők kételkednek abban, hogy fi az 1956-os magyar .forradalom k vagy akár a mérsékelt lengyelor- n szági forrongás tanulságai után f felszabadulás külső s fegyveres se-! gitség nélkül bekövetkezhet; a 3; kommunisták mitsem hajlandók engedni az államosításokból és az f,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents