Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)
1963-08-16 / 32-33. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilup. BETHLEHEM! HÍRADÓ N7BLVBB£JM MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5,00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Ed tered as ^Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3. 1S7B’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNG ASIAN IK LAKOEAOS PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year .....................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth• lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 32—33-ik szám BETHLEHEM, PA., 1863 AUGUSZTUS 16 Egyes szám*. ára 10 cent VILÁGTÜKÖR SZENT ISTVÁN, az ország alapitő nagy király emléknap ja. a magyar nép kagyoményo legnagyobb nemzeti ünnepe e évben különösen elkeseredet hangulatban találja a külföld ö élő magyarokat, akiknek egyed ü van lehetőségük nyiltán elmei kedniök szülőföldjük, hónuk álla pót járói. Damokles kardként függ ; magyarság feje felett a kérdés Amerika hajlandó e kö'csönö biztonsági szerződést kötni Krus coewel, miként azt a Szovjet ve zetője azt a NATO országok és ; Varsói Csoport (a Szovje blokk) között megkötni kívánja ami a imái európai helyzetnek a összes antidemokratikus igazság talanságaival való befogyasztását a kommunista erőszakuralon alatti országok mai sorsánál hosszú időkre való megrögzítését fczinte véglegesítését jelentene. — Vegyes érzésekkel fogadta, hogj Amerika az 1956-os bebörtön zött forradalmárok amnesztiaj: fejében nem gördített tovább« is akadályt a véreskezii Kádé kormány Egyesült Nemzetekbel delegációjának elismerése elé é; betetőzi rossz hangulatát, hog> a keringő hírek szerint közel var e régóta jósolt időpont, amikoi Amerika újra követet küld Budapestre, ahol 1956 óta a Szovjel beavatkozó erőszaka segélyévé úr iamra került Kádár kormány elleni érzésé jeléül csak ügyvivői tartott; vagyis közel van azor diplomáciai viszony teljes helyreállítása, amely — akkor itt megirt és azóta is változatlan véleménv”nk szerint, i-~en helytelenül,— 1951 óta fennállott a magyai kommunista erőszakkormányokkal, egészen úgy mint, a többi Vasfüggöny orsz'gok bitorló kisebbségi kommunista osztályuralmi erőszak kormányaival. * * * ISMETELTEN rámutattunk e has'bokon az utóbbi hónapokban, -bogy a külföldi magyarság jelentékeny része nehezen tud megbarátkozni azon szellemmel amelv a Kennedy kormány külpolitikájában a Szovjet és a kommunista Kina közti elvi visz'lv fokozódása és különösen a cubai Szovjet rakéták ügve óta mind markánsabban jelentkeziE Ez a szellemisé^ nem ui és miként ismeretes, az atombombák és rakéták kora óta volt k’alaknlóban. Eisenhower elnök alatt sztagnált, megmerevedett azon a ponton, hogy folytatni kell Trumannsk már szintén az atomkorszak iléte által megszabott feltartoztatási politikáját, nem szabad nagy háború veszélyét felidéző, fegyveres konfliktusba bonyolódni, de sakkban kell tartani a Szovjetet nehogy további hatalmi terjeszkedést érjen el a kommunizmus számára. Ennek az irányzatnak három történelmi '“test case”-e próbakővé volt. Az első a koreai háború, amelyben Truman inkább leváltotta MacArthurt a nagyhirü hadvezért, semmint, hogy megenged ie a háborúnak kinai kommunista területre való átvitelét és ezzel kockázatassa nagy háború, esetleg atomháború világkatasztrófájának kitörését. A második az 1956-os magyar forraadalom volt, amely tudvalevőén Amerika előzetes megkérdezése nélkü’, noha kétségtelenül amerikai rádió propaganda és a Nyugatról beküldött titkos földalatti propagandista hírszerzők agitációjának hatása alatt történt és amelybe Amerika nem avatkozott be, szerintünk szintén főleg egy atomvilá'diáboru veszélyének elkerülése okából, mert kétségtelen volt, hogy a Szovjet nem hagyta volna annyiban a magyar forradalom győzelmét, mivel az eroszakuralom alatti, többi európai országok, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország stb. forradalma azt holtbiztosán követte volna. A harmadik pedig az ugyanakkor kitört iue*i háborúi konfliktus-j volt, amikor is tudvalévőén Kru.- csev 12 órás ultimátumot inteze 3 Eisenhowerhez, hogy ha Angii- és Franciaország ez időn beli 1 nem hagyják abba at Egyptoi 1 elleni támadást, rakétákat kül l ellenük Abbahagyták. Dulles, Eisenhower néhai kü ■ ügyminisztere akkor azt az ailáí pontot képviselte, hogy Nag 1 Imrének nem szabadott voln i1 messzebb elmenni, mint ahog i Gomulka ment el Lengyelül »zás: ■i Lan, mert atomháború nem le •| fetséges és a nép sz'mára könnyi ij léseket csak belülről, békés utor ■ apránként kell elérni. * * * f | EZT A DULLESI felfogást v; j szí tovább most Kennedy, ali alatt azonban megszűnt a helyzc viszonylagos sztagnációja, még pedig a cubai Szovjet rakéták ti nyének kiderülése következte ben. . . Truman és Eisenhowe alatt szorgalmasan épitettük ki a: atembázisokat a Szovjet körül ae természetes, hogy Szovjet mis si’eknek 90 mérföldre az amerikc partoktól való felbukkanása fel lázta az amerikai kormányt a; eisenhoweri stagnációs politiká ból és Kennedy sarkára állt ; rr.kéták eltávolítása érdekében, Máig som állítható száz százaié kos biztonsággal, hogy nincsenel többé rakéták vagy nukleár: fegyverek Cubán, de Kennedy nek ez a végső kocházatok tüzé vei játszó, erélyes fellépése ellen párja volt Kruscsev suezi rákét; ultimátumának és ehhez járult a. a tény, hogy Kruscsev ellentétei ; kommunista Kínával egyre foko zódtak és Kruscsev nem vállaihal semmiféle olyan konfliktus koc lázatot, amely kétfront veszélyl jelenthet. Jelentheti, hogy nem csak a Nyugattal kerülhetne össze csapásra a sor, de a kinai kommunisták részéről is érhetné fegyveres hátbatámadás, ugyan nem a kommunista rendszer megdöntésére, hanem annak radikalizálására, a stalinizmusnak stalinnál is stalinibb folytatására, "a világ forradalom állandósítására.” Mint emlckezetes, Stalinna’ szemben, aki a huszas években először is a Szovjeten belül akarta megszilárdítani, megerősíteni cí nz osztályharcos világura’mi célok világbázisául kiépíteni a kom •munizmust, Trotzky ‘ ‘állandósitott forradalmat”, a világ mindéi • részében egyidejűleg vulkáni zaló forradalmi kommunista aknamunkát és akciót követelt. Ai atombombák következtében most ugyanezen szerep-osztás ismétlődik meg Kruscsev és a kinai kom munisták között, de a kommunista vér sem válik vízzé és sohasem lehet tudni, hogy Kruscsev vagy valamely utódija, aki különbb akar lenni az elődjénél, mikor fog egyszer talán közeledni a kínai kommunistáknak az emberéle tek millióit is feláldozni hajlandó, fektelen fantizmusához. . . * * * KENNEDY a kinai kommunistákat szeretné izolálni, nyugalmat, békét szeretne teremteni, mint egykoron Chamberlain miniszterelnök a Hitlernél tett godesbergi látogatásával, békát "a mi időnkre”. Véget szeretne vetni a hidegháborúnak, vagy legalább is nagyrészt enyhíteni a feszültségeit és megpróbál ennek érdekében közeledni a Szovjethez. Az adott helyzetben ez a szándék felette érthető és megbecsülendő, ha előbbrevitele — nem történik nagy eszmei áldozatok árán! Mint régóta hangoztatjuk ily tulnagy ár volna például a kölcsönös biztonsági szerződés, amely fémjelezné Magyaroiszág és a többi kommunista uralom alatti keleteuropai ország mai antidemokratikus helyzetét, ellen jegyezné a Yalta kijátszásával e l épek jogai ellen elkövetett erő szakot. Egyes jelek azt engedik remálni. hogy a Kennedy kormány n«m megy bele Ily «er*ö-13- désbe, különösen Nyugat Németstt ország aggálya miatt, hogy ez lia egyértelmű volna a mai német lül kettéosztottság évek hosszú sorára im való fenmaradásával.-Id Kennedy a legutóbbi sajtókonj ferenciáján nem zárkozott el azil- fi' ül, hogy ily értelmű szerződést is kössön vagy legalább is kölcsögy nős biztonsági nyilatkozatot tana gyen, ha Berlin kérdésében meggy! ff lelő engedményeket kap. Mint g- p.egirtLrk, minden uj berlini evyezb- ség csak rosszabb lehet az eddigiéi-. nél, amely a német kérdés megn, o'dásáig, az össznámet békeszer ződés létrejöttéig szólónak értelmezendő. De mégha jelentene is uj gyakorlati előnyöket és berlini nyugodalmas helyzetet, nem szact'bad, hogy a Vasfüggöny ország j gok néoei nemzeti és emberi ön-J íendelkezési jogainak rovására 'J történjék. Nem szabad olyan árét I adni érte, amely tulnagy esziZ! rnei áldozatot jelent és amely nem lj méltó Amerika világvezető szere' » éhez, amelyet még nemrégiben cj is fennhangon tulajdonított ma.]_ rónak és amelyre mint a demo- 1Z kratikus életrend legnagyobb hatalma elhivatott volna. . . a » » » l-1 UGYANEZEN okból sokállot- 2" tűk az árat az' amnesztiáért, noha' ;k emberbaráti jelentőségét nyilván -* s-jéltányoilja az óhazai magyarság V' is, hiszen forradalmának harco- E" cai, vezetői szabadultak ki a bőrtönből.a akik közül nem egv élet ta fogvtiglanra volt Ítélve. (Ezt a IZ. legtöbb amerikai magyar lap, a amely Kennedy ellenes, máig sem 5‘ veszi tekintetbe, sőt elhallgatja bíráló cikkeiben.) Lehet, hogy az uj követ kü" - 1,1 dése is (még ennek az egyezség- 1 nek a keretébe tartozik és hogy :e Kádár a Katolikus Egyház helyl" sietének javítása, úgyszintén amerikai állampolgárok háborús f és kommunizmus általi károsodásainak jóvátétele terén is lojá'i)' sabbnak fog mutatkozni. De nem 18 tudunk teljesen belenyugodni, * igazán felmelegedni ezért a “praktikus" politikáért, akárki mennyire áterezzük is, hogy az n atomkorimakban vagyunk és akár ;a mennyire is nem felejtjük el a ^ koreai, az 1 956-os magyarországi * és suezi fejlemények szerinti le-. V’ hetőségek korlátozott voltát. *" Azt hisszük, Kádárnak -akkor ,n is enyhébben kellene bánnia a magyar néppel, Ka Amerika nem í~ ismerte volna el delegációját az lZ c. N.-ben és ha nem küldene újra követet Budapestre. A Rákosi '* Mátyás Sztálin féle superterror 1 módszerek ugyanis a kommuniztnus 15 éves magyarországi feln crőszakoltsága után aktuáliósukat vesztették, megbuktak. És ha Ká dár azt akarja, hogy a magyar '.r nép több kedvvel müköd:ék köz-j *' re a termelésben, az ország fenne tartásában, akkor úgyis kényszei_ rülve van a mostani kisebb naj gyobb, de a kommunizmuson ! mitsetm változtató enyhítések i- fenntartására és nincs szükség l- arra hogy követküldessel helyrei, állítsuk a teljes diplomáciai vii- szonyt Kádár hóhérkormányával. j :t S még kevésbbé arra, hogy köl-1 :t csönös biztonsági szerződéssel e megtagadjuk a magyar nép remé;• nyeit, sóvárgását az emberi és a nemzeti önrendelkezés után! i k Kruscsevet is aligha tudjuk > ily engedményekkel végleg eltéa riteni a kommunizmus világural- mi céljaitól, eJlenkezőlég, csak- felbátorítjuk egy későbbi, talár. * nem is messze levő időre, mégha | most az atomkorszakban más is le a helyzet mint volt Hitler nácia imperializmusának hasonló tel i, hetetlensége idején. . . áj Ha Kruscsev nem akar kiegyez(i ui a kinai kommunistákkal, akii kor sem fog kiegyezni, ha nemj hozunk olyan nagy eszmei aldo-ji e zatokat, amelyek nagyrészt csep, pet sem illők az individualista' ej világ erkö’cséhez és a szolidaritás- utolsó fügefalevelének elvetésével -| (Folytatás a 4-ik oldalon) \ Meghalt Sen. Kefauver Estes Kefauver tennesseei dem. szenátor, a szenátus egyik legkiválóbb, népbarát tagja rövid egy napos szenvedés után, szív főütő- j ér repedés következtében egy: washingtoni kórházban 60 éves, korában váratlanul meghalt. Kefauver kivált a szenátus bi- I zottságaiban fejtett ki nagyértéku működést főképpen az árupiac szabaságával visszaélők ellen,. akik tulnagy nyereséggel dolgoz-' rak. A gyó-gyszéruzsorások ellenél "dvaslatai közül többhöz sikerül.I Kennedy elnök és a kongresszus1 tájmogatását is megnyernie. De e téren még rengeteg a tennivaló és közérdek volna, hogy utódja akadjon, aki hasonló intaktság gal látná el ezt az elárvult hatáskört i Kefauver a eanpsterizmus ellen és a barbár boxmérközések megszüntetéséért valamint számos más jó ügyért is -felemelte szavat és halála Amerika népének fájdalmas vesztesége.---------------ooo--------------HÉT MILLIÓ DOLLÁROS POSTARABLÁS ANGLIÁBAN Anglia történelmőn-k leg'-akmerőbb és legnagyobb postavonat rablását hajtották végre a múlt héten, amikor álarcos rablók megállították a Glasgow és London között közlekedő postavonatot és több mint hét millió dollár értékű gyémántokat és készpénzt raboltak el. A banditák, mintha vasutasok volnának, tilos jelzéssel nyílt pá-, lyán messziről leállították a vonatot s aztán villámgyors mozdulattal megszállták a mozdonyt és. ez utána következő két kocsit, amelyekben a nagy értékű postazsákok feküdtek. A hatóságok| mintegy 700,000 dollárt kitevő összeget tűzték ki a tettesek kéz-^ rektritésére, akik úgyszólván pár, perc alatt hajtották végre a nagy rablást, amelyhez fogható nem Volt Angliábaní HOGYAN ÁLL A JŐVE DELMI ADÓ LESZÁLLT TÁSÁNAK ÜGYE? A képviselőház Ways an. Means bizottságában folyó tár gyaLísokon kezd kialakulni annal a javaslatnak a képe amelyet a bi rottság hajlandó elfogadni és ; plénum elé juttatni. A bizottság demokrata párti elnöke és bizottsági követői Kennedy elnök I 3 billiós adöleszállítási javaslatával szemben csak 10 billiót hajlandók megszavazni és az adótörvényei! szigorításából (e rések, '‘looplioleok megszüntetése) várható 3.3 billió helyett csak annyihoz naj’andók hozzájárulni, amennyi mintegy egy billió dollárt hozna be. Az már bizonyos, hogy a hálóén évre elosztott és 1963 jan. 1 -i visszaható erejű, eredeti Kennedy javaslat egészen másként remélhet esetleges elfogadást. Mills bizottsági elnök öt billiós leszállításra gondo.1 1964 január l-től és ugyanolyan összegű leszállít'sía 1964 július l-től vagy 1965 január l-től kezdve. Mig Kennedy a legkisebb keresetűek számála 20 százalékos adeleszállitást ajánlott, a bizottság 15 százalékot kivan javasolni. Az ingatlanok és értékpapírok eladásából származó nyereségek adóját is leszállítani javasolja, de nem oly mértékben mint Kennedy kérte. A szenátusban a négerek nagyobb egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslat és a nemzetközi atomegyezmény ratifikálásának tárgyalása köti le a közeljövő napirendjét és noha álialában azt hiszik, hogy a k ’^vresozus elvben decemberig, közvetlen Karácsony előttig marad munkában, ■sokan kétlik, hogy az adó javaslat még a mostani ülésszakban a szenátus elé kerülne és valósz nünek tartják, hogy a szenátusi tárgyalás az 1 964-es évre marad, amely tudvalévőén választási év.---------------ooo--------------I- A kormány legújabb jö * védelmi adóleszállitási terve 1 Lapzártakor jelentik: Dougla Dillon pénzügyi államtitkár clkc : szitette a kormány legújabb adó tervét, amely csupán két évr- i elosztva 10.6 billió jövedelm ; ; dóelengedóst nyújtana. ■I A jövedelmi adókat az eddig 1 20—91 százalék helyett 14—7( I százalékban állapítja meg. A '■ részvénytársaságok adóját a ma ; 52 százalékról 4-8-ra szállítja le ■ A 14 százalék a kiskercsetüekné ■ csak az első 500 dollárra vonat: kozna, mig az előző javaslat ezes- do-llárig szabott meg 14 százalékos engedményt. Ezt nem látják I örömmel, akik a kiskeresetűek kedvezményeit tartják legfontosabbnak. A 70 százalék az égé, szén navy keresetűeknek kedvez, A leszállítás I 964 január 1 -tő1 volna érvényes. A republikánusok változatlanul azt követelik, hogy a kiadásokból törölnik ell annyit, amennyit az adóleszállitás volna. Többi közt fi gazdasági válságban levő terű; letek (Pennsylvánia egyes részéi is) segítésére a költségvetésben előirányzott összegek törlését Is kívánják. (Pennsylvaniában a 67 megye közül 55 insegkörzetnek van nyilvánítva krónikus munkanélkülij séggel. A legutóbbi adatok szerint I a munkanélküliek száma több, mint 300,000 és főként a szénvidékeken nagy.) ■ ■ ooo Scranton kormányzó a rep. elnökjelöltségről A New York Times aug. 11 száma William Scranton rep. oennsylvaniai kormányzó nyilatkozatát közli a . epub'lksnusokn \ 1 megindult elnökválasztási elővet/lkedésről, mely Rockefeller kormányzó és Goldwater szenátor között folyik. Kijelentette, hogy nézete szerint, ha -most volna választás. a reoublik'nusokna-k nehéz helyzetük volna Kennedyvel szemben. I Az elterjedt híresztelésekre, hogy elnökjelöltségre pályázna, tagadon válaszolt, kivált arra, hogy Goldwater mint elnökjelölt j mellett alelr.ökségre jelöltetné magát. De nem tartja kizártnak, hogy Godlwater mint a konzervatívabb és Rockefeller mint a i haladóbb szárny jelöltje egymást | fegiók kiütni a nyeregből, (mely j esetben harmadik oálv-zó számá| rp nyílnék kilátás a jelöltségre. I Nixon csillaga újra felkelőben? Scranton e né^efét nv’s politikusok is oszriák és ui k’látást jósolnak 'Nixon volt alelnök számára, aki Budapesten és B“rlinben tett politikai nyilatkozataival legutóbb újra magára vonta a figyelmet. , Galdwater Rockefeller azzal vádolja, hogv nem áll cl“g eré- Ivesen szemben a jobbszflsö i'ránvzattal (Birch Society stb.), Rockefellernek pedig handicapie, hogy három évtizedes házasság irtán elvált -feleségétől és négy ~vermekes elvált asszonyt vett nőül. Nixon hívei utalnak arra, i hogv az 1 960-as választáson csak 100.000 szavazattal maradt kipebbségben és reménykednek, hogy ha a konvención sem Goldwater sem Rockefeller nem kapnak elég szavazatot, megtörténhetik, hogy Nixon pótvizsgára nyer! alkalmat. De szó lehet Romncy; michigani kormányzó jelöltségéről is.-----------------ooo----------------AMERIKAI A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG ÉLÉN A Helsinkiben ülésező lutheránus világkonferencián a Lutheran World Federation elnökévé Rév. dr. Fredrik Axel Scholtz 62 éves minneapolisi luth. lelkészt, az American Lutheran Church elnökét vál*«tották me«. DEAN RUSK: A TOVÁBBI EGYEZMÉNYEK NEM SORBOSE»... iiás után hosszabb tanácskozást folytatott Kruscsevvel ennek nyári otthonában, többi közt a kölcsönös megnemtámadás kérdésében is. Utána úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások hasznosak voltak, de a meg nem támadási kérdésben USA-nak tanácskoznia kell szövetségeseivel, ami hosz szabb időt igények majd Bonnon keresztül utazott vissza, ahol Adenauer kancellár kijelentette, hogy nem záikozik el az elől, hogy az egyezményhez csatlakoz zék. , Az egyezményhez akár Washingtonban, akár Londonban, akár Moszkvában csatlakozhatnak aláírásukkal az egyes országok. — Eddig mintegy száz ország csatlakozott . Franciaország és a kommunista Kina nincs köztük. A szenátus az egyezmény jóváhagyása ügyében megkezdte a kihallgatásokat. Elsőül Rusk szánok be moszkvai és bonni tár jyalásairól. Kijelentette, hog> (ovábbi egyezmények iránti moszkvai tárgyalások nem sürgősek és >zó sincs arról, hogy azokra hanarosab kerülne sor. , JSA és Vörös Kína Mintegy nyolc év óta időnként árgyalások folynak Varsóban az Egyesült Államok és a konununisa Kina ottani követe között. — ^lult héten három órán át tartotak e tárgyalások és egyes megigyelők szerint a kinai kommulisták ,‘közeledést keresnek" USA-hoz, mégpedig azon a cinen, hogy hl Szovjettel való ne'eteltérések miatt az azzal való kereskedelmi kapcsolataik gyenpiltek és USA-val szeretnének ilénkebb kereskedelmi kapcsol aot. Harriman kijelentette, hogy Amerika nem kötötte le magát a szovjet mellett a kommunista vinával szemben és szabad kezet ikar megőrizni a két kommunista ■ rszág közti viszályban. Moszkvában augusztus 5-én i> ták alá az atomtilalmi egyezményt. USA-t Rusk külügyi államtitkár képviselte. Kruscsev is jelen volt és a résztvevőkkel együtt pezsgőt ivott a szerződés ölömére. , Kruscsev hangoztatta, hogy a német kérdés változatlanul a legnehezebb és meg kell oldani, nehogy háborúra vezessen. A szerződést csak kezdetnek tartja és nem szabad azt hinni, mondott ', hogy ez már a hidegháború felszámolását jelenti. USA atomfölénye Kennedy elnök múlt héten benyújtotta a szenátushoz a részleges atomtilalmi egyezményt és kérte jóváhagyását. Többi közt kifejti, hogy az egyezmény nem jelenti azt, mintha USA elismerné ■Eelet-Németországot és kommunista kormányát. Ugyancsak tagadja Kennedy, bogy az egyezmény aláírásával Amerika hátrányos helyzetbe kerülne a Szovjettel szemben és megkötné kezét az atomfegyverek rökéletésitóso terén. Hangoztatja, hogy “az igazság az, hogy Amerika oly mennyiségű és minőségű ltom fegyverek kel rendelkezik, ímelyek birtokában a mostani egyezmény végreliaj-tása ellenére is megőrzi vezető szerepet az ol•fcttentő atomfegyverek terén. — Kennedy hangoztatja még. hogy nincsenek titkos szerződési pon:ok. J Thant, az optimista A moszkvai aláíráson rcsztvett J Thant, az Egyesült Nemzetek őtitkára is, aki Moszkvából viszzaérkezve kijelentette, hogy há■omhatalmi kölcsönös garancia nyilatkozat várható az atorn■gyezmény nyomán. Szerinte az ígyezmény “uj korszak hajnalha-, ládását” jelenti a nemzetközi. capcsolatokban. Rusk külügyi államtitkár alátézte ügyeit. Washingtonból nem crősitették még a hir valóságát, sőt azt hangoztatják, hogy Kádár még nem mindenben hajlandó eleget tenni azon feltételeknek, melyektől a diplomácciai viszony helyreállítását függővé teszik. Hasonlóképpen nyilatkozott Averell Harrman helyettes külügyi államtitkár is az aug. 4-i Meet the Press televíziós saj tókonferenciáján. “Ami történt, eLmult” ? A konferencián Harriman többi közt kijelentette, 'hogy a kölcsönös biztonsági szerződés ügyében előbb meg kell kérdezni a szövetségeseket és ez hetekig eltarthat hangoztatta, hogy Washington elfogása szerint szerződés helyett deklarációról lehet a szó, ami csak megismétlése volna az Egyesült Nemzetek alakulása alkalmával a tag nmmzetek által kölcsönösen tett meg nem támadási nyilatkozatnak. Peter Lisagor újságíró azon kérdésére, hogy nem e kellene a kölcsönös garanciát a Szovjet részéről Yalta megszegése jóvátételének megelőznie, Harriman azt válaszolta, hogy “ami történt, elmúlt, arról most nem beszélünk ” éc rátért arra, hogy fontos volna Nyugat-Berlin ügyében engedmé nyékét kapni Kruscsevtől. Harriman e szavai nagy megütközést keltettek azon magyalok körében, akik hallgatták a televíziós leadást és azok között, akik erről tőlük értesültek, de kijelentéseit csak saját, nem p:dig Kennedy elnök álláspontjaként rVmélik értelmezhetni. (Folytatás a 4-ik oldalon) ’* í PÁL PÁPA “ÖRÖMHIRNÖKSÉGE” A MAGYAR! ORSZÁGI KATOLIKUSOKNAK Pál pápa augusztus 9-én, egy a magyarországi katolikusokhoz tl intézett külön szózatában közöl. te, hogy ‘ ‘jó híreket várunk Egy, háznak országotokban való ügyeire nézve és reménnyel -nézünk azok elébe.” A szózat egyben meghívást tartalmaz a magyar püspökök számára, hogy vegyenek részt az ökumenikus Zsinát Romában szeptember 29-én kezdődő máso- i diá részén. A szózatot annak jeléül tekintik, hogy megegyezés I van útban a Szent-Szék és a magyarországi kommunista kormány között Mindszenty József hercegprímásnak a pesti USA követségén való tartózkodása befejezésére és a magyarországi Katolikus Egyház helyzetének mtgjavitásá- I ra. ! Amerikai hírforrások szerint a . hercegprímás mindeddig nem rau- i ti tott hajlamot az USA követség' . és ezzel Magyarország elhagyására, noha boldogult János pápa Rómába hívta és "a jelek szerint Pál pápa is fenntartani látszik elődjének ez óhaját." A N. Y. Times augusztus 10-» tudósítása tudni véli, hogy Mind; szenty ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarországon, egyházi nyájánál maradhasson. A követküldés kérdése A múlt hét közepén Magyar országról származó híradások járták be a világsajtót, amelyek szerint “küszöbön áll a USA és a magyarországi kommunisták kor-; mánya közti diplomáciai viszony teljes helyreállítása és három héten belül újra követ fogja vezetni a budapesti USA követségét", ( amelynek a* 1956-os forradalom
