Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-07-05 / 27. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVEBBN MAO Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA; MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the fost Office at Bethlehem. Ha., under the Act of March 3. 1879’". AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGD AG B PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 27*ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 JULIUS 5 Egyes szám.* Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR TÖRTÉNELMI FÉNNYEL ÉS POMPÁVAL, SZÁZ­EZREK ÖRÖMUJJONGÁSA KÖZÖTT MENT VÉGRF. VI PÁL PÁPA MFfWnRnNÁ7Á«A ■1 kezetét és mint kollegákat és ba­­t rátokaí. üdvözölte. (Édesatyja- Bresciúban negyedszázadon át a íj helyi katolikus napilap főszerkeaz­­r, tője volt és maga is sűrűn irt a 1 lapba.) ?J Meleg szavakban kérte a sajtó •j támogatását az “általános evan- 1 gelizáció" maga elé tűzött felada­­■J tóhoz és reményét fejezte ki, hogy : a kölcsönös lojális és barátságos- megértés áldásos együttműködést : fcg eredményezni. A béke négy pillére Nyilvánosságra került a Szent­­■j atya múlt hét elején a nemzetkö­■ zi diplomáciai kar képviselői előtt ■ tartott beszédének hiteles szöve­ge, melyből a világsajtó különö­sen a következő részt emeli ki: íj "A Katolikus Egyház békehar­­• cának négy oszlopon kell nyu- I godnia: az igazságon, az igaza i­­gosságon, a szereteten és a sza­badságon. Az Egyháznak nincs I szándékában a nemzetek belső i életébe beavatkozni, de a civilizá­ció és emberiesség alapelvei örzö­■ jenek tekinti magát." Magyar főpapok a koronázáson ■I ’ Magyarországról egyházi kül­döttség vett részt a koronázáson a Püspöki Kar elnöke. Hamvas Endre, csanádi püspök vezetésé­vel, aki Mindszenty bíboros ügyé­ben tárgyalásra kapott meghívást a Szentszék vezető köreitől.--- ' ■ OOO ' - ■­Vasárnap, junius 30-án este fé . kilenc órakor (itteni idő szerin: i d. u. három órakor sok százezer­­. nyi tömeg örömujjongása közben . ment végbe a római Szent Péter i Bazilika előtti térségen VI Pál . megkoronázása. A két és félórás I szertartás monumentális történel­mi fényével s pompájával egyed. 1 álló esemény volt, amelyet a te- I levizion keresztül milliók láttak i egész fenségében lejátszódni. — Amerikába a Telstar közvetítette , a felemelő, káprázatos szertar­­, tást. I E században először történt, hogy a koronázás nem a Baziliká­ban, hanem a térségen történt és hogy a Szentatya nemcsak lati­nul, de más nyelveken mondoí; a koronázás utáni beszédet. Pál pápát festői ruházatú vatikáni ! gárdisták a hordozhat Sedia Gestatoria széken vitték a bibor­­nokok és más eg;háznagyok pre­cessziójában a főbejárat előtti ol­tárhoz, ahol a trónszék állott. A pápai koronát a tiarát bibornoki 1 segédlettel Alfredő Octaviani bi­­, boros, helyezte a Szentatya fejére , e szavakkal: i — Fogadd a három koronával ékesített tiarát a tudatban, hogy a fejedelmeknek és királyoknak, a világ irányitóinak atyja és Megváltónknak, Jézus Christus­­nak földi helytartója vagy akinek adassák dicsőség mindörökké, ámen! Trónbeszéd kilenc nyelven A Szentatya áldást osztott urb: et orbi. Romának, és a világnak. Szózatot intézett latin nyelven a világ 500 millió katolikusaihoz, majd nyolc más nyelven angolul, franciául, spanyolul németül (Né­­j metországnak, Svájcnak és Ausz- I triának) lengyelül, portugálul, olaszul és orosszul, A szózatok szövege különböző volt. A leghosszabb a latin és a:i angol, a legrövidebb az orosz voU. A francia és az orosz »zó-j zat minden franciához és orosz- J hoz szólt, utóbbiban áldást kérve az egész orosz népre. A latin és angol szózat han-( goztatta a békéért és a keresztény) ség egységéért, valamint a szociá-| lis viszonyok javításáért János pápa által kezdett munka folyta­tását és az angol beszéd szeretet­ten emlékezett meg azon népek­ről, amelyek "vallási elnyomás alatt élnek, testi és lelki üldözte­tést szenvednék." A dogmák érinthetetlensége A Szentatya bejelentette szó-| zatában, hogy az Ökumenikus Vi-1 lágzsinatot a kereszténység egye-1 sitése érdekében folytatni fogja és hangoztatta, hogy a keresztény hitfelekezetek egyesülésébe kér­désében a katolikus vallási főala­­pelvek (dogmák) érinthetetlensé-! ge alapján áll. A zsinát egyik fő­célja a korszerűsítés. Államfők és világ hírességek A koronázáson az Egyesült Ál-, latinokat ncgytágu küldöttség kép-! viselte Earl Warrennel, a szövet-j ségi legfelsőbb bíróság elnökével és Mike Mansfied demokrata sze-í rátusi vezetővel az élen. Az óriási számú külföldi előkelőségek kö­zött volt Baudoin belga király és felesége, Zita volt osztrák császár né és magyar királyné, De Valera ir és Goulard brazil köztársasági elnök és sok más világhírű szemé­lyiség köztük egy püspök a keled ritusu Orthodox Egyház (Orosz-, ország) képviseletében és az egyik angliai Protestáns Egyház püspöke. i A tavaly december elején meg­szakított Világzsinat folytatását János pápa szeptember 8-ra tűzte ki. Pál pápa e dátumot szeptem­ber 29-re tette át. A sajtóbeli “kollegák” A Szentatya a múlt hét végén fogadta a koronázásra egybegyült eks* é# külföldi újságírók gyük-U THANT SAJTÓKON­FERENCIÁJA U Thant az Egyesült Nemzetek főtitkára junius 3.0-án három nap­ra Magyarországra repült, hogy eleget tegyen Kádár János tavalyi meghívásának. Közel hét év múlt el azóta, hogy szó volt arról, hogy Ham­marskjöld, az E. N. főtitkára be­menjen Budapestre ‘tájékozódni’ a forradalom által előállt helyzet­ről. Már akkor sem volt túlságo­san érdekes ez az utazás, de Ká­dár nem volt hajlandó megfigye­lőt beengedni Budapestre, noha az E. N. mindjárt beengedte Ká­dár delegátusát Nagy Imre delegátusa helyére az E. N.-be. . . Az uj főtitkár utjátől még ke­vesebbet lehet várni, mint annak­idején boldogult Hamtmarskjóidé­tól és legjobb lett volna ha hét évi várakozéatás után az E. N., illetve főtitkára el sem fogadja ezt a voltakép az E. N.-t megcsu­­foló meghívást. Ez az elutasítás inkább használt volna az E. N. méltóságának, — amennyiben aZ E. N. méttóságának létezéséről egyáltalán beszélni lehet. . . U Thant Bulgáriába és Genfbe is ellátogat és Romában tiszteleg­­mi fog VI Pál pápánál. Hir sze­rint a Kádár kormánnyal Mind­szenty bíboros Magyarországról való távozása ügyében folytatott tárgyalásairól is be fog számolni a Szentatyának. Jóslatok 1970-re , U Thant a New Yorkból való elutazása előtt, jun. 28-án sajtó­­konferenciát tartott, amelyen ki­jelentette, hogy "a hetvenes években, — ha egyáltalán meg­éri a világ a hetvenes éveket, négy hatalomtól fog függni az emberiség sorsa: Amerikától, Európától, a Szovjettől és Kíná­tól.” Azon kérdésre, hogy a kom­munista Kínáról vagy a nemzeti Kínáról beszél e, U Thant kijelen­tette, hogy a hetvenes években már nem fog létezni a két Kina problémája. E kitérő választ né­melyek a nemzeti Kina elleni elle­ni éllel értelmezik. U Thant azt reméli, hogy a négy hatalom közös blokkon fog dönteni a világpolitika kérdései­ben. Europa alatt Egyesült Euró­pát ért, de nyilván csak Nyugat- Europát, a kommunista erőszak­­yjralmh keletibb omágok nélkül­méli, hogy Amerika barátai is kö­vetelni fogják e kijelentés vissza­vonását. i Javíts rep. szenátor hangoztat­ta, hogy a francia miniszter a Nyugatnak p. legrosszabb szolga­latot tette és tudja meg Francia - ország, mondotta, hogy Amerika népe mindenben fedezi Kennedy elnök Ígéretét. Német hang Schröder nyugatnémet k“l"gy­­miniszter az ügy kapcsán ki’elen­­tette, elképzelhetetlen, hogy USA bármikor is feladná Európát. — “Ha ezt tenné, mondotta, nem-J csak azt kockáztatná, hosry Nyu­­gateuropa, a világ második legha­talmasabb ipari és gazdasági ha­talma a Szovjet érdekkörébe ke­rülne, de e^őbb- utóbb maga is rnagáncs szigetté válna, egy vi­lágban, melyet a kommuniz us ural." I Politikai megfigyelők feltűnő­nek látják azt a különbséget, hogy .mig De Gaulle folyton Franciaországról beszél, addig a nyugatnémet kíi. lügyminiszter Nyugateuropát említ, feltéve.1 hogy őszinte, sokkal rokonszenve-1 sebbnek tartanak, mint DeGaulle-j nak az atomkorszakba nem illő, leszűkített beállítottságát. Románia legutóbb távolmaradt a COMECQM a Szovjetblokk közös gazdasági intézménye konferen­ciájáról is és egyre több hitelre talál a híresztelés, hogy a kinai kommunisták felé való orientáló­dás tervével foglalkozna, !----------— ,«ioo—■■— -A KONGRESSZUS MUNKÁJA A négerek egyenjogúságáról szóló elnöki javaslatok oly sokáig fogják igénybevenni a kongresz­­szus és bizottságai idejét, hogy Washingtonban sokan azt jósol­ják, hogy Kennedy elnök jöve­delmi adóleszfillitási javaslatai ez­­évben már aligha kerülnek a kongresszus elé. Hallcck képviselőházi és Dirk­­sen szenátusi vezetők úgy nyilat­koztak, hogy az üzleti élet javu­lása következtében a jövedelmi :idó leszállítására mind kevesebb lkot látnak. A republikánusok között Javits new yorki szenátor akciót indí­tott. Kennedy elnöknek a négerek igyenjogusitásáról szóló javasla j :ai megszavazása érdekében, de iZ akció eddigi eredménye még sem látszik eléggé kedvezőnek.1 \ déli demokraták között is sok ellenzője van az egyenj ogusitás­­rak, az élen Russell dem. széná­éi rral és számos más kongresszusi izemélyiséggel. Ellenben Rocke­­éller new yorki kormányzó úgy vyila tkozott, hogy nemcsak he-, yesli Kennedy javaslatait, hanem iá tőle függne, továbbmenően rég radikálisabb javaslatokat tett ,C‘lna. A kongresszusban aránylag egtöbb ellenfele annak van, hogy izletekben és közlekedési eszkö­ze kön ne legyen szabad különb­séget tenni négerek és fehérek kö­tött.---------------OOO-----;---------3LENN A HOLDREPÜLéSRÖl! John Glenn a hires amerikai' irrepülő nyilatkozott Tokióban.; Elmondotta, hogy a Holdba kül-j lenelő első amerikai űrhajó fedél­­:etén ember végzi majd a szüksé­ges irányitó műveleteket. A jövő­jen általában sokkal kevesebb lutomatikus berendezést fognak ilkalmaZni, mert Gordon Cooper írnagy sikeres vállalkozása bebi­­:onyitotta, hogy az űrhajózás te­án az ember önmaga is megtudja >ldani a reá váró feladatokat. Az amerikai Apollo nevű Hold­­jrogram első -fázisában előrelát-1 íatóan három főnyi legénység re-| jül a Holdba. Később még több! isemély, SZENÁTOROK AMERIKA BECSMÉRLÉSÉNEK TEKINTIK DE GAULLE KÉTELYEIT Kennedy «lnök a Nyugat Né­metországban tartott beszédei so­­íán, mint megírtuk, számos cél- i zást tett. hogy De Gaulle francia elnök nem bizik abban, hogy USA megvédené Nyugateuropát Szov­jet támadás enctén és ezzel szem­ben hangsúlyozta, hogy Nyugat­­earopa bármely országa elleni tá­madást olybá tekintené, mintha az Egyesült Államokat érte volna támadás. De Gaulle elnök személyesen nem válaszolt, de helyett Ceyre-1 fitté francia propaganda miniszter kijelen'ette, hogy “Franciaország nem kételkedik Kennedy szavá­ban, de nem lehet tudni, hogy Kennedy elnökségi utódainak is ez lesz e majd az álláspontba." | Azt jelenti ez, hogy De Gaulle változatlanul fenntartja, hogy Franciaországnak önálló atomha talommá kell lenni és folytatnia kell ezirányu készülődéseit. Demokrata és republik'nus 1 párti szenátorok egyaránt tilta-j koznak a francia kijelentés e'len, ■ amelyet -Amerikára nézve sértő nek tartanak. Mansfield dem. sze­nátusi vezető legnagyobb meg-l botránkozásának adott kifeje­zést, helyettese Humphrey szená ­tor pedig kijelentette, hogy ily kijelentések csak az ellenségnek (a Szovjetnek) használnak. Re-KENNEDY ELNÖK EURÓPAI ÚTJA Kennedy elnök a múlt hét vé­gén Angliában Macmillan minisz- i terelnökkcl tan/, skozott és utáni! bulletint adtak ki, amelyből a nemzetközi megfigyelők arra kö­vetkeztetnek, hogy á julius I 5-én Moszkvában, az atombomba ki­próbálások beszüntetésére tartan­dó konferencia ügyében összhang jött létre Kennedy és Macmillan között, de a NATO közös atom­védelmi ereje kérdésében Anglia továbbra is hűvös álláspontot foglal el. , ! A bulletin szerint a többi ha­talmakkal további tárgyalásokra van szükség a tervezett felszíni közös Poláris légi flotta ügyében. Londoni lapok szerint Kennedy is hajlamos azon felfogásra, hogy ez a közös NATO atomerő nem egyetlen lehetséges megoldása a kérdésnek és céloznak olyan meg­oldásra is, amelyben Nyugatcuro­­pának volna közös atomereje, mely aztán együttműködési meg­állapodásra lépne az Egyesült Államokkal az atomerők felhasz­nálása kérdésében. I Kennedy jul. 1 -én Olaszország­ban Segni kér. dem. köztársasági elnökkel és Leone kér. dem. mi­niszterelnökkel tárgyalt, majd lap zártakor audiencián jelent meg a SzentatyánáL i | (A Szentatya múlt hét végen fogadta a külföldi utón levő Nixon volt alclnököt is.) Kruscsev féltékeny Kruscsev nem nézhette tetlen Kennedy elnök németországi sze­mélyi sikerét és junius 28-án meg­látogatta Kelet Németországot azon cimen, hogy Ulbricht kelet­német kommunista diktátor most ünnepli, 70-ik születésnapját. — Keletbcrlinben fogadtatása tá­volról sem volt oly lelkes, mint Kennedyé Nyugatbcrtínben. Egy munkásgyülésen kijelentette, hogy német egyesítés csak úgy lehetsé-j ges, ha egész Németország és Amerika elfogadja a kommunis­ták feltételeit. (Együttlétezés, éh!) i Románia és a kinai > kommunisták Tekintettel a kinai super-Kom­­munisták delegációjával tartandó moszkvai konferenciára, Kádár János magyar Novotny csehszlo­vákiai és Shivkov bulgáriai dik­tátor Keletbcrlinben voltak ésj Kruscsev tanácskozott velük a­­kínai kérdésről. Feltűnt hogy GeorgHeu ro­mán diktátor nem jelent meg.) adtak fel világnézeti imperializ­musuk elvakult törekvéseiből é: mint kommunisták önmagukat tagadnák meg, ha ezt tennék. — Nem teszik egyebek közt azér. sem mert meg akarják mutatni a kommunista Kínának, hogy ők hivatottabbak a kommunista ősz tályharcos világfront vezetésére, mint Mao és társai, de mindenek­előtt és mindenekfelett mert a vi- Iágkommuniz‘mus akarása az éle telemük, amelyet nem adhatnak fel. Talán e vilá°ruralmi osztá'y'iar­­ccs célok érdekéből, az atomkor­szak adottságaira való tekintettel kötnének egy olyan “béke a mi időnkre" szerződést, mint Cham­berlain kötött Hitlerrel, de annak előbb utóbb ugyanaz a tragiko­mikus sorsa lehetne, mint volt a chamberlaininek, akár Kruscsev, akár Kruscsev utóda és a kinai kommunisták közti viszony vagy a világpolitikai helyzet valamely baloldali fordulata esetén . . . * * * AZ IR PARLAMENTBEN tar­tott beszédében Kennedy közvet­lenül is megnevezte a magyaro­kat. Írországba tudvalévőén ér­zelmi okokból imént el, hogy vi­szontlássa az óhazát, ahonnan ősei elszármaztak Amerikába, melynek ma ő az elnöke. Dicsérte ez íreknek az angolok ellen vívott szabadságharca hősiességét és itt tért rá a ma «nyárokra: — Írország tud‘a. mit jelent az idegen uralom — mondotta, —- és ezért lelkesítő példája azok­nak, akik az elnyomatás számta­lan éveit szenvedik. Írország he­­lvénvalóan és hozzáillőén vezető­­szerepet vitt a magyar forradalom elnyomásának elítélésében (az Egyesült Nemzetekben),— hány­szor nyomták el Írország szabad­ságvágyát, hogy végül egy sikeres nemzedék megújítsa annak köve­telését! Ncim tudjuk eldönteni, az Írek­nek akart ez nagyobb dicséret lenni vagy a magyaroknak. D' úgy érezzük mindkettőnek és mindenkép örvendetes, hogy az ir parlamentben a magyar forrada­lom emlékét idézte ... És ha változatlant tulmagas árnak tart­juk is Kádár E. N. delegációja formális elismerésének Kádár ál­tal az amnesztia fejében történt kizsarolását, Kennedynck a ma­gyarokkal szembeni jóhiszeműsé­ge újabb bizonyságát látjuk eb­ben, a magyar népet biztató meg­emlékezésben.. . Az atomkor-! szakban ez is valami. Az ir és a magyar ügy közötti párhuzam azonban természetesen nem oly egyszerű, mint az elnök beszéde feltünteti. Az ir szabadsá­got az angol nemzeti imperializ­mussal szemben ke'lett k'vivni a régi szokványos módszerekkel, a magyar ügyben pedig a kommu­nizmusnak a Szovjet atomhadere­­jóvel támogatott nemzetköz osz­­télyhareos világnézeti imperialis­­rrusával állunk szemben. Mint U Thant, mi is pesszimis­ták vagyunk a julius I 5-i moslk­­vai konferencia sikerére nézve mitöbb általában kommunisták­kal akár nemzetközi politikai, akár vallásügyi kérdésekben való tartós megegyezés kérdésében.— De noha jelenleg a "béke a mi időnkre" a központi probléma, lem pedig a kommunisták által ílragadott országok népei önren­­ielkezésének visszaszerzése, oszt-^ uk Kennedy nek hosszú távra szóló optimizmusát kivált ha Ken­nedy nem annyira az atomprobák beszüntetésére és a leszerelésre, mint a Szovjettel szemben nukle­áris fölény elérésére, a Szovjet­nek legerőteljesebb sakkban tar-j tására fekteti a fősulyt. . És op-j timisták vagyunk hosszú távra, mert — mi mások lehetnénk, ha még hosszú távra is pesszimisták lennénk? r. o.--- - —— ' ■ —— - • - -■ • • • • — — a» * . ■ _ • ■ te ügyüket és az általa jónak vélt teendőket, mutatja, hogy nem adta fel őket, sőt hogy miu­tán németországi utjának egyik főtémája az Egyesült Europa létrejöttének szüksége volt hosz-j ezu távra szerepet szán ben ! ne számukra is, beleértve Kelet Németországnak Nyugat Német­országgal való majdani egyesí­tését is. — Keleteuropa né"ei, mondot­ta beszéde későbbi részében, ti­­zenvolc év után sam vesztették el fogékonyságukat sorsuk változá­sénak gondolatával szemben. Az' igazság sohasem hal meg. A sza-j badsásr utáni vágyat sohasem le­het teljesen elnyomni. A Szovjet népei még 45 éves pártdiktátura után is érzik a szabad történelmi fejlődés erőinek szükségét. A sta-^ linizmust a Szovjetben a hivatalos körök is csődbejutottnak tekintik.! Kennedy azonban megmondta beszédében becsületesen, hogy re | ményei nem a közvetlen jelen időkre vonatkoznak. A német’ egyesités és a keleteuropai népek ügyében kijelentette: — Mindez nem fog gyorsan Ú3 könnyen menni. De hosszú távra épiteni lehet a nyugati erőre és elkötelezettségre, előbb azonban) mások jcltennék, ha ennek realU tását (tényét) felismernék. Ezért első feladatunk, hogy e m'sokat odáig tudjuk vinni, hogy jobban; felismerjék igazi érdekeiket, mint; azt ma teszik. Nem kétséges, hogy Kennedy! ezt a Szovjetre, pontosabban Kruscsevre értette a emelett szól a Washingtonban, junius lO-éni tartott fontos politikai beszéde is, amelyet a világsajtó bőven mél­tatott és a Szovjet vezető laojai kivételesen bő terjedelemben közöltek. Ebben Kennedy nyil­ván a most, 19-63 julius 15-re; Moszkvába tervezett USA-Szov-! jet-Anglia konferencia kapcsán,1 amely az atombomba kísérletek betiltásáról fog tárgyalni, kész­ségét nyilvánította a békés együtt létezésre, anélkül azonban, hogy a Szovjettel szembeni bizalmat­lanságát feladta volna. A beszéd egyes mondatai az utóbbit két­ségtelen mutatják. Kennedyt nyilván az a szem­pont is befolyásolja e kísérletre való hajlamában, hogy U Thant, az Egyesült Nemzetek főtitkára azon nyargal, hogy "írnéltánvolni kell a Stalin és Kruscsev közti különbségeket". Kennedy ezt próbálja noha tisztában van azzal, hogy miként egyebek közt az 1956-os magyar forradalom is megmutatta, a lényegi dolgokhoz, . az államosításokhoz, kommunista rendszerhez, egyoárt diktatúrához való ragaszkodásban semmi kü- ; lönbség sincs Stalin és Kruscsev , között. A jelek szerint nem tetszik U ; Thantnak, hogy Kennedy nem bi- ^ zik túlságosan a Kruscsevvel az : atomtilalom és esetleg a hideghá- 1 ború kérdésében való megegye- 1 zésben ámbár szeretné Kruscsevet • minél inkább eltávolítani a kom­munista Kinától, amely tudvale- 1 vően ellensége a “békés együttlé­tezés “gondolatának, sőt a leszere j lésnek is és azt tartja, hogy min- , den még nem kommunista ország- , ban magasra kell tartani az ősz- ] tályharcos világforradalom fák- . lyáját, hogy dacára az atomkor- | szaknak, végül is háborúval, a ] nemzetközileg forradalmasított j i.épek osztályharcos háborújával , lehessen megdönteni a világ indi- ( vidualista részét. j ( * * * | i £ AZT JÓSOLJA U Thant, hogy , a julius 1 5-i moszkvai konferen- ] cia nem lesz eredményes és alig- , ha tévedünk, hogy azért veleke-, , dik igy, mert Kennedyt nem tart- , ja eléggé engedékenynek az ( atombomba kísérletek beszünteté- ( se és a hideg háború más fonto- c sabb kérdéseiben. | i Szem elől látszik tévesztem azt, ] hegy a kommunisták semmit sémi i* KENNEDY elnök amikor e se rókát Írjuk, Angliáuan tárgy: Macmillan miniszterelnökkel, d európai utjának eddigi során má két Ízben is tett Magyarországé érintő kijelentéseket. Az elsőt nyugatberlini Szabad Egyeteme tartott nagyszabású beszédéfcer amelyet a nagy amerikai napila pok legtöbbje nem közölt telje szövegében, noha az Associate: Press azt szóról szóra közreadta Mig előző nap Frankfurtban tai tott beszédében Németorszámri Szovjet támadás elleni megvédé sere tett újabb fogadalmat és eg. Egyesült Europa szerves (kohé ziős) kiépítésének szükségét ban goztatta, addig e beszédének je lentős részét a Vasiüggöny mö götti országok sorsa, önrendolke zéstől való megfosztottsága alkot ta. — A változandóság szele, mon dotta, épp úgy fuj a Vasfüggö nyön túl, mint a többi világban Az emberi jogok és emberi méltó ság ügye most is két évszázaddá azután, hogy Európában és a; Egyesült Államokban megszüli tett, egyre növekvő erővel foglal koztatja az embereket és nemze teket.A történelem nem a marxis la tanok irány vonalában, hanen azzal szemben halad és a kelet európai rendőrállamok idejemul állapotot jelentenek. Miként Né inietország kéttéosztottsága, ugj Europa kéttéosztottsága sem fele meg az idők szellemének és az u Nyugateuropa, amely dinamikus sokrétű és demokratikus, mine erősebb vonzóerőt kell gyakorol jón Keleteuropa népeire. Ha í me<ri->ékülés jelei mutatkoznának a Nyugat néoei mermutatnak hogy nem ellenségesek egyctler néppel vagy rendszerrel szeimber sem, ha sorsát mások szabadsági befolyásolása nélkül választj.i meg. Főfontosságu, hogy Kelet europa országainak emberei min den lehetséges kaDcsolat é: minden cselekvés urián, amit a Nyugat biztonsága csak rnegen ged, összeköttetésben maradja nak a nyugati társadalommal. * * m AZ EMBERBARÁTI szemDonl mellett, amely a Kennedy kor mányt kétsé~telenül vezette, ami­kor az 1956-os forradalom be­börtönzött résztvevőinek amnesz­tiája fejében nem támasztott to­vábbra akadályt Kádár véreskezü crőszikkormányának a többi ke­leteuropai kisebbségi erőszakkor­mányhoz hasonló Egyesült Nem­­zetekbeli, formális elismerése el­len, úgy látszik, ily kapcsolat elő­segítésének törekvése is vezette Kennedy kormányát. Őszintén szólva bennünket nem aggasztott volna az a szem­pont, hogy ha a Kennedy kor­mány nem normálizálja az E. N.-beli viszonyát (és esetleg kö­­vc-tküldéssel majd a közvetlen diplomáciai kapcsolatát is) Ká­dárral a magyar nép netán lelki­leg elszakadna a Nyugattól, az individuális életrend világától. Kennedyt tekintettel az atom­korszakra, az atomháború végze­tesen nagy«- kockázataira, kétségte­lenül az a jószándék vezeti, hogy belülről, fokról fokra lehessen javítani e népek köztük a magyar nép helyzetén. Ez volt már tud­valévőén Dulles felfogása is 1956- ban, de persze nehéz volna el­képzelni, hogy ezen az utón Ma­gyarország és társai valamikor is eljuthatnak a szabad választáso­kig, a népnek a kommunista rend­szer fenntartása feletti, szabad ítélete lehetőségéig. Pedig az idő nem túlsók. Ha a régi generáció kihal, a már kommunista tanok­ban felnőtt uj nemzedékben nem lesz oly erős a nemzeti önrendel­kezés vágya, nagyrészt már nem­zetközi osztályharcos kategóriák iránt lesz fogékony. * * * KENNEDYNEK voltakép nem kellett volna Berlinben annyit beszélnie Keleteuropa népeiről és ez Hogy mégis ismételten említet'

Next

/
Thumbnails
Contents