Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-25 / 4. szám

BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVISBEN MAU Y AB —SZELLEMÉBEN AMERIKA' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre .................. $5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS ÜDtere«! aa Second Class Matter May 18. 1923, at the Poet Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year......................$5,00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 4-ik szám BETHLEHEM. PA.. 1963 JANUÁR 25 Egyes szám,* Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR SCRANTON: NEM LESZ JÁNOS PÁPA SZÓZA­ÁLLAMIADÓTE­­HER-EMELÉS TA A MAGYAR NÉPHEZ $16S,000-RE FMELTEK A JA­PÁN CSÁSZÁR FIZETÉSÉT A japán kormány a múlt héten fölemelte Hirohito csíszár fizeté­sét évi 5,500 dollárral. így most a császári család évi civill istája 166 ezer dollárnak megfelelő összegű jenre emelkedett, amely a mikadó, a császárné és két fia között oszlik meg. A fizetéseme­lésre a császári palota alkalmazot­tainak béremelési mozgalma ve­zetett. Sokkal drágább mulatság vi­szont az uj japán császári palota építése, amelyhez szintén hozzá­járult a minisztertanács és amely­nek költségei 22 millió dollárt fognak kitenni. Az uj palota épí­tését az teszi szükségessé, hogy a külföldi államfők és világhírű sze­mélyiségek fogadására már nem megfelelő a jelenlegi palota, a­­melv inkább egv amerikai farmer villájához hasonlít, A KFNN'DY - KORMÁNY,— írja Iső oldali headlines riportban a New York Times los angelesi kiadásában, a new yorki tuivale-( vöen már hetedik hete nem jele- ' nik meg a nyomdászsztr jk miatt) j a magyar származású Kathleen > Teltsch, a lapnak az Egyesült' Nemzeteknél állandóan mÜKÖdő tudósítója, — erélyesen tiltako­zott az ellen, hogy U Ynant fő­titkár beszün.ette az E. N.-nl Magyarország felé irányított, heti egyszeri, 15 perces leadásait és követeli az azok azonnali vissza­állít:'sát. A cikk kitér arra, hogy a ma-) gyár leadás, .mindig az E., N. - bői a hétnek E. N.-beli esemé­nyeiről adott riportszerü beszá­molót, Kelen Imre, a neves karn­­katurista rajzoló és iró, több az E. N.-ről szóló szellenes könyv szerzője szerkesztette és mondta be, aki 1946 óta amerikai állam­polgár és 1948-ban az E. N. te­levízió igazgatójának nevezték ki. A magyar leadás az 1956-os ' forradalom után kezdődött és I mindig szálka volt a Szovjet dele- j gáció és az E. N. orosz tiszt', iss- j lői csoportja szemében. Múlt év j' őszén az F. N. rádió szolgálatá­nak főnökségét Juri Premagurov r.evü Szovjet di lemata vette át, ‘ aki a Szovjet blokk országainak . és némely semlegeseknek támoga- ! té.sával azóta is folytón követelte ' a magvar adás megszüntetését.— , Többi közt azzal érvelt, ho^v az J E. N.-nek egyetlen m's blokkor- I szág felé s’ncs leadása és a t'gck ! közti lojalitás szerintük azt köve-1 telné, hogy az E. N., csak olyan ! adást hozzon, amelyet az illető J országok rádiója is átvehetne. A 1 magvarorsz'gi rád’ó p-dig nem j vette át Kelet leadásai1. — érthe­tő önérdekü okokbó', hiszen elve! az, ho^v a ma^-ar nyilvánosság, csak arról értes"l’ön, amit a hata- | 1 lom ráerőszakolt birtokosai tudó-, 1 mására juttatni kívánnak. . . • * » c A THVTS cikke megemlékezik c arról is, hogy “az Egyesült Álla- 1 mok egyáltal'n nem ilyen akciót ^ várt U Thanttól, amikor azt inai1-11 v'nyozta, hogy (szósz“rinti idé- í zet a határozati javaslatból) “vál- E laba magára az üg-'et és tegven r olyan kezdeményező lépéseket, 1 minőket üdvösnek lát a magyar c kérdés megoldása szempontj'- r be)’’. Ennek kapcsán megállapít* j ja Miss Telts-h azt is. hogy az c Egyesült Államok kermán-a” azért határozta el magát e javas- 1 latra, mert egyre nehezebben le- ^ hetett támogatást kapni a t’gdele- b gációktól mag- arországi he’yzini b vizsgalatot követelő határozat oz k rmkor az E. N. megbizotaL, leg- j l utóbb Sir Les’ie Mnnrot, a Kádár' kormány nem volt hajlandó be- - engedni az orszá ba.” U T’antot^ azonban maga hívta meg látoga-i ? tásra. 11 A Free Europe Inc. “Magvar- k országi Hírek” saitótud",si'ó bul-, 1 letinje is foglalkozik Wa hin^t-m- ? nak U Than*: re-de’k z'se elleni k tiltakozásával és többi közt ezt f írja: | f “Az Fgyesült Ál'amok eg zé- i| két nyújtott be U Thant főtitkár- n hoz, melyben nyomaték-san kér- k te a maz"ar rádióadások ujrafe)­­vételét. Hasonló h~ngu jegyzék­ben tiltakoztak a be'z'mtetés el- a len Nagy-BrEannia, Fr'-ncia-rsz'g ,n és több más n- ugati á'lam két>- a \iselői. A magyar emi~ráció ne- 1 vében a new yorki Magyar Bi- ti zotts^g szintén tiL-k'-z's t ’den- ti tetfo b« U Thant főtükárnek. |n “E. N. körökből származó ér- g tesülés szerint a rádióad sok U'ra- c felvételére kevés a remén -, mert T a magyar kommunista delegáció, ( k mint tagállam képviselő é ti't ko-| li zik ellene és ebben a komTunts'a c: országok, a Szovje'unióval az n élen, egyöntetűen t'mo-a‘ ák’ . j n Az E. N. chartere értelmében' Tv a főtitkárnak oártokon feletti mii- c ködöst ke)' kife'teni. Ab’ ól. hogy s; L) Than*- Washington me^kérde- rr zése nélkül sietett kedvébe járn: t< a Szovjet blokk erőszakuralmi p korm'nyainak és la ve'ük tartc “semlegeseknek”, arra kell kö­vetkeztetnünk, hogv a Szov’et in- I kább rajongott U Th nt fő itkári véglegesítésért, mint Washington. jS a Szoviet csak bl"ifiként eresz- J ‘ette fel a hármas főtitkárság Aro'ka) k’sérleti baILn: t, hogy Washington könnye’ ben fanya­lodjék rá U Thant véglegesítésére. * m * MEGEMLÉKEZTÜNK m'r ar­ról az igazságban és 1 elpo-’i ikci h tterünek látszó sajtó-ranővér­­j rol, amely a magyar ügy leguab’ I E. N.-be!i fordulata k-pcsán fo- F'ik központi forrásból “Amerika I legmagasabb körei’" vagyis a ' ennedy kormány ellen, mégpe­dig akként hogy annak Amer ka ellenes utóize van, — ami ől nem akarják elhinni, hogy szándéko­san történik, hanem csak politikai amatör tulbugalomnak szeretnénk tekinteni... Nem illik Amerik t a magyar szabadság “e'pakiz'H- sa’ súlyos vádjával illetni, anélkül hogy erről száz százalékos doku­mentumok volnának kézben, sőt magasabb érdekből nyilváno­san, talán még akkor sem. . , Le­het anélkül is harcolni a magyar nemzeti és emberi önrendelke­zésért, hogv p’szkolnánk Ameri­kát, kormányát I. . . Kivőltképen azokt-'l kell ezt eljárnunk, akik 1956-ban egyál­talán nem hördültek fel Eisen­hower republikánus elnök n"ilat­­kozatán, arrel bői Kruscsev kedvezőt olvashatott ki a novem­ber 4-i lerohanásra, de akik mos‘ egyoldalú hévvel és buzgalommal legújabban azzal vádolj k Ken­­nedyt, hogy “e le~magasabb ame­rikai körök akként véleked ek, hogy Kruscsevnek vala ikéo meg ke'I köszönni, hogy kivonult Cu­­bából s ezért tehát nem il’enék gerinces álláspontot elfogl-lni a magyar kérdésben”. Előbb azzal vádolták a Kenne­dy kormányt, hogy U Thant ér­dekében adta el Magyarorsrágct a Szovjetnek, mos1: pedig azt öt­­letezte ki valaki, aki az amerikei magyarság tagjai résiéről na­­gyoibbarányu támogatást szeretne az általa képviselt szervezet szá­mára hogy a cubai ügyben Ken­nedy gerinctelenül odaadta ráa­dásul Magyarország szabads gá­­nak ügyet. . . Köztudomású, hogy Kennedy a cubai üg>ben gerincesebben visel­kedett mint Trumannak a koreai ügyben elrendelt mozgos’ása óta bárki és még rá sem haderietett Kruscsevnek azon követelésére, hogy cserébe a cubai Szovjet ra­kétákért-, í:ri‘se ki a törökországi USA bázisokat. Azt hisszük, hogy az ilyen ki­­fund’.lt vádaskod'sok nélkül is meg lehet kacni az amerikai ma­gyarok lelkes és ál ’oratkész tá­mogatását egy, az érdekeit ameri­kai demokratikus közpolgári szel-! lemben képviselő és Magyarcr­­szág ügyéért is helyes eszközök-! kel harcoló szervezetnek. Hány­szor ismételjük még, hogy a ma­gyar ügynek nincs szüksége kétes igazsógu eszközökre, az igaz ügv­­nek igaz eszközökkel is győznie kell? * * * MÁR MÚLT HÉTEN is irtunk erről, hogy egy “Fáklya! ng ’ cí­mű, N. Y.-ban megelcnő lap, amely a dr. Sulyok D.zső (volt 1945-ös képviselő és a "Pénzin­­lézetj Közipontnak emigrációba távozásáig elnöke) központi el-, nöksége alatti “Október 23 moz­galom" időnként jelentkező szó­csöve, magyar vonatkozásban U Thantot játsszik. Egy Sulyok cikk| különbségeket vél felfedezni a sta linista. Rákosi Máty's és a krus­­csevista Kádár János között, mintha nem Kádár János be.l "gv­­minisztersége alatt történt volna • Mindszentv József bíboros her­cegprímás és sok m's sz'bads'g­­szerető magyarnak bebörtönzése s mintha nem Kádár János végez­tette volna ki szószegés árán is Nagy Imrét és társait és az 1956-| | os forradalom számos, rzabads'g I követelő résztvevőit. Sulyok | amnesz'iót vár el tőle s azt is hin­ni látszik, hogy különbség van Rákosi és Kádár között, mert az egyiknek édesapja Rosenkranz adai falusi fűszeres volt, a m síké nedig Kacmarek pes'i Véros' .'z utcai házfelügyelő, — holott mindkettő a mag arerszági osz­­t brharcos ország ragadozás más szakaszában, de epyar'nt elva­­j kult szt' dyhar'os diktátor volt. S I aki ellenfele bármely osztály j uralmi rendszernek, mert az osz­­tályuralomtóil mentes, val ban a demokratikus és emberséges szo- I ciális individualizmus államiban látja a végimegoldást semmivel se vár többet a véreskezü Kádárt'), mint hóhérségben elődjétől. Rá­kositól. Nem nagyon várja, mi­ként Sulyok javasolja cikkében Kádártól azt sem, hogy rehabili­tálja Mindszentyt és mindazokat, akiket Rákosi alatt Ítéltek e), hi­szen Kádár szócsövei ismé elten közölték, hogy azok számára, akik a ko-rfmuni-nr-ss'l szembm­­^IF-ak akár a be'földön, akár a külföldön és támadták a kommu­nista rendszert, nincs rehabi i áció és amnesztia. (SuI-ok azt írja, hog" “Mind­­szenty vádiratának minden szava éoo úgy hazugság, m’nt ahogyan Rr.ik váidratáé”. A kettőt nem szabadna összehasonlitani. — A Mindszentv per ideién sok túlbuz­gó u’ságtudósitás és vezércikk mindenáron azt akarta kisütni, j ho~v Mindszentv "te’j's n‘ ártat-; 'an volt s e jósz’ndéku 'ulbuz-1 g'om akaratlanul is ártott az! igazságnak és hercegprimás tör­ténelmi alak "a tekintél érek.. . . A Mindszentv perből a magyarsá­got eli;esz‘ő nagy vádat ková­­■-so'tak. felfuiták “összeeskövés. sé’ . noha Mindszentynek ugv­­szólván semmiféle fegyveres szer­vezete nem volt, nem is sz Tva a megsz'lló orosz haderő több tiz-J ezres főn”i na»y ereiéről és fel-. szere'‘se-érői. De. miként ezt an-j ork’-*“' több''elyütt is me^ir-. tan. Mindszenty tényleg ellensége volt a kommunista rendszernek, országos beszédkörut'ain érthe‘5- leg a rendszer ellen emelte fel fő­papi hangját, tefPt nem mond Hazat és mgharrisitja a törté­nelmet, aki azt Írja, hogy .minden hazugság, tehát a rendszer ell - nesség vád a is, hazugság volt Mindszenty ügyében. A bíboros elszánt bátors'gga.I szállt szembe n kommunista rend^z-rre’, de azt hitte, mint Tüd^ Z^h'n ”s Ferenc (lásd a N. Y. Timrsben akkor megjelent interjúikat) Í3 hitték, hogy a Szöv et a Íríke­­szerződés után kivonul Mag -aror­­sz'gról s akkor a magyarság is­mét ur lesz a saját ház ban. A Üres Szent István Társulati beszé­dében idézte a Szent Könv* ékből­­“Fordits'tok befelé *ze-^etek't, mig el nem vonul a Gonosz’’.) •* * # SULYOK azzal fejezi be a be­­börtönzötteknek és az em’gració­­aak Kádártól általán"s, am-^ r-.esztiát sürgető és "Magyaror­szág életének TELJESEN SZO­CIALISTA, eme’kedett. naqry­­vonalú alakokra való átá'litása” érdekében felkinálkozó cikkét, , hogy “várom, vájjon egy mun­­vásrezsim több és nagyobb tud e, lenni, mint volt ró’dául a kato­natisztek rezsimje a maga ideién’’. Ez utóbbi alatt nyíl án a Horthy •1 rezsimet érti, amelyn"k ide án :sak egyszer volt egy valóban lili­puti amnesztia, amikor Bet’-len István belevitte a szociáldemokra­ta pártot, hogv a Kun Béla féle common elitéltiei közül azok, , ikiknek büntetése egy évnél nem nagyobb,, amnesztiát kapjanak ínnak fe;ében hogy a párt le­­nond a fö'dmunk'sok és vasút'­­?ok megszervezéséi-ől. . . De a híorthv-korszak általános arnnts7- , iát sohasem adott, holo t, az eli­­éltek között bőven voltak olyan ircalmaiilan emberkék, akiket a (Folytatás m 4-ik oldalon) i BRÁZAY ZOLTÁN HALÁLA Brázay Zoltán, a régi magyar­­országi közélet egyik köz smert népszerű és tisztelt eg' énisége 64 éves korában elhunyt a connecti­­cutti Roweytonban. Brázay Zoltán a hires Br'zay Kálmán cégnek volt a tulajd no­­sa. A család rokonságban volt Kossuth La’os családjával. Brázay Zoltánnak Magvar-r­­várott tölténygyára volt, amely­ben a Weisz Manfred gyér is érdekeltséggel birt. Az ötvenes évek elején emigrált az Egyesült Államokba. ............... ..V»-----------------------­VÉGÉTÉRT A RAKODÓ MUNKÁSOK SZTRÁJKJA A rakodó munkások (Long­shoreman) sztrájka, amely 31 na­pon át, megbénította a kiköpök életét Mainetól Texasig s amely­ben 60,000 munkás vett részt, jan. 22-én, a sztrá’k 31-ig nap­ján megegyezéssel ért véget. A megegyezést Kennedy elnök által Wayne Morse szenátor ve­zetésével alakított egyeztető bi­zottság hozta létre és annak értel­mében a munkások javításokban és kedvezményekben fokozatosan All n hoprinU r'|hogy azok tökéletesitésán gőzerő­éivel dolgoznak. A hirt, amely Ja­­s- pánban riadalmat keltett, a wash­­>- j ingtoni külügyminisztérium való­­\ színűnek tartja, de úgy nyilaiké­it zott, hogy ez még nem jelenti 3, azt, hogy a bomba harcképes ál­­i- lapotban készenlétben van s amig ;- ez bekövetkezik, egy év is eltel­­g bet. ,-| Kruscsev epged a helyszíni r j ellenőrzés kérdésében? t j Egyidejűleg nyilvánosságra ke­­j rült, hogy Kruscsev hajlandó leladni az eddigi merev állás- I pontját, az atombomba ki robi­­! lások beszüntetése kapcsán Wash­ington által kért helyszíni ellen­­őrzés kérdésében, melyre nézve ’ j eddig az volt az álláspontja, hogy s az egyenlő volna a kémkedés megengedésével. ’ j Kruscsev levelet intézett Ken­­nedy elnökhöz, amelyben évi há­­# romszori helyszíni ellenőrzést haj- I landó engedélyezni a Szovjet te- I rületén. Kennedy elnök, washing­toni jelentések szerint azt vála­­| szólta, hogy ez ‘^örvendetesen bá- 1 toritó” a megegvezés szempont­jából, de nem elég ahhoz, hogy ily súlyos fontosságú kérdésben megnyugtató legyen. Eg- es hirek szerint Washington évi kilem-sze­­rl helyszíni ellenőrzést kíván. Gromyko Szovjet külügymi­niszter jan. 21-én úgy nyilatko­zott, hogy szó sem lehet többről, mint évi háromszori helyszíni : ellenőrzésről s hogy az egyez­mény aláirói között A USA-n, a . Szovjeten és Angilán kivüi Fran­­. c.iaországnak és a Kommunista : Kínának is feltételenül szerepelnie kellene. á KÍNAI VÖRÖSÖK GYANÚSÍTJÁK KRUS­­CSEVET, HOGY EL AKARJA TEMETNI — A KOMMUNIZMUST . . . ■| Január 21-én fejeződött Be ': linben a keletnémet kommunis! párt kongresszusa, amelyen Krui csev és számos más ország kotr I munista képviselője is résztvett./ magyarországi k mmunisláka meglepetésként nem iKádár János j hanem Gáspár Sándor, az álla mositott “szakszervezetek" leg j főbb vezetője, pártvezetőségi ta j képviselte. A kínai kommunisták delegá cióval vonultak fel és az a hi terjedt el, hogy nagy összecsa pás lesz köztük és Kruscsev köz az individualista társadalmi renc megdöntésének mikéntje kérdé seben. A kinai kommunist k tudvale vően világforradalmi világhábo ruval álmodják ezt elérni, mi: Kruscsev azt állítja, hogy ő e békés verseny Ki ve és a békéi verseny fogja majd eldönteni melyik rendszer jobb, de ugyan akkor, — ezen a kongresszusor is, — a Szovjet százmegatonos superbombáival fenyegetett. A kínaiak szerint Amerika csali papirtigris, mig Kruscsev figyel­mezteti őket, hogy a “papirtigris­nek” atomfogzata van s világhá­ború vészes veszélyekkel járna Kruscsevnek Cuba ügyében muta­tott magatartását pedig uj Mün­chennek és engedmény- adó, appeasement politikának mond­ják. , A Budapesten megjelenő Ma gyár Kurír katolikus vallási kér | désekről a lapokat tudósító bulle tin jelentése szerint XXIII J női pápa szózatot intézett a magyai réphez s abban egyebek közt z következőket üzente számára: “A vatikáni zsinat alkalmai adott nekünk, hogy üdvözöljük a magyar népet, különösképen ki­fejezzük szerctetünket és jóakara­tunkat egyházunk ottélő fiai iránt. A magyar nemzet keresztény pol­gárai tudják meg, hogy mi sza­kadatlanul gondolunk rájuk, szá­mon tartjuk gond'aik't, s őket naponta forró imával Isfennek ajánljuk. Azt reméljük, hogy* a legközelebbi egyetemes zsinat ülé­sein a többi püspökök is megje­lenhetnek és jó híreket fognak magukkal hozni a katolikus egy­ház állapotáról országukban. Et­től a reménytől vezettetve, min­den egyes püspökségnek, a pap­ságnak és a magyar népnek sze­retetteljes apostoli áldásunkat küldjük, mint az örömteljes béke reményének és a keresztény hit­ben való álhatatosságnak zálo­gát” . Kádár segéd !e dicséri I'nos pápát A Free Europe Inc. “Magyar­­arszági Hirek” c, laptudósitó bul­letinje szerint Kállai Gyula mi­­niszterelnökhelye’tes az u. n. Ha­zafias Népfront ülésén, a február 24-re kiirt egylistás álválasztások-! cal kapcsolatban tartott kortes­­aeszédében (minek a kortes be-j szed, komédiája, amikor csak a kommunista kormány jelöltjére lehet és szabad szavazni?) kije­lentette, hogy “az állam és egy­­láz közti viszony Magyarországon most korrekt’’ és János pápát meglepően dicsérve tette hozzá, aosy “János pápa re'lis állás­pontja, melyet a nemzetközi kér­désekben kifejt, lehetővé tette, ,o<?y a magyar püspöki kar is résztvehessen a zsinaton. A Vati-i cán és a Magyar Népköz’ársaság I cözött vannak ugvan még tisztá-l --•■'-■»n kérdések, de a magyar ^üs- 3Öki kar részvétele a zsinaton —'‘heti a jobb viszony kiala­kulását. Fnni'k kapcsán a Free Europe bulletinje helyesen jegyzi meg, ■>o~v "a korm'ny a püspöki kar -sak két tag’ának tette lehetővé, p/ac*tr vóeTrHrphPCCAn a TftlfYSI tTitV William W. S cranton, álla- I j műnk uj (re-i.) korm'nvzója az ; c'ső sajtókonferenc'á án közölte, I hogy junius 30-ig 32 mi'lió $ de- j ficitet vár s ezért az állami ad- I minisz^r'ció minden osztáh ában 1 erős takarékosságra adott utas:- 1 tást. Kijelentete, hogy szigorú gazdálkodást akar, egyben pedig * közölte, hogy nem tervez adó- r emelést, le^a’ább is nem a jelen- 1 lengi pénzügyi évre. |'t u Semmiféle túlzott lépitést nem 1 £ akar, de reméli, hogy a takaré- j. kossággal a de'i itet 24 millióra r csökkentheti. ígérte, hogy Perm­­sylvánia problem'inak egyrészét gyorsan fogja megoldani, mig j mások megoldásihcz idő fog kel- | g leni. Egységet kért s a múlt e’l nt- ! j( étéinek — elfeleilesét. A á’lam-|n ipari életének fellendítésére vo- ^ natkozó terveit január 28-án, az; t állami törvényhozásban fogja is-1 j mertetni. g Az eskütételnél 130,000 sze- r mély volt jelen, kczti’k négy egy- k kori kormányzó, Mariin, James, r Duff és Lawrence. h KENNEDY EURÓPAI ÚTI TERVEI Fanfani olasz miniszter Inök, akinek keresztény demokrata kormánya a Nenni féle szocialista középpárt támogatás'val t rtja fenn ma^át, legutóbb Washing­­lonban járt Kt.i.iedy elnöknél De Gaulle francia elnökkel szem­ben lekötötte magát egy NATO stomvédelmi közösség mellett. Fanfani ez alkalommal meghív­ta Romába Kennedy elnököt és hir szerint a látogatás a közeli hónapok folyamán meg is való­iul. Szó van arról is, hogy az el­lök ellátoeat Nyugat Németor­szágba és Berlinbe, de nem Fran­­űaországba, mert mig Adenauer lyugatnémet kancellár a hive a NATO atomvédelmi közösségnek, DeGaulle azzal szemben áll és ínálló európai atomhatalmat, \kar francia nyugtnémet szövet­­cezés alapján, de Franciaország vezetésével. Híresztelések vannak arról is, logy Kennedy az európai ui fo­­yamán Moszk ába is ellátogatnál Je ezeket eddig nem erősítettek neg. Franciaország nrellözése kérdésében is még váltez s tör­­énhetik, amikor az elnök utazási conkrét formát ölt. Vdenauer Pár'sban Adenauer és De Ga’T'e között I hét e'eién tár-’-a’ások kezdöd­­ek Párisban. Az u^obbi időben két nagy ellentét nehez'ti azon íyupate’irooai szorosabb összeál­­'s terveit, amelyekkel évek óta oHalkoznak azzal az ut g^ndi­­attal, hopy USA és a Szoviet nellett harmadik világhatalmat lkossanak. Adenauer ellenzi, hogy De iard'e nem akar b-Tépni a 4ATO-nak Amerika ált 1 k:v'n‘ pz~s atomvédelmi szövetségéb“, ovábbá azt is, hogv De Gan-Ue tl«vn7j Angliának az El 'RCPAI! ÍÖZÖS PIAC tagjául való befo­gását. j Lapunk zártáig a két európai ■ezető között csak arra nézve ortént megállapodás, hogv ídő­­ől időre össze’önnek az államve­­etők és illetékes nvniszterek, ogy a közeledés ügyet előbbre­inni megkíséreljék. Macmillan angol mn'szterel­­ök jan. 21-én tartott beszédében 'esen támadta De Gaulle azm­­lláspontját, amellyel akadékos-j odik Angliának az Furopai Kö­­"s Piac tag’ául való felvétele érdésében. Kijelentette hogy az uropai egyesülés nem De Gaulle alálmánya és orivi'emuma. mert nnak eszméiét “először" k^rmk rznam-obb nolitikusa, Sir Win­­ton Churchill vetette fel.---------------ooo————— MFGTTATT A TÁBOR PARTY VEZÉRE H-mh Gzi‘ske", az an"li'i ' a­­l*n» vpzére hepp'ras bet'*rT-oí- nfán 56 éve« L-'r-áU-n m"g '-‘a't ' pndnnban. M'rsék^lt ír nv- 7z‘ot követett, de e')e-ezte Mac­­mi'lan minisz‘evelnök azon poli- i tikéi át, amel-et Angl'a atom-íé­­de’me terén fo'_ at és kilá'asa vnli arra, heor' h*3 »7 éV d ~r~k T3 \árható. országos választáson a rért többséget ka,’', népszerüs'g bői vesztett Macmillann~! szem­ben, ő lett volna Anglia uj mi­niszterelnöke. Halálával nehéz helyzet állt el í i r,ér* száméra, mert nincs egyet­len óban vezetőembere, akinek nemzetközi tekintélye volna. A ^A^ÁC^ONYI VÁSÁR DE­­TRONIZÁLTA A NERCET ^ Egv nerckabát v^'amikor min­den nő álma volt. Ritka dolognak számított, amit csak keves~k en­­fedhettek meg maguknak. Az amerkai bősé«? azonb~n alaposan kikezdte a nerc királyságát és el­sőbbségét. A new vorki Rfth í Avenue-n már “uniformis"-nak számit a nerckabát és másodren­dű mozik ruhatárában is százával láthatók. U’abban — nvilván a nagv kínálat következtében — a nerc ol-sóbb lett. ugvhogy nemcsak kabátra, gallérra használják fel ezt a nemes szőrmét, hanem már a kutv'k véde'mése is az erős hí­dé'' e'len. A kirakatokban olcsó n’il'overeket lehet látni nercgal­­lérral díszítve. Amerika ereje Kruscsev két és fél órán ál beszélt a kongresszus zömének nagy ovációi között. Visszautasí­totta a vörös Kina vádjait, — anélkül, hogy neveket említeti volna — különösen azt, hogy a cubai ügyben megijedt USA atom hatalmától. De utalt arra, hogy USA-nak 40,000 atomfegyvere van, amelyekkel háború esetén egész nemzeteket volna képes ki­irtani. A Szovjet legújabb I 00 mega­­tonos atom bombáját, mondotta, csak tengerentúli célra lehetne használni, mert Európában a Szovjet is erősen szenvedne, ha használatba vennék. Hangoztatta hogy magatartása nagy háborút hárított el és megmentette a kom­munizmust Cubán. Elutasította azt az ötletet, hogy ez ideológiai ellentetek megoldá­sára a világ kommunnista pártjai­nak csucskonferenciá’át hívják össze. A fennálló ellentéteket úgymond, mint családi viszál t, a kulisszák mögött kell elintézni. Peszéde több pontján meg édte Titot, akit a kínaiak mint ős re­vizionistát kü’önösen tá,radak. (A DÓrikonferencián Tito embe­rei először vettek részt Stalin óta.) Wu Hisu kinai kommunista fő­­deleg'tus úgy állította oda a Szovjet iDol t’k'" ái, mine amely az “imperialistákat” szolgába és a kommunizmus elárulása. Szinte ezzal gyanúsította meg Kruscsc­­vet, hogv el akarja temetni — a kommunizmust. . . Vádolta az­zal is hogy fegyvereket szállított Indiának és két — sz'nüen visel­kedett a Kina és India közti határ­­háborúban. A kínai delegátus kudarca A kinai delegátus beszédét különösen az európai kommunista crőszakuralom alatti országok de legátusai részben lehurrogták, részben kifütyülték, mig Kruscse­­cet állandóan ünnepelték. Ez legnagyobb fokot jan. 21-én a kongresszus bezárása alkalmával írt el, amikor az International hangjai mellett felállva töm énez­­ték Kruscsevet s egvedül a kinai delegátus nem állt fel, majd pe­dig kisompolygott a teremből. A kongresszuson 70 ország képvise­letében 2700 delegátus vett részt. Vörös Kína atombombája A hétvégen elterjedt a hire, rogy a kinai kommunistáknak már van két atombombájuk és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents